Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-16 / 13. szám

T958. JANUÁR IS. CSÜTÖRTÖK KELETMAGYARORSZAG Hruscsov elvtárs válaszai a Oanak Folkestyre szerkesztőjének kérdéseire A tegnap esti heves szélroha- mok súlyos zavarokat idéztek elí Nyíregyháza villamosáram-ellát:»- sában. Délután hat óra és fél hél között sötétség borult a városra. A szurokfekete estében v illámlás- hoz hasonló kékes fények villan­lak fel Nyíregyháza több pont- ián: a viharos szél-okozta rövid­zárlatok szemmel látható bizonyí­tékai. — Az Áramszolgáltató munkásai keményen küzdöttek a fagyos, jeges leheletű széllel és —- ha a hidegtől elgémberedett kezekkel is — de kijavították a hibákat. Este fél tízre újból vil­• í lanytény ben ragyogott Nyíregy- I háza. Elismerés illeti a villanysze­relőket! Ehelyütt azonban olvasóink el­nézését kell kérnünk, amiért a megszokott hat oldal helyett csak j négy oldalban jelenik meg mai lapunk. Az áramszolgáltatási za- i varok miatt akadályokba ütközöti ■ a lap előállítása. Eapszerkesztö- ' ségiink ígéri, hogy az elmaradt kétoldalas „adósságot” rövidesen letörlesztjiik és a közeljövő egyik napján két oldallal bővített ter­jedelemben jelentetjük meg a ,.Kéletmagyarország’'-ot. Ízes menü. savanyú bor. . . Víz mellől származván, min­dig lelkes szószólója voltam én a híres, s neves tiszai halászlé­nek. Van abba annyi íz és any- nyi illat, hogy tán egyik éte­lünkbe sem. No, csak félre a meg­hökkenéssel, korántsem a töl­töttkáposzta, vagy a tejfeles csirke ellen beszélek én, azon­ban tudják, hogy aki a Tisza vizét itta. „Szóval, aki a Tisza vizét itta. az a táj és a vízbe­hulló fűzfák mellett a papriká­val „nemesített” halászléről sem feledkezett meg ... . ,A fehérgyarmati emberek ilyen tekintetben joggal büsz­kélkedhetnek. Készítenek ott a gyarmati halászcsárdában olyan bográcsbavalót és kirántott ha­lat, hogy tán még a Tisza mel­lett sem különbet. A havi 100— 150 ezer forintos forgalom is arra vall, hogy a fehérgyar­mati dolgozók a hurka és kol­bász mellett sült pontyok és csu­kák ízlelgetését sem tartják m ásodrendűnek. Mindössze csak az itallal van némi baj. Az ugyanis hébe- hóba olyan savanyú, mintha legalábbis az ecet ienne legkö­zelebbi édestestvére. Márpedig, ha a gyarmati halászlevet és kirántott halat a csárda falára pingált 32ólás-mondás szerint tízszer emlegetik, akkor leg­alább az utána jövő „falatköny- nyítő” se legyen a jó étvágy egyenes megsavanyitója .;. Metsszük helyesen *> gyű mölesíainkat A gazdának a harmadéves fák metszésénél jelentkezik az első komolyabb gendja. itt már nemcsak a vezérvesszök visszakurtita- sa a feladat, hanem a második évben 4—6 rügyre meghagyott vész­tők tavalyi hajtásait is meg kell metszeni s ami még igen lényeges — ha a fa fejlődése megfelelő volt. ez évben alakítjuk ki a korona második emeletét. Tehát látható, hogy itt nagy körültekintéssel vé­gezhetünk jó munkát. Szedjük számba, hogy mit találunk egy har­madik éves fán tavasszal: elsősorban találunk oldalvezeragakat, amelveken két éves gallyak vannak s ezeken a tavalyi vesszők. Az oldalvezérek alján lévő gallyak egy éves képletei kozott ta­lálunk hosszabb vesszőket, de vannak ott vövidebb nyársalt és par centiméteres dárdák, valamint alig néhány milliméteres alaponulo fejlett rügyek. A tavaly meghagyott fő-, Vagy oldalvezér folytatáson megtaláljuk a vegyes fejlettségű vesszőket. _ A metszést kezdjük lehetőleg mindig a vézerek folytatásával. Válasszuk ki az oldaívezérek folytatásaként a legerősebb, felső, kr- felé néző vesszőt s erősségéhez mérten felére! egyharmadára metsz- szül< vissza. A közvetlen alatta lévő. vagy mellékvezér vesszőt tőből távolítsuk el s azokat a vesszőket pedig, amelyek még a másodéves rés*en vannak, kétharmadára. 3/,-re vágjuk vissza. Ezzel elvégeztük n tavalyi vesszők metszését. Lejjebb találjuk az oldnlvezéren a két éves gallyakat — amelyeket tavaly 4—6 rügyes erősítőknek hagy­unk —. s ezeken a fent említett egy éves képleteket. A 4—6 rügyes csapatok egész biztos — ha a fa jó táperőben van — hoztak lega­lább egy-egy erőteljesebb vesszőt s ez rendszerint végálló vessző. Ilyen esetben ezt a végálló vesszőt kétharmadára kurtítjuk s az alatta lévő nyársakat, dárdákat nem bántjuk. Abban Sz esetben, amikor nem rendelkezünk végálló erős vesszővel, (ideális alakú fát soha nem találunk és így nem lehet sablont alkalmazni) hanem egy oldalsó rügy adott erős hajtást, akkor azt távolítsuk cl tőből. Abban az esetben viszont, ha ez a hajtás a vízszintes alá hajlik, másként járunk el. Ekkor — mivel a vízszintest megközelítő vagy az alá hajló vessző hajlamos a gyors termőre állásra innen várhatunk leg­hamarabb gyümölcsöt — a kétéves részt, a felső vesszőkkel, a víz­szintesen állóig eltávolítjuk s ezt kétharmadára metsszük vissza. Tgv kezélünk minden, tavaly törzserősítőként hagyott ' gallyon lévő vesszőt. Ha egy oldalvezérággal végeztünk, ugyanígy metsszük meg a többit is. Es ugyancsak ezt tesszük a vezér harmad éves részén lévő képletekkel. A sudár, vagy fővezér folytatásaként ismét a legfelső, legerő­sebb vesszőt hagyjuk és egyharmadosra visszametsszük a közvetlen alatta, nehogv konkurrense legyen, tőből eltávolítjuk a mellékvezér vesszőt. Megkezdjük a második ágcsoport kialakítását. Az alsó ág- csoporttól számolva, mintegy 80 centimé'er magasságban kiválasz­tunk a vezér kétéves részén négy. arányosan elhelyezkedő vesszőt s ezeket 4—6 rügyre visszametsszük. Ala+tuk és ha ügy tön. fölöttük, a kétéves részen lévő minden vesszőt főből eltávolítunk. Az így me?Tr''‘!~7p't alm^a !->'Ucő,°'T G pr-rums s i—rdszernt az alsó ágcsoDort vénei és a fővezér vége bezárják a 45 fokos szö­get. A fentiekhez hasonlóan meemetszeU fa Őrét fát. nem lehet ugyanúgy megmetszeni, mivel nincs is két egyforma fa) törzserösí- tőjn lévő vesszők rügyeiből őszre rendszerint termőkénletek fejlőd­nek amelyeken a következő tavaszon már termés várható. Lényegében a fent vázoltak adíák a koronaalakítás alapját. A negyedik évben elvérezzük a kétéves "allvak vesszőnek metszését a harmadévben ismertetett módon, a fő- és pldrtvez’éreket, a vé«ső vessző felére, kétharmadára való metszésével fo1v*aHuk. A kon- kurrenseket minden esetben eltávolítjuk. A másod'k ágcsoportot vigyanúm' alakítjuk. min+ ahogy az első esetében tettük. Az 5—7 évben ismétlődnek az úi képtereken a metszési teendők s befejezést rmer a korona kialakítása, miközben erős, teherbíró fartóágak fejlődnek. ) Moszkva, (TASZSZ): Sinnback, I a Danak Folkestyre című dán lap szerkesztője azzal a kéréssel fordult Nyikita Hruscsovhoz, az SZKP KB első titkárához, hogy válaszoljon néhány kérdésére. Hruscsov arra a kérdésre vá'a- szolva, milyen hatással volna atomrakéták Norvégiában és Dá­niában elhelyezése a skandináv- szovjet viszonyra, Hruscsov ezt válaszolta: Ez nagy kait okozna a Szovjetunió és e . két ország kapcsolatainak. A NATO vezetői voltaképpen nem is rejtik véka alá, hogy ez a tömegpusztító fegyver a Szovjetunió és más békeszerető országok ellen irá­nyul. E fegyvernek az említet: országok területén való elhelye­zése természetesen kitenné Dá­niát és Norvégiát a visszaütés veszélyének, sőt Észak-Európa más országai is veszélyes hely­zetbe kerülnének, mert fokozód­na az atomháború kiterjedésé­nek veszélye ezen a hagyományo­san békés területen. Atomtámasz- pontok megteremtése Dániában és Norvégiában közvetlenül érintené Svédország és Finnország bizton­ságát és szuverén jogait is. Alig­ha tételezhető fel, hogy a svéd és a finn nép közömbösen nézi ezt a perspektívát. Hruscsov megelégedéssel emlé­kezett meg a dán és a norvég miniszterelnöknek a közelmúlt­ban tett nyilatkozatairól. A kgt miniszterelnök hazája érdekeinek figyelembevételével elutasította az atomfegyverre, s a rakéta-lő- terekre vonatkozó ajánlatot. Ez csak helyeselhető, mert ez a lé­pés elő egíti nemcsak a Szovjet­unió és a két ország kapcsolatai­nak javítását, hanem az egész nemzetközi helyzet jobbrafordu- lását is. Arra a kérdésre, milyen intéz­kedéseket tenne a Szovjetunió, ha Dánia és Norvégia területén mégiscsak elhelyeznének atom­fegyvert, Hruscsov ezt válaszol­ta: Az az álláspont, amelyet c két ' kormány jelenleg elfoglal, remél- i ni engedi, hogy az adott kérdés­nek a továbbiakban is csak el­méleti jellege lesz. De ha a dán és norvég kormány enged a külső nyomásnak és hozzájárul, hogy területén atomfegyvert helyezze­nek el. akkor a Szovjetunió ter­mészetesen megteszi a megfelelő , intézkedéseket. A dán újságíró ezután meg­kérdezte, lehetséges-e. hogy a szovjet vezetők hivatalos látoga­tást tesznek Skandináviában. A Központi Bizottság első titkára emlékeztette az újságírókat, hogy a szovjet vezetők már kedvező nyilatkozatot tettek e látogatásra vonatkozólag. A látogatás idő­pontjának kérdése kétoldalú meg- j egyezés tárgya. Hruscsov a dán újságíró kérdé- j sere kijelentette, hogy a szovjet mesterséges holdak felbocsátása erősen megváltoztatta a szocializ­mus és a kapitalizmus eröviszo- { nyalt, a szocialista országok ja- j vára. Ezután kifejtette e változás | politikai, katonai és gazdasági je- ; lentóségét egyaránt, s hangsú- í lyozta: a Szovjetunió a jövőben j is megtesz mindent a nemzetközi I feszültség enyhítése, az államok ; baráti kapcsolatainak a békés ) együttélés, a bizalom megszilár­dítása alapján való fejlesztésére. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt érheti el a Szovjetunió az amerikai életszínvonalat, az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a legutóbbi időben a szovjet embe­rek életszínvonala jelentősen emelkedett. Ezután összehasonlí­totta a Szovjetunió helyzetét az amerikai helyzettel, s megállapí­totta: a Szovjetunió lakosságának életszínvonalában nincsenek olyan éles különbségek, mint az Egye­sült Államokban, mert . náluk megszűntek a kizsákmányoló osz­tályok, felépült a szocializmus és a szovjet nép most a kommunista társadalmat építi. A Szovjetunió­ban nincs munkanélküliség. Hruscsov ezután har,gsúlyozta, megvan a lehetősége annak, hogy a Kelet és a Nyugat ifjúság» közölt a kapcsolatok sok hasznos formája alakuljon ki. A V1T pl. jó hagyománnyá vált és nagyon népszerű a világ ifjúsága köré­ben. De nem ez a találkozások egyetlen formája. A szovjet ifjú­sági szervezet ebben az évben nemzetközi ifjúsági táborozást, nemzetközi szemináriumot akar, rendezni. Ez utóbbin az atom­energia békés felhasználását tár­gyalnák meg. A Központi Bizottság első tit­kára ezután Skandinávia és a Szovjetunió jelenlegi kapcsolatait értékelte. A skandináv-szovjet ba­ráti kapcsolatok fejlesztése előse­gítheti a baltikuni békéjének [ megszilárdítását. Ez az itteni or- ! szagoknak közös érdekük. Ennek I a közös érdekeltségnek most kü­lönösen nagy fontossága van, mert a NATO vezető országainak uralkodó körei nem törődne* a skandináv országok békés hagyo­mányaival és nemzeti érdekeivel, makacsul ragaszkodnak a terület trrlitarizálására irányuló terveik megvalósításához és ezzel kiéle­zik az itteni helyzetet. A béke tnegszilárdításának itteni felada­tával nehezen egyeztethető össze pl. az is, hogy Dánia részt vesz a balti-tengeri haditengerészeti pa­rancsnokság megalakítására irá­nyuló tervekben. A Szovjetunió kész arra, hogy sokoldalú baráti kapcsolatokat fejlesszen ki a skandináv orszá­gokkal, az ismert elvek alapján. A szovjet kormány a skandináv országokkal való kölcsönösen elő­nyös, megkülönböztetés nélküli kereskedelem fejlesztését kíván­ja. „Ügy véljük, a skandináv or­szágok és a Szovjetunió kapcso laíainak erősítése hozzájárulna ahhoz, hogy Észak-Európát az igazi tartós béke övezetévé te­gyük” — fejezte be nyilatkozatát, a Központi Bízott ág első titkára.; A osxtliulatlun Kn Igán vili elvtárs üzenete Nehru hoz, Nasszerhez, Jona«$on izlandi és Bech luxemburgi miniszterelnökhöz Moszkva. (TASZSZ)': A moszk­vai lapok legutóbbi számukban közzéteszik azoknak az üzenetek­nek szövegét, amelyeket Bulgú- nyin, a Szovjetunió Miniszíer‘a- nácsának elnöke Nehru indiai, Nasszer egyiptomi, Jonasscn iz­landi és Bech luxemburgi mi­niszterelnökhöz intézett. A Nehruhoz intézel t üzenet rö­vid tartalma a következő: bár a mai nemzetközi helyzet súlyos, de mégis megvan a remény a ja­vulásra, mert nincs a világon egyetlen nép sem, amely ne kö­vetelné a hidegháború megszün­tetését. Ezután kifejti: a szovjet javaslat, amely értekezlet, össze­hívását. kívánja, egyezik aszal a gondolattal, amelyet Nehru nem­rég az indiai parlamentben kife­jezésre juttatott és amely szerint téranntásokra van szükség a vi­lágbéke nagy problémájának megoldására. „Talán nem szükséges hangsú­lyoznunk. hogv a legmanasab1.’ színtű tanácskozás sikeres meg­tartása Ázsia és a" világ egvik l-anpuvobb országának, az In- d:°i Kurtánsasr<Trt„ic részvételi­vel, vMpmiru ei*»eV woman • a „-7),fu—<il.t-óQben'' várha­tó pvthinés előre'•**»"* á-s'ej IfőUnőveref m - í1 ^ ° '* ?y,w K-ns-rf eznintcrr’' pt-üt-uz, ín- fZ-a'f fi-pppipKen Bul',''"vin a í^p-ru-ny p--a-ipcfprle*t qZ— ál á.I 1,1 n , 1 f■ v"*°' f-p—lpi* t-ffirői á—rpl-a—z — f „c-ir,iv,„7, p— p^vpp rr pr-'ni p< pfi-i’-nj p-7--'npV vp'to1' rpprp ú ú!tst-’n/»su-arn. 7et' ö 'i '' kedvel fn«tálkor, nzk. s trnrn#«r5Up«en fontos he­lyet foglalnak el bennük azok a kérdések is, amelyek Európára vonatkoznak. Mégis úgy érezzük, hogy ezek a kérdések feltétlenül érdeklik az ázsiai és afrikai or­szágokat, különösképpen pedig Egyiptomot is, hiszen must inkább, mint valaha, igaz az a tétel, hogy a béke osztha­tatlan és ha a világ bármely részében veszélyes feszültség tá­mad, akkor ez feltétlenül érint más államokat is. A Jonasson izlandi miniszter- elnökhöz intézett üzenet felhívja a miniszterelnök figyelmét arra a helyzetre, amely annak követ­keztében alakult ki, hogy Iziand, ez a béke»,-.ereő ország, amely­nek saját fegyveres ereje nin­csen, hogy nagy idegen katonai támaszpontokat engedélyez terü­letén. A luxemburgi miniszrei elnök­höz. intézett üzenetében Bulga- nvin kifejezi a szovjet kormány elégedettségét, bőgj’ a luxembur­gi miniszterelnök Vurosilcvhoz. intézett táviratában kijelentette: Luxemburg korín dny a és népe minden lehető módon elősegíti a népek közötti békés kapcsolatok megóvását. Gaillard francia miniszterelnök válaszolt Bulganyin marshallnak Párizs. (REUTER): Moszkvá­ban kedden este nyújtották át Gaillard francia miniszterelnök válaszát Bulganyin marshall le­velére. Gaillard miniszterelnök válasza nagyjából ugyanazokat a főbb pontokat tartalmazza, mint Eisenhower levele. Nem tesz azonban említést az amerikai le­vélben felhozott bizonyos kérdé­sekről, mint például a jaltai ér­tekezletről, ehelyett azonban utal eg3res speciálisan francia érdekekre, így például Algériára. Gaillard levele lényegében ki­tér a-második Bulganyin levél­ben foglalt összes főbb pontokra is. Hír szerint azonban a fran­cia kormány nem zárja ki egy külön válasz lehetőségét Bulga­nyin második levelére. 1940 méter mély a Bajkál-tó A közelmúltban méréseket t egezlek a Bajkál-tóban és az eddig véli 1741 méter maximális mélységgel szemben 1940 métert is mei- tek. amely egyúttal a világ összes édesvizű tavainál észlelt rekoid­mélységet is jelenti. , A bratislavai „Pravda -bot) Hlért 4 oldalas ma a ,.KcIel mag vapország"* ? 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom