Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-05 / 30. szám
1958. lEßfUÄR 5, SZERDA KELETMAG YARORSZAG KiiIu'hiivili válasza Eisenhowernek a csúcstalálkozó előkészítéséről és programjáról Moszkvából jelenti az MTI: Moszkvában hétfőn délután nyilvánosságra hozták annak az üzenetnek a szövegét, amelyet Bui- gunyin Eisenhowerhez intézett. Bulganyin válaszában legelőször is hangsúlyozza: Moszkvában megelégedéssel fogadták az amerikai elnöknek azt az álláspontját, hogy ő is hasznosnak tartja az áliamfők közötti személyes kapcsolat fejlesztését és kész részt venni a szovjet vezetőkkel és más érdekelt országok vezetőivel egy legmagasabb szinten tartandó értekezleten. Bulganyin a továbbiakban megismétli a szovjet kormánynak a legmagasabb szinten tartandó nemzetközi értekezletről szóló nyilatkozatának megvitatását es újból ismerteti azokat a problémákat, amelyeket a szovjet kormány egy ilyen értekezleten szükségesnek tart. E problémák — mint ismeretes — a következők: Az atom- és hidrogénfegyver- kisérlctek feltétel nélküli eltiltása. a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia lemondása az atomfegyverek használatáról, a közép-európai atommeutes övezet létrehozása, az Északatlanti Szövetség és a Varsói Szerződés tagállamai között megnemtámadási szerződés megkötése, a Németország és más európai országok területen állomásozó külföldi csapatok létszámának csökkentése, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok bővítése, a propagandaháború eltiltása, a közel- és közép-keleti feszültség enyhítése. Bulganyin a továbbiakban kifejti, hogy az értekezleten más, olyan konkrét javaslatokat is meg leltet vitatni, amelyek a hidegháború megszüntetésére irányulnak. Ezeket a javaslatokat az érdekelt országoknak kell megtenniük. Az eredményes vitához azonban az szükséges, hogy az értekezlet valamennyi résztvevője egyetértsen napirendre tűzésükkel. kész az ilyen fegyverekkel folytatott kísérletek megszüntetésére, ha más államok is ugyanezt teszik. Bulganyin hangsúlyozza, hogy ilyen megállapodás jelentő- j segéhez nem férhet kétség. Ha- j sonkaképpen nem férhet kétség | ahhoz, hogy a szovjet kormány által említeti» problémák sikeres megoldása szintén fontos intézkedés lenne a nemzetközi fe- . szültség enyhítése szempontjából. Bulganyin a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a legmagasabb szintű értekezleten termesze- j lesen olyan kérdéseket kell megvitatni, amelyek megvitatásának szükségességet illetően minden részt vevő egyetért. Ebből a szempontból vitába száll Eisenhower megállapításának egy részével. Az amerikai elnök üze- ] netében azt állítja, hogy nem 1 szükséges az értekezleten megvi- j tatni olyan problémákat, mint az I atomfegyverek használatáról tör- i ténő lemondás, az Északatlanti I Szövetség és a Varsói Szerződés : tagállamai közötti megnemtáma- j dási szerződés, vagy anr.ak ünne- j pélyes kijelentése, hogy a nagy- ; hatalmak lemondanak az erő al- kalnr.azásóról a közel- és közép- í keleti kérdések megoldásánál. Eisenhower ezt a kijelentését arra ' alapozza, hogy az Egyesült Nem- j zetek Szervezetének alapokmánya már magában véve is tartalmaz- í za ezeknek a kérdéseknek a meg- ! oldását. Bulganyin vitába száll ezzel az I állásponttal, s határozottan kije- lenti, hogy ha az Egyesült Álla- | mok nem óhajt ilyen intézkedéseket, az szovjet részről mély saj- ! j nálatot vált ki, mert a szovjet j | kormány, amely következetesen az j ! államok békés egymás mellett élé- | sére és baráti együttműködésére I : törekszik, lemében fogantak. Maga az ENSZ több olyan határozatot hozott és számos olyan felhívást fogadott el, amely támogatja a tagállamok békés együttműködésének fejlesztését. Bulganyin üzenetében rámutat arra, hogy a Szovjetunió erősíteni akarja az Egyesült Nemzetek Szervezetét. E tekintetben rendkívül sokat tehetnek az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai. Eisenhower elnök üzenete azonban azt javasolja, hogy például mondjanak le az ENSZ-ben a Biztonsági Tanács tagjainak egyetértéséről, a vétójog fontos elvéről. Az elmúlt 12 évben éppen a vétójog alkalmazása tette lehetővé, hogy az ENSZ a nemzetközi béke védelmének fontos szerve maradjon. Ez a jog ugyanis nem engedi meg, hogy az ENSZ olyan fontos politikai határozatot hozzon, amelyet a kisebbség nem ismer el. A vétójog c,törlése az Egyesült Nemzetek Szervezetét egy állam vagy államcsoport eszközévé tenné. Nem lehet azonban elfelejteni, hogy az ENSZ tagjai szuverén államok és nem hajthatnak végre olyan határozatot, amely nem fér össze szuverénitá- 1 sukkal. Teljesen világos, hogy a nagyha- j talmak egyetértésének elvéről tör- i ténő lemondás nemcsak hogy nem j erősítené az ENSZ-et, hanem el- ! lenkezöleg, egy ilyen lépés meg- lazítaná ennek a szervezetnek j kötelékeit és végül is a szervezet I megszűnéséhez vezetne — hang- j súlyozza üzenetében Bulganyin. j Ezután rámutat arra, hogyha valóban hatékony szervezetté akarják tenni az ENSZ-et, nem pedig az erőpolitika eszközévé, akkor nem szabad elfeledkezni erről az elvről. A szovjet minisztertanács el- j nöke üzenetének további részében Eisenhowernek azzal a javaslatával foglalkozik, hogy az államfői értekezleten vitassák meg a ; német kérdést és Kelet-Európa j országainak helyzetét. Mint meg- : állapítja, a Szovjetunió álláspont- ] ja a német kérdésben teljesen 1 világos. A genfi kormányfői értekezleten és azóta is a Szovjet- j unió álláspontja az volt, hogy j a jelenlegi helyzetben nincs más mód Németország egyesítésére, mint a két német állam közötti megegyezés. Erre irányul az NDK kormányé- ; nak konföderációs javaslata. Min- den más elképzelés nemcsak, hogy nem segíti Németország i egyes'tűsét, hanem kiélezi az ál- j ■amok közötti feszültséget. Kelet-Európa kérdésében a j szovjet álláspont szintén nem szc- j t-ul magyarázatra. Eisenhower ja- i vaslata annál is inkább meglepő. ! mert az Egyesült Államok diplo- j máeiai kapcsolatot tart fenn a kelet-európai népi demokratikus ! I országokkal, elismeri azok létét s j | most mégis más államot szólít fel j | arra, hogy tárgyaljon ezen orszá- j gok belső ügyeiről. A Szovjetunió i nem támogathat ilyen ügyet, amelyet csak szuverén államok belügyeibe történő megengedhetetlen beavatkozásként értékelhet — állapítja fneg Bulganyin, majd hangsúlyozza, egyetlen országnak sincs joga bíráskodni más országok felett és dönteni arról, milyen társadalmi és államrend legyen ebben vagy abban az országban. Azzal kapcsolatban, hogy Eisenhower a magyarországi eseményekkel okolja meg erre vonatkozó javaslatát, Bulganyin leszögezi: a magyarországi események mindenekelőtt azt bizonyították be, hegy maga a magyar nép kemény választ tudott adni azoknak az elemeknek, amelyek bizonyos kü'földi körök parancsára és támogatásával ténykedve, a magyar nép választotta szocialista rendre törtek. Bulganyin hangsúlyozza: a szovjet kormány meggyőződése szerint az általános béke érdekei minden nagyhatalomtól azt követelik, hogy azokra a kérdésekre összpontosítsa erőfeszítéseit, amelyeknek megoldása megteremti a népek közötti békés együttműködés fejlesztésének lehetőségeit; s ne engedje meg, hogy az országok közötti viszonyt megmérgezzék olyan kérdések clőrángatásával, amelyek elvonhatják a nagyhatalmakat a béke megőrzése szempontjából valóban fontos problémáktól. Az üzenet további részében Bulganyin a leszerelés kérdésével foglalkozik. Hangsúlyozza, a kormányfők közötti egyetértés lehetőséget teremt arra, hogy ezt a rendkívül fontos problémát kimozdítsa a holtpontról, ahogy azt a béke megőrzésének érdeke követeli. Eisenhower álláspontjával kapcsolatban Bulganyin megjegyzi, a Szovjetunió nem tagadja annak a kérdésnek fontosságát, hogy a világűrt csak békés célokra lehessen használni, azaz nem tagadja, a nukleáris fegyverrel felszerelt interkontinentális ballisztikus rakéta eltiltásának fontosságát. Ugyanakkor azonban szovjet részről remélik, Eisenhower egyetért azzal, hogy ennek a kérdésnek ' megoldása csak alom- és rakétafegyverek általános eltiltásának része lehet. Éppen ezért a Szovjetunió a béke megvédése és a leszerelés kérdésében történő előrejutás érdekében kész megvitatni az interkontinentális rakétafegyverek eltiltásának problémáját, ha a nyugati hatalmak a maguk részéről készek megegyezni az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásáról, az ezekkel történő kísérletek megszüntetéséről cs a külföldi katonai támaszpontok felszámolásáról. Ebben az esetben a kozmikus térség békés célú felhasználását szolgáló megegyezés nem ütköznék semmiféle nehézségbe. 1 A szovjet miniszterelnök üzenete hangsúlyozza, hogy ha a 1« szerelési tárgyalásokon egyik vág; másik fél katonai-stratégiai é, más fölényt igyekeznék magánál A legfelsőbb szinten tartandó ér- j tekezleten meg lehet vizsgálni, j hogy milyen problémákat vitassa- j nak meg egy legközelebbi hasonló ; értekezleten. Nincs kétség aziránt, j hogy a kezdetben elért legkisebb megállapodás is hasznos lenne, más megoldatlan nemzet- , közi problémák szabályozása szempontjából. Bulganyin üzenete a továbbiakban az atomfegyverkísérletek eltiltásával foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy ezt a kérdést még jobban az érdeklődés középpontjába állította a több mint kilencezer tudósnak az ENSZ fotitká- | rához intézett petíciója. Az álla- j mok többsége, köztük azok a | nagyhatalmak is, amelyeknek atomfegyverük van, szükségesnek j tartják a mielőbbi megállapodást ; ebben a kérdésben. Ha számítás- ! ba vesszük, hogy ilyen kötelezettségvállalás ellenőrzése nem túlzottan nehéz, és ilyen lépés egyetlen országnak sem kölcsönöz fölényt mások felett, akkor világossá válik, hogy az c kérdésben létrehozandó megállapodás már jelenleg is lehetséges és kizárólag csak az atomfegyverrel rendelkező hatalmaktól függ. Ami a Szovjetuniót illeti, amint az már nem egyszer kijelentette, különösen nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok megjavításának. A szovjet miniszterelnök ezzel összefüggésben utal a két nagyhatalom legutóbbi megállapodására és a kulturális együttműködésre. Bulganyin megállapítja: kétségtelen. hogy a szovjet békejavaslatok megfelelnek az ENSZ alapokmányának és a javaslatok megvalósítása erősítené a szervezetet a béke szolgálatában. Nem az a baj. hogy ilyen intézkedésekre mind ez ideig nem került sor, hanem az, hogy az ENSZ- alapokmány ellenére oiyan katonai csoportosulások jöttek létre, mint a NATO és a SEATO és a bagdadi paktum, amelyek aláássák az ENSZ tekintélyét és nem segítik a feszültség enyhítését. Ha az alapokmány szellemét teljes mértékben meg akarják valósítani, akkor e.- sősorban az Ilyen kalonai csoportosulásokat kelt megszüntetni. Mivel a nyugati hatalmak jelenleg nem hajlandók erre, a Szovjetunió olyan közös határozatot javasol számukra. amelyben kifejeződik a nagyhatalmak azon szilárd elhatározása, hogy az ENSZ alapokmánya alapján állnak és folyama.osan oiyan i tez- kedéseket tesznek, amelyek elősegítik a népek biztonságát. biztosítani, akkor a tárgyalások nem járhatnának eredménnyel. Bulganyin hangoztatja, hogy „ha a földi problémák helyett a nagyhatalmak elsősorban ilyen kérdésekkel foglalkoznak, akkor a népek, amelyeket a hidegháború és fegyverkezési verseny fenyeget, joggal állapíthatnák meg, hogy a nagyhatalmak nem a legfontosabb feladatokkal foglalkoznak.’’ Az új háború e fenyegetéséről szólva, a szovjet miniszterelnök ismételten felhívja Eisenhower figyelmét arra a veszélyre, amelyet a háborús propaganda jelent a békére nézve. Hangsúlyozza, hogy az erőpolitika néhány híve nyíltan hangoztatja a „megelőző” háborút célzó veszélyes felhívását, j A szovjet kormány véleményo ! szerint ennek a helyzetnek minél I hamarabb véget kell vetni. Ha a | tárgyalásokon résztvevő va:a - i mennyi kormány erre az állás- ! pontra helyezkedik, már ez az j egy tény kétségkívül enyhíteni , fogja a nemzetközi feszültséget í és jobb feltételeket teremt a I nemzetközi problémák megoldá- J sához. Eisenhowernek a népek béke- j vágyáról szóló megállap'tásaival | összefüggésben Bulganyin han- ! geztatja, a szovjet kormány ép- | pen ezért javasolja más kormá- ! nyeknak is, hogy tegyenek olyan I konkrét lépéseket, amelyek meg- I mutatnák készségüket a béke ; megerősítésére, a népek kapcso- j latainak megjavítására. Nyilván- j való, hogy a Szovjetunió, az ; Egyesült Államok és más orszá- ? gok kormányainak az az állás- ! pontja, hogy készek egyesíteni j erőfeszítéseiket a béke megVédé- j sére, záloga és biztosítéka lenne ; a világot fenyegető veszély megakadályozásának. Ezután Eisenhower üzenetének- arra a kitételére válaszol, amely szerint a legmagasabb szintű tanácskozást a külügyminiszterek tanácskozásának kell megelőznie. A szovjet miniszter- elnök ezzel kapcsolatban ismét leszögezi azt az álláspontját, hogy az ilyen összetételű tanácskozás nem vezetne kielégítő eredményre, nem készítené elő a legfelső szintű találkozást. Ezt bizonyítja a külügyminiszte- I rek eddigi értekezleteinek tanul- I sága is. Ami a legfelsőbb szintű j tanácskozás előkészítését illeti, a j szovjet kormánynak az a meg- j győződése arról, hogy a megíc- ! lelő tárgyalókészség esetén az 1 ügyrendi és egyéb kérdéseket különösebb erőfeszítés nélkül meg j lehet majd oldani. Ezekről a kér- i désekről egyébként a szokásos J diplomáciai úton lehet tárgyalni. ! A szovjet miniszterelnök üze- j netének végén rámutat, a .jelen- : légi történelmi idők azt követe- ! lik a kormányfőktől, hogy mélyen, j átérezzék a rájuk háruló felelős- '■ séget. Ezt nemcsak saját né- | peik, hanem az egész emberiség I érdeke megköveteli. „Mély meggyőződésünk, hogy országaink együttes erőfeszítése, amelyet más országok erőfeszítéseivel egyesítünk, új fejezetet nyithat az emberiség történetében, a békés együttműködés és a népek barátságának fejezetét’1 — állapítja meg befejezésül Bulganyin. Bulganyin hangsúlyozza: Az alapokmány nem tiltja meg olyan államközi megállapodások kötését, amelyek az alapokmány szel3
