Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-30 / 25. szám

1958. JANUÁR 30, CSÜTÖRTÖK KELET M AG V AR< 1RSZÁG if 0 Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális, technikai és művelődési egyezménye (Folytatás a 3. oldalról.) megértés megjavítására a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei között. Mind­két fél kifejezi azt a remé­nyét. hogy ezt az egyezményt úgy hajtják végre, hogy lé- j ; nyegesen elősegítse a két or­szág viszonyának javulását és j ezzel a nemzetközi feszültség I enyhülését is. Gazdasági szakemberek küldöttségeinek cseréje 1958—59. folyamán szakembe­rekből álló küldöttségek kölcsönös cseréjére kerül sor a vaskohászat, a bányaipar és műanyagipar terén. Emellett a kétfél megállapodott abban, hogy kívánatos további 'cserék megszervezése ipari téren 1958—59. folyamán. Biztosítják szakemberekből álló küldöttségek cseréjét az állatte­nyésztés, a mezőgazdaság gépesí-! tése._ az állatorvostan, a gyapotter-1 melés és a mezőgazdaság néhány * más területén, továbbá küldöttsé­gek cseréjét az erdőgazdálkodás és a faipar terén. Egészségügyi vo­natkozásban szakemberekből álló küldöttségek cseréjét irányozzák elő a mikrobiológia, a fiziológia, az ideggyógyászat, az antibioti­kum-kutatás, a biokémia terén, stb. Kölcsönösségi alapon csoporto­san vagy egyenként tudósok és szakemberek cseréjére kerül sor felolvasások és szemináriumok tartása végett a tudomány és a technika különböző problémáiról, továbbá együttes munkák elvég­zése és specializálódás céljából. Az egyezmény előiránj'ozza egyetemi és középiskolai tanárokból álló küldöttségek cseréjét is, hogy megismerkedjenek a két ország ! cseréjét, szovjet és amerikai egye- j felsőoktatási rendszerével, továb- i temi hallgatók csoportos cseréjéi j bá közoktatásügyi küldöttségek! anulmányaik folytatása végett. Kulturális küldöttségek cserelátogatásai Biztosítják írók, zeneszerzők, művészek csoportos cseréjét a kapcsolatok megteremtése, a ta­pasztalatok kicserélése és a két or­szág társadalmi és kulturális éle­tének megismerése céljából. Ifjúsági szervezetek, nőszerveze­tek küldöttségi és városok képvi­selői látogatnak el kölcsönösen a másik országba. Megegyezés jött létre arról, hogy megszervezik a rádió- és televíziós adások cseré­jét a tudomány, a technika, az ipar, a mezőgazdaság, a művelő­dés. az egészségügy és a sport kü­lönböző kérdéseivel kapcsolatban. Megállapodtak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió kölcsönös megér­tésének erősödése és baráti kapcsolatainak fejlesztése cél­Mür észcsoportok filmek jából időnként megszervezik olyan adások cseréjét, ame- j lyek a felek megállapodása alapján megvilágítják a nem­zetközi politika kérdéseit. E csere részleteiről alkalmak- ] ként jön majd létre konkrét meg-; 1 állapodás. Az egyezmény e szakaszával i kapcsolatban kifejezésre juttatják, ' hogy a nemzetközi politikai kér- í désekkel foglalkozó adások szőve- ( gének kicserélése előre megtörté- I : nik. Ha a felek valamelyike úgy j ! vélekedik, hogy valamely adás j olyan hatású lenne, amely nem se- | gíti elő a Szovjetunió és az Egye-' 1 sült Államok viszonyának megja- | vulását. akkor ilyen adás cseréjé- j ! re nem kerül sor. vendégjei lépései, cseréje Az egyezmény előirányozza mű­vészek és színházi együttesek cse­réjét is. így az Egyesült Államok­ba utazik a Moszkvai Nagyszínház balettcsoportja, a Szovjetunió ál­lami népi táncegyüttese; a Szov­jetunióba utazik a philadelphiai szimfonikus zenekar. Ezenkívül a két ország sok más kiváló művé­sze és előadóművésze vendégszere­pei az Egyesült Államokban, illet­ve a Szovjetunióban. Együttműködési terv jött létre a film vonatkozásában. — Így a Szovjetunióban és az EgyesültÁlla- mokban filmbemutatókat tartanak a két ország filmművészeti dolgo­zóinak részvételével. Ezenkívül sor kerül játékfilmek, dokumentum­filmek, népszerű tudományos fii- j mek cseréjére, filmművészeti del- ' gőzökből, forgatókönyv írókból és technikai személyzetből álló kül- j döttségek cseréjére. A sport terén kosárlabda, bolti,; könnyű- és nehéz- atlétikai, bir-» kozó és egyéb sportversenyekre ! kerül sor. Megegyeztek abban is,! hogy mindkét fél elősegíti az ; idegenforgalom fejlődését. Az egyezmény elvileg szükséges- j nek ismeri el, hogy kölcsönösségi alapon meg kell teremteni a köz­vetlen légijáratokat a Szovjetunió és az Egyesült Államot között, és előírja, hogy később megfelelő tárgyalásokat kell folytatni erről a l kérdésről. Tavaszra készül az OFOTtRT Nagymennyiségű foncsorozott napszemüveg j érkezett a nyíregyházi OFOTÉRT-üzletbe. A több­nyire külföldi készítmények olcsóbb áron kerül­nek a vásárlóközönség elé. mint a magánszektor eddigi termelvényei. 120 forinttól 135 forintig kaphatók a közkedvelt szemüvegek valamennyi színben. Nagyobb mennyiségű csehszlovák és ma­gyar olcsó napszemüveg is kapható. A nagy mennyiség mellet nincs hiány* a fény­képezőgépek választékában sem. Ismét kapható az Altissa és Perfekta II. típusú gép 240, illetve 220 forintos árban, önkioldó» Ljubitelj gépek is kap­hatók 650 forintos áron. Nagyobb mennyiségű német gyártmányú fotókellék is érkezett a na­pokban. Egyébként fotó-papírok minden méret­ben és több minőségben is kaphatók. Munkában a minőségi ellenőr Buskó Gyula a nyíregyházi ruhaüzemben dől- [ gozik annak megalakulása óta. Sok éven át a i vasalás volt a „reszortja". Közel egy éve azonban minőségi ellenőri beosztásba helyezték. Nem tágít a minőségi követelményektől. Szakszerűen vizsgálja a kabátokat, s bizony risz- szaadja azokat, ha hibát észlel. Mostanában a leggyakoribb hiba a szalagnál az. hogy a kabát széle (kantja) nem egyenes, az újjabélés a hónaljnál nem szakszerűen van le- varrva, a vasalás felületes és a gomb nincs jól felerősítve. Előfordul, hogy az egy műszak alatt átvett 80 darab kabátból 8—10-et vissza kell adni a hiba kijavítása végett. Tapasztalhatják a szalag dolgozói, hogy Bus- ' kának nem lehet azt mondani: „csak kritizálni tud", mert bizony Buskó Gyula meg is tudja ma­gyarázni, hogy hogy kell a hibát kijavítani, sőt I ezt meg is mutatja <z hiba elkövetőjének. Uj agronómus a szamosszegi Dózsa Minap, ahogy Számos- szegen jártam, a legtöbb ember, akivel beszéltem, azzal hozakodott elő, hogy az ő községükkel nem foglalkoznak súlyának megfelelően a felsőbb szervek. Nagydobostól kevés autó kanyarodik le a sáros szamosszegi útra, pedig a több. mint 3000 lakosú község megyénk­ben a nagyobb községek közé tartozik. Többek kö­zött azt is hiányolták, hogy termelőszövetkeze­tükről lapunk sem ír, pedig náluk is szép ered­mények vannak. Valójában szép ered­ményeket értek el. Egy- egy munkaegységre 42.60 forint értéket osztottak. Állami segítséggel ugyan, de egy 100 férőhelyes is­tállót tető alá tettek a múlt évben, amin van még némi munka, de már beleköltöztek. Saját erőből vettek egy Zetort. Zárszámadáskor 52 ezer forintot idei beruházásra •tartalékoltak, ezenkívül a beruházási tartalék-szám­lán is van 16 ezer forint­juk. Csák a szociális alapra 9500 forintot tet­tek félre. Mindezek azt mutatják, hogy a szamosszegi Dózsa TSZ jó úton haladt 1957- ben. Az idén még ered­ményesebben akarnak gazdálkodni. Ennek egyik biztosítéka, hogy agronómust vittek maguk közé. Bodó Péter szamos­szegi születésű agronó­must hívták meg szövet­kezetükbe. aki a korábbi, években a kocsordi Vörös Csillag Termelőszövetke­zetben dolgozott — nem kis eredménnyel. Jól szá­molnak a szamosszegiek. Az agronómusnak fizet­nek havon'a 1000 forintot és 15 munkaegységet. Ez er"’ évre számítva 12.000 forint és 180 munkaegy­ség. Érjen a munkaegy­ség 50 forintot. akkor 21.000 forintot fizetnek ki Bodó Péternek. 1957-ben szép eredmé­nyek mellett volt hiányos­ság is. Például a 15 hol­das gyümölcsösük keze­lése lehetett volna jobb is. Vegyük úgy. hogy gondos kezeléssel 15 va­gon almát termelnek a 15 holdról. Ha ez az al­ma csak annyival lesz jobb minőségű, hogy ki­lónként egy forinttal ad­nak érte többet. akkor 150.000 forint többletbe­vételhez juthatnak. Ez pedig nem elérhetetlen. A 21.000 forint kiadásuk csak az almán hétszere­sen megtérülhet. N m beszélve arról, hogy Bo­dó Péter felcser-iskolát is végzett, tehát jól ért az állategészségügyhöz is. Most ismerkedik az ag- ronómus a szövetkezet­tel ; a tervkészítésben még nem tudott úgy résztvenni, ahogy szere­tett volna, de majd a megvalósításban annál inkább. Állattenyésztésüket to­vább fejlesztik ebben az esztendőben. 39 darab szarvasmarhájuk van. TSZ-be n a/niből 18 darab a tehén, j A tehénlétszámot 23-ra j emelik. Gyönyörű csikó- j kai is nevelnek. Ez a sző. , vetkezet a növekedést el- ! sősorban- a saját tenyész- j téséből fedezi. Az árutermelésre is j gondot fordítanak. 30 da- I rab sertést és 15 darab ' növendék bikát hizlal- j nak meg szerződésre. Az j őszi búza kivételével a j múltévi tervükhöz képest | a növénytermelésben J egy-két mázsával maga­sabb hozamot terveztek, amit eyp'-szeröbb munká- < vál, jobb vetésforgóval és I az agror.ómus segítségé- i vei akarnak megvalósí- \ tani. Befejezésül még any- nyit: a szövetkezet a múlt évben a helyi tanácstól sem kapta meg azt a támogatást, amit vártak volna. Annál jobb volt a viszonyuk a földműves­szövetkezettel. De remé­lik, hogy az idén már a tanácsra sem lesz pana­szuk. Cs. B. Disznóvásái* — Török Gábor éppen vacsorá­zott. amikor kopogtattak az aj­tón. Elhümmögte az igent, mire ketten is betódultak az afi-ón. Farkas Menyhét t, meg az anyó­sa. — Eljöttünk, Gábor, megnéz­zük. oiokbt a malacokat — adía mindjárt'a guzaa tuatára Farkas, hogy nitataios won járnak. — Ha megegyezünk út a jeipenz is. Tesvekälesre se igen uuek le, hanem kifelé húzott . a szivük, így a gazdasszony felnatlintona a villanyt kívül, es mentek ma- ineszemlere. A friss levegő ha­mar visszahozta oitet, es benn kezdődőit az alku. lötök nemrég hajtotta a négy süldőt a madai vásárra, elkelt mind, megvette Vess Verőn. De az ég őrizzen meg mindenkit tőle, egy nap múlva már pocskondutzia őket, hogy eszi a disznó a csirkét. Er­re, se szó, se beszéd, hazahajtot­ta Török a süldőket. Azok ennék a csirkéi? Hamarabb megenné őket egy élelmes csirke... Török 3400 forintra tartja a né­gyet, de emezek csak a kétszáz­nál állnak csökönyösen, mintha bűn lenne onnan továbbmenni. Török enged százat, erre az anyós is told ötvenet, de gyor­san kijelenti, hogy ez volt az utolsó. Többet nem ad egy fillér­rel sc.m. Török is csökönyös, etette a disznót a másik vásár óta. Emezek azzal tromf ólnak, szerencsével hogy: de bizony adhatná, mert1 nem kell új rédiát váltania. — Figyelj ide, Gábor! Nem et­tem én bolondgombát, hogy az egész falu rajtam nevessen. Drá­gábban venni meg azt a disznpt, amelyik Vass Veronnak nem kel­lett? — Én tán bolond vagyok —• így vissza Török ■—. hogy any- nyiért adjam, amennyiért Verő i megvette? Én rajtam nevessenek? Azt már nem! — Végre, — mert ugyancsak megvolt a huzalom a süldőkhöz —, az anyós mentette meg a helyzetet. Előszedetett velük egv forintosat, s bíztatta őket, hogy dobják fel, aztán fej, vagy írá ! dögtsön a szerencse. Kaptak az■ alkalmon mindketten. Üsse kő! Szégyen ide, vagy oda. nem őz, tehetnek róla, ha szóba hozzák őket a faluba, A fej, vagy írás az oka az egésznek. Török a felesége markába nyomta a forintosat s a pénz megperdült a levegőben. 'Erre mégugyan nem szép dolgot mon­dott Farkas a Török szerencséjé­ről, de azért szívesen leszámolta a négy süldő előlegét. (Ez a dolog így történt meg a napokban Pusztadoboson. Az írás egy szem- és fültanú vallomása. Csupán a neveken esett némi változtatás. Mert ki tudja, hátha mégis nevetnek a faluban, ha ki­szivárog a hír?) * Árvizek Görögországban ATHEN, fT AN JUG): Mitilini. katasztrofális árvíz következte- szigetén a nagy esőzések és ára- ben hatalmas károkat szén ve- dások következtében három sze- ' dett. Több mint háromszáz há mély meghalt, 8 pedig súlyosan került víz alá és egész nyája;«, megsérült-. E sziget lakossága a j pusztultak el. Magyar mérnökök találmánya az atomerőmüvek hűtésére 1 jondon, (MTI). A Reynolds News jelenti címlapján, eléggé fel­tűnő beállításban: Anglia atomügy letet kötött Magyarországgal, amely talán meg fogja szüntetni annak szükségességét, hogy szép tengerparti tájakon építsék ki az atomállomásokat. Két magyar mérnök, Heller László és Forgó László olyan lég­hűtéses kondenzátorokat talált fel, amelyek függetlenné teszik az atomerőállomásokat a költséges vízellátástól. Sűrítőjük az erőfej­lesztő állomások generátorai által használt gőzt levegővel hűti és mint vizét vezeti vissza a kazánba. Kormányhatározat készül a regionális tervezésről TobbszáZ megyei, városi és ta- rosrandezés ma már kilépett a nácsi műszaki és igazgatási ve­zető. tervező és kivitelező építesz vett részt azon az ankéten, ame­lyet az I. kerületi pártbizottság kezdeményezésére a Városépítési Tervező Vállalat rendezett Krisz- tina-körúti székházában a város- rendezés, a városépítés problé­máinak megvitatására. A tanácskozást Trautman Re­zső építésügyi miniszter szavai ve­zették be. Megállapította a mi­niszter, hogy a 10 éves állami műszaki tel'vezés. sok sikert ért el a városrendezésben, de még min­dig elég nagy értetlenséggel ta­lálkozik hivatalos helyen is. Saj­nálatos ez, mert a városrendezés az ország területének célszerű fel- használásáról gondoskodik. A vá­szűk helyi keretekből. Feladata az, hogy ne csak egyes városok, városrészek, községek, hanem egész vidékek települési, közleke­dési szempontból összefüggő or­szágrészek rendezési terveit ké­szítse él. Ezek az úgynevezett re­gionális tervek népgazdasági szempontból is igen nagyíontossá- gúak. Éppen ezért az Építésügyi Minisztérium rövidesen a Mi­nisztertanács elé terjeszti a regio­nális rendezési tervezetéről szóló javaslatát, amely elfogadása ese­tén a regionális rendezés, alapha­tározata lesz. Olyan munka meg­indításáról történik ebben intéz­kedés, amely nélkül szó sem le­het az ország tervszerű települési és építési rendezéséről. kerékpár­Két évre ítéltek egy tolvajt Alig múlt 30 éves, cs már tíz évet ült börtönben betöréses lo­pásért, fogolyszöktetésért és a leg­különbözőbb fajta lopási ügyért Oláh Lajos tiszaberceli lakos. Leginkább a kerékpárlopás bizo­nyult számára a legjövedelme­zőbbnek, erre „specializálta” ma­gát. Jól megfigyelte a terepet és az alkalmas pillanatban — mint­ha csak a sajátja lenne — maga­biztosan vette birtokába a lopott kerékpárt. Egy ilyen eset okozta a vesztét is. A Tiszti Klubból sikerült el­: lopnia egy női kerékpárt, azonban : rá öt napra, amikor a Csemege Áruház udvarán lesett zsákmá­nyára és felpattant Kerekes László nyíregyházi lakos őrizetle­nül hagyott kerékpárjára, valaki észrevette. Ez a valaki szerencsét­lenségére éppen egy rendőr volt, aki motorkerékpárral nyomban üldözőbe vette és letartóztatta a tettenért notórius kerékpártolvajt. A napokban pedig a nyíregyház; í járásbíróság foglalkozott Oláh Lajos lopási bűnperével. Mint visszaeső bűnözőt a bíróság két évi börtönbüntetésre ítélte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom