Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-07 / 5. szám

KELKIM A G V A HORS Z A G 1958. január 1. kedd HÍRE !< Ember és technika Mi lesz 2000-ben ? 1950. január 7. kedd, Attila Hull a hó Lágy hajnalban, januárban ismét megjött a hó. Még aludt a város es én is aludtam, mikor inillió kis csillag kéreszkedect el a jelhőkből... Hull a, hó. hull hát végre... Belepi a didergő mezőket, felöltöz­teti a fakat és ezüst fátylat sző mindenre. Az utca. tele vidámsággal, fehérséggel. Puha szánon siklanaka gyerekek, hógolyó röppen, s nyomában csilingel a kacagás. Mind a felnőtteknek, mind a gyermekeknek szép ez az ünne­pélyesség. Szép, mert csak így igaz és így valódi a tél. Így, mikor hóba öltözötten állnak a fák és a bokrok néma gárdája megannyi meny asszony csokor. Hull a hó... Január végre meghozta a tél örömeit, hogy annál inkább örülhessünk majd a vizeltet zugató kikeletnek... EGYHETES titkárképző tanfo­lyamon vesznek részt e héten megyénk KISZ alapszervezeti tit­kárai. A tanfolyam Mátészalkán haroiu helyen. Nyíregyházán két helyen folyik le. Ut külön foglal­koznak falusi és egyéb szervek valamint az üzemek KISZ titká­raival. »sokfelé eső, keleten ma még ha » $ v ásás. holnap havaseső, eső, mér- * ♦ sékelt, később megélénkülő nyu j 2 gáti szél, az enyheség keletre í $ ♦ áttevődik. ♦ ♦ ♦ } Legmagasabb nappali hőmer $ Jséklet kedden plusz x, plusz 4 fői. ♦ t között. ♦ A SZÖVOS2J- igazgatósága leg- i utóbbi ülésen megtárgyalta a ba- | romiitenyésztés a felvásárlás éa tűz értékesítés helyzetét. Elhata- 4 zúzták, hogy a tavalyinál jóvá. nagyoob mennyiségben szállíta­nak budapesti és a vidéki piacok­ra éiö baromfit. Rövidesen meg­alakul a Baromfitenyésztők Or­szágos Szövetkezeti. Tanácsa, amely részletes tervet dolgoz ki arra, hogyan segítsék a hply. löidnuí vessző vetkezetek a barom­fitenyésztés fellendítését. Most Jelent me* JUlv: A vizsla Idomttása •* »Halmazára címO k6nyve *♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦>♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ A Nap kel: 7.32 perckor, nyus­zik: 16.08 perckor, ★ A VAROS idei zöldség és gyü­mölcsellátásáról tartottak megbe­szélést a városi tanácson. Már most megteszik az előkészületeket a termelőszövetkezetekkel a szer­ződések megkötésére, Valószínű- .eg megoldódik az értékesítés problémája is. Az idén egy szerv, a Mezőgazdasági Termékeket Ér­tékesítő Szövetkezeti Központ útja el a várost zöldséggel ési gyümölccsel. MEGYÉNK kisipari termelő­szövetkezeteiből J'S4-en üdültek az elmúlt évben az ország különböző helyein. A JÓZSEF ATTILA Művelődési Ház műsorában szerepel 19-én a Magyar Játékszín. Bemutatásra kerül a Cserebere című három felvonásos operett, délután 4 és 7 órakor. 27-én a Ho’.éczi-cgyüttes szerepel Nyíregyházán. ★ SZÁZEZER forintért vásárolt üj könyveket a Megyei Könyvtár az olvasók részére. Az új könyvek között sok az ifjúsági regény. ★ ENYHE IDD. TÖBBFELÉ ESŐ Várható időjárás kedden estig j erősen felhős idő, a Dunántúlon | AZ ÉPÍTŐMÉN KASOK régi kívánsága, hogy több csatádi üdü­lőjük legyén, ahová gyermekeik­kel együtt mehetnek pihenni. Az építő la- cs építöanyagipari dol­gozók szakszervezete méltányolta ezt a kívánságot, családi üdülővé alakította át leányfalui nyaraló­ját. Az új családi üdülőt február ö-án nyitják meg. Leányfalun 25 családot tudnak egyszerre elhe­lyezni. ötven gyermekkel. A gyer­mekek szórakozását külön tár­salgó, játékszoba és rengeteg já­ték szolgálja. ♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ; Soserbakov akadémikus mond­ja: — Amikor megpróbálom elkép zeini, milyen új felfedezésekről számolhatunk be a század vegén; eszembe jut a kamcsaikai Bezim- janij vulKán 1956 március 3U-án oeküvetkezeít kitörése. A kitörés energiája a vulkanikus kőzet ré­szecskéit 45 kilométer magasság­ba repítette. Kiszámították, hagy­na például a kujbisevi víziéi u- íii ünek kellene előállítani ezt az energiameunyiséget, 3500 évig dol­gozhatna rajta egyhuzamban. Ez a példa megmutatja, milyen gi­♦ gantikus, ezideig szinte teljesei ♦ kihasználatlan energiaforrások rcjlenek a fold mélteben. A vul­kanikus központok közelében mar 50« meteres mélységben, gyakran bukkanunk 450 Celsius uofokos gőzre. Kamcsatkán fúrá­sokat végeznek, mert a föld mé­lyén levu gőzt turbinák meghajtá­sára akarják felhasználni. E«ö0- bea szinte óriási jelentősége les* a földgáz felhasználásának. Ehhez természetesen új cs még soha nem ismert technikai be­rendezéseket állítanak majd elő, amelyeket több kilométeres mély-* ségbe eresztenek le. Ott. a föld mellében érintkezésbe kerülnek * íóidjalaui elemi erőkkel, amelyek­nek segítségévei akaratunknak engedelmeskedő v líiauy áramot fejlesztenek és szállítanak a föld felszínére. „Villau válom44 Mely-lélektan Darmstadt városában egy elutasított udvarlo iniádottja szárító- ;.öteléi?öl néhány fehérneműt elemeit és lopásért, beperelték. A bíró előtt azzal védekezett, hogy csupán emléknek akarta a holmikat megtartani. A bíróság 100 márka pénzbüntetésre ítélt© az emlék- gyűjtő fiatalembert, hogy — amint a bíró megjegyezte — az emlé­kezését még jobban elmélyítsék. Aihníaío» menyasszony Miután Peter G. Hanser heidelbergi fiatalember menyasszonyá­val nem tudott megegyezni új lakásuk kiiestésének részi elei ben, ihosen elhagyta a házat. Amikor három óra múlva lecsillapodva .kaszatért és iiatal menyasszonyától bocsánatot akart kérni, ez az* -:al a hírrel fogadta, hogy időközben eljegyezte magát a szobafes­tővel. Vasziljev mérnök véleménye: — Mit tartok a szá­zadvég legerdekesebb találmányának? Lás­suk csak! 2000-ben vagyunk ... Körülnéz­tem a szobámban: ta­lálj aii valami „nagyon érdekes dolgot . Talán a rádióóra, amelynek gépezete — egy apró vevőkészülék —* fel­fogja a pontos idő jelzéseit s ezért ab­szolút pontos időt mutat? Nem. Talán a mesterséges Nap, amely a nagyfeszült­ségű elektromágneses rezgések láthatatlan sugarainak pergőtü­zében lobban fel, ami­kor az alkony eresz­kedni kezd a város­ra? Nem, hiszen ezt az ötletat már a szá­zad derekán felvetet­ték s ezert nem ío- ruinató az idei esz­tendő vívmányaihoz. Ekkor tekintetem az ágyam felett függő vi$ készülékre, ,,a •viliany álomra” esett. Ez az idei év legérde­kesebb találmánya. Nem, nem szenvedek álmatlanságban, de még rágondolni Is rossz, hogy életem­nek több mint egy- ha;maciét átaludtam! Mi mindent csinál­hattam volna ez idő alatti A kis készülék, amely napi két ómra lerövidítette az alvás idejét — anélkül, hogy ezzel a legki­sebb kárt okozta vol­na a szervezetnék Ilié* FnCrr: Történetek a srecelenivöf éa * ijhaliul rumi könyve a léd liönj vvtaácra Jelent más, Mesterséges nap olvasztja a Sarkvidék örök jegét cA. gá A gólya méltóságtel- jesen sétált a re- ■ -n. Néha egy szöcskét ;apott el, néha pedig egy békát nyelt. le. Ahogy tt bogarászott, arra ment a Bodri, s egyre közelebb szaglászta a yo­ga körül a füvet. — Ne gyere közel hoz-, zám — szólt a gólya — n.ert kivágom a szemed. — És miért vágnád ki az én szemem? — vicso­rította a fogát a kutya. — Azért, mert isme­rem a természetedet. Sok­szor minden ok nélkül jelmérgesedsz s olyankor még a testvéredet is meg- marod. A kutya nem tágított, rőt egyre jobban közeli­iéit a gólyához. Amikor 1 <észen közel ért, a gó- t ’ ;3 nagyot koppintott ha- J elmos csőrével a feje £ ab jár a. z — Favég, favég, favég! - ordította a kutya. — Megállj, te nyakigláb, ezt 1 még megkeserülöd. < A gólya, mint aki jól végezi,e dolgát, kényesen odébb lépdelt, s egy buc­kán fóliabra állt. Körül­nézett, majd hátra vetet­te a fejét, s megcsatlog- tatla hosszá csórét. A környéken a békák abba­hagyták a koncertet, és a víz alá bújtak. Mire a kutya hazaért, a gólya is ott állt már a kéményen. — Na, most gyere le, ha olyan nagylegény vagy — vakkantotl Jel a kutya a háztetőre. A gólya nem szólt sem­mit, csak félrebillenteVte a fejét, s nézett lefelé. Egyszer csak elrúgta ma­gát a kéményről, s le­szállt baromfiak közé. Ä kutya nem volt rest. Megkerülte a tyúkólat, bebújt a disznóól alá s észrevétlenül odalopód­zoit a gólya mellé. Mi­után kiunegle maya,, egy óva,tan piuanaiüau kiug­rott s a gólya hasúról in­tegeti egy csomó tollat. AZnap egész estig ugaoa a keményen loíiásziiodó gólyát, aiíi rá sem hede- ntetl, mert rossz a me­móriája, és mindent gyor­san elfelejt­A kutya még ezzel sem elégedett meg, liánéin másnap délután felmá­szott a padláslélrán, s a kémény mellett lévő kis lyukból ugatta. Mivel a gólyát ez sem idegesítet­te, a kutya kibújt a tető­re, felágaskodott a ké­ményre és onnan ugatta tovább a nyakigláb-urat. A gólya egy darabig csak lesett, majd amikor elfogyott a türelme, rá­ugrott a kutyára, s ahol érte, ott kalapálta. A használjuk tel • mágneses utcain. Először Síaliarov és Tamai aka­démikus mutatott rá erre 1350- öcn. Kurcsatov akadémikus a to­vábbiakban beszámolt már mt etső kísérletekről: a rendkívül magas hőfokra felbővített plazmát a mágneses mezőben „akasztották ki”. 2000-íe valószínűleg már sok tennoniag villany telep fog mű­ködni. Az Északi-sark jégmezői fölött, a sarki éjszaka ködében peilig fellángol az új Nap. Óriási magasságban a mesterséges mág­neses mezőben függ majd egy ra­gyogó plazmagolyó, amelynek át­mérője eléri a néhányszáz métert. A földről akkorának látszik, mint a valódi Nap, de kétszer annyi meleget sugároz, mint természe­tes „kollégája”. Forró sugaraitól olvadni kezd az örök jég. Az em­beriség tehát hozzáfog a földgolyó éghajlatának átalakításához, « V J A tudomány százada? Nem, a tudomány korszaka — így ne* | vezbetjük azt a korszakot, amely a.XX. század derekán kezdődött, i Elektronikus gondolkodó agy irányít egész gyárakat, az ember | már csak .^a forma kedvéért” képviselteti magát sz űzőmben . . i { Cikket, tanulmányt, levelet idegen nyelvre már nem a fordító ültet | át, hanem egy gép. Es a Föld körűi ott kering a két szputnyik, a J Föld két mesterséges bolygója. Le mi már a Holdba vagy a Marsba ♦ készülünk. | Ez a ma. É; mi lesz holnap? Mi lesz a századfordulón? itnergia a l öm ni él véből — ténylegesen majd­nem egy harmadával hosszabbította meg az emberi életet. Ma az éjszaka, az alvás ideje két óra: éjjel egykor kikapcsolják, hajnali háromkor be­kapcsolják a mester­séges Napot. Ez a csodálatos készülék olyan ultrarövid rá­dióhullámokat sugá­roz magából, aroe- lyeknek feszültségű megfelel a fáradtsági tuxm-molekulák rez­géseinek. Ezeket a fáradtság! toxinokat, amelyek az ébrenlét, az intenzív munka, ideje alatt keletkez­nek szervezetünkben,! „a villanyálom" el­pusztítja. ★ Csak néhány jóslat 2000-re. Hogy ez fantázia? Igaz, de ki mari azt állítani, hogy megvalósítása lehetetlen? Mert attól Joggal kér­dezhetnek, hogy 50 évvel ezelőtt ki hitte volna el, hogy lesz te­levízió, hogy felszabadítják az atomenergiát, hogy mesterséges hol­dak keringenek majd a Főid körül? (Hazai beszámolók alapján) t’ Grigorjev mérnök írja: [ — A mai technika lcgfontosabl t problémái között jelentőségénél [fogva különös helyet foglal el a í termomagreakciok energetika [ felhasználásának problémája — (mondotta Kurcsatov akadémikus [egy tavaly elhangzott angliai elő- í adásában. [ Ennek a problémának megotdá (.án dolgoznak a világ fizikusai. A [,o kérdés: hogyan izoláljuk ; (plazmát? (Plazmának nevezik £ [ Laikusok a ionizált gázt, 'a,mel j („nicgkopas/.tott” tehát elektron [héjuktól teljesen vagy részlege (urn megfosztott atomokból áll). [ A nehézséget az okozza hogy s (plazma hőmérséklete sok műik ; okot tesz ki, ugyanakkor a lég­iiéhez,ebben olvadó tűzálló anya­itok alig néhány ezer fokra fel- (úcviívc gőzzé alakulnak. Az egyik (.illet amely ezzel a kérdéssel kap- ícsolatbau merült tel, azt mondj» (hogy a plazma termöizoláeiójáno. Bodri vonított s gurult i lefele a háztetőről. Aj gazda éppen arra vien, j es annak a nyakába esett. 4 A ház urát úgy érte ez, j mint egoul a mennyM j csapás, es mi tagadas, j nagyon megi jedt. Amikor j látta, hogy a kutya tette i vele ezt a bolonaot, na- i gyón felmergesadett. Dii-* net még csak f okozta, i hogy a felesége is tia-1 gyot kacagot a dolgon.i i- elkapott egy seprünye-1 let, s jói eliíuspagolla aj kutyát, j — Mit kerestél te a j háztetőn, te megátalko- j doll jószág! Most mari ériem, miért kell nekem i minden érben a vadat * csináltatnom, j A gólya meg vissza- j szállt a kéményre, s cső-j revei megtapsolta az esc- 1 tét, ami azt jelentette: j — Így járnál: a nyug- j hatatlanok, mindig atná-i sikat piszkálják s előbb- i utóbb maguk fizetnek 1 rá. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom