Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-05 / 30. szám
193!. FEBRUAR, 3. SZERDA KULmiACTARORSZAG a? r}éi siker Ulf har átköt ás A imgykállói körzeti fmsz. kultúregyüttese már két ízben szerepelt együtt az egyik szovjet katonai egység kultúrcso- portiav&L Legutóbb Vásárosna- (oényban leptek fel közösen és nagy tömcgslkert arattak. A szovjet katonai egység — * magyar-szovjet barátság elmélyítésére — vendégszereplésre hívta meg a nagykállóiakat. — Hadd gyönyörködjön katonai egységük többi tagja is a kát (ólak kedves, népies művészetében. Az elmúlt vasárnap este meg is történt a nagy érdeklődéssel várt találkozás. A kallói szövetkezet kultűregyüítesc — zsúfolásig megtelt kultúrottbonban — üdvözölte a vendéglátókat, majd műsorszámai előadására került sor. Különböző magyar es szovjet népdalokat, magyar és icngyel népi táncokat adtak elő. Majd, sor kérőit a — szín- pompás népi viseletben — a „Kálié: lakodalmas’’ lejátszásara is. Már az első műsorszámokat ís dübörgő tapsviharral köszönték meg a szívélyes vendéglátók. Kérték több szám megismétlését. A ».Kallói lakodalmas’’ előadása pedig általános ünneplést váltott ki. Egy-egy részét újra és újra le kellett játszania az együttesne»: és a közönség velük együtt énekelt. Az egész terem egyetlen színpaddá vált. „Szorgalmas66 emberek Az élet nemcsak Vidámságból, mókás bohózatokból áll, hanem olyan száraz, unalmas dolgokból is, mint a statisztikai adatszolgáltatás ... Es ebből éppen élég sokat kérnek a földműves- szövetkezetek felsőbb szervei. Szóljon most a krónika a „szorgalmas” emberekről, a kérés nélküli adatszolgáltatókról. A dolog úgy történt, hogy a múlt év második felében kéthe- teként kellett jelenteniük a földművesszövetkezsteknek a rész] egy befizetés és a tagszervezés eredményeit. Á legtöbb szövetkezet rendszeresen meg is küldte a jelentéseket. Azonban jópár szövetkezet »szívesen.” megfeledkezett erről, s akkor jött a megyei központ dörgedeL bzabolcs-Szatmár megyében több, mint kétezer dolgozó paraszt szövetkezett 49 termelési szakcsoportban. A szakcsoportokból 2« gyümölcs és 9 cukorrépa termelésével foglalkozik. Az egyszerű termelési társulások vonzóak az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok számára. Ezt bizonyítja az is, hogy ez évben már 5 nj szakcsoport alakult. S ha egy községben megszületik az első, követi a többi. Például Dombrá- don már az előző évben is jól Megyénk földművesszövetkezeteinek több, mint 140.000 tagja van. Egy-egy föidművesszö- vetkezetre átlagosan 1200 tag jut.. Bizony nem könnyű dolog ekkora tömeggel lelkiismeretesen törődni, megfelelően foglalkozni. Még a szövetkezeti gyűlések rendszeres megtartásával sem oldják meg a tagság tájékoztatásának feladatait, még ezzel a módszerrel sem tudnak megfelelően széleskörű tájékoztatást adni a szövetkezeti mozgalom feladatairól, annak sikeréről. Még nagyobb odaadást igényel az a munka, amellyel egyre több dolgozó parasztot kívánnak bevonni a földműves- szövetkezetek mindennapi tevékenységébe. Vannak szövetkezetek, amelyek — egyrészt a gyakori igazgatósági el- r.ökcsere miatt — még inkább nehezen oldják meg ezeket a feladatokat. Nincs jártasságuk, kiforrott munkamódszerük a tagság széles-késének módjaira vonatkozóan. A MÉSZÖV éppen ez utóbbi fontos feladat megvalósítása érdekében adj.a ki — immár harmadik éve •— a megyei napilap mellékleteként a ..Föidmüvcsszövetkezet”- et. A „Földművesszövetke- zct” közel 15,000 példányban jelenik meg és ha azt számítjuk, hogy egy-egy újság falvainkban legalább két-bárom család kezei közt talál olvasókra, akkor négyszer-ötször ennyi olvasót számlálhatunk. Ami bizony jelentősen eltörpül, ha ezt a számot a szövetkezeti taglétszámhoz viszonyítjuk. Azonban — éppen a „Földművesszövetkezet’* megjelenési pelaányszá- mát tekintve — lehetőség van arra, hogy eredményes agitációt fejthessünk ki megyeszerte a földművesszövetkezeti mozgalom szélesítése érdekében. Az a tapasztalatunk, hogy jónéhány iöldmű- vesszövetkezet igazgatósága lebecsüli a szövetkezeti tagság .rendszeres, pontos tájékoztatását. Legalább is erre vall a piricsei, gyügyei, mária- pócsi, szatmárcsekei, új- íchértöi, dcmeéseri, nyír- bélteki és botpalád! f öldm űvesszövetkezetek. példája, ahol jónéhány lappéldányt sokszor visszaküldenek. Nem véletlen, ez az eset, mert ezekben a szövetkezetekben a gazdasági eredmények sem valami dicséretre méltók. A szatmárcsekei és gyügyei földművesszövetkezet például csak a megyei központ támogatásával képes továbbra is fennmaradni. A földművesszövetkezetek legtöbbjénél elkél a segítség. Jó lenne, ha végre minden szövetkezeti igazgatósági elnök igényelné segítségünket és megértené, okosan felhasználná a MÉSZÖV Ilyenirányú támogatását. V. Gr. aadODncnfxifíQaaűaDaaaaaaaaaxiaüaDaaDtxoxoaaa Szilárdítsuk meg a fői itniis vessző vetkezetek pénzügyi gazdálkodását Irta: Czimbalruos Béla, a MÉSZÖV igazgatósági tagja A műsor be.cjczó-o után a szovjet katonák boldogan köszönték meg a Uultmegjutlci sikeres szereplését és irwgvendégelték őket. \ kellemes, barátságos est felejthetetlen marad minden résztvevő szamara. mes teleíonfelhívása;;. Futko- sás jobbra, futkosás balra s végül „megszülettek'’ a kért számok . . 3 „Sajonos”, semmi sem tart örökké, és az új óv eltörölte a kéthetenkénti statisztikát. — A MESZÖV-ben az illetékesek már rég kipihenték fáradalmaikat és az aktákat elrakták porosodni Nem így egyes földművesszö- velkezetek! A mérki, " pátro- hal és a tarpai szövetkezetek január hó közepén is megküldték jelentéseiket. Nem szép tői üli, hogy nem tartották be a „határidőt” .;. (Korábban minden hó 5-lg és 17-ig kellett beküldeni. Es ők, 20-ra juttattál: el hozzánk.) Vágj’ az eleő két szövetkezel; pótolni akarta, amit előzőleg elmulasztott? Hisz egy-egy ízben — mikor szükség lett volna rá — nem küldtek statisztikai jelentést! Annál inkább most, amikor már semmi szükség nem volt e jelentésre! Ügy látszik, betartják a jó magyar közmondást: „ami késik, nem múlik.” ■ > i cn ANGLIÁBAN átlátszó mű- ínyagból készítik a cipőpróbához a gyermekcipők felsőrészét, így ilső ^ szempillantásra megállapíthatják, hogy a cipő számozása megfelel-e az apró vevő lábának. Negyvenkilenc termelési szakcsoport működik megyénkben i működő gyümölcs termelési szak- i csoport élt. A télen — a jó ta- | pasztalatok alapján — 143 tagú ! burgonyatermelés» társulás szü- j letett meg 134 hold földön. Tisza- cszláron pedig — a rizstermelő szakcsoport példáján okulva — 62 taggal 32 holdon cukorrépa —■ és 12 taggal 5 hold földön fűztermelő szakcsoport alakult. Napkoron 20 dolgozó paraszt i fogott össze 9 hold földön a eu- S korrepa közös termelésére.- v » y w r 9 *> v ••• ./ v v v v v ■ • ... v • v - - - '• '' v v v // v r r Sehol se becsüljék le a szövetkezett tagok tájékoztatását l Földművesszövetkezeteink tömegpolitikai, gazdasági és ' kulturális tevékenysége jelentősen megnövekedőit az utóbbi = j hónapokban. Nagy lépést tettek előre — a dolgozó parasztság » I termelő munkájának segítésével — a tömegkapcsolat meg- ° j javításában. Megyénk szövetkezetei megbecsültebbek, tekin- = ! télyük megnőtt a falvak dolgozói szemében. Többek között: = ! meghaladja a hatezret a múlt évben belépett új szövetkezeti =■ I tagok száma és a régiekkel egyetemben mintegy 3 millió fo- Z I rirt részjegyet fizettek be. Vagy gondoljunk az őszi népes * | szövetkezeti gyűlésekre, melyeken bátran és határozottan « I kiálltak a szövetkezés, nem utolsó sorban a párt és a kor- l I mány helyes politikája és gazdasági intézkedései mellett. Azonban a szövetkezetek rohamosan javuló tömegpoliti- = ! kai, a mezőgazdasági termelést segítő és kulturális munká- l [ jával nerr. párosult kellően gazdálkodásuk, főleg pénzügyi ~ j helyzetük megszilárdítása. Az ellenforradalom kihatásaként - tíz- és százezrek úsztak el a szövetkezeteknél, jónéhány vá- 1 lasztott vezetőségi és szövetkezeti tag szeme láttára. És ha ; a MÉSZÖV Igazgatósága a becsületes választott vezetőségi 3 tagok és az egyszerű szövetkezeti tagok segítségével — nem 3 tud határozott intézkedéseket tenni — ma már a tíz millió ól forintnál tartanánk a szövetkezetek egy részének nyújtott pénzügyi támogatással. £ A javuló pénzügyi gazdálkodás még ma sem jelenti a «j I teljes rendet —• a pénzügyi fegyelem gyökeres megszilárdítá- 3 | sát. Napjainkban sem ritkák a különböző leltárhiányok — j Kállósemjén, Tiszabecs és még jónéhány községben —, vagy =, I az áruk gondatlan kezeléséből származó romlások, „csorgá- 3 I sok” stb. A meglévő hibák felszámolása érdekében ez év 3 | egyik legfontosabb feladata: a pénzgazdálkodási fegyelem =j I teljes mértékű megszigorítása — a lelkiismeretes, becsületes J j pénzügyi gazdálkodás megteremtése! Sokféle módja van ennek és sokat tehetnek e céi eléré- j I séért nemcsak a szövetkezeti dolgozók — hanem a választott 3 I vezetőség egésze és minden szövetkezeti tag! A megye földművesszövetkezeteinek —- a pénzügyi nehéz- =» ! ségek elhárításával — el kell érniök, hogy forgóeszközeik U | 10 százaléka a sajátjuk legyen. Számos földművesszövetkezet- ' ! nél — a rakamazinál, a mátészalkainál, a nyírmadainál — ez ■ I különösebb gondot nem okoz, mert messze maguk mögött 3 hagytál: már ezt a számot. Azonban annál nehezebb a kis * szövetkezetek helyzete — főleg a fehérgyarmati járásban —, s I ahol a választott vezetőség nem kielégítő működése, a ko- í I rábbi gyenge számvitel, a közösségi vagyon lelkiismeretlen ’ J kezelése, és egyéb okok miatt — igen alacsony a saját forgó- - I eszközök összege. A helyzet megváltoztatásáért a szövetke- = ) zeti tagság, a választott vezetőség és a szövetkezeti dolgozók ‘ J teljes, őszinte, és becsületes összefogására van szükség. So * ] kát kall tenniök a forgalmi tervek teljesítéséélt, a költségek ■ } csökkentéséért, a vagyonvédelem megszilárdításáért és általa- : j ban a jövedelmezőbb gazdálkodás biztosításáért. Mindezek a " 1 szövetkezetek belső erőforrásai. Azonban: a szövetkezet a * | szövetkezeti tagságé — és ezért nemcsak a tagság erkölcsi : | segítségét kell igénybe venni, — hanem az anyagi támogatást * - 1 is, mint a szövetkezetek külső erőforrásait! (Részjegybefizetés, I társadalmi munka stb.) S ettől sem húzódoznak a szövetkezeti ’ tagok. Éppen a már említett elmúlt évi példák a legkézzel- - foghatóbb bizonyítékai ennek. Meg kell mondanunk őszintén, ,;i — sokat építettünk az elmúlt években (egyesek „fekete”-bo- ruházásként is) állami hitelből és saját erőből (több szövet- 3 kezet a saját forgóeszköz-terhére) —, de mégsem állunk jóL 3 Ezért a legutóbbi évek beruházási színvonalát fenn kell tar- q tanunk. S ez nem ütközhet a sajátforgóeszköz növelésével! ö — Hogyan? — kérdezik. Ügy, hogy megyei központunk □ elsődlegesen azokat a szövetkezeteket támogatja a beruházási □ keret megadásával és hitelkeret nyújtásával, — ahol mind a P belső, mind a külső (a szövetkezeti tagság) anyagi erőíorrá- Ü sóra támaszkodnak. Bízunk benne, ez a helyes álláspont ta- H lálkozik a szövetkezetek választott vezetői és a szövetkezeti f=] tagok zömének egyetértésével. S velünk együtt elítélik és le- U leplezik a beruházásoknál végzett különböző manőverezése- □ két (sorbanállásokat, „fekete” beruházásukat, az anyagok pa- Q zarlását stb.), mint a pénzügyi gazdálkodás lazításának, fel Cl rúgásának módjait. A magunk részéről a leghatározottabban p üldözzük és felelősségre vonjuk az illetőket. Hisz mindezek |j a szövetkezeti tagság érdekeit is sértik!- Cl Tehát: tegyünk meg mindent — a leírtakon túl is — a p földművesszövetkezetek pénzügyi gazdálkodásának gyors, ha- Ej tározott megszilárdításáért és hozzuk összhangba a snját Q forgóeszköz fokozatos növelését a beruházási feladatok meg- p oldásával. Ezekhez kérünk és igénylünk minél több segítsí- j-'j get az egész szövetkezeti tagságtól, ü iGoacnEaHnHcoQQDíXicjcoaaDaaaoaoDCDacxKGoaDEca
