Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-06 / 31. szám

KELET M AG V A RORSZAG

m -FEBRUÁR fi, CSt TÖR i ÜK

zottel, gépek és öntöző felszerelések bérletére, gépek javítására és öntözővíz szolgáltatására pedig a gépállomással köthetnek szerződést'.

A rendelet a továbbiakban foglalkozik a gépállomások és a velük szerződő termelőszövetkezetek, szakcsoportok, társulások, gazdaságok, egyéni termelők stb. kölcsönös szerződési kötelezettségeivel. Kimondja többek között, hogy a gépállomásnak a szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a munkákat szabvány szerint, annak hiányában pedig a szokásos jó minőségben. valamint megfelelő időben elvégzi. Vállalja a gépállomás továbbá, hogy a szövetkezeti tu'aj- donban levő gépek üzemeltetését* ■elősegíti, a megrendelő gépeit, berendezéseit térítés ellenében kijavítja. illetőleg segítséget nyújt azok javításában, a termelőszövetkezeti traktorok javításához — n termelőszövetkezet igénylés • alapján — gondoskodik a szükséges alkatrészekről. A megrendelőnek viszont biztosítani keil a szerződésben meghatározott munkák elvégzésének előfeltételeit.

A rendelet intézkedik arról is. hogy a szerződésben vállalt köter lesettságek teljesítését kölcsönösen kötbérrel kell biztosítani.

Részletesen előírja a rendelet a szerződéskötés módját, feltételeit, továbbá, hogy a szerződésnek mit kell tartalmaznia, s milyen esőtekben lehet a szerződést. megszüntetni.

21 év után ítélték el a csendörsortííz tetteseit

1937-ben 6-700 főnyi tüntető

I tömeg — bányászok és családtag- ! .iáik —r. indult el Vasasról Pécs- ■ Szabolcsra, hegy tiltakozzék a tő- j kés. kizsákmányolás ellen' és jobb i munkakörülményeket “követeljen A Pécsszabölcs felett cmö'kedő j Cserletőn azonban a csendőrök ' fe'tortózíatták a tömeget. Amint j a későbbi vizsgálatnál . kiderült. ! erre Hegedűs Dániel csendőr-őr - j parancsnok adott utasítást á‘ járőrnek, amelynek parancsnoka Nőé ] Jánös, tagjai' pedig Siklósi Má- I tyás és Benkő . Jáhos voltak. A I járőrparancsnok megállásra szóU- *»<**•:* *:• *> *:• ■:* ;• * •>

tolta fel a bányászokat, s mert azok nem álltak meg, a csendőrök sortüzet adtak a felvonuló tüntetőkre. Három ember meghalt, í9-en megsebesültek. A sor- tűzre a tömeg visszafordult, de a csendőrök puskatussal és szuronnyal még több tüntetőt bántalmaztak, megsebesítették, JJós János a felszabadulás ók. rokonainál bujkált. Nemrég valamennyiükre rátaláltak és a bíróság elé .állították őket. A pécsi megyei bíróság Nőé Jánost, halálra és teljés vagyonelkobzásra, vádlott-társait pedig egytől 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte. •

Megjegyzések a hodászi Úttörő TSZ termelési tervéhez

műtrágya 75 százalékos árkedvezménye i* edméuyeiiént, mintn^ 100 . kilo alatt ta.j.tíseay saját költségükön "vásárolnák ezekét a tap- anj agukat.

Á fenti tápanyagujánpótlás mel- j lelt csillagfürt-ziildírágyázást vé-|

géznek. A harminc hold magnak szerződött csillagfurt mellett 10 holdon tesz még -öldtrágyának is csillagfürt.

kedvezőbb föltételeket, mert tavaly úgy jártak, hogy a szerződéit^ áru átadása után 3—4 nappai ugyanaz a szerv másfélszeres árat adott a tagoltnak kiosztott ■ almáiét. — Nincs igazuk, amikor erre az álláspontra helyezkednek, mér. az idén teljesül ú.i módon történik a gyümölcsfelvásárlás, Ugyancsak lem kötöttek szerződést a két hold zöldséges termékeire sem. Pedig az üzemvitelre, munkaegységelőlegekre a termények lekötésével több pénz állna rendelkezésre.

Ha összevetjük az egy munkaegységre jutó 34.70 formt termé- yze.beni és a 26 forint pénziésze ■ edéső azt látjuk, hogy az egész- | egesen induló termelési tervet . tóm követi a megfelelő elosztás. ; -.'fagyarán, kevés terményt értéke. ! .ítenek és még kevesebbet szerzo- ' léscsen. Nem élnek kellőképpen a ! .zerződés-adta kedvező feltélelek- ' ;cl. Kcséglelen, ludas a gyü- [ nölcsfelvásáríás tavalyi ávpoliti- •'eája abban, hogy az almájukat I lem szerződték le. hanem majd. |—: .'mint. mondják .— kivárják a

.1 íréin munka tervezése

nak átlag 20—30 százalékát saját gépi erővel akarják végezni. A szerződéskötés végső* . határideje, egy ,iő hónap, s még addig sokat gondolkoznak azon, hogy érdemes-e a 15 százalékos további kedvezményért a holdunkénii 3 normálholdas gépi munka meny- nyiségére megkötni a szerződést. Egész biztos, meg fogja érni!

A 25 hold termő. 22 hold fiatalos és az ősz folyamán telepítendő 15 hold gyümölcsösbe a meglévő motoros permetező mellé vásárolnak egy Rapitox permetezőt. A gépek és egyéb eszközök vásárlására 57 ezer forintot fordítanak. S: nöyenyvédőszerért, amit egy'tólel-, fceh vásárolnak meg. 65 ezer forintot adnak.

Érdemes végül megnézni, hogyan tervezett ez a 344 hold földdel rendelkező szövetkezet jövője további erősí'ése érdekében. Az idei tervezett termésből, állati ho« zömből befolyó jövedelem egy részét — amint láttuk —, építkezési ás állattenyésztési beruházásokra fordítja. Minden tar:ozás rendezése után 575 ezer forint tiszta bevételre számolnak, amiből 13.3 százalékot fordítanak majd szőve kezeli alapra, 10 százalékot földalapra.

A fentiekből látszik, hogv esetenként nagvon helyesen alkalmazzák az Úttörő TSZ-ben azokat a lehetőségeket, amelyeket a kormány gondoskodása nyújt isméi a szövetkezeti gazdaságok megszilárdításhoz; viszont másrészt nem fordítanák kellő figyelmet . olyan dolgokra, mint a szerződéses termelés, a gépi munka nagyobbíokú kihasználása, stb., amelyek szintén a termelőszövetkezet további előrehaladását segítenék elő.

(—u. — sj

Rendelet a gépállomási szerződések megkötéséről

A .Magyar Közlöny 1958. febr: 4-i számában közli á íadmuve- lesügyi miniszternek a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben kiadott rendeleiét a gépállomás! szerző dések megkötéséről. A rendelet kimondja többek között, hogy a gépállomások a rendelkezésükre, álló gépek teljesítőképességének megfelelő kihasználása végett. ;j rendeletben előírt szabályok szerint

kötelesek írásbeli szerződést kötni a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, a termelőszövetkezeti csoportokkal, valamint a földműyesszüvetke- zctekkrl

mezőgazdasági _ gépi munkák és .szállítások elvégzésére, üntözőviz szolgáltatására és öntöző felszerelések bérbeadására. A gépállomások mezőgazdasági erő.- ■ és munkagépek bárbeadására éS" javítására is köthetnek —• éves. ''agy esetenkénti —1 szerződéseket. A . mezőgazdasági gépi munkák és szállítások elvégzésére, valamint az öntözővíz szolgáltatására és öntöző . felszerelések bérbeadására vonatkozó éves szerződést minden évben március hó ! 15-ig, kell megkötni. Mezőgazda-' sági gépi munkáknak és szállttá- soknak a gépállomás áltál, való elvégzésére termelői szakcsoper- | tok. szakszövetkezetek és' mező- gazdasági társulások, ■ állami gazdaságok. vállalatok és intézmények, valamint az egyénileg. termelők' csak fÖldművésSzÖvétke♦*

„Nem elefántcsont-torony..." •

Hc*zól«jclés » vásáros ii a in én ví vonalon

— Hát.nem válaszoltam én? ,VIég olyat! Megmondom én azt is-; iperte,. hogy jó.a tanács,.százszor J jobb, mint a régi .körjegyzőség. I üé azért több helyen-nem fogad-] iák szives szóval a parasztembert i tanácsházán, akár. csak. á jegyző urak tették. .Meg a tanács vezetői ] sem.- mennek eleget, az 1. emberek-1 néz, csak gyűléseken ".találkoznak , többnyire. Ez bizony., hiba! .Olyik1 tanácsvezető még a községe .tée-j szét sem keres e fel hosszabb idő óta, nemhogy' a. v'ébémlés.en.. vagy j tanácsülésen. .foglalkozott. volna vele. Ez talán helyei?? Azt:, inon-i dóm: nem eletántcsön f lerony a! lanáesházá egy falübaú sem...

★ '|

/

tt tártottunk á vitában, |

anukor Nyírmadára ért a vonat. Itt le kellett szál- j nőm. Nem tudom, hogy j alakult tovább a beszél- j getés. De szükségesnek tar.ottam megírni hűséggel, mert flehet okul-1 ni belőle több k'ózsígbéivis. - A tanácsháza valóban más. mint volt I a jegyzői ircda. Áz a nagy váltó-1 zás; amely a tanácsok vezetésével végbement a megye falvaiban« bizonyság erre. A sok új lakóház, a villanyvilágítás, a , mozik, kultúr- házak, a fejlettebb gazdálkodás, a j jobb életmód beszélnek erről kéz-j zelfoghaíóán. Hogy itt-óít akad ] hiba, ez • nagyon igaz. — De | ezeket" ki lehet és ki kell j javítani • mielőbb. A tanácsok! egyik legfontosabb feladata, j hogy ■ szoros ■" ' kapcsolatot tartsanak a dolgosokká!, eís-ser-; ban á tanácstagokon, a vezetőkön | kérész'ül, figyelmesen fogadják a feleket és segítsenek problémáikon., A vezetők-támogassák a sző-1 vetkezeti mozgalmat, mint a falu felemelkedésének legfontosabb le- . hetőségét. Igaza van öreg útitár- ; samriak" abban, hogy a tánácsháza nem . „elafáncsonttorcny mint! volt a községháza igen sok eset- i ben. A népért van." a nép .fiai ülnek benne, szabad a ki- és a bejárás. Hát rajta! Ne sajnáljuk a küszöbét koptatni!

... fka)

r ......................................................

1 séget látott a két szerv-közölt.

— Főképpen az a különbség —i mondta munkaruhas szomszédom, j — hogy amíg a jegyzőség az urak* álamának volt elnyomó és ki-.

j zsákmányoló szerve, addig -a köz- I ségi tanács népi államunk hely, j közigazgatási szerve és- a falu i egész életének irányító és vezető' népi testületé.

A pipázgato bácsi elismerő fej-; ] bólogatások közepette jegyezte meg erre:

— Szentigaz ez! Csakhogy ai falusi nép nem tudja ilyen- szs1

pen kicukalmazni. Az elvtárs bi- j zonyára szemináriumon köszörül-1 j te ki áz eSzit; Nahat, ha ilyen tu - j dós, akkor: mondja meg: hogy érti azt, hogy a tanács vezetői testület?: , - ■ ■ j

Az öreg rámkacsintott, mirjttía | csak az;t mondta . volna huncut j szeme: na, most megszorítom ezt! az okost! A■ fiatalember gyenge.! den. a két diáklányra pillantva! közelebb hajolt az öreghez:

—Nézze, tata! Maguknál kiket választottak a tanácsba? Es kik választották? Kinek az érdekeit képviselik a tanácstagok? Nem! ez a testület dönt-e a falu népé-; nek minden fontos ügyében?

— Hát ezt mán nem lehet állí- tani —• vetette ellen az öreg nagy

: derültség közepette.

— Jó, jó — adta meg magát a ;

fiatalember. — De amiben nem a községi tanács dönt, abban a já- 1 rás, a megye, vagy az országos j szervek határoznak. Ott is a nép j küldöttei teszik le a garast. Ezek a döntések a nép érdekében születnek. A beadás eltörlésé .nem j volt jó talán a népnek, vagy a [ földrendezés, a hároméves terv, meg a többi...? ,

— Én mondok még egy jó ha-4 tarozatot ;— dörmögte az öreg pi-*: pája mellől — mert nekem igenl[ jól esik az, hogy az öreg téesz-!} tagok is nyugdíjat kaphatnak. E«; példázza; -hogy a mi államunk-4 gondot visel a nép minden rété-«: gére, hát ki hogy érdemli. Nem i: « itt van a bökkenő, hanem ott j

j hogy amit maga beszél, az csak-*: j féligazság..« *1

A

z öx’eg ravaszul nézett j korúi, mint/ia csak azt í inoncna voma, hogy .,na. j • nőst ugrik a majom a«; . v*zoe'% most adja lei a <

nagy leckét a városi munkásnak. 3 — Hogy érti ezt, apókám? —1 ] mondta meghökkenést szintéivé a <s ; Vitázó fél. 4

■—• Hát csak úgy, hogy am, 4 mondott, nagyon könyvszagu. J Olyan rocké cs..k. ami.yet ez a 4 [lányka mondott fel egymásnak *! Árért így kén lenni: a lanucsna..♦! .‘tényleg vezetni ke.l.ne a népe 4 [Hat vezeti is, néhun jól, néhun.] meg úgy, ahogy... tSárunk pJdú j nak c.kaéit alig isménk a ta«iács-.: í titkárt, mindig az irodában ül. A 4 ! tanácstagok közt is akad hárotn,*: vagy négy, akt" leiéje se megy a,; ! tanácsháznak, csak ha adót ri,:et, [vagy lédiái vált. Hát vezethet így«: I jói a tanács? Érvényesülhet így a*: i nép akarata? ■>:

— Hova való a bácsi? — ezt én*: kérdeztem, hiszen az újságírót a ’ megfogható tények érdekűn első-*: sorban. Az öreg a, ónban többszói. e.-zege ésemre is csak imigyen *[ válaszolt: 4

— Erre ni! Amerre a vonat« visz... ‘ i

— Naményba, (alán? •

.! — Vagy igen; vagy se... Für-4

i késszé ki, ha olyan kíváncsi! <j ■j A munkás szólalt meg újra: *

j — Akinek tisz'a a lelkiismerete j ■; az válaszol, ha kérdezik... *:

A

minap délután a vásá- rosnamsnyi vonat csigalassúsággal haladt célja felé. Mivel üu el ilyenkor az ember az időt? Vagy olvas, vagy beszélget. Olyan is akad, aki egyiket sem ieszi, hanem magába mélyed, A'agy „durmol” a sarokba húzódva, ha éppen jó meleg van a kocsiban. Itt azonban nem volt valami „pokoli” meleg, ezért olyik x:tás, mint példám a velem szemben ülő öreg nénike, fázósan húzódott a nagykendőjébe. Mellette egy kedélyesen pipázgató nagybajszos bácsi hata mas füs;bedro- l;al eregetve nézdelődött derűsen az ablaknál beszélgető két diáklány felé. Az ő beszélgetésüket figyelte a mellettem ülő munkaru- hás fiatalember, és jómagam is.

A diáklányok rég letűnt történelmi nagyságokról, többek között a „Napkirály”-ról, XIV. Lajos francia uralkodóról esiviteltek üde, vékony hangjukon. Ilyen formán :

— Ili, mit tudsz a napkirályról?

Mint a vízfolyás* úgy hangzott a jól betanult lecke:

—Ez a király mondta, vagy legalább is neki tulajdonítják ezt a mondást: „Az állam én vagyok!... Aki alattvalónak születik, az gondolkodás nélkül engedelmeskedjék.” A napkirály úgy vélekedett, hogy a hatalom Kizárólag az övé, az nem íügg senkitől sem. Nem ó van az országáért, hanem országa van az ő javára és dicsőségére...

Éne a munkaruhás fiatalember megszólalt:

— Hol vagyunk már eltol...! Nálunk nem egyetlen emberé, hanem az egész dolgozó népé. a hatalom. A népé minden: a gyá- , rak, a bányák, a földek. A nép az úr, ahogy Petőfi megálmodta. A nép hatalmának sajátos szerte a tanács is a falvakban...

A tanács említésére az öreg néniké kidugta orrát a nagykendö- ból:

7— Hát biz’ nálunk, Kisvarsány- ban nem igen hatalmaskodik a tanács! Olyan jó emberek azok, mint egy-egy falat kenyér..«

Az örek pipás bácsi akkuráto- san, nagy körívben emelte fel egész tenyerébe szorított cserép- pipáját, jelentőségteljesen felénk intve, nagy gomoiyag füstöt fújt a nénikére és recsegő hangon megjegyezte:

— Az emberek nagyrésze szinte vaksi módra él a maga világában. Ezek fel se fogják, mi történik körülöttük, mindig másru! beszélnek, mint Bodoné, mikor a bor árát kérik tüle. Hehehe — kacagott nagyot — hát nem igaz? Mondta valaki, hogy hatalmaskodik u tanács?

— Hát nem azt mondta itt a... — egy pillanatra eltűnődött, hogy miként is nevezze meg a munkaruhás fiatalembert — szomszéd? En se vagyok siket! Sértődötten visszahúzódott a nagykendőjébe.

— Dehogy mondta, dehogy — ingatta fejét megrovóan az öreg. Nem kell azért úgy sápítozni, mint a megzavart ruca ...

/

gy indult meg — általános érdeklődés mellett a vita, amelynek során a községi tanácsok kerültek terítékre. A ké' lány abbahagyta a leckemondás, és a tülke többi utasaival együtt hallgatták a vitát, v agy bile-bele- szoltak. Csak eev bundás öreg úrféle nézett közömbösen más irányba, más világba... Jó sokáig arról folyt a beszéd, hogv milyen is volt a régi jegyzuség és menynyire más a mostani községi tanács. A többség lényeges különb.

Folytatás az 1. oldalról.) t

.zuperfoszfáthak és.a kálisónak. Most, ámikbi'-mlbgistheft'ék á fiá- -ározutból a műtrágyahasználat Kedvező lehetősége t, holdanként] .60 kilo íöiutii niűtVég••"a K ihasználási tervet jóval felemelték. Könnyén tehettek, mert a 145 kiás holtan1.: nti . tlag költsége sokkal k v sebli lesz a nitrogén 25, a szupei foszfát 50 és a káli

Alacsony nz árutermelés

Erősítik az állattenyésztési

lecserélik, mert fertőzött és te- nyász ésre nem alkalmas. Ősszel, pedig, amikor az ú.j fiáztató elkészül, egy 23-as anyatörzset vásárolnak. Az így átszervezett állat- állomány 22-ről mintegy 60 számosállatra növekszik. Tervük sze- I rint az idén az állattartás mintegv 200 ezer forint jövedelmét biztosít maid.

A szövetkezet termőtalajának tápanyag-biztosítása kielégítő, azonban ez nem merítheti ki. az állattenyésztés "i,árit támasZ+ott igéi.' íysket. Ezt tudja a szövetkezet vezetősége; ezért úgy határozott. Jegy a meglévő szarvasmarha-állományt kicseréli, és iörzstehenészetet állít be. A kiselejtezett jó- szú'T e°y- részét meghízlnlják. A scftés'áHómányr teljes . •■"egészében

részben szerződést a gépállomással. A kapálásokat saját Zetoíjuk- kál tervezték. S minden munká;* A tsz., ez idő szerint még csak az ► úapvető. szántás-vetési munkákba, a cséplésre, aratásra kötött