Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-13 / 37. szám

1958. FEBRUAR 13, CSÜTÖRTÖK i KELETIM AG YARORSZÄG Szabolcsi írók ismeretlen írásait, életdokumentumait tárta fel az irodalomkutatás Javul a munka- és egészségvédelem a kisipari szövetkezetekben Évék óta rendszeres munka folyik a haladó hagyományain­kat jelentó írók ismeretlen mű­veinek felkutatására, a Horthy- korszak szociális viszonyaiba beágyazott s az. azokra azidők- rc annyira jellemző életsorsuk dokumentumainak ismertetése­re. A szabolcsi és szatmári szü­letésű írok ismeretlen munkái­nak feltál ása terén különösen szép munkát végzett a fiatal kulturfö'rtériéSiz . gárda egyik te­hetséges tagja: Csabai L. Ernő, aki évekkel ezelőtt ..A kritka történelme” és ,.Láthatatlan iro-*> dalom” c. műveivel vonta ma-* gára a figyelmet. A íeveltárafc-,;* ban. régi lapok ismeretlen^* anyagúban feltárt szabolcsi vo-* V natkozású írásokra vonatkozó-* *!*■ lag a következőket mondotta: *■> Titkos jelentések Bessenyei Györgyről a bécsi udvar megbízására*-L Nyírségi szempontból egyik legérdekesebb anyaga gyűjté­semnek — mondotta Csabai L. •Ernő. — két titkos jelentés, me­lyet Becs megbízásából küldtek Bessenyei Györgyről, á volt testőrtisztről azokban az évek­ben, amikor, hazatérve, a Nyír­ségben, majd Biharban alkotta írásait, a felvilágosodás szelle­mének korszaknyító magyar megnyilatkozásait. A jelentések­ből kiderül, hogy a bécsi udvar szemében élete végéig gyanús volt , Bessenyei szerepe, élete, munkássága és éveken át meg­figyelés alatt tartották. A tit­kos jelentések anyagát a bécsi levéltárból sikerült megszerez­Visszatérve i a Szabolcs— szatmári vonatkozású kutatá­sokhoz, ebben a vonatkozásban sok érdekes adatot kaptunk Zal­ka.Mátéra vonatkozólag azoktól, akik a spanyolországi harcok­ban veie együtt vettek • részt. Különösen Árvái József -bocsá­tott rendelkezésünkre Zalka Mátéra, az emberre, a hős ka­tonára és az íróra egyaránt nagyszerűen jellemző adatokat.- á—. Levéltári és hírlaptári ku­tatásaim során több kötetre rú­gó ismeretlen; írásokat gyűj­töttem szabolcsi és szatmári íróktól, olyanokat, melyeknek feltárása teljesebbé teszi élet­művüket,. és írói portréikat új vonásokkal gazdagítja. Móricz Zsigmondiéi Krúdy Gyuláig, ki­nek a „tollából sorsok és korok cseppentek ki”, Kölcsey tői Kaffka . Margitig egész sereg könyvben ki nem adott írásra működő MSZB, ahol megterem­tettek a lehetőségét annak, hogy munka után minden tag tisztara és rendben hagyhassa el mun­kahelyét, Ugyancsak dicséret il­leti ezen a téren a fehérgyar­mati cipész ktsz-t is. A munka- védelem terén a legjobb ered­ményeket Dotnbrádon, Üjfchér- tón és a fehérgyarmati asztalos­ipari klsz-nél értek el. El kell azonban marasztalni a nyírbá­tori asztalos ktsz. vezetőségét és MSZB-jct azért, mert ennél a szövetkezetnél — bár megvan­nak a szükséges védőberendezé­sek — mégsem használják azo­kat. Nem fordít gondot a biz­tonságos munka megteremtésé­re az ófehértói, a nyíregyházi asztalos-, és a nagykálló] fem- és faipari ktsz. sem. A most megválasztandó mun­kavédelmi és szociális bizottsá­gok feladata lesz, hogy ezeken a hibákon javítsanak. Fordítsa­nak az eddiginél is nagyobb gondot a szövetkezeti tagság szociális- és egészségvédelmi helyzetének javítására, hogy ez­zel is még jobb eredményeket tudjanak elérni. bukkantunk. Különösen Móric?:’;i. Zsigmcndnak és Krúdy Gyulá-»j» nak lelünk meg számos ismeret-*f* len írását, közzé, nem .tett aiko-»> tását lektorátusok, az ’ Est-lapok^* irattálában és régi lapévfolya-k* mok időszílta, sárguló lapjain,*}* kopott íóliánsok között. y Megmutatott Csabai L. Ernő.’t* a fiatal kultúrtörténéSz eg yy ilyen , felfedezett Móricz-írást,*;; melyben a nagy , magyar író el-f mondja <* Áz elbeszélés tartalma meg­történt eset. Győrffy Istvánt, a- közismert professzort megláto­gatta az egyik'államtitkár fele­sége. A tudós hellyel kínálta meg tanári szobájában Zsin- delyné, Tüdős Klárát iaz eset a negyvenes évek elején történt), aki leült a díványra. Igen ám, a dívány rúgója törött volt s az úriasszony kényelmetlenül fész­kelődön. Hát igen — mondta mosolyogva Győrffy professzor z-.. ne vegye rossz néven, de eix feküdlék a rúgót a fiúk. —- A diákjaim közül, akiknek nem volt szállása, itt aludt a taná­ri szoba díványán, amíg ke­rült neki \ alami. Mondhatom; mindig van vendége a dívány­nak. Bezzeg ha -volna egy, népi kollégiumunk — kezdte éb­Ju úton liatad az orosi icM cl mű vessző vet kezet resztgetni az államtitkárnéban a lelkiismeretet nem eredmény­telenül ... így lett ez az eltört ' diványrúgó a népi kollégiumok ügyének első rúgója. — Hát ezt a történetet írja meg ismeretlen remekében Mó­ricz Zsigmond ■ olyan végtelen bájjal,- humorrá tisztult életis-. mérettel, vádoló keserűséggel és ízes magyarsággal, hogy egy ilyen írásért érdemes az iro­dalomkutatónak egész papírhe­gyet,’,— vagy ami még,-rosszabb — szellemi, szemétdombot át tur­kálni, hogy kincsre bukkanjon. Dossziékat szed elő a fiatal kultúrtörténész. Ismeretlen Kosztolányi,, Krúdy, Karinthy stb, írások, levelek történetek garmadájával. Rövidesen közzé­teszi hét év- gyűjtésének gazdag — Repült már? — Még nem repültem.. Pláne nem repültem Nyíregyházára, ahova ma, hétfőn reggel indul az első égi ekvipázs, amelynek az a célja, hogy kiismerje ma­gát a levegő útjain és majd az utána következő légi postakocsik pontosan megtalálják az utat a Tiszántúlra, egy messzi városba, ahová nemrégiben még a vörös postakocsival utazgattam erre­felé: csaknem napokba tellett egy nyíregyházi utazás, annyi állomás esett közbe. A felhők szekereinek Váczi- utcai irodájában megnyugtatják n pasasért: — Nem kell félni, nem lesz állomás közben, ahol esetleg ott felejtse este magát az utazó, mint hajdan Szolnokon, egy me- gyebálo-n, a püspökladányi res­taurációban, a híres szakácsáé és föztje mellett, vagy Debrecen­ben egy feketeszemű kisasszony­nál, aki miatt esztendőkig nem tudott tovább utazni. A H— MFOK nem áll meg útközben, mint a régi vonatok, amelyek vizet, szenei, pasast szedtek fel járatukban itt is, ott is. Ügy kell készülnie, hogy csak ezer méter magasságból köszönhet balmaz­újvárosi hölgy ismerőseinek. ★ A repülőtéren már keringenele a gépek, mint koránkelő galatn- bökf amelyek napi táplálékukat mennek megkeresni. Aztán-eí- sdá'kadiink a földtől. A légi fu­varosok úgy hajtanak fel a le­vegőbe, hogy-az odabent ülő sze­mély észre sem veszi, mitörtént vele. Csak egy állomásnyí az idő, míg a Mátyás-téri vadf ijvék > helyet már piroscserepes házte­tőkön, vagy afelett gurulnak a nagy abroncsok. Az'án nemso­kára a Tisza hívja fel a figyel­münket, úgy közeledik felénk, mint egy szalag, amelyet lenget­nek a nagy levegő utasai feí/c74 , egy tartományból, ahol még so­hasem járt gépmadár. Ez a • sárga szalag az útmu'ató a zöli- szegélyü rendjelszalag az ország mellén, mintha még Attila ős- kiárályunk adta • volna öt az ' Ázsiából jött híres lovagoknak. Mint egy-egy pillanat egy alant feltűnő város. Jön a messzeség­ből. mint délibáb. Aztán gyor­sabban tűnik el a cigarette szip­pantásnál. Jön a Ho'tgbägy. : min*ha Ázsiát látnánk végtel-n- scoében... Debrecen (akár hi- ■ szik ezt g. cívis uraimék, akár nem) egy. vagy két perce* jelent . nagy templomost ól piacostól ko1- légiúmostől együtt a repülőgépé ről. Csak éppen iránymu'otó a két híres torony, ahol a pilóta kesztyűs keze csendesen fordít egyet- a kereken, kelet helyeit északnak száll a gépmadár, játszva a távolsággal. Még jóformán el sem gondol­hatjuk, hogy mit főznek ebédre a, debreceni kémények alatt, mi­kor -már ■ elmarad a vásártér, ahol hajdan áz egész országrész házi járás északi községeibe, ahol jobb minőségű vetőburgonyát ter­melnek, mint náluk. Ezt a burgo­nyát minden haszon nélkül, ön­költségi áron adják át a doigazó parasztoknak. Azok a szövetkezeti tagok, akik ebben az akcióban részivesznek, még csíráztató ládát is kapnak a földművcsszövetks- zettöl. Hol lesz ebből haszon? Mivel jó fajtájú burgonyát kap. nak a termelők, több lesz a ter­mésük, tehát elsősorban ők jár­nak jól. A földművesszövetkeze t többet tud felvásárolni a jö minő­ségű áruból, így a szövetkezet i« megtalálja a számítását, végső soron pedig több jó minőségű burgonya jut a városi dolgozók­nak. Ez a gazdasági haszon. Az orósi földművesszöve'kezet vezetői azonban az 1943—49-es tömeg­kapcsolatot nemcsak visszaállítani szeretnék, hanem tovább akarják mélyíteni, amihez elsősorban nem beszédekre, szólamokra van szük­ség. hanem tényleges — haszno'- hajtó — tettekre. Cs. B. megszüntetni. Egymás után igen sok és ion cos politikai, hu taráhs és népgazdasági plakát kiragasz­tására kaptunk megbízást a fel­sőbb szervektől. Ezeket a megbí­zásokat feltétlenül végre kei! haj­tani. Országos vonatkozásban a hirdető-berendezések kapacitását csak sok. évi beruházással, sok millió forintos költséggel és több — a népgazdaság egyéb területein nehezen nélkülözhető — nyers­anyaggal tudjuk a szükséges szintre ernenn. Ennek üteme és a szükséges pénzügyi és anyagke-, létek biitositása nem rajtunk múlik. Mi a berendezések számá­nak, növeléséért minden lehetőt •elkövetünk.” Tanjoliam Mlíl)OS/,-iib, elnökök részérv vevőik. Az előadásokat úgy állí­tották össze, hogy a munkában felmerülő legfontosabb kérdésekre választ kapjanak a hallgatok. — Egy hét végeztével azzal távoz­tak áz üb-eliiökök, hogy igen hasz­nos volt számukra ez a tanfolyam, a tanultakat munkájukban Jól tudjáik majd hasznosítani. 2 A Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézetére hárul az a feladat, hogy állan­dóan ellenőrizze és elősegítse a szövetkezeti tagok szociális- es munkakörülményéit. Feladatá­hoz tartozik az is, hogy bizto­sítsa a munka- és egészségvé­delem, az ülüiés és a gyermek- intézmények állandó lejődését. Az elmúlt évékben a szövet­kezeti mozgalom nemcsak gaz­daságilag erősödött meg, ha­nem jelentősen fejlődött a tár­sadalombiztosítás, a munka- és egészségvédelem. valamint a szociális intézmények — üdülők, óvodák — terén is. A szövetke­zetek nagy része mindent meg­tett annus érdekében, hogy tag­jainak magasabb életszínvona­lat, jobb és egészségesebb mun­kakörülményeket biztosítson. — Ezek elősegítésére minden szö­vetkezetben munkavédelmi és sz.ociális bizottságokat választa­nak. A most soronlévő válasz­tásoknál a szövetkezeti tagok olyan bizottságokat válassza­nak, akik a következő két évben jól képviselik érdekeiket. Jól dolgozott az elmúlt éjvek­ben a kisvárdai cipész ktsz-be® nem annak a kölcsönös kapcso-^ latnak révén, amelyet külföldi*: kultúrtörténészekkel fenn tar-'; tunk, s aminek például Bartók,* Jacobi amerikai; Korda Sándor; londoni, Gábor Andor bécsi* éveire és működésére vonatko-* zólag számos értékes adatot si-! került szereznünk. j Dokumentumok Zalka illáiéról, Móricz Zsi gin outiról és Krúdrróll i Az orosi földművesszövetkezét jegyre inkább arra az útra lép. »amelyet az MSZMP agrárpolitikai ^tézisei megjelölnek a i'öldműyes- ^szöve: kezetek számára, p A- szövetkezet ügyvezető-elnöke. »Mohácsi elvtárs maga is mezőgaz- í-dasági szakember, aki igen sokat, hesz azért, hogy a szövetkezet mi­dnél többirányú termelési tevé­kenységet fejtsen, ki. Nagy szor- i-galommal végzik a szövetkezet vezetői, aktívái az olyan rájuk ru- [•házott feladatokat is. mint a ^szerződéses termelés vagy a most [»hozzájuk kerülő gépi szerződés- kötés. Ez azonban csak egy része [feladataiknak. A jó szövetkezeti ^vezetők mindig kutatják a • helyi i»‘eendőKet, lehetőségeket. f. Mohácsi elvtárs azzal se nagyon i'dicse-kszik, hogy műtrágyából (.többször annyi, van jelenleg a »földműves,szövetkezet raktárában. ín int tavaly, vagy hogy kisgép­éből, paraszti munka eszközökből védekező szerekből minden igényt 'kielégítenek. Ez természetes do- ilog. Arról azonban már többet be­jszél 6 is, hogy van egy kezde­ményezésük: elmennek a nyiregy­az első népi kollégium Születését anyagát. Egyet az írásokból — Krúdy <Gyúla „Az égi ekvi- pázson Nyíregyházára” című re­mek riportját az első repülőút- ról, melyet -1931 júniusában tett meg a Budapestről a Nyírség fővárosába megindult repülőjá­rat. első. gépével, — elkértem s „Kelétmagyarország”, részére ét részleteiben a’ább ■ mutatjuk be Búcsúzóul rriég megkérdezem Csabai L. Ernőtől: —- Á kutató munkán kívül min - dolgozik? — Kultúi’.kalauzom... jelenik meg rövidesen és égj*.' .'Szellemi Atlasz” című, tájakról és iro­dalmakról' írt' összgyűjtemé- ny.eni várja a kiadását.; Most- pedig adjuk a Krúdy- írást: [Megszűnik a „Plakátház?“ y Szerkesztőségünknek a februái £ 1-i lapban megjelent ..Piakátház' Scímü bíiálatára a Magyar Hírűé- gtő vidéki osztálya az alábbi vá- !';aszt küldte: j* .,A cikkben eml tett hibák meg. * .züntetése érdekében intézked­jünk. Megtiltottuk kirendcltsá- gSummák, hogy az újonnan vakolt lázak falára plakátokat ragasz­íj .záriak. Utasítottuk, hogy a ne- |l>: tanács műszaki o&'uiyáv á fcgyetii'tjsbén jelöljék ki azokat ?a falfelületeket és egyéb helyeket, füi’tvá a jövőben plakátot lehel tpagaszta-ri. + £ A hirdetési berendezésiben k;- jvüli pl.akátragasztást azonnali paiaUyal. sajnos, nem tudjuk • a e.yuiaianyai Kísérteti uaz- 'da.ságbait egyhetes tanfolyamra •jöttek össze a MEDOSZ-lioz tar­tozó üzemi bizottságok ciuükei. A továbbképző tanfolyamon 51 iib- elnük vett részt. A tanfolyamon a mezőgazdasági szakszervezetek előtt álló felada­tokkal, valamiül szervezeti kérdé­sekkel ismeredtek meg a részt­leghíresebb, lóvásárain a széllábú csiliókat árulták, vagy lopták. És* egy percnek fele a poros Had-f ház, már Szabolcs megyében va-i gyünk, amely, a legtöbbet ál-f dozta azért, hogy a Tiszántúlt* repülőgépjárat kapcsolja a jö-% városhoz. Egy óra sem telik ‘cll.S amikor már a szabolcsi tájakhoz% mind közelebb ereszkedve jönf az égből az acél követ. ZúgásáraX kijönnek a házakból a szabol-jr csiak és régi követválasztási% zászlókkal integetnek, y Aztán más félórás utazás utdnX a katonabanda hangjainál szálltjj földre a nagy u* azó a nyír egy-% házi határban. Könnyedén, zók-jt kenőmentesen simul a földhöz a * gépmadár és már rámosslyognakl •Ä az utasra átok a sokszor vieg-$* énekelt, drága női arcok, egyik% nevetve., másik ..szorongva mond- X1 ja el gondolatát a bátor légitzn-f gerészröl, aki saját "bevallása 'j* szerint'csak. azért vállalkozott a* veszélyes légiútra, hogy bizonyos* hölgynek tiszteletét tegye Nyir-<D cgyházáii. '• Krúdy Gyula a „Nyíregyháza f ltól ••'jy'öius 15” dátumot írta > eme sz Rés írás alá: mely az el-’í .. ■ : ( so magyar repüló-ripoj't volt, s'p melyben még azt is- közölte/ i hogy ezen -a napcil .Nyíregyhá- t .zárói 3Ó00 levelet " küldtek „le-,»/ . gipostával’-’ „ismerőseiknek:: a*s visszainduló* géppei, • *j*( Kiss István. >1* • » Égi ekTÍ|)á?son Nyíregrliázápa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom