Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-18 / 15. szám

KELETMAGTARORSZAG

195S. JANtJÄR 18, SZOMBAT

a fehérgyarmati járási tanác*ou

, tfanuár 13-án lapunk - munkatársa 'felkereste a fehérgyarmati járási tanács több vezető dolgozóját azzal a céllal, hogy tájékozódjék a járási tanács időszerű problémáiról. A beszélgetések során . munkatársunk a következő kérdésekét tette fel, amelyekre az alábbiakban kapott választ:

1. KÉRDÉS

A napokban elkészült megyei 3 éves mezőgazdaságfejlesztési tervjavaslat szelleme érvényesül-e a tsz-ck idei termelési terveiben?

Válaszol SZÉLES LAJOS elv- ' társ, a járási tanács vb-elnökhe- ■ lyettcsc:

— Ez a kérdés, bizonyáfá azért v etődött fé],; mert, a. járás. valamennyi- térmeiőszövetkezéte. elkészítette, már tervét (27 terv felülvizsgálata is megtörtént), viszpnt a megyei tervjavaslatot csak a múlt szombaton fogadták el vezető szerveink: a párt é3 a megyei tanács vb-k közös ülésén. Tegyük hozzá, hogy 1958. a három eves terv első éve,

— Nyugodtan mondhatom, hogy aggodalomra nincs ok. Ugyanis pártunk agrártéziseit tsz-eink több ízben, és alaposan tanulmányozták,- - megvitatták. A - járási part- és tanácsszervek előzőleg felmérték a 3 . éves - fejlesztési lehetőségeket és szükségleteket: Ez a megyei tervjavaslatban is tükröződik....

— Áz agrártézisekből tsz-eink már az 1957-es évben is okiiltak és megértették a belterjesség fokozásának szükségességét. Erre egy példa: év elején csak 3 tsz. folytatott állattenyésztést, év végére 24 tsz, állított be közös szarvasmarhaállományt, 23 tsz. sertéstenyésztési • és Hízlalási ágat, 20 tsz. pedig juhokat, —A zárszámadási közgyűlésen a járás 31 tsz-e (a múlt év végén alakult szatmárcsekei tsz. is) elhatározta közös állatállomány beállítását. A jövő évre vonatkozó termelési tervek általában megfelelnek a 3 éves tervjavaslat szellemének: a bejterjesség fokozásának, a takarékosabb, gazdaságosabb termelésnek, a jpvederem növelésének. Ez' többek között kifejezésre jut a veiéssszerkézét megváltoztatásában is: általában csökken a kenyérgabona- vetésterülete, viszont növekedik az 1 kh-ra eső átlagtermés. , Az állattenyésztésre járásunkban jó, lehetőségek vannak. A pillangósok termesztése gazdaságos, mert a talaj- és éghajlati adottságok erre megfelelőek. — Ezért'' tsz-eink már 1958-ban a szántóterület 24 százalékán termesztenek szálastakarmányt, (addig 18 százalék veit), ezen belül 18 százalékkal szerepelnek a pillangósok (addig 14 százalék veit). (A megyei 3 éves tervjavaslat csak a tervidőszak végére irányzott elő 17.5 százalék száiastalcar- mányt.) A Túr vidéken a sonkád' Űj Élet TSZ állattenyésztési irányának megfelelően a szántó 47 százalékán termel takarmányt.

Állattenyésztés terén főleg minőségi követelmények állnak előttünk s ez szintén tükröződik c tervekben. Az eddigi vegyes, rossz takarmánj'érlékesítő és gyenge hasznosítású szarvasmarhaállományt fokozatosan borzderesre cseréljük fel, sertéstenyésztésben főleg á haszonállat-előállító keresztezésekre vannak tervek.

A megyei 3 éves terv.javas'at széleskörű megvitatása., után bizonyára tesz itt-ott változtatás a tervekben. Ez csak javára válik tsz-einknek, Bfzc*m abban, hogy járásunk tsz-ei és egyénileg dolgozó parasztjai a 3 éves terv első évében is igén nagy, lépést tesznek előre a belterjesség, a jólét útján.

2. KÉRDÉS:

Milyen áz érdeklődés a járás egyéni -parasztjai között a tsz-ek iránt?

Válaszol Seres Zsigmond elvtárs, járási tőagronómus:

— A tények azt mutatják, hogy járásunkban egyre több egyénileg dolgozó paraszt követi a szövetkezeti utat. Hiába oszlatta fel erőszakosan az ellenforradalom termelőszövetkezeteink zömét, — 47-ből csak 8 maradt meg járásunkban — az elmúlt év során 23 tsz. alákult újra, ezután 274 dolgozó paraszt lépett a közös útra. Ősszel egy új tsz. is alakult Szat- márcsekén, Év végére 905 család 1.279 tagja 8.760 hold földön gazdálkodott közösen. Az új tsz. kivételével 31 tsz. készített zárszámadást. Ennek eredménye szerint1

A mátészalkai

gépállomáson

járásunk legjobb S tsz-ében (jánk-{ majtisi Petőfi, kölesei Üj Élet.l kömörői Üj Élet, nábrádi Béke-* harcos, tunyegmatolcsi Szabad-* ság Hajnala) egy munkaegységt értéke 50 forintnál magasabb, 11 * tsz-nél 40—50 forint, 15 tsz-né' 4G ferint .alatt| van. A munkaegység átlagos értéke 40 forint az* 1956. évi 32 forinttal szemben. }

— A zárszámadási közgyűlé- ♦ sen még abban a 7 leggyengébb} tsz-ben is. jó hangulat uralkodott ♦ ahol kevés készpénzrészesedés jutott. Tulaidonképpen ezek is sokat fejlődtek a kezdeti állapota hoz képest és mindinkább szilárdakká válnak. Az erősödő munkafegyelem, a jobb gazdálkodás és természetesen a javuló anyagi helyzet az, ami vonzza az egyénieket. Hiszen a belépések most az önkéntesség messzemenő figyelembevételével történnek, nem úgv, mint azelőtt. Azt is meg kell mondani őszintén, hogy még* csak nem is szerveztük különösen* 1957-ben a belépéseket, hanem? többnyire spontánul történtek. A * községi tanács Vb-elnökökkel a» oanokban megtartott járási érte-Z kezleten is kiderült, hogy "több * községi vb, egész évben egyszer ♦ sem tűzte napirendre a tsz-ek t helyzetét, fejlesztési problémáit.? sőt még a szakcsoportok ügveit ♦ sem. Ez elég hiba volt. Az utóbbi ♦ időben ezen változtattunk, hiszen ♦ felelősséget kéll éreznünk az- egész dolgozó parasztság jövőjéért, s ezért bűn volra részünkről, ha az egyéni ‘ parasztságot nem világosítanánk fel salát érdeké- lem a közös gazdá’kodás előnyeiről. természetesen a kényszer mellőzésével.

— Arról is beszélni kell, hogy tsz-eink egyrészében ellenállás van a belépni szándékozókkal szemben. Egy-egy esetben ez indokolt, de sok esetben nem. Kölesén például eleinte nehezen vettek fel új tagokat, később ez a helyzet javült Milotán szigorú ..káderezést" vezettek be, pedig jól ismerték az illetőket. Más községekben is voltak hasonló esetek és itt-ott jelenleg is van ellenállás, amin változtatni kell,

A hiányos tsz-propaganda és a tsz-ek ellenállása dacára is jelentős volt a tsz-ek fejlődése, ami a hibák lei javításával még nagyobb lesz

(Za)

Nagy ütemben folyik a gépállomáson az erőgépek javítása. Januárra 15 darab gép kijavítását tervezték, de előreláthatólag húszat fognak kijavítani. A saját gépeik mellett ott sorakoznak a nagydobosi Petőfi TSZ és a szamoskéri Üj Élet TSZ Zetorjai is. — Segítenek a szövetkezeteknek a javításban. — Képünkön a nagy- dobosi Petőfi TSZ gépjét javítják.

A cséplőgépre még soká lesz szükség, de a javításnak most van az ideje. A javító brigád éppen a dobsin-élezést végzi.

1 /lóg ilyen csoda sem volt ‘ ^ Magyarországon.

Kévés Mihály, a biri Táncsics juhásza egy év alatt többre vitte, mint a pénzügyminiszter. Méghozzá itt, a nyírségi dombokon, itt, „a senki szigeten", ahogy Móricz Zsigmond a Tiszántúlt 1923 táján nevezte.

íme a lista, íme a bizonyíték.

{Elnézést érte Atiíos elvtárs.)

Tavaly novemberig 1100 munkaegységre 50 mázsa búza, 11 mázsa árpa, 23 mázsa tengeri, 33 mázsa burgonya, továbbá 44 mázsa takarmány, 10 mázsa 70 kiló alma és 161 kilo cukor gazdagította Kévés Mihály kamráját, míg a zárszámadáskor 46.021 forint készpénz került a bugyellá- risba. Emellett a család kapott még tízezer forint előleget, betakarítottak 60 zsák tengerit a háztáji földről, ami megint csak komoly értéket és sok-sok ° Kos- suth-bankót jelent. És ha régen a pénztelenség tette a szegény- embert üres zsebiivé. úgy ma már a jövedelem húzza bent a

szövetkezetekben. ......

Több, mint százezer forint egy év mérlegén! Vajon almadha- tott-e ilyesmiről a nyírségi paraszt még 1945-ben is? Kévés Mihálynak is az volt a korábbi életútja, hogy a. cselédsorsnál sohasem vitte feljebb. De még is űzték, verték, sőt — olvasott, ember lévén — á nagygazdák úgy féltek tőle. akárcsak az ördög a tömjénfüsttől. Előfordult: hogy nyáron sem talált munkát;

Községről községre

ÚJ FALUSI ÉNEK

ilyenkor bizony hatan is osztozkodtak egy-egy lángoson. Most bezzeg... Csak ajándékként két kerékpárt, két karórát, egy háromkerekű hajtányt és sok más kedves dolgot vett a fiataloknak, arról nem is szólva, hogy a bútor vásárlásra, a nyárikenyha építésére is több, mint 20 ezer forintot költöttek!

Sőt: figyeljük csak a legfrissebb terveket: húsvétra már a hálószoba és a pitvar is új arcot ölt, ami megint csak tízezer forintba kerül, míg a házavatáskor egy három mázsára hizott kövérsertés (két elődje után a harmadik!) kerül terítékre.

Hát k°ll-c ehhez bővebb magyarázat?

Napjainkban különben így beszélnék Kévésnéhe?: ■ Te ángyó, títe'—t mindig csak vásárolni látunk*’.

— Vásárolni hát. mert telik! — vág vissza ilyenkor a juhász felesége, aki vemc-ak hat gyermeket nevel, de a közös munkából is szívesen kiveszi részét.

Néhány epizód egyébként hadd álljon itt abból a zsoltárból, amit sugárzó arccal ő újságolt el ■nekem! '

Az első még az ősszel történt Nyíregyházán. Színhelye a volt talponálló. Megisznak vagy hal féldecit, s utána még egy liter barackot kérnek áldomásként a komáknak.

— Ej, de jól megy maguknak — így a pénztárosnő.

— Már hogyne menne, mikor zárszámadás után vagyunk. A zárszámadás meg a biri Táncsicsban volt!

— A biri Táncsicsban? Ne mondja már! Én is hallottam, hogy töménytelen sok pénzt kapott ott egy asszony. Valami 46 ezret. A rádió kürtölte, de biztosan csak kacsa volt.

Kacsa? A biri juhász sehogy sem képes megemészteni ezt a szót. Egy darabig, igaz. csak té- rül-fordul, de aztán mégis kiki- vánkezik belőle a szövetkezeii gazda:

— Mondd már neki — bátorítja. az asszonyt —. hogy kövér libának is, beillik az!

Kévősnének sem kell egyéb, pillanat 'alatt elárulja, hogy erí a. 4S ezer forintot ő maga vette fel.

— Maga? Tényleg? — A pénztárosnő hüledezik, de aztán, kissé szánakozó hangon, ' megkockáztatja:

— Biztosan sokat dolgoztak érte?

— Persze, hogy sokat. (!) Amint látja én is, meg az uram is 70 kilón felül vagyunk, annyira elnyűttünk a szövetkezetbe!

Más:

Segítséget kér Kévésektől á kis unokahug. Bútort szeretnének venni, azért sürgős a pénz.

— Aztán mennyi kellene? — kíváncsiskodik a júliászné.

— Erzsiké néniékre bízzuk.

— Egy köteg százas elég lesz?

A pénztkérö kis asszonyka arca lángra gyűl. Nem akar hinni a szemének. Az asztalra helyezett kötegben ugyanis kerek tízezer forint van! Tízezer forint attól a családtól, ahol a fiatalok jórészt lyukas csizmában vészelték át a teleket bimbózó gyermekkorukban!

Harmadik ,.felvonásként” néhány derűs pillanatkép: Olvassák csak:

Közvetlenül zárszámadás után egyszerre két cínánybanda is ■,l:e- zclésbe * vette Kévéséket.. Ríttak a hegedűi:, s csakúgy visszhangzott tőlük a környék. Majd csárdások, vérforraló dallamok jöttek. Kévésné száz-száz forintot dugott a prímások vonójába, majd oda kiálltotta: húzzátok, testvérek. Húzzátok csak a nótát, hogy „Sosem voltunk ily boldogok világéletünkben..."

Nemrég — talán húsz napja, sincs — meg tirpák lakodalomban voltak a juhászok. Amikor a menyasszonytáncra került a sor, senki sem akart a szépen csengő porcelán tányérba pénzt varázsolni. Akkor felálltak ők. Felállt Lali, Pista meg az öreg és három vadonatúj százassal megnyitották a táncot. Az egyéniek csak nézték, még a vőfély is hümmögött. Sőt, mikor Uítta, hogy a húzódozás továbbra" is ' nagy, kimért, de csipkelődő hangon rákezdle:

,.Beszélhetnek most már nékem.

Nincs pénz, csak a téeszcsében!"

Igaz. az egyéniek megpróbálták visszavívni a becsületet, azonban most sem kerültek feljebb a második helynél.

Íme. az, új falusi ének. A nyírségi meg az országos is. Minden sorát a Dózsák oly sokszor lenézett népe irja, a szövetkezés. jövőbe rilágoló fényességével. És ,amit Móricz egykor reméli a mentor reraszt életkedve is kivirágzóit már. . .

Kivirágzót* és egyre gazdagabb termést ígér...

(KT)

2 kérdés 2 (felelet