Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-22 / 45. szám

1938. FEBKUÄR 22. SZOMBAT hJfcLfc I ,VIA(>YAKUKSxfcAO GRIVICAI H a az idős munkások meg- hallják ezt a szót, hogy — Grivica, összeszorul a szivük, megemelik kalap­jukat és tisztelettel adóz­nak a hősöknek. A mai fiatalok keveset, vagy egyáltalán nem hallottak Grlvitáról. Azért mon­dunk most cl egy történetet egy szemtanú, egy résztvevő elbe­szélése nyomán, hogy a jelenkor is emlékezzen a grivicai hősök­re, akik életüket áldozták mun­kástestvéreinkért. Igen, a leg­drágábbat adták és vérüktől még vörösebb lett a nemzetkö­ziség zászlaja, még szorosabb. egység fűzte össze a magyar és o román munkásokat Vörös Grtvicának nevezik azt az utcát, ahol az eset történt. Bukarest büszkesége ma, s a román vezető elvtársak a na- • pókban, az esemény 25. évfor­dulóján sok-sok munkást tün­tettek ki ebből az alkalomból. Mándi János elvtárs, a nyír­egyházi posta dolgozója így em­lékezik a grivicai történtekről: „Tizenhét éves voltam. Ügy emlékszem rá, mintha tegnap történt volna. A fémipari iskola tanulójaként vettem részt az eseményekben. 1932 végén sok vasipari munkásnak mondtak fel a grivicai vasműveknél. A dolgozó munkások követelték, hogy vegyék vissza az elbocsá­tottakat. A kapitalisták maka­csul ragaszkodtak tervükhöz és kijelentették, hogy szó sem lehet a visszavételről. Egy ideig hú­zódott az egyezkedés a munká­sok és a tőkések között. Végül betelt a pohár. Nem bírták to­vább a munkások és az 1933-as évre áthúzódó vitatkozások után február 5-én délután hat órakor megszólaltak a gyár szirénái. A munkások sztrájkba léptek. Ki­vonultak az utcára. A hullám terjedt, a hír szárnyon járt és a grivicai munkások nyomán sztrájkot kezdett a bukaresti fémipar valamennyi dolgozója. Csatlakozott hozzájuk az új­bukaresti Vulkán-gyár és hatal­mas tömeg liömpölygött a ki­rályi palota elé. Közben a banu- mantai piacon magyar munká­sok, ácsok, kőművesek mintegy 500 főnyi csoportja is beállt a tüntetők soraiba. Kivonult a banumantai rend­őrség. de egyelőre nem avatko­zott be. A tömeg vonult. Jöttek a grivicai után a Goldbcrger- gyáriak. az üveg-munkások és vonultunk egészen a Garado- Nord-i vasúti pályaudvarig. Ek­kor kivezényelték ai egyes és a nyolcas granicsárokat (csend­őrök). Grozorln főhadnagy pa­rancsot kapott a tűz megnyitá­sára, de megtagadta a parancs teljesítését. Ekkor csatlakozott a felsőfémipari iskola is a tün­tető munkásokhoz. Egyre dagadt a tömeg. A csendőrség ekkor közbelé­pett. A Stcfán Colmare lakta­nyából vágtáztak ki a tömeg elé. Felolvasták a király pa­rancsát. — Ha nem mennek vissza a gyárakba dolgozni, tüzet nyi­tunk — mondta a parancsnok. fiatalokról —- fiataloknak Sportpályát építenek, Ját ültetnek a kinkállói fiatalok ban. Ezzel egyidőben azt tervezzük, hogy benevezünk a falusi szparlakiádra. A lá­nyok között most szervezzük a röplab­da csapatot, a fiúk­nál pedig az atléti­kai csapatot. A szer­vező munka sikere­sen halad.- A sportmunkán kí­vül nagy feladatot tűztünk magunk elé. A nagy káliéi utat a községi tanács egy darabon beültette fákkal. Mi ezt a fa­ültetést egészen Kis- kállóig akarjuk foly­tatni. Reméljük, hogy segítenek a vezetők és minél hamarabb megkapjuk a szüksé­ges facsemetéket. Fosán Zoltán KISZ vezetőségi tag Óregek és fiatalok találkozója Vá#áro8naményban Érdekes találkozó színhelye lesz ma délután Vásárosna-, mény. A járási párt­ós KISZ-bizottságok a fiatalok nevelése érdekében megren­dezi az idős veterá­nok és a fiatalok ta­lálkozóját. Az idős kommunisták közül a járás különböző köz­ségeiből olyan harco­sok tartanak beszá­molókat a fiatalok­nak, mint Lombos István, Muszka Sán­dor, Huzsvai János, Bánó Fülöp, akik 1919-ben részt vettek az ifjúsági mozgalom­ban, a párt harcában, A fiatalok közül, a járás székhelyéhez közeleső községekből több mint negyven iratai vesz reszt ezen a találkozón, közöttük KISZ-en kívüli fiúk és lányok is. Ezen­kívül a járás nagyobb községeiben ugyan­csak megrende zük a fiatalok és az öregek találkozóját, hogy ez­által is neveljük, ta­nítsuk ifjúságunkat. KONCZ BÉLA KISZ járási titkár. Nyíregyházán! R társadalmi tulajdon védelméről tárgyalt a KPVDSZ megyei bizottsága A nak KPVDSZ II. Kongresszusá- úlmuLatásai alapján me­gyénkben is megvitatták a társa­dalmi tulajdon fokozottabb vé­delmének tennivalóit. Kereskedel­mi vállalatok, kereskedelmi irá­nyító és ellenőrző szervek veze­tői vettek részt a KPVDSZ me­gyei bizottságának értekezletén. Felmerült az a kívánság, hogy módásítani keli a 98/1952. M. T, rendelet és az azt ki- ■ egészítő rendelkezéseket. Az a vélemény alakult ki, hogy « kereskedelmi üzletekben fog­anyagi felelősség rendszere nem megfelelő. Szükségesnek tartják az olyan módosítást, bogi' szigorú büntetésben részesül­jenek azok, akik a társadal­mi tulajdonhoz hozzányúlnak, azt kisebbítik. Ugyanakkor a kellő gondossággal eljáró becsületes dolgozókat anya­gilag ne vonják felelősségre. Helyeslik azt, hogy a kereske­delem területén is erkölcsi bizo­nyítványt kell beszerezni fonto­sabb beosztásóknál, sőt az is fel­merült, hogy ez a kereskedelem egész területére vonatkozzon. lalkoztatott dolgozókra vonatkozó Néhány javaslat a rendelet módosításához Számos hozzászóló értékes meg­jegyzését és javaslatát foglalták jegyzőkönyvbe és felsőbb szervek­hez terjesztették, hogy a kérelem mérlegelésénél azokat is figye­lembe vegyék. Többek között ké­rik, hogy emeljék fel a vállalatvezetők, igazgatók jogkörét, úgy, hogy ne csak egy havi fize­tés erejéig téríttethesse meg az okozott leltárhiányt, hanem a hiány összegéhez viszonyítva bi­zonyos százalékig. A leltár-elszá­molástól sgámított 30 napig lehes­sen igazga ói határozatot hozni, mivel az e Jdigi idő az alapos ki­vizsgálásra rövidnek bizonyult. A kollektív felelősséget ki kell szélesíteni a bolt minden dol­gozójára valamint a közétkeztetésben a Rendet a pékségekben! kollektív felelősség terjedjen ki ; pénztárosra is. Abban az esethei — javasolják az értekezlet részt vevői — ha a bíróság a B. T. M 56 paragrafusa alapján állapítji meg a bűnösséget és bűncselek mény hiányában büntetést nen szab ki, kötelezni lehessen a dől gozókat az okozott kár telje összegének, vagy bizonyos száza' lékának megtérítésére. Terjesz szék ki a felelősséget a bolt könyvelésre, valamint az elszámo lást végeztető személyre az elszó molás pontossága és könyvelés ér dekében. A felelősséget a TÜZÉP £ vonatkozásában terjesszék ki az * árukiadó, mérlegelő, valamint az V áruátvételt eszközlő dolgozókra is 4. Rendeletileg szabják meg azon £ határt, ami fölött továbbra is be - jelentést kell tenni a büntető * szerveknek. Rendeletileg kötelez- ,|! zék a boltvezetőket a többszemé- * lyes boltoknál, hogy az árué ívé- X telt a számlán két dolgozó a’áírá-4 sóval igazolják. £ A SZÖVOSZ vonalán az egy- személyes boltoknál meglévő ren- di-’kezés — mely lehetőséget .> ad arra, hogy szerződésileg az* esetleges anyagi kár megtérítő- sót a boltvezető vállalja. — to- * vábbra is fernrnaradjon és ezt * f; terjesszék ki az állami kereske- f }; delemre és vendéglátóiparra is ¥ i, Rendeletileg szabályozzák, hogv r • azok a személyek, akik a iá -- ; sadalmi tulajdont hutlcnül ke* í -.élték, vagy megkisebbiteí­* tét:, amennyiben a bíróság i« bűrfösséget állapit meg és az ♦ illetőt elitéi:, legalább öt évig t a, kereskedelemben ne dolgoz­• hassanak. * V »Hl* alkalmazhassák a kereskedő- ■j-em területén azokat a do'gozo } kát snr., akiket a bíróság lopá- tsérí, vagy sikkasztásért elítélt. ♦ A szakszervezete kit vonatko- Xzóan is feladatukat állapítottak ♦ meg ezen a téren Többek között ♦ mérjék fel a leltárhiányokbó1 »nanyagságból eredő kárt és ter­♦ meiési értekezleteken beszélje­♦ nek róla, neveljék a tio’gozóka Ja társadalmi tulajdon fokozottabb védelmére. A fuvarozás elég jó keresetet ad. Persze az is fontos, hogy rendszeres és jelentős munkával foglalkozzék a fuvaros. Mert ha munka után jár, kicsúszik kezé­ből a jó kereset. Az egyszerűbb fuvaros emberek nem értenek annyira ehhez, viszont vannak olyan emberek, akik valahon­nan .lecsúsztak”, osztály helyze­tüknél fogva vezető beosztásból szorultak ki. s ezen a téren pró­bálnak érvényesülni. Ezek közé tartozik például Lovas Kovács Béla nyíregyházi kulák is, aki fondorlatos ésszel próbált „bol­dogulni''. Lovas Kovács Nyíregyházán próbált fuvaros iparhoz jutni, de osztáiyhelyzete miatt nem kapott. A tiszalöki járási taná­cson viszont sikerült Tiszaeszlár községre érvényéé működési en­gedélyt kapni. Ezzel a működési engedéllyel kezdet működni — de nem Tiszaeszláron, hanem Nyíregyházán. Mikor rájöttek, elvették működési engedélyét. Ekkor Budapestre ment és kap­csolatai révén — hogy, hogynem — pecsétes, lényképes igazol­ványt kapott a budapesti Kordé- lyosok és Szekérfuvarozók Szö­vetkezetétől. De nem Budapes­téi: fuvarozott, hanem visszajött Nyíregyházára és az igazolvány­nyal állami vállalatoknál pró­báit érvényesülni. A Nyíregy­házi Vendéglátóipari Vállalat* hoz is járt, s dicsekedett igazol­ványával, hogy ezzel mindenütt vállalhat munkát. fuvarozást. Póruljárt. A megyei tanács köz­lekedési osztálya elvette az iga­zolványt. Ezzel a KPM ia egyet­értett, mint azzal ú, hogy Lo­vas Kovács és a hozzá hasonlóit' ne szervezzenek fuvaros szövet­kezetét. Sajnos olyan példa is van, hogy a Budapesten szerzett szö­vetkezeti igazolvánnyal alkalma- zottakat, „alvállalkozó” fuvaro­sokat tartanak, s ezeket zsebből fizetik, (mint például a Tér- ményforgalmi Vállalatnál is volt erre példa) Lesz Nyíregyházán fuvarost szövetkezet! De olyan, amelyik­ben nincs helyük spekulánsok­nak, csalóknak. kisembereket kizsákmányolóknak. Az OKISZ is segít ilyen szövetkezet alakí­tásában. s a megyei tanácstól nyert értesülés szerint a fuvaro­sok szövetkezete rövidesen meg­alakul. Jótanács ti hásepítőkn.ek Rajzszöget találtak a kenyér­ben az egyik nyíregyházi csa­ládnál. A családfő kis papírba csomagolva vitte a ,,bűnje:f’ a városi tanács kereskedelmi osz­tályára. Borús volt az arca, d ■ örült is — azért, hogy a rozsdái szeggel „ízesített” kenyér sze­rencsére nem kisgyermeke asz­talára került. Az iiyen kci)emcüen.ségck el­kerülése céljából az ATuini Ke­reskedelmi Felügyelet megvizs­gált IS sütödét i. kisvárdili, má­tészalkai és a nyíregyházi já­rásban. Vasszeget és egyéb fur­csaságot ugyan nem találtak, de a* cl.enórzes mégsem járt ha­szon nélkül. Rábukkanlak ugyanis arra, hogy több beiysn darabszámra, mérés nélkül árul­jak a kenyeret, vagy pedig nem ‘X A közelgő tavasz édes reménye- két bontogat sok családban. So­kban új ház építését tervezik. Ta- •;</aiy sokan építettek, de az idén !*még többen fognak — erre lehet ^.következtetni a tanácsokhoz tett ive jelen lésekből ♦J* ' J „ * Akik építeni akarnak, kettős •ygonddal küzdenek. Az egyik az ^építőanyagok beszerzésének prob­lémája, a másik pedig az, hogyan -Mehetne minél kisebb összegből ^felépíteni a házat. Ami az anyag- Xbcszerzcst illeti, a Tüzép Vállalat, ^vezetősége megnyugtató választ * adott. Téglát, meszpt, cementet, ^építőkövet és egyéb építőanyago- vkat korlátlanul tehet kapni, s re- X méljük. hogy egész évben nem ítész hiány ezekből a cikkekből. A £ fűrészáru-ellátásnál nem ilyen jó helyzet. A beszerzést illetően * különösen a t-.-'oanyagok jelentik ra nagyobb gondot, de van jó meg- £oldás! A Tüzép gondoskodik betonacél huzalból készült tetőszerkezetről és vasbeton gerendákról. Ügy a tetőszerkezet, illetve szarueleme­ket helyettesítő CSRB és TRV vas­vázas szerkezeteket, mint a köny» nyű vasbetongerendákat érdemes vásárolni, mert nagyon jól alkal­mazhatók és emellett sokkal ke-' vesebbe kerülnek Sokan félnek ezeket igényt»« venni, mert új építőelemekről' van szó. Pedig a magánfogyasztót részére egy családi házhoz a» egész tetőszerkezet (betongeren­dával) tíz-tizenkétezer forintból kitelik, s emellett a drága ács­munkát is meg lehet takarítani! Aki ezt igény beveszi, annak a Tü­zép szerződés formájában bizto­sít minden építőanyagot (tetőpa­lát, cserepet, parkettát, ajtókat, ablakokat, stb.) Javasoljuk a házépítőknek, hogy már a tervezésnél vegyék mindezeket tekintetbe. Lesz fuvaros szövetkezet Szervezetünk fia­taljai nagy fába vág­ták a fejszét. Tervbe vettük, hogy társa­dalmi munkával, sportpályát építünk. Már csak a községi tanács beleegyezése szükséges. Bízunk abban, hogy hozzá­járulnak és segítsé­günkre lesznek eb­ben a nagy munká­A munkásak maradtak. El-* -'ürdült a sortúz. Hullottak az£ i nberek, jajkiáltások hangzót-* ' k, de mégsem mozdult a tö-T meg. Nagyon sok munkás halt 4 meg. Vér öntözte a grivicai ut-£ cát. Engem, meg sok munkást,-, bevittek a Calc Viktoria rend-* őrségre. A barátommal nemi;! engedtek együtt maradni. Külön* cellába vittek. 4. Másnap megkezdődött a ki-* hallgatás. — Vallja be. hogy szervezked-* tek! — ordított rám az egyikX rendőr. , * — Nem tudok semmiféle szer X-vezkedésről — mondtam. * Ekkor se szó, se beszed, lerán-^. ctgálták lábamról a cipőt és el * verték a talpamat. Nem emlék- v szem mennyit üthettek rám .. .£ Amikor kibocsátottak, akkor* találkoztam apámmal, akit toló-T kocsin vittek a rendőrségre, hegy* kihallgassák. |! A grivicai munkások közli'* sokat ítéltek cl. Sok-sok emberi! lelte halálát a gilavat börtönben.* Amikor megszabadultam, bekap ,£ rsolóíbam a munkásmozgalom * ha, 1934 óta vagyok tagja r| pártnak .. X Ennyit mondott a Vörös Gri £ Vicáról Mándi János, Büszkék* lehetünk a grivicai hősökre, s£ tüntetésben részt vett román * magyar munkásokra, akik a leg '** nehezebb időben is bátran száll- j tak szembe a kapitalistákkal, a 4 burzscá el nyomassak örökké *; emlékezni fogunk rájuk. 4 (F. K.)*j VVVVlMf w wff ww? 7/ V V *2 hitelesek a mérlegek és a súlyok Ezért tapasztalják a vásárlók hogy a két kiló kenyér fejébe, jóval kevesebbet visznek haza Nem túlságosan csodálatos, hogy ebből kifolyólag Mindokor majdcsak ezer forint többletei szedett be a sütöde vezetője. De nem ütötte mag a kíván! siiJyt — néhány he'yen — a kávéhoz készített cipő, fonoEka­lács, tejes kifli, vizes zsemlye c :i vajas kifli sem. S végöt a tisz­taság. a rend tekintetében is sói hibát találtak. A kereskedelmi felügyelők in tézkedtek és a jövőben is intéz ködnek majd. Be ez önuiagúbar még kciés... A sütőipar veze tői rendszeres ellenőrzésekkel é a hibázok példás megbüntetésé­vé! változtathatnak ai állapoton

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom