Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

KELETMAGTARORSZAG 195S. JANtJÄR 18, SZOMBAT a fehérgyarmati járási tanác*ou , tfanuár 13-án lapunk - munka­társa 'felkereste a fehérgyarmati járási tanács több vezető dolgo­zóját azzal a céllal, hogy tájéko­zódjék a járási tanács időszerű problémáiról. A beszélgetések so­rán . munkatársunk a következő kérdésekét tette fel, amelyekre az alábbiakban kapott választ: 1. KÉRDÉS A napokban elkészült megyei 3 éves mezőgazdaságfejlesztési tervjavaslat szelleme érvénye­sül-e a tsz-ck idei termelési terveiben? Válaszol SZÉLES LAJOS elv- ' társ, a járási tanács vb-elnökhe- ■ lyettcsc: — Ez a kérdés, bizonyáfá azért v etődött fé],; mert, a. járás. vala­mennyi- térmeiőszövetkezéte. elké­szítette, már tervét (27 terv felül­vizsgálata is megtörtént), viszpnt a megyei tervjavaslatot csak a múlt szombaton fogadták el ve­zető szerveink: a párt é3 a me­gyei tanács vb-k közös ülésén. Tegyük hozzá, hogy 1958. a három eves terv első éve, — Nyugodtan mondhatom, hogy aggodalomra nincs ok. Ugyanis pártunk agrártéziseit tsz-eink több ízben, és alaposan tanulmá­nyozták,- - megvitatták. A - járási part- és tanácsszervek előzőleg felmérték a 3 . éves - fejlesztési lehetőségeket és szükségleteket: Ez a megyei tervjavaslatban is tükröződik.... — Áz agrártézisekből tsz-eink már az 1957-es évben is okiiltak és megértették a belterjesség fo­kozásának szükségességét. Erre egy példa: év elején csak 3 tsz. folytatott állattenyésztést, év vé­gére 24 tsz, állított be közös szarvasmarhaállományt, 23 tsz. sertéstenyésztési • és Hízlalási ágat, 20 tsz. pedig juhokat, —A zárszámadási közgyűlésen a járás 31 tsz-e (a múlt év végén alakult szatmárcsekei tsz. is) elhatározta közös állatállomány beállítását. A jövő évre vonatkozó termelési tervek általában megfelelnek a 3 éves tervjavaslat szellemének: a bejterjesség fokozásának, a taka­rékosabb, gazdaságosabb terme­lésnek, a jpvederem növelésének. Ez' többek között kifejezésre jut a veiéssszerkézét megváltoztatásá­ban is: általában csökken a ke­nyérgabona- vetésterülete, viszont növekedik az 1 kh-ra eső átlag­termés. , Az állattenyésztésre járá­sunkban jó, lehetőségek vannak. A pillangósok termesztése gazda­ságos, mert a talaj- és éghajlati adottságok erre megfelelőek. — Ezért'' tsz-eink már 1958-ban a szántóterület 24 százalékán ter­mesztenek szálastakarmányt, (ad­dig 18 százalék veit), ezen belül 18 százalékkal szerepelnek a pil­langósok (addig 14 százalék veit). (A megyei 3 éves tervjavaslat csak a tervidőszak végére irányzott elő 17.5 százalék száiastalcar- mányt.) A Túr vidéken a sonkád' Űj Élet TSZ állattenyésztési irá­nyának megfelelően a szántó 47 százalékán termel takarmányt. Állattenyésztés terén főleg mi­nőségi követelmények állnak előttünk s ez szintén tükröződik c tervekben. Az eddigi vegyes, rossz takarmánj'érlékesítő és gyenge hasznosítású szarvasmarhaállo­mányt fokozatosan borzderesre cseréljük fel, sertéstenyésztésben főleg á haszonállat-előállító ke­resztezésekre vannak tervek. A megyei 3 éves terv.javas'at széleskörű megvitatása., után bi­zonyára tesz itt-ott változtatás a tervekben. Ez csak javára válik tsz-einknek, Bfzc*m abban, hogy járásunk tsz-ei és egyénileg dol­gozó parasztjai a 3 éves terv első évében is igén nagy, lépést tesz­nek előre a belterjesség, a jólét útján. 2. KÉRDÉS: Milyen áz érdeklődés a járás egyéni -parasztjai között a tsz-ek iránt? Válaszol Seres Zsigmond elv­társ, járási tőagronómus: — A tények azt mutatják, hogy járásunkban egyre több egyénileg dolgozó paraszt követi a szövet­kezeti utat. Hiába oszlatta fel erőszakosan az ellenforradalom termelőszövetkezeteink zömét, — 47-ből csak 8 maradt meg járá­sunkban — az elmúlt év során 23 tsz. alákult újra, ezután 274 dol­gozó paraszt lépett a közös útra. Ősszel egy új tsz. is alakult Szat- márcsekén, Év végére 905 család 1.279 tagja 8.760 hold földön gaz­dálkodott közösen. Az új tsz. ki­vételével 31 tsz. készített zárszám­adást. Ennek eredménye szerint1 A mátészalkai gépállomáson járásunk legjobb S tsz-ében (jánk-{ majtisi Petőfi, kölesei Üj Élet.l kömörői Üj Élet, nábrádi Béke-* harcos, tunyegmatolcsi Szabad-* ság Hajnala) egy munkaegységt értéke 50 forintnál magasabb, 11 * tsz-nél 40—50 forint, 15 tsz-né' 4G ferint .alatt| van. A munkaegy­ség átlagos értéke 40 forint az* 1956. évi 32 forinttal szemben. } — A zárszámadási közgyűlé- ♦ sen még abban a 7 leggyengébb} tsz-ben is. jó hangulat uralkodott ♦ ahol kevés készpénzrészesedés ju­tott. Tulaidonképpen ezek is so­kat fejlődtek a kezdeti állapota hoz képest és mindinkább szilár­dakká válnak. Az erősödő mun­kafegyelem, a jobb gazdálkodás és természetesen a javuló anyagi helyzet az, ami vonzza az egyé­nieket. Hiszen a belépések most az önkéntesség messzemenő fi­gyelembevételével történnek, nem úgv, mint azelőtt. Azt is meg kell mondani őszintén, hogy még* csak nem is szerveztük különösen* 1957-ben a belépéseket, hanem? többnyire spontánul történtek. A * községi tanács Vb-elnökökkel a» oanokban megtartott járási érte-Z kezleten is kiderült, hogy "több * községi vb, egész évben egyszer ♦ sem tűzte napirendre a tsz-ek t helyzetét, fejlesztési problémáit.? sőt még a szakcsoportok ügveit ♦ sem. Ez elég hiba volt. Az utóbbi ♦ időben ezen változtattunk, hiszen ♦ felelősséget kéll éreznünk az- egész dolgozó parasztság jövőjé­ért, s ezért bűn volra részünkről, ha az egyéni ‘ parasztságot nem világosítanánk fel salát érdeké- lem a közös gazdá’kodás előnyei­ről. természetesen a kényszer mellőzésével. — Arról is beszélni kell, hogy tsz-eink egyrészében ellenállás van a belépni szándékozókkal szemben. Egy-egy esetben ez in­dokolt, de sok esetben nem. Köl­esén például eleinte nehezen vet­tek fel új tagokat, később ez a helyzet javült Milotán szigorú ..káderezést" vezettek be, pedig jól ismerték az illetőket. Más községekben is voltak hasonló esetek és itt-ott jelenleg is van ellenállás, amin változtatni kell, A hiányos tsz-propaganda és a tsz-ek ellenállása dacára is je­lentős volt a tsz-ek fejlődése, ami a hibák lei javításával még nagyobb lesz (Za) Nagy ütemben folyik a gépállomáson az erőgépek javítása. Ja­nuárra 15 darab gép kijavítását tervezték, de előreláthatólag hú­szat fognak kijavítani. A saját gépeik mellett ott sorakoznak a nagydobosi Petőfi TSZ és a szamoskéri Üj Élet TSZ Zetorjai is. — Segítenek a szövetkezeteknek a javításban. — Képünkön a nagy- dobosi Petőfi TSZ gépjét javítják. A cséplőgépre még soká lesz szükség, de a javításnak most van az ideje. A javító brigád éppen a dobsin-élezést végzi. 1 /lóg ilyen csoda sem volt ‘ ^ Magyarországon. Kévés Mihály, a biri Táncsics juhásza egy év alatt többre vit­te, mint a pénzügyminiszter. Méghozzá itt, a nyírségi dombo­kon, itt, „a senki szigeten", ahogy Móricz Zsigmond a Tiszántúlt 1923 táján nevezte. íme a lista, íme a bizonyíték. {Elnézést érte Atiíos elvtárs.) Tavaly novemberig 1100 mun­kaegységre 50 mázsa búza, 11 mázsa árpa, 23 mázsa tengeri, 33 mázsa burgonya, továbbá 44 má­zsa takarmány, 10 mázsa 70 kiló alma és 161 kilo cukor gazdagí­totta Kévés Mihály kamráját, míg a zárszámadáskor 46.021 fo­rint készpénz került a bugyellá- risba. Emellett a család kapott még tízezer forint előleget, beta­karítottak 60 zsák tengerit a ház­táji földről, ami megint csak ko­moly értéket és sok-sok ° Kos- suth-bankót jelent. És ha régen a pénztelenség tette a szegény- embert üres zsebiivé. úgy ma már a jövedelem húzza bent a szövetkezetekben. ...... Több, mint százezer forint egy év mérlegén! Vajon almadha- tott-e ilyesmiről a nyírségi pa­raszt még 1945-ben is? Kévés Mihálynak is az volt a korábbi életútja, hogy a. cselédsorsnál sohasem vitte feljebb. De még is űzték, verték, sőt — olvasott, ember lévén — á nagygazdák úgy féltek tőle. akárcsak az ör­dög a tömjénfüsttől. Előfordult: hogy nyáron sem talált munkát; Községről községre ÚJ FALUSI ÉNEK ilyenkor bizony hatan is osztoz­kodtak egy-egy lángoson. Most bezzeg... Csak ajándékként két kerékpárt, két karórát, egy há­romkerekű hajtányt és sok más kedves dolgot vett a fiataloknak, arról nem is szólva, hogy a bútor vásárlásra, a nyárikenyha építé­sére is több, mint 20 ezer forin­tot költöttek! Sőt: figyeljük csak a legfris­sebb terveket: húsvétra már a hálószoba és a pitvar is új arcot ölt, ami megint csak tízezer fo­rintba kerül, míg a házavatáskor egy három mázsára hizott kö­vérsertés (két elődje után a har­madik!) kerül terítékre. Hát k°ll-c ehhez bővebb ma­gyarázat? Napjainkban különben így be­szélnék Kévésnéhe?: ■ Te ángyó, títe'—t mindig csak vásárolni lá­tunk*’. — Vásárolni hát. mert telik! — vág vissza ilyenkor a juhász felesége, aki vemc-ak hat gyer­meket nevel, de a közös munká­ból is szívesen kiveszi részét. Néhány epizód egyébként hadd álljon itt abból a zsoltárból, amit sugárzó arccal ő újságolt el ■nekem! ' Az első még az ősszel történt Nyíregyházán. Színhelye a volt talponálló. Megisznak vagy hal féldecit, s utána még egy liter barackot kérnek áldomásként a komáknak. — Ej, de jól megy maguknak — így a pénztárosnő. — Már hogyne menne, mikor zárszámadás után vagyunk. A zárszámadás meg a biri Tán­csicsban volt! — A biri Táncsicsban? Ne mondja már! Én is hallottam, hogy töménytelen sok pénzt ka­pott ott egy asszony. Valami 46 ezret. A rádió kürtölte, de biz­tosan csak kacsa volt. Kacsa? A biri juhász sehogy sem képes megemészteni ezt a szót. Egy darabig, igaz. csak té- rül-fordul, de aztán mégis kiki- vánkezik belőle a szövetkezeii gazda: — Mondd már neki — bátorít­ja. az asszonyt —. hogy kövér li­bának is, beillik az! Kévősnének sem kell egyéb, pillanat 'alatt elárulja, hogy erí a. 4S ezer forintot ő maga vette fel. — Maga? Tényleg? — A pénz­tárosnő hüledezik, de aztán, kis­sé szánakozó hangon, ' megkoc­káztatja: — Biztosan sokat dolgoztak érte? — Persze, hogy sokat. (!) Amint látja én is, meg az uram is 70 kilón felül vagyunk, annyi­ra elnyűttünk a szövetkezetbe! Más: Segítséget kér Kévésektől á kis unokahug. Bútort szeretné­nek venni, azért sürgős a pénz. — Aztán mennyi kellene? — kíváncsiskodik a júliászné. — Erzsiké néniékre bízzuk. — Egy köteg százas elég lesz? A pénztkérö kis asszonyka ar­ca lángra gyűl. Nem akar hinni a szemének. Az asztalra helye­zett kötegben ugyanis kerek tíz­ezer forint van! Tízezer forint attól a családtól, ahol a fiatalok jórészt lyukas csizmában vészel­ték át a teleket bimbózó gyer­mekkorukban! Harmadik ,.felvonásként” né­hány derűs pillanatkép: Olvas­sák csak: Közvetlenül zárszámadás után egyszerre két cínánybanda is ■,l:e- zclésbe * vette Kévéséket.. Ríttak a hegedűi:, s csakúgy visszhang­zott tőlük a környék. Majd csár­dások, vérforraló dallamok jöt­tek. Kévésné száz-száz forintot dugott a prímások vonójába, majd oda kiálltotta: húzzátok, testvérek. Húzzátok csak a nótát, hogy „Sosem voltunk ily boldo­gok világéletünkben..." Nemrég — talán húsz napja, sincs — meg tirpák lakodalom­ban voltak a juhászok. Amikor a menyasszonytáncra került a sor, senki sem akart a szépen csengő porcelán tányérba pénzt varázsolni. Akkor felálltak ők. Felállt Lali, Pista meg az öreg és három vadonatúj százassal megnyitották a táncot. Az egyé­niek csak nézték, még a vőfély is hümmögött. Sőt, mikor Uítta, hogy a húzódozás továbbra" is ' nagy, kimért, de csipkelődő han­gon rákezdle: ,.Beszélhetnek most már nékem. Nincs pénz, csak a téeszcsé­ben!" Igaz. az egyéniek megpróbál­ták visszavívni a becsületet, azonban most sem kerültek fel­jebb a második helynél. Íme. az, új falusi ének. A nyír­ségi meg az országos is. Minden sorát a Dózsák oly sokszor lené­zett népe irja, a szövetkezés. jö­vőbe rilágoló fényességével. És ,amit Móricz egykor reméli a me­ntor reraszt életkedve is kivirágzóit már. . . Kivirágzót* és egyre gazda­gabb termést ígér... (KT) 2 kérdés 2 (felelet

Next

/
Oldalképek
Tartalom