Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-25 / 47. szám

KELFTM AfJ Y ARORSZAG 1958. FEBRUAR 25; KE1)U 8 iszaheesett sem leltet kivétel . . . Szemben ülök a .vámosoroszi tanácselnökkel. Kíváncsian fürkészem egyéni­ségét, természetét, életét. Nagy, inas keze, megtört -arca is ei- átulja: erős munkát végzett. - - Hiába forgat tollat, rendez aktá­kat, a hosszú évek nyoma nem akar elmúlni. Életéről, régmúlt idők:öl beszél, amikor egyformán sújtotta kis- és középparasztot'az úri világ, amikor dobra ütötték, ellicitálták a 10 holdas paraszt­ember földjét, házát, jószágát is mert nem bírta a terhet, a r a- ryobbakkal szembeni versenyt. Beszel a jelenről, a megváltozott életről, az összefogásról. S egy- szeresak összeráncolta homlokát, összehúzza szemöldökét s látszik az arcán, hogy kizökken nyugal­mából. még el Ls vörösöd'k s úgy mondja: — Február 17-én tanácselnök^ értekezleten voltunk á járási székhelyen. A párt falusi politi­kájáról, munkánkról is szó esett. Meglepett engem is. amit a tisza- becsi tanácselnök. Kondor István mondott. Valahogy így szólt: ..Addig nem érünk el eredménye­ket a mezőgazdaság átszervezésé­ben, amíg a kis-parasztokat le nem választjuk a középparasztok oldaláról.” Mondott még egyebe* is. mit is csak ... Újra gondnak adja a fejét, de nem jut eszébe a többi. Ennyi is e.ég volt azonban ahhoz, hogy megértsék, mit akar, milyen sú­lyos elvi, politikai hibát követett el, s ha alkalmazza is a tanács Tiszabecsen, amit az elnök mon­dott, nagy -h.ba az. — Nem lebet a középparaszlo- kat kirekeszteni a szocializmus építéséből. Sokan vannak azok és barátaink. Hozzáértő, szorgalmas, becsületes emberek, akik nem sajnálják a fáradságot földre, ve- teményre, jószágra, művelődésre. Nélkülük nem lehet a mezőgazda­ság arculatát megváltoztatni. — Szükség van rájuk a tanácsban, pártban, népfrontban, szövetke­zetben egyaránt. Nem is tudom, hogy juthatott ilyen eszébe Kon­dor elvtársnak. Mond ittuk is ne­ki, hogy tévedett, rossz úton jár, nézete sérti a párt politikáját. Az meg csak hallgatott. Balogh József elvtárs, a járási tanács vb. elnöke is bírálta, megfeddte sza­vaiért, Intette, hogy vigyázzon, ne érvényesüljön a tanács mun­kájában Tiszabecsen sem ez a káros nézet. Még folytatta volna, hisz na­pokig lehetne erről beszélni, de mégis meggondolta és azt mond­ta: — írja meg, hogy én üzenem Kondor Istvánnak: vonja vissza, amit az értekezleten .mondott, dolgozzon úgy, hogy megelégedet­tek legyenek a középparasztok is, mert nem lehet azok nélkül eredményt elérni. Tiszabecsen sem lehet kivétel ez alól, sem másutt. , S ebben igaza van a vámos- oroszi vb. elnöknek: a pártnak is ez a véleménye. Nagy Tibor. Emlékezzünk Landler Jenőre A inai napon Landler eb társra emlékezünk. 1928, február zó-óu küt- tüzüU el a/, élok sorából a kiváló kommunista har­cos, a legendáshírű vezér, a magyar Vörös Hadsereg főparancsnoka. Landler elvtárs fiatal ko­rában kapcsolódott he a munkásmozgalomba, állan­dóan képezte magát, aktí­van részi vett a Tanácsköz­társaság idején a társadal­mi £s politikai életben. — Amikor az imperialisták megtámadták a liatal pro- letáráilamoi, Landler eiv- társ, mint a Vörös HadSfereg főparancsnoka, rettenthetet­len hűséggel harcolt. Nevé­hez. a I.andler-hadtest har­cához sok-sok győzelem kapcsolódik. Annak idején a proietár- parancsnokok tanfolyamán a következőket mondotta: „Váljatok kiváló parancs­nokokká és juttassátok dia­dalra a világ proletariátusá­nak szent ügyét!” Ez a gon­dolat, ez a proletárnemzet­köziséget méitáu kifejező mondat vezérelte munkáját, harcát egész életében. Hű­séges volt a proletariátus­hoz. a párthoz, a nemzetkö­ziség eszméjéhez. Most. amikor halálának 30. évfotöv jíu emléke­zünk rá. Ci.it merítünk to­vábbi munkánkhoz, nép­hadseregünk erősítéséhez és meghajtjuk lejünket em­léke előtt. (sk.) v cd párté Itt lúrti A vámosoroszi községi past- alapszervezet ...Időszerű kérdé­sek’’ tanfolyamárak hallgatói cd dig minden alkalommal megje­lentek a fogla kozásokon és be­csületesen tanulnak. A szemhlá- i hunok érdekesek, felkeltik aj hallgatók figyelmét. Garda Irén j eivtársriö. a járási pártbizottság j munkaiái sa nagy gonddal vezeti a szemináriumot. A szeminárium hallgatói legutóbb a belterjes gazdálkodással kapcsolatos kérdé­seket beszélték meg, valamint a pártmunka javításáról tanácskoz­tak. Ezek a foglalkozások sokat segítenek abban, hogy megjavul­jon a falusi pártmunka és a kom­munisták megfelelő felvilágosító munkát tudjanak végezni az egyé-1 nileg dolgozó parasztok* közölt a gazdálkodást illetően. ★ A nagykállói járási pártbizott- j ság a. járás területén dolgozó párt-alapszervezetek segítése ér-j dekében több mint 30 tagból átló aktívát szervezett. Ebben kiváló képességű, sok tapasztalattal ren­delkező elvtársak vannak. Mindig közösen megbeszélik a tennivaló­kat. Kedden a rendes havi tag­gyűlések előkészületéről, az iti tárgyalásokra kerülő kérdésekről beszéltek. A taggyűléseken napi- j rendre kerülő kérdéseket már! előzőleg megbeszélik a párt-alap- j szervezetek vezetőivel és az illető; pártszervezet sajátosságának meg­felelően nyújtanak segítséget az aktivisták a járási pártbizottság tájékoztatása alapján. ★ A psnyigel KlSZ-szervezét ön­kéntes segítő brigádja a gyors ol­vadás és talajvíz növekedés veszé­lyét jelismerve elhatározta, hogy bejárják csoportosan a határt és ott, ahol szükséges, segítenek, megszabadítják a talajvíztől a földeket. Eredményesen dolgoz­nak a jiatalok. Eddig több, mint 60 holdról eresztették le a talaj­vizet. Szorgalmas munkájukért dicséret illeti az önkéntes segítő brigád valamennyi tagját, és Fa­zekas István KISZ-titkirt. ■k Szombaton aktíva-ülésre jöttek össze a csengen kommunista és pártonkívüli dolgozók, hogy meg­válasszák a. Magyar Honvédelmi Sportszövetség járási elnökségét.- Az elnökség tagjai . lettek többek között,. Bíró százados elvtárs, Bállá, Seres és Csorvósi elvtár­sek.-ir Nyirmadán az elmúlt napok­ban összevont párt-taggyűlése» közös határozatot fogadtak el a kommunisták. Ügy döntöttek, hogy alaposan tanulmányozzák a helyi termelőszövetkezet és tszcs, gazdálkodását, valamint szakcso­portok létrehozásának feltételeit^ A jövő hét folyamán megvitatják a tsz. zárszámadás eredményeit é« a jó tapasztalatokat megismerte­tik a község dolgozóival. ir A vásárosnaményi járási párt­bizottság ezen a héten a járás összes községében pártnapot tart, ahol a- párt agrártéziseiböl adódó időszerű, kérdéseket beszéli meg a kommunistákkal és a párton- kívüli dolgozókkal. A pártnapokat .szakemberek tartják. Béke von €i1ia1 a Szovjet un lóban A pedagógus békevonat, 300 boldog utasának egyik tagja vol­tam. Rövid két hét alatt nem mérhettük jel azokat a hatal­mas változásokat, amelyek a Szovjetunióban végbementek. Az igazságnak csak egy-cgy kiszakíx lőtt képét láttuk, de\ezekben is ott él a szovjet nép roppant ereje, négy évtized monumentá­lis eredményei. Egy Szovjetunióról szóló ri­portban olvastam: „A szovjet földön nagyon gyorsan nőnek a fák, nagyon mély a gyökerük és hihetetlenül gazdag a lomb­juk.” Igen, ennek a megállapí­tásnak az igazságát éreztük: az óvodákban, iskolákban, múzeu­mokban. kolhozban, üzemben, a Vörös-téren, s mindenütt, ahol szovjet emberekkel beszéltünk, vagy nagyszerű alkotásaikban gyönyörködtünk. Visszaemlékezve most, a „gaz­dag lombú fáról” bemutatok né­hány levelet. • l (évi feiivömn népeh A hóval borított parkokban, tereken, feledhetetlen látványt nyújtanak az óriási, feldíszített fenyők. A zuzmarás fák közül úgy emelkednek ki. mint egii- egy mesevár. Körülöttük gond­talan. vidáman játszó gyermeke1; kacagása tölti meg a teret. A fe­nyőünnep közvontjában a gyer­mek áll, tartalma: a mély haza- szere'et. s más nevek megbecsü­lése. Több ilyen ünnepélyen vet-' tünk részt. A kievi Télapó, Hó­fehérkével és t ■"■rsanal, a bék-» galambján repült el a testvéri országokba, ahol gyönyörködhet­tünk a népek táncaiban, dalai­ban. Moszkvában, a Lenin sport­kombinát fedett stadionjában, káprázatos korcsolyabemutatót láttunk a moszkvai pioníroktól. Télapó rakétával robogott a színre, s jöttét motoros piotu> előhírnökök jelezték. Az ünnepély végén, kéz a kéz­ben vonult fel szinpompás nép­viseletben a világ népeit jelké­pező csoport, majd a magasba röppent sok száz hófehér ga­lamb. A leningrádi pionirpaio- tában, egy elsötétített teremben feltűnt a leningrádi égbolt, ame­lyen méltóságteljesen végigvo­nult a Szputnyik. Itt tárult sze­münk elé a Hold képe is, jelleg­zetes krátereivel, s szinte láttuk azt a pillanatot, amikor az eLő ember megérkezik a célhoz. .4 pionír palotában Hogy a píonirpalotákban folyó munkát érzékeltethessem, tekint­sünk be n leningrádi központi palotába.' A palota impozáns épülete, téli parkja s a sokszínű lámpa­füzérek fényében csillogó fenyők, barátságos, meleg képet nyúha- ■nak.Vörös nyakkendő s pionírok özönlenek a palo'a felé. A palo­tát naponta 3000 gyermek láto­gatja. 69.9 szakkörül: von, ame- h'.kbcn 11 000 pionír dolqozV-. Itt fedődnek’ a jövő teehuVtn'al. mérnökei művészei, tudósai, ön­tudatos gyermekietek magabiz­tosan hajolnak az esztergapad, mikroszkóp vagy az autó mo­torja felé, s munkájuk nyomán olyan eredmények szüléinél:, amit a moszkvai kiállításon is elismeréssel nyugtáztál:. Sorra jártuk a játékok termét, ahol a pionírok minden szórakozást megtalálna!:. Ügyes jégpróbák, társasjátékok, fotocellái játékok váltják egymást, amelyek gon­dolkodásra, fegyelemre, határo­zottságra nevelnek. A villamosság játéktermében távirányításéi vUlanymozdonu fut, s különböző elek romos ké­szülékeket találunk. Itt ismer­kednek meg játék közben a Pio­nírok az elektromosság sajátos­ságaival. A pionírházakban jól felszerelt gyennekszinház is van. Amelye­ket láttunk, azok a nagy szín­házak tökéletes kicsinyített má­sai voltak. A gyermekek neve­lése az egész társadalom ügyévé vált. Pl: a szalcszervezeti szék­házakban, pedagógus otthonok­ban, üzemekben, a kulturális intézményekben, mindenütt he­lyet kapnak a gyermekek is. Kultvroitho-na ikban szakköröket és számtalan színes foglalkozást biztosítanak számukra. Láttuk a moszkvai és leningrádi Szak- szervezeti, Házat, amelynek kere­tében pionír énekkar, zenekar, balettkar, tánccsoport működik. A pionirházak és iskolák szak­körei nem szorulnak anyagi tá­mogatásra. A leningrádi 153. sz. islccla famegmunkáló szakköre állami megrendelésre gyümölcs­ládákat készített, amiért több tízezer rubelt kaptak. Olyan szakkörökkel is találkoztunk, amely fakalapácsokat készített állami rendelésre, míg a másik <rákkor népviseletbe öltöztetett babákat készít és értékesít. A kapott összeget nyaralásra, fel­szerelésekre, a pionírok nevelé­sét, szórakozását segítő célokra használják fel. I hűn váron Még most is hallom azokat a szavakat, amelyeket olyan sze­rényen, egyszerűen ejtett ! I agy Len'ngrád városit bemutató. I emuinkét kalauzoló asszony: .,900 napig voltunk a hitlerista fasisz ák által körülzárva, áram. víz cs közlekedés nélkül, de egyikünknek sem jutott eszébe, hogy feladjuk a városi.” E sza­rai: mögött mérhetetlen szenve­dés, nélkülözés, de egyben forró, önfeláldozó hazaszeretet rejlett. A pedagógusok otthonában altkor kórház volt: Nagyon kel­lett volna egy kis fény, egy ke­vés meleg, de senkinek nem ju­tott észébe olyan, hogy egyetlen vzéket is eltüzeljenek. Mindent, amit a betörések nem pusztí­tottak el, megmentettek, s ma a pedagógusok otthona teljesen helyreállítva szolgálja a nevelök képzését, szórakozását, piliené- sét. Mi az Astoria -szállóban lak- tunj^ Hitler e szállóban akart banJtettet rendezni Moszkva be­vétele után. Már a meghívók is elkészültek, de a győzelmi dé­lidé helyett véres visszavonulás következett. A Itős várost nem tudták bevenni. Ma hatalmas méretű, új épületek, iskolák, egyetemek, üzemek hirdetik a szovjet nép alkotó erejét. Meghatottan jártuk a Szmol- nlj folyosóit, termeit. A törté­nelmi nevezetességű nagy terem­ben sokszor beszélt Lenin, a , legemberibb ember”. Nyugati látogatók gyakran megkérdezik, hogy hány órát vesz igénybe Le­nin rezidenciájának megtekin­tése? Ez a „rezidencia” 8 méter hosszú és 4 méter 75 cm széles. Itt élt Lenin 124 napig, 1917 no­vemberétől 1918 márciusáig. Szobája, a proletárforradalom közponja volt. Itt tárgyalt a jól ismert fehérhvzatú gr éltben ülve. a katonákkal, rrnnkárokkd, pa­rasztokkal. Az asztalon régi új­ságok, s cmj kis asztalon Lenin telefonja. Egy deszkafallal elkü­lönítve, Lenin pihenőhelyét lát­tuk. Két egyszerű vaságy, egy szekrény s két ágy közötti éjjeli­szekrényen egy fakeretes kis tü­kör. amit Krupszkaja kapott a katonáktól. Ez a mérhetetlen nagy egyszerűség minden lá'.o- natót nagyon megragadott, ut tartózkodása alatt Lenin elctárs l'H cikket irt. Látogulú* fgi kolhozban A volokalamszki országát men­ten, Moszkvához 20—30 km -re terül él a „Sztálin útja” kolhoz. Küldöttségünket úgy fogadták, mintha régi ismerősök lennénk. Ez az őszinte szeretet éslcöáv'ét- lenség végigkísért bennünket a látogatás egész tartama alatt. A' kolhoz 1928-ban alakult, ■ maják. 1951-ben 8 kolhoz egyesüléséből fejlődött naggyá. A háború, ne-, liéz megpróbáltatások elé állí­totta őket. Csak a nők maradtak otthon, akik hősiesen helytálltak a férfiak helyett is. 1053 óta a kolhoz rohamos fejlődésnek in­dult. A párt és az állam ezt a fejlődést minden erejével támo­gatja. 1500' hektáron gazdálkod­nak. Nagy gondot fordítanak az állattenyésztésre és a gépesítésre. Két traktorral, 23 gépkocsival' s egy sor mezőgazdasági kisgéppel rendelkeznek. 1957-ben. pl. 150 tonna húst, 1500 tonna tejet. 2700 tonna zöldséget termeltek többek között. Míg 1953-ban 1 millió nibcl volt a bevételük 1957-ben ez 7 millió rubelre.nö­vekedett. A kolhoz nagy könyv-, tárral, kuliárházzal, 2 iskolával rendezik. A betegek rendelkezé­sére kórház áll, ami a kolhozé. A tagok fizetett szabadságot cs tár soda lomb i ztosi tást élveznek. Egy-egy tag évente pénzben: C-tól 16 ezer rubelig kap. A ta­gok 3 ezer rubeltől 10 ezer ru­belig kölcsönt kapnak házépí­tésre, állatvásárlásra 10 éles le­járattal. A kólhosisták 80 száza-. téka televíziós készülékkel ren­delkezik. Munka után benépesül a kultúrház és a könyvtár ta­nuló és szórakozó emberekkel. Ez a nagy család ilyenkor is tervezget telve életkedvvel, aka­rattal s a kommunizmus építé­sének nagyszerű távlataival. HORVÁTH GABRIELLA köznevelési fejelő'1. »»

Next

/
Oldalképek
Tartalom