Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

1958. FEBRUAR 28, FENTEK RELETMAGYARüRSZAG Erődítmények, vár­falak, szűk utcák, ala­csony házak — ez jel­lemezte Rjazanyt. Ivart Pavlov híres tu­dós szülőfaluját, Szer- gej Jeszenyin versei­nek ősi városát. Szépül és ■ ■ ■ fiata­lodik a város. Ipari és kulturális köz­ponttá fejlődik, s ezt a széles, nyílegyenes sugárutak, sokemele­tes házak éi a zöldelő fasorok is bizonyít­ják. 1956-ban mintegy 60 000, tavaly pedig 100 000 négyzetméter nyi lakóterületet épí­tettek be. Nemrégi­ben épült fel a Jesze­nyin Színház, a tele­víziós központ és a vasutas klub. Hama­Rjasany — fiz ősi orosz város 900 éves rosan üzembe helye­zik az automata tele­fonközpontot is. Ha a kujbisevi or­szágúton érkezünk Rjazanyba, egész új városka fogad. Ez a kerület csak nemré­gen épült fel. A ház­tömböket többnyire 2—3 szobás lakások­ból álló házak alkot­ják. Minden tömbhöz áruházakat és külön­féle javító-műhelye­ket építettek. Az ősi Rjazanyban egyetlen egy főiskola vaffy középfokú szak­intézet sem működött. Jelenleg a város 8 fő­iskolával 16 techni­kummal büszkélked­het, amelyekben több­tízezren tanulnak. A „Bolsa ja”-utcán fs'- epült a rádiótechni­kai és orvosi főiskola is. Rjazany ma már korszerű iparral is rendelkezik. Agregát- jai, számológépei, rá­diótechnikái és más iparcikkei országszer­te híresek. Rjazany egyik külvárosában két új gyár — gép­gyár és fémszerkezeit üzem —- is épült. A gyárépületek melleit 5—6 emeletes házak, kultúrpaloták, s kü­lönféle tanintézetek emelkednek a magas­ba. Rjazany 900. szüle­tésnapján újjászületé­sét ünnepli. Az NDK a nemzetközi vásárokon és kiállításokon A Német Demokratikus Köztársaság 1957-ben a két lipcsei nemzetközi vásáron kívül egész sor külföldi nemzetközi vásáron és kiállításon mutatta be exportkínálatát, így például Saarbrückenben, Brüsszelben, Casablancában, Párizsban, Poznanban, Reykjavikban, Stockholmban, Damaszkuszban, Bécsben, Zágrábban és Kairóban. Az 1958-ra vonatkozó tervek még nem teljesek. Az eddigi cél­kitűzések a már hagyományossá vált tavaszi és őszi lipcsei vásá­ron túlmenően az NDK exportképességének bemutatása Milánó­ban, Casablancában, Párizsban, Poznanban, Brnóban, Damaszkusz­ban, Izmirben, Plovdivban, Stockholmban, Tesszalonikiben, Tunisz­ban, Bécsben és Zágrábban. Világhírű a csehszlovák gépgyártás népi demokratikus Csehszlo­vákia gépgyártása évről-év- ve újabb sikereket ér el a világ­piacokon. Ma már alig akad a vi­lágon olyan ország, ahol ne ismer­nék a kiváló csehszlovák gyárt­mányú gépeket. Nem. véletlen, hogy a tavalyi brnoi III. gépipari kiállításon csaknem 8 ezer kül­földi vendég vett részt, 70 külön­böző országból, Brnoban megfor­dultak a kapitalista országok leg­jelentősebb kereskedői, szakembe­rei. Ezen a kiállításon is a cseh­szlovák gyártmányú megmunká­lógépek aratták a legnagyobb si­kert. Jóllehet a kapitalista Cseh­szlovákia a második világháború előtt jóformán alig exportált meg­munkálógépeket, jelenleg csaknem az egész világ érdeklődik a népi demokratikus Csehszlovákia meg­munkálógépei iránt. A Strojexport nevű külkeres­kedelmi vállalat 1957-ben 90 kül­földi országban 10-szer több meg­munkálógépet exportált, mint az egykori tőkés Csehszlovákia. Hogy milyen hírnévnek örvende­nek a csehszlovák megmunkáló gépek a kapitalista országokban, arról legkézzelfoghatóbban tanús­kodik Nyugat-Németország pél­dája, amely 1957-ben 1955-höz viszonyítva megkétszerezte a. csehszlovák megmunkálógépek importálását. Hollandia 25 száza­lékkal, Dánia és Belgium pedig körülbelül 60 százalékkal több csehszlovák megmunkálógépet vá­sárolt. Az elmúlt év folyamán jelentős mennyiségű csehszlovák megmunkálógépet szállítottak a tengeren túlra is, így például Mexikóba, Uruguayba, Kanadába, Ausztráliába, Egyiptomba, Liba­nonba, Törökországba, Indiába, Brazíliába, stb. Különösen jó hír­nevük van ezekben az országok­ban a kompresszoroknak és a Diesel-motoroknak. ^yywyyyyvvwywwyy I MAJAKOVSZKIJ — ALBAN NYELVEN I Koszovo és Motohija könyves­boltjainak kirakataiban megjelent Majakovszkij versgyűjteménye al­bán nyelven. A kötet mintegy 1.500 verset tartalmaz és a vers- gyűjtemény címe: „Október“, EZERTONNÁS XJSZÄLYHA- JÓKAT ÉPÍT EGY JUGO­SZLÁV HAJÓGYÁR A trogiri Moszor hajógyár most fejezte be két 1.000 toaua teherbí­rású uszálybajó építését, A két teherhajó a Dunán bonyolít majd le áruforgalmat. A két hajó egy­enként 77 méter hosszú és 10 mé­ter széles. Az Adriai-tenger legnagyobb és legszebb kiköti jében — a jugo­szláv Rijekában naponta számos hajó fordul meg. Itt bonyo­lítják le hazánk tengeri áruforgalmának oroszlánrészét is. A z országban a tanácstagok száma 135.000, ebből 17.000-et a nem­zeti kisebbségek soraiból választottak meg. Rajtuk kívül a dolgozók százezrei tevékenykednek az állandó bizottságok­ban, a társadalmi bizottságokban, az utca bizottságokban, a nők tízezrei tevé­kenykednek a nőbizottságokban és vesz­nek részt ilymódon közvetlenül az állam­vezetésben. Állandóan fokozódik a ta­nácsok iránti bizalom. Mindez a Román Népköztársaság mélyen demokraltikus államrendjének egy-egy ékesszóló tanú- jele, A párt által vezetett és irányított tanácsok az évek folyamán nagy tapasz­talatokra tettek szert az államvezetés­ben és az építő munkában. Mind jelen­tősebb az a szerep, melyet a gazdasági, társadalmi és kulturális életben, az or­szágépítésben betöltenek. A dolgozók támogatásával a népta- ** nácsok fel tál-fák azokat a termé­szeti erőforrásokat, amelyek a múltban kiaknázatlanok voltak, vagy csak rész­ben voltak kiaknázva, és évről-évre mind lendületesebbé tették a tömegfo­gyasztási helyiipar fejlődését. Míg 1948- ban a helyiipar egységeinek száma alig néhány százra emelkedett, addig ma számuk meghaladja a 9 500-at. Ezek a helyiipari egységek több. mint 900 féle terméket állítanak elő a lakosság szük­ségleteinek kielégítésére. A helyiipar globális termelése ma több, mint két és félszerese az 1950 évinek; egyes termé­keknél a termelés színvonala még na­gyobb. A helyiipari vállalatok évente 275 millió téglát és 18 millió tetőcsere­pet gyártanak, több tízezernyi tonna húsárut és egyéb élelmiszert, nagymeny- nviségű textilt-, bőr- és gumiárut, bú­tort stb. állítanak elő. x 1/ iemelkedő eredményeket értek el a tanácsok a helyi kereskede­lem megszervezésében, valamint a lakos­ságnak mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekkel való megfelelő ellátásában. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatnunk fl néptanácsok az államhatalom helyi szervei a Román Népköztársaságban arra, hogy ma az állami kereskedelem­nek több, mint 90 százalékát a tanácsok irányítják, tehát a kereskedelem irányí­tása a helyi szervek egyik alapvető fel­adatköre. A tanácsok jelentős eredményeket értek el a városok és falvak közművei­nek fejlesztésében, megszépítésében. A román parasztok százezreinek önkéntes hozzájárulásával Románia falvaiban több, mint 12.000 különféle épületet emeltek, köztük 1900 iskolát és tanter­met, 1200 kultúrotthont építettek, ezen­kívül 600 községet villamosítottak, 5000 lifdat építettek, stb. Mindez azt mutatja, hogy a tömegek építő kezdeményezése a tanácsok ösztönzésével válik valóra. t tömegek is lendülettel vesznek * részt a városok közötti hazafias versenyben. Ennek keretében nagyjelen­tőségű munká'alokat végezlek el. így például a lakosság önkéntes munkájá­val és a helyi erőforrások feltárásával többszáz utcát és járdát köveztek ki, úagy aszfaltoztak, több tízezer négyzet­méterrel növelték a parkokat és zöldöve­zeteket. a házakon és lakásokon több- százezer négyzetméter javítást végezlek el, s mindezek keretében több, mint 50 millió lej összegű megtakarítást éltek el. A tanácsok rendkívül jelentős szere­pet töltöttek be a tömegek kulturális színvonalának állandó emelésében, fő­ként a több, mint 12 000 kultúrotthon megszervezésével a sokezernyi könyvtár és oivasóház létrehozásával. 4 Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése az elmúlt év elején megszavazta a néptanácsok szerve­zetének és működésének új törvényét. Ez a törvény meghatározza a tanácsok működésének szervezeti elveit, továbbá azokat a fő feladatokat, amelyek a ta­nácsokra hárulnak működési területü­kön a helyi érdekű gazdasági, államház­tartási, társadalmi es kulturális munká­latok terén. A törvény bevezető szakasza megha­tározza a tanácsok egymáshoz való vi­szonyát, alárendeltségét, a községiektől a tartományi tanácsokig. A tartományi tanácsok a tartományokkal egyenrangú városok tanácsaival együtt a Nagy Nem­zetgyűlésnek vannak alárendelve. A Nagy Nemzetgyűlés érvénytelenítheti az alárendelt tanácsoknak azokat a határo­zatait és rendelkezéseit, amelyek nincse­nek összhangban az általános érvényű szabályokkal. I néptanácsok feladatai közé tar- tezik a többi között; a vég­rehajtó bizottság, a két ülésszak közötti vezető szerv megválasztása és visszahí­vása. a lakosság tömegeiből létrehozott állandó bizottságok megválasztása, mun­kájának megszervezése és kiértékelése, továbbá a helyi terv és költségvetés jó­váhagyása és a zárszámadás elkészítésé, ezenkívül a tanácsok szervezetén belül az ügyintézési osztályok megszervezése, végül pedig a végrehajtó bizottság tevé­kenységének megvizsgálása bizonyos idő­szakokban. A tanács munkájának legmagasabb . szervezeti formája az ülésszak, amely megvitatja a tanácsi munka legfonto­sabb kérdéseit, ellenőrzi az alárendelt szervek működését és határozatokat hoz a további munkára. A végrehajtó bizottságok működé­sének alapja a demokratikus centraliz­mus elve és ennek következményeként a kettős alárendeltség, egyrészt a közvet­lenül fölötte á'ló tanácsnak, másrészt a Minisztertanácsnak. Az új törvény tisztázott egy rendkí­vül fontos kérdést, mégpedig a végre­hajtó bizottságok és a minisztérium kö­zötti kapcsolatokat. Az olyan szakkérdé­sekben, melyek országosan egységes' megoldást követelnek, vagy a műszaki jellegű kérdésekben a miniszterek és a központi szervek vezetői a vonatkozó területen kötelező jellegű általános uta­sításokat es rendelkezéseket adnak a tanácsoknak. A minisztériumok és a többi központi szervek kötelesek segítsé­get nyújtani a tanácsok végrehajtó bi­zottságainak és kötelesek ellenőrizni munkájukat a maguk szakterületén. A tanácstagok az ülésszakokon kér- déseket tehetnek fel a végrehajtó bizottság és a szakosztályok munkájával kapcsolatban, a megkérdezetteknek pe­dig még ugyanazon az ülésszakon kell válaszolniuk. A tanácstagok a maguk választó- körzetében figyelemmel kísérik a taná­csok határozatainak és a végrehajtó bi­zottságok rendelkezéseinek megvalósí­tását. *A tanácstagok bejelentéseket és ja­vaslatokat tesznek az ülésszakon, egy­részt a maguk részéről, másrészt közvetí­tik választóik kezdeményezéseit. Bevá­laszthatok valamely állandó bizottságba. Érdeklődnek a választók szükségleteiről és kérdéseik megoldásáról. A tanácsta­goknak legalább félévenként be kell szá­molniuk választóiknak a tanács munká­járól és saját tevékenységükről. Ilymódon az új tanácstörvény i gy- *- séges és rendszerbe foglalva ki­fejezi az államhatalom és a közigazgatás helyi szerveinek egész szervezetét, ren­dezi a tanácsok gyakorlati munkájában felmerülő kérdéseket, általános érvé­nyűvé teszi a pozitiv tapasztalatokat és megteremti a törvényes keretet a taná­csok illetékességének kibővítéséhez, a tanácsi munka’ fejlesztéséhez és megjaví­tásához. Constantin Grigor román újságíró. \ A SÁRÁN NÉPEK ÉLETÉBŐL A rijekai kikötő

Next

/
Oldalképek
Tartalom