Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

1958. FEBRUAR 13. CSÜTÖRTÖK KELETMAGYARORSZAG Tunézia a Biztonsági Tanács elé terjeszti a Szakiet-Szidi-jusszefi bombázás ügyét Nem becsületes dolog! Tunisz, (AFP): A tunéziai kül­ügyi államtitkárság kedden este kiadott hivatalos közleménye han­goztatja: „Tekintettel a francia hadsereg ismételt támadó cselekményeire, nevezetesen a Szakiet-Szidi jusz- szeti bombázásra, a tunéziai kor­mány elhatározta, hogy a Biz­tonsági Tanács elé terjeszti az ügyet, amely veszélyezteti a nem­zetközi békét és biztonságot.'’ A közlemény hozzáfűzi, hogy a „szükséges eljárás megindítására utasításokat adtak Tunézia ENSZ küldöttének.” t jabb incidens a tunéziai—algériai határon Tunisz, (AFP) A tunéziai tájé­koztatásügyi álianrtitkárság hiva­talos közleménye arról ad hírt, hogy február 9-én, vasárnap is tör­tént incidens a tunéziai—al­gériai határon. Algériából jövő franciák 5 kilo­méteres mélységben behatoltak Tunézia területére, átkutattak la­kásokat és üzlethelyiségeket. Két tunéziait meggyilkoltak, eggyel pedig kegyetlenkedtek. A fran­ciák ezt követően visszatértek Al­gériába, magukkal vittek egy negyven éves tunéziai állampol­gárt és mintegy 50 birkát. Tunisz, (AFP): A nemzetközi együttműködési hivatal amerikai missziója 80.000 dollárt bocsátott a tunéziai kormány rendelkezésé­re, a Szakiet-Szidi-jusszafi bom­bázás áldozatainak gyors segé­lyezésére. A Szakiet-Szidi-jusszefi bombakárosultak számát 1500 fő­re becsülik. V Vöröskereszt küldöttének tanúvallomása Sza kict-.Szid i-Jussze f bo ni búzásaról Bonn, (DPA): Tunisz bonni lakik a minaret vastag falai közé nagykövetsége kedden szóbeli! tudtak menekülni, életben ma­jegyzékben juttatta el a szövet­ségi fővárosban akkreditált diplo­máciai képviseletekhez Anton Hebling Vöröskereszt-küldöttnek (svájci állampolgárnak) Szakiet- Szidi- Jusszef tuniszi határmenti falu bombázásról szóló beszámo­lóját. Hebling, aki röviddel a bomba­támadás előtt érkezett a faluba, elmondja, hogy ott éppen piacnap volt és ezért nagy embertömeg gyűlt össze. „A bombák, majd a rakéták és végül a fedélzeti fegy­verek sortüze lekaszabolta a va­dul össze-vissza menekülő nőket, és radtak. Még fülemben van a ré­mület és a fájdalom kiáltása. Nem tudom elfelejteni, szörnyű volt.” Hebling néliánv perccel a tá­madás előtt a nemzeti gárda egyik őrállomásán tartózkodott. Alig­hogy elhagyta az épületet, a bom­bák összerombolták azt. A Vörös- kereszt négy gépkocsija közül három erősen megrongálódott. — Lehetetlen, hogy a pilóták ne lát­ták vo'na a vöröskeresztet a gép­kocsik tetején. Hebling kijelen­tette, hogy humánus küldetés volt a íelada! a, és humánus küldetés Színes, érdekes képeslapot forgattam a kezemben. Szebb- nél-szebb tájfelvételek, mo­solygó, vidám gycrmskarcok, üzemben dolgozó munkások, táncoló ifjú párok... Mily szé­pek ezek a felvételek! Gondo­latban mély tisztelettel adóztam azoknak a fotóriportereknek, akik sok időt, és fáradtságot áldoztak a munkára. Szép, na­gyon szép a fényképezés művé­szete. Vannak emberek, akik sok pénzt áldoznak e nemes szórakozásra, de vannak olya­nok is, akik az állam pénzén próbálják kielégíteni szenvedé­lyüket ... Nos, ez utóbbihoz szeretnék egy-két megjegyzést fűzni. A történet úgy kezdődött, hogy a Szakszervezetek Megyei Taná­csának elnöksége 1957 decem­ber 30-án 2 ezer forintot utalt ki a nyírmadai „Hunyadi János” Művelődési Ház részére kultu­rális célokra. Minek az a sok pénz a nyír­madai Művelődési Háznak? — gondolt egyet és merészet Yej- sánszki József, a MEOOSZ gazdasági vezetője. — Jobban tudom cn azt hasznosítani... (Ügy látszik, nem nagyon érde­keihete a nyírmadai dolgozó pa­rasztok kulturális élete.) Gyor­san kiutazott „ellenőrizni" Nyír- madara. (Talán még a napidijat is felvette.) Aztán megkereste Somogyi Istvánt, a Művelődési Ház igazgatóját és a beszélgetés *? *? >?*;• •?*? A Comoat szerint a katenai ha-,*, tóságok a Szakiet-i hadművelet’}* megkezdéséről egyet’en minisztert^ sem tájkozlattak. A lap a helyze-4 tét így összegezi: általános a za-j| var. Franciaország nem dezavuál-*? hatja hadseregét, Tunisz nem lö-*£ gadhatja el a befejezett tsnyt,*f« Amerika pedig nem teheti ma-jtj gáévá sem Franciaország, sem-? Tunisz álláspontját. £ A baloldali sajtó erősen meg-**, kérdőjelezetten ír arról, hogy azj* algériai jobboldali lapok azt állít-|i ják. Szakiét mellett egy elha-j;* gyott bányában a bombázás során* több mint száz algériai felkelőJ* vesztette életét. A tuniszi hatása-* gok a halottakat gyorsan elte-* mették, hogy a külföldi szemta-* núk ne vehessenek róla tudó-*** mást. 2! Az algériai hatóságok megcá--? folták. hogy a bombázás után aj| katonai parancsnokok közül , bár-*? kit is büntetéssel sújtottak volna. j£ Megcáfolták azt is, hogy egyf repülőezredest felfüggesztettek^ volna parancsnoki tisztétől. 4 Párizsba érkezett hírek szerint.;* a tuniszi kormány Franciaország i, tuniszi nagykövetéhez juttatott £ jegyzékében a Szakiet-Szidi-* jusszefi incidens következtében - 5 tuniszi francia konzulátus be-4 zárását kéri. ' 4 *5* A francia katonaság *> helyzete Tuniszban £ Párizsban hivatalos körökben’’ aggodalommal szemlélik a tuniszi francia katonaság helyzetét. E.-ryik percről a másikra súlyos inciden- I sek robbanhatnak ki — mondják | e körökben. Körülbelül 12—13.000 francia katona valójában laktanya­fogságra van kárhoztatva. — Szombat este óta nem hagy­hatják el körleteiket. Az nta- { kon mindenütt akadályokat emeltek, hogy elejét vegyék a francia katonaság esetleges csapatrr.ozd illatainak. A francia katonai táborok, ka­szárnyák, támaszpontok között megszakították a telefonösszeköt-1 tetést. A katonai repülőgépek mozdulatait is megtiltották. Gam- biez tábornok, a tuniszi francia csapatok főparancsnoka a főváros melletti Salambboban tartózko­dik, s csupán az • esetben hagy­hatja el helyét, ha a francia I nagykövetségre kíván menni. Pá­rizsban aggodalommal látják, hogy a francia katonai csapatok ellátása is veszélyben forog. A csapatokat tuniszi kereskedők 1 látják el élelemmel, de Párizsban tartanak attól, hogy a tuniszi kormány esetleges lépésére egyik : percről a másikra megakadhat a csapatok élelmezése. során a következőket mondotta neki: — Az a kétezer forint, amit a megyei elnökségtől kaptak, az nem a Művelődési Házat illeti, Ezt az összeget azonnal vissza kell fizetni a MEDOSZ-nak, mert azért a pénzért fényképe­zőgépet akarunk vásárolni.., (Ügyesen csinálta) Az igazgató egy kissé megle­pődött, ez az intézkedés érthe­tetlen volt számára. Vajon ki­nek veszik a gépet? A MEDOSZ- nak? Az nem lehet. Már két éve, hogy a Művelődési Ház fényképezőgépét használják ... Ügy* látszik, Vojsánszki mái elavultnak, korszerűtlennek tar­totta a fényképezőgépet. így támadt az a gondolata: itt az aikalem, miért ne lehetne egy új fényképezőgépe? Mégiscsak feltűnőbb egy új fényképezőgép­pel sétálni... Persze, Vojsánszki arról is gondoskodott, hogy megfelelő mennyiségű másolópapír is áll­jon rendelkezésére. (Félreértés ne essék, nem a saját pénzéből.) Elment Üjfehértóra, s az ottani Művelődési Ház igazgatójával megvétetett magának 390 forint értékű másolópapírt. — így csak kijövök valahogy — gondolta magában. — Most már nyugodtan lehet fényké­pezni ... Nem az ő pénze bánja meg. Reméljük, nem sokáig. BÁLINT LAJOS. B kairói rádió közlése szerint Jemen csaliakozik az Egyesült Uráli Köztársasághoz gyermekeket és öregeket. Azok,| elmondani azt is, amit látott. A francia nemzetgyűlés vitája a Szakiet>i bombázásról Párizs, (MTI): A francia nem­zetgyűlés a szerdára virradó éj­szaka félkettőkor szavazással tett pontot a Szakiet-Szidi-Jusszef bombázásával kapcsolatos inter­pellációk nyomán kialakult vi­tára, A nemzetgyűlés többsége bizal­mát fejezte ki a kormány iránt. 339 szavazattal 179 ellenében elvetette a Francia Kommu­nista Tárt képviselőcsoportjá­nak javaslatát, amely azt tartalmazta, hogy a nemzet- gyűlés elítéli a kormánynak azt a politikáját, amelynek folytatása előbb, vagy utóbb egy Afrikában általánossá váló háborúhoz vezethet. A kommunista képviselőcsoport javaslata aláhúzta, hogy az algé­riai háborúnak tárgyalások út­ján véget kell vetni, mert csak ez képes visszaadni Franciaország­nak helyét a világban. A javas­lattal szemben a radikális részről benyújtott javaslatot a nemzet- gyűlés csak akkor fogadta el, ami­kor ahhoz pótlásként hozzáfűzték: a nemzetgyűlés sajnálkozását fe­jezi ki a történtek felett. A vitában Pierre Cot haladó képviselő „az új Szuezről” be­szélt és felvetette a felelősség kér­dését. Deixonne szocialista képviselő szerint a kormány tagjait nem tájékoztattak a tervezett légitáma­dásról. Deixonne drámai tévedés­nek minősítette Szakiét bombázá­sát. Gaillard miniszterelnök kor­mánynyilatkozatot tett az (inter­pellációk vitájában. Nyilatkozatá­ban Tuniszra igyekezett hárítani a felelősséget a történtekért. A nyilatkozatot a radikálisok egy része és a szocialisták fagyos csendben hallgatták végig. A jobboldali Parisén Libéré úgy véli, a szavazás semmit sem oldott meg, csak a legrosszabbat kerülték el vele. KAIRÓ (AFP): A kairói rádió 1 kedden este jelentette, hogy a j február 11-i népszavazás evedmé- ) nycinck kihirdetése után aláírják az egyezményt Jemen csatlakozá- i sáról az Egyesült Arab Köztársa- 1 sághoz. A rádió hírül adja, hogy a csat­lakozás módozatainak tanulmá­nyozásával foglalkozó albizottság1 munkájának végeztével a bízott-* ság ajánlásainak jóváhagyására összehívják Jemen és az Egyesült1 Arab Köztársaság illetékes kül­döttségeit. Irak királyu megbeszélést folytatott Jordánia királyával a két ország; esetleges egyesítéséről Szaud-Arábia Fejszaí, Irak királya kedden Aramanba érkezett, hogy megbe­szélést folytasson unokaöccsével, Husszein jordániai királlyal a kél ország egyesítésének lehetőségei­ről. A megbeszéléseket Husszein {irály kezdeményezte, de ezeken képviselteti magát királya is. A három országnak különböző közös érdekei vannak, de a meg­beszéléseket megnehezíti majd az,i hogy lrak a bagdadi egyezmény! tagja, amelyhez sem Szaud-Ará-j bia, sem Jordánia nem csatlako­zott. Gyors ülcniken épül a világ legnagyobb vízieeoisiűve Újabb kedvezmények a termeldszövetkezeíek építkezéseihez A kormány a legutóbbi, terme­lőszövetkezetekre vona'kozó hatá­rozatában megváltoztatta a közös gazdaságok hitelrendszerét, s a múlttól eltérően, bizonyos feltéte­lek mellett nagyobb hitel elenge­désekre nyújt lehetőséget a tsz- építkezéseknél. így többek között: ha egy termelőszövetkezet tehén­istállót épít, azt jó termelőkép s- ségű állatokkal tölti meg, s a gaz­daság az árutermelés fokozását és a korszerű gazdálkodást célzó íel- ■ tételeknek is megfelel, az építési költségekből 70 százaVIkos hitel­engedményben is részesülhet. A rendelet végrehajtásának megtárgyalására a Földművelés- ügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közösen az elmúlt hetekben több úgynevezett tájér- tekezletet tartott, ahová meghív­ták a hifelnyúj'ó bankkirendeltsé- gek szakembereit, a járási és a megyei tanácsoknak a tsz-ek épí­tési ügyeivel foglalkozó mérnökeit, technikusait és előadói*. Az utolsó háromnapos tájérte­kezlet kedden kezdődött Buda­pesten a Földművelésügyi Minisz­tériumban, ahol a megjelent mint­egy 150 szakember előtt a Földmű­velésügyi Minisztérium építési és beruházási, valamint a Magyar Nemzeti Bank m; zőgaztí rá:*’ ré z- legének vezetői tartottak beszá­molót. A tanácskozás résztvevői elha­tározták, hogy a termelősz'jvetkc- ze’.i gazdaságoknak minőségben sokkal jobb, és a célnak is meg­felelőbb épületeket építenek a jö­vőben Az istállókat 50—70 éves időtartamra tervezik, s mindenkor figyelembe veszik a he.yi adott­ságokat és a majorkialakítási ter­veket. A Földművelésügyi Minisztérium építési, beruházási és«llátási igaz­gatósága a közeli napokban 49—59 féle kész tervet bocsát a szőve"ke­zetek rendelkezésére, am'kből a közösségek vezetői saját maguk választhatják ki a környezetük­nek legjobban megfelelő épülel- típusokah A típus-tervek listáját tovább bővítik, s a nyár végére már 80—100 épületterv között vá­logathatnak a termelcszöve keze­li k. p*"' •> kulturális és szociális intézmény,i — iskola, kórház, étterem, áruház,! óvoda — készült el. A rendkívüli időjárási nehézsé-' gek_ ellenére gyors ütemben ha-í iád maganak az erőműnek az' építése is. Az Angara folyót át-! hidaló betongát nagy részé már; elkészült. Három év alatt több' mint 8 millió köbméter fö.det moz-| gattak meg, körülbelül 175.000! köbméter betont és vasbetont! építettek be a gátakba. Az erő-] mű építkezését magasíeszü.lsegűj távvezetékkel kötötték össze az! Angara folyó vízlerömű-rendsze-j rének már működő első tagjával,! az irkutszki erőművel. Az építkezés 24.000 dolgozóik) jelenleg is gyors ütemben folytat-j ja a szekrény mű vek építését. Aj folyót bontó mintegy háromjís téli méteres jégpáncélt különleges be-j rendezések, jégtörők és fúrógépek' segítségével több helyen megbon-j tolták, hogy a folyó medrében elvégezhessék a szükséges mun­kálatokat. Az építők tervei sze-j rint a világ legnagyobb vízierő-j müvének első gépegysége márt 1931-ben megkezdi az elektromos' energia termelését. Moszkva, (MTI): Szibéria észak­keleti részében, az Angara íolyó mentén három évvel eze.ött kezd­ték meg a világ legnagyobb vízi- erőművének, a bratszki vízierő­műnek az építését. Az erőmű tel­jes üzemDehe.yezése után hárem millió kilowatt teljesítőképességű lesz majd és évente körülbelül 28 milliárd kilowattóra elektromos áramot termel. Az itt termeit! áram önköltsége rendkívül olcsó lesz. Az erőmű építkezése rendkívül nehéz fettételek között folyik. — Eratszk vidékén a hőmérséklet az cv 280 napján nulla fok alatt van, s a rövid nyarat nagy esőzések nehezítik. Ennek ellenére az építők máris jelentős eredménye­ket értek el. Az építkezés helyét mintegy 240 kilométeres autóúttal és körülbelül 100 kilométeres vas­útvonallal kötötték össze S’ bé.ia legfontosabb pontjaival. Három év alatt több. mint. 33 ezer vagon építőanyagot használtak már fék Legelsőnek a vízierőmű építői számára készülő város építését kezdték meg. Itt is már mintegy 200.000 négyzetméternyi lakóterü­let és 100.000 négyzetméternyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom