Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

1358. Ff.BR.CAR 4. KEDD

keletmagtarorszAg

„Népszerűtlen" dolgozóktól

Darius kincse

hallottuk...

A munkaügyi előadók értekezletéről

A vállalati létszám biztosítása ás szükségszerinti elosztása, a késések és hiányzások nyilvántartása, a fegyelmi ügyek, a munkás- ellátás, a bér- és norma-, valamint az SZTK-ügyintézés legtöbb helyén a munkaügyi csoport feladata, Munkájuk hasznos kiegészítője 8 vállalat jó működésé- ruk. Megéri, hogy több figyelmet szenteljenek nekik és törődjenek azokkal a jelentésekkel és adatokkal, amelyet 8 vállalatvezetésnek adnak. Érdemes meghallgatni véleményüket és építeni javaslataikra. Sok haladást fékező hibára mutatnak rá és segítenek a munkafegyelem és pénzügyi fegyelem megszilárdításában.

A szerkesztőségbe vállalati mun- ki ügyi eíóadókat. osztuiyvezetéke; hívtunk meg. A beszélgetés során tapasztaltuk, hogy a munkaügyi ■osztályon dolgozók, főleg a normások nem népszerűek, — de1 éífk a íegyelmezetlenke(jő é- a, munkaidőt elfecsérW dolgozók; szemében: Sajnos a népszerűtlenséget sokan tapasztalták, különösen az ellenforradalmi események idején. A hőzöngők azt hitték, hegy nincs tovább szükség a munkaügyi osztály dolgozóba es 'ellenszenvüket kifejezve elűzték őket a vállalattól. A kisvárdai Vulkánból például 8—10 éves gyakorlattal rendelkező normások kerültek az utcára. Papp András 'élvtársat például két társával együtt a legnehezebb fizikai munkára osztották be. A Tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban Maros Miklósnak is keserű tapasztalatai vannak! Másutt sem volt kíméletesebb a pénzszemjas izgágák csoportja.

U elfolyna u lyuka* ni ajkúak kezéből — tartja ltt-ott a szólásmondás. Bizony ez iga* s ezen igazságra sokszor olyan esetben jövünk rá, amikor ténylegesen látjuk a herdálást. — Megszámlálhatatlan eset van, de köntörfalazás nélkül arra a konkrét dologra térek, amelyikkel a napokban találkoztam Laskodon.

Volt ebben a községben egy termelőszövetkezet, amelyet az ellenforradalom feloszlatott. Javait átvett® » községi tanács. Ezek között volt egy szőlőgyö- kereztető iskola is. Egyik része 300 ezer vesszővel 1954-es, a másik egymilliós szerződéssel 1955-ös telepítés. A szerződést * SZOLFA Vállalattal kötötték. A* első kétéves, gyökeres anyagot 1956 őszén kellett volna átv enniük, azonban ez az ellenforradalmi események miatt lehetet, lenné vall. A községi tanács az elmúlt év tavaszán kérte a vállalat tokaji kirendeltségét a gyökeres vesszők átvételére, de ennek eddig sem tettek eleget, noha ők a szerződésben erősen fenyegetőznek a kötbérrel a szállítás nem teljesítése esetére. Tavaly ősszel, az immár három évessé vált szőlőszaporító anyagra azt javasolták, hogy mint értéktelent égessék el. (Az háltalak megkövetelt szabvány szerint Is, 30 ezer első osztályú gyökeres vessző volt ez)

Marad.t 195,-ro az egymilliós telep, amelyet ki lehetett volna termelni. Ez az egész aztán úgy kezdődött, hogy 174 ezer(!) darabot kénytelenek voltak leírni, mert fagyosan érkezett a szaporító iskolába» 8 úgy folytatódott, hogy tavaly, október 15-én jött a leirat, hogy november 18-ra szedjék fel a gyökeres sző- lövesszöt elszállításra kész»«.

Ismét aláhúzták óhajuk komolyságát azzal, hogy a késedelem kötbért von maga után, A sok hercehurcán keresztülment

Az értekezleten a munkaügyi, osztályvezet*k beszéltek munka-' ;uk eredményeiéül, a problémák- i ól és kicserélték tapasztalataikat, Papp András elvtárs, aki a kisvárdai Vulkánban 10 éve normás, szép eredményekről számolt be. Ezt mondta:

—Az ellenforradalom után nehéz volt újra megszervezni a munkaügyi csoportot. Nagy szükség volt rá, mert nagy volt a fegyelmezetlenség és a pénzügyi lazaság. Az úgynevezett munkástanács bőkezűen fizette a lógást, el- turte a pazarlást.

Segített a rend biztosításában a pártszervezet is. A párt é* a kormány útmutatása szerint, az öntudatos, becsületes dolgozók véleményére támaszkodva biztosí- ‘ottuk a termelés folyamatosságát és azt, hogy u kifizetett bérek mögött megfelelő értékű munka legyen .

telepről 146 ezer darab szóló»' vesszőt termeltek ki, aminek alig 10 százaléka volt első oss« tályú, a kirendeltség véleménye szerint.

Megindult a küldöttségjárás. A tokaji kirendeltségtől ketten is jöttek, a megyei tanács , levele nyomán a SZÖLFA budapesti központjából is kiszálltak, A levélre írott válaszukban közölték, bogy kirendeltségüknek utasítást adtak annakidején —■ ősszel — az átvételre s eddig- nem jelentették az elszállítás megtörténtét a vállalatnak, — Nem kel! tömünk a fejünket rajta, hogy miért.

Folynak a kiszállások, gyarapodnak az „Intézkedések’’, de » dátumra felszedett, kötegelt szaporítóanyag ott van az Iskolában elvennclvc, dermedt gyökerekkel s várja, — elvégre kői bérrel biztosít.!» magának a> vállalat az elsőséget, — bogy Jó' tüzrevaió legyen belőle,

Tavaly elpusztult 30 ezer el»o ‘ osztályú és ezenkívül sok ezer nem elsőrendű, de telepítésre még minden bizonnyal alkalmas gyökeres vessző. Fátylat vont rá az idő ... Most 13 ezer príma és több ezer... Azt hiszem folytatni felesleges. A sors szel« megérintette ezeket is. Pusztul janakl S mindez miért? Talán l»övibeu vagyunk az olaszriz- ling, kadarka, ezerjó fajtáknak a megyében? Aligha- És eJe- gendo lenne, ha el lenk öt bérköveteléssel lépne fel a las kod í községi tanács? Szintén nem. Art a kárt, amelyet így okozott; a vállalat az országos igények kielégítésében, es azt a kárt.; amit a gyökeres vesszők magá-' liozköíéscn kérésziül okozott ac- által, hogy a tanács nem értékesíthette azokat másként a megyében — úgy gondoljuk, — nem lebet egyszerűen felmérni és kötbérigény-keretek között a dolgot elintézni

(—u, —s.i

Megszüntettük a dolgozok igarságérzetét sertő egyen- lősdi-bcrrcndszert. Február l-től a fontosabb, tömeggyártással foglalkozó üzemekben darabbért vezsttünh be.

A rendelkezésre »wciájtoU béremelésből a szakmai szempontok figyelembevételével rendeztük a jogos béremeléseket. Vigyáztunk, hogy ne legyen a szakmákon bejül bérfeszültség. Sikerült elérni a lözmelégelést. A vállalat kezdett eredményesen működni. Április 1-tól már minden olyan helyen egyenes darabbért vezettünk be, ahol ez hasznosnál; mutatkozott. A minőségi munkára ösztönző darabbérezést vezettünk be, nem elsősorban a terv túlteljesítésére ösztönzünk, hanem a selejt csökkentésre.

— Köszönet a darált munkásoknak, hogy ennek fontosságát megértették és a célkitűzéseket magukévá tették. Foglalkozott velük a pártszervezet, az üb., és a műszakiak is jól vigyázta!;. így sikerült elérni, hogy

Mentmik meg őket l-Napirenden a fiatalkorúak bűnözésé

kenyebb pontjával. Az a céljuk, hogy olyan lelkihatást érjenek el, amely hozzásegíti ezeket a fiatal lányokat és fiúkat, hogy a sötétségből kitaláljanak a napfényre. De milyen esetekről, .van tulajdonképpen szó? Hajlítliatatlan tüskés bozótokról, amelyek képtelenek gyümölcsöt hozni? Vagy olyanokról, akiket felületes , és gyenge képzettségű kertészek ápo.iak? Válaszoljon ezekre há- 5 rom kis életregény, azaz három | fiatalkorú bűntörténete ..,

az 1956. évi átlagosan 19.51 százalékos selejtet 1957-ben 10.73 százalékra csökkentettük. Az egy órára eső termelési érték 1957-ben 7 százalékkal nőtt, a száz torint munkabérre eső termelési érték

Itthoúi nevelése azonban csorbát szenvedett. Olyan fiatalokkal barátkozott, akik — a szülői felvilágosítás hiíján — káros útra terelték nemi életét. A másik fiatalkorú, H. Aranka gyenge testi és értelmi fejlettségű lány, aki Kilenc testvérével együtt szintén magárahagyatva nőtt fel. Az apa beteg, nem tudott vele foglalkozni, az anya szintén elhanyagolta a fiatal lánnyal való törődést. Pedig a legnagyobb szüksége lett volna a szülői gyengédségre és az okos szóra, ő a legdrágábbat, a szerelmet árulta, s lesüllyedt az erkölcsi lejtő legalacsonyabb fóliára. Nyíregyházán számtalan barátja volt, cgy-cgy este 4-5 férfit is fogadott, hivatalos nyelven mondva üzletszerű titkos kéjel- gésbcl tartotia fenn magát.

akiknek nemtörődömsége taszította őket a sötétbe. Ez a három történet jellemző példája annak, amikör a szülői nevelés hiánya juttatja javítóintézetbe, vagy börtönbe a fiatalokat. Ilyen előzmények folytán eljutunk ahhoz * problémához, ami élénken foglalkoztat sokunkat és még erőteljesebb társadalmi összefogásra ösztönöz. Igen, a bűnügyi statisztika hűen mutatja a fiatalok erkölcsi „hőfokát” és azt, hogy az esetek nagyrészében a bűn- cselekmények rugói a családi környezetben keresendők. A sok felbomlott házasságban, különélésben, vágj' a családon belüli viszálykodásban. S ezek után csa- da-e, ha a kil átástalanságnak kitett fiatal életek, a családi fészek feszült légköre helyett á". utcáin .„szabadságát" választják.

Bizony nyilvánvaló; az. ügyé- j szele és bírák körültekintő és ne- ! velő célzatú ítélete mellett orosz- {iánrész jut itt a szülőknek és ter- ! nicszetesen a nevelőknek és az ifjúsági szervezetnek is.

■k

Tanulságos és sikerült ötiát volt a Nőtanács részéről, hogy a napokba műsorára tűzte a fiatalok bűnözését. Az élet bonyolult kérdéseit éa a bűnözés lsgbensőbb indítékait magábasűrító téma sok. szülőnek ártott hasznos útmutatást.' P. C.

a gyárhoz,, akik sokszor napokigJ , távol, max adnak a munkából. »j i Az ilyen: munkakiesésből adódik^ j az üzemben a kapkodás és terv-*, I lemaradás..... ő

Az üzemi pártszervezetek és !j szakszervezetek vizsgálják 'J meg a fluktuáció, a, hiányzó- sok, fegyelmezetlenségek okát. -j Derítsék fel, hogy miért men- ^ nek el a. dolgozók és miért jj nem fegyelmezettek. % Talán nem találják meg a számúk tásuikat? híem jól foglalkoznak!* velük? Baj van a munkáseÜátás-4 sál?... Érdemes ezzel foglalkozni’!

Nagyok megiiecsiHési :j 3 munkaügyi osuátyak j úQlpiósna*

Az értekezleten többek közötti Réti elvtárs is beszelt arról, hogy! a kőolajipari . vállalatnál nagyon4 meg van terhelve munkával a! munkaügyi osztály. Különösen a-í fizetéseket megelőző napokban 12*| órát is dolgoznak, s ezáltal felbo-4 rul az osztály munkarendje. Er-j| demes lenne a vállalatnál, a zá-o hőnyi és a nyíregynázi MAV-nál,j| es másutt is megvizsgálni a mun-«* kaügyi osztály dolgozóinak mun-í fiával, való megterhelését, és azt,** hogyan lehetne csökkenteni a fe-4 lesleges adminisztrációt! Panasz-* kodnak, hogy rengeteg adatot és4 kimutatást kérnek tőlük. Szüksá-« ges erről beszélni s vállalatok*? munkaér tekezetein 1 j£

Nem tudunk olyan példáról,* hogy kitüntettek volna munka-!* ügyi osztályon dolgozót» A jutái-j* mázasoknál is rendszerint mogfc-S ledkeznek róluk. Nekik, — mint*? panaszoltak, — csak a „népszerüt-J! lenseg” jutott. Termelési tanács--*? kozákokon a párt- és a szakszer-~ veezti taggyűléseken magyarázzák^ meg a dolgozoknaK, hogy a mun-S* kaügj i osztály' dolgozói értük van nak. Szerezzék meg a tekintélyünket, a „népszerűségüket”, .na-$ gyobb megbecsülésüket». gfc,

****** **«4

A munkaügyi osztály dolgosói u vállalat és a munkások kosos érdekét ssolgálják

Meg kell előzni a munkásvándorlást!

Az elmúlt napokban több fiatalkorú került bíróság elé a legkülönbözőbb bűnök miatt. A fiatalkorúak ügyésze ! és bírája, — mint mindig, most is élt .— utolsó lehetőségként — a bírósági tárgyalások lélekreható erejével. Men a bírák bizonyos fokig a lé- lek mérnökeinek módszereivel is dolgoznak, megismerkednek a megtévedt serdülő jellemével, gondolkodásmódjával, szokásaival, életkörülményeivel, a bűnbe- * esés okaival, és az illető legérzé- I

Három a sok közül.. .

» Az első közülük Sz. ,T, aki el- J’en az ügyészség vádat emelt so- -rozalosan elkövetett természetek- lúeni failalanság és lopás címén.

► A másik: H, Aranka keresetszerií

* itkes kéjelgés miatt jutott a vád- ! otíak padjara. S. József né feleit

* jpás és tiltott határátlépés miatt I íirdeltelc ítéletet.

* S mielőtt még véleményt mon* lanánk a három fiatal magatartásáról, vessünk egy rövidke pil* antást az előbbi életkörülményükre, is. Sz. J. 15 éves. Édesapja 1946-ban meghalt. Ekkor a ! gyerek még 4 éves volt. özvegy 1 .desanyja alkalmi munkából tengette életét és nem sok ideje ma- fcradt a gyermeknevelésre. Sz. J. ^egy gyermekotthon lakója lett, |>aho,l 14 éves. korig nevelték. Egyezer aztán édesanyja érlejött, ha- zavitte, hogy segítse őt eltartani. *

Kik a felelősek ?

Ne is folytassuk a történeteket. : két és szégyenkeznek miatta. De

Ilisz-ina már. ők is elítélik tettü- 1 -szégyenkezhetnek a szülőin is.

pedig 14 százalékkal emelkedett.

. )S57. évi tervünket 107.8 százalékra teljesítettük es a számítások szerint több, mint négy heti fizetésnek megfelelő nyereségrészesedés jut egy-egy dolgozónak.

Ezek az eredmények megmutatok. hogy jól dolgozott á váilalm munkaügyi osztálya. Még eredményesebb lehetne segítségük, ha legalább még egy normást engedélyeznének, mert jobban lenne idejük nagyobb áttekintésre a teririelésben. örülünk annak á hírnek is, hogy

az üzemi KISZ-szervezet segít a munkaügyi osztálynak a lógások, lopások és pazarlások megszüntetéséért folyó harcban.

Hasonlóan eredményes raunká- i ról számolt be Réti János eivtirs, ja Nyírbogdányi Kőolajipari Válla-. | lat munkaügyi osztályvezetője,, i Maros Miklós elvtáfs, az Alkaloi-; ida-gyár munkaügyi osztályveze- j tője, . Kaprosra a Nyíregyházi! I Sütőipari Vállalattól és mások, i

<

A párt és a kormány elvárja 5 a munkaügyi osztályok dolgo- < ; «óitól, hogy tegyenek még < minden tőlük, telhetőt a váj- •> lalat minél gazdaságosabb j működéséért, ne tűrjék el a s pazarlásokat, a fegyelmezeilen ■ j: súget és egyéb creáményt •;

junto hibákat. 1

♦

Ugyanakkor, biztosítsanak min-4 dent, ami jogos a dolgozóknak.!; szolgálják egyformán a \ állal at ésí a dolgozók érdekeit.

Az Alkaloida vegyészeti Gyár-? ban a múlt év második és haí-j madik negyedében béralap-túlié-? péi volt. Ezt évvégére majdnem? sikerült letörleszteni, a mintegy 3 20 ezer forint megtakarítással. —| örülni lehet annak is, hogy az eúij lenfor fadalom által okozott 1.2-5 millió forintot kitevő kárt a, 1173 s^ázaiéitos terytc lesttéssel, az ex | portterv túlteljes tésévei és je 4 lentős önkölpség-csökkéhtéc-sel si került rendezni. Mégis van tenni-!} válója a vállalat munkaügyi cso < portjának, hiszen az is jelentős I ha. 7—10 százalékban darabbért? lehetne alkalmazni a vália;atnái| mert országos szinten ez sokat? tesz! |

! tatta meg munkahelyét. A nyír- f j egyházi arcmáson is baj van; az* * jV munkásokauk több nvnt fe.e4 [otthagyja a vasutat pár héttői;.a*

I kiképzés után. A demacseri üzem-T

Y

] ben a munkaügyi előadó szerint]^ j 120—IQ0-re tehető azoknak a dol-|*

í r.ozóknak száma, akik nem hű-kő

Különösen nagy a munkásvárié dorlás a záhonyi és a nyíregyházi MAV-nál, valamint a Deméűter) Burgonyakeményítő Gyárban, — Záhonyban például — a munkaügyi előadó szerűit, — tavaly március 1 és július 1 között a munkások 1.3 százaléka változ-