Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-29 / 24. szám

1958. JANUÁR 29. SZERDA KELETMAGVARORSZAG As országgyűlés tegnapi ülése (Folytatás a 4. oldalról.) dítjuk fogyasztásra és 10 száza­lékát felhalmozásra. Ezután a terv részleteit ismer­tette. A szocialista ipar termelése az idén 7.3 százalékkal haladja meg az elmúlt évi tényleges termelést és 9.5 százalékkal magasabb, mint az 1955-ben elért színvonal. Számottevően emelkedik a terme­lés szénből, kőolajból, hengerelt acélból, huta-alumíniumból, ce­mentből, műtrágyából, stb. Televí­ziós készülékből például 37 ezer darabbal, mosógépből 54 ezer da­rabbal, gyapjúszövetből 1.3 millió négyzetméterrel, bőrcipőbcl 2 mil­lió párral többet gyártanak, mint tavaly. Az ipari termelés egész volu­menéből a nehézipar részesedése az 1955. évi 54.6 százalékról, illet­ve az 1957. évi ötvennégy száza­lékról 55.6 százalékra emelkedik. A gépipar termelése átlagosan 10.4 százalékkal emelkedik, ezen belül az erősáramú iparé 11.6, a gyenge­áramú iparé 16.2, a gépgyártásé pedig 6.7 százalékkal. A zavarta­lan és ütemes termelés feltételei­hez az anyagellátás biztosított. lesz az üzletekben, mint az elmúlt évben. A televíziós vevőkészülé­kek iránti kereslet kielégítésére négyszer annyi készüléket leheí vásárolni, mint tavaly. Mopedből a tavalyi 2500 helyett 10.000. Cse­pel Panni robogóból 500 helyett az idén 4500 kerül forgalomba. Mind­ez azonban nem jelenti azt. hogy minden cikkből zavartalanul ki tud.iuk elégíteni a lakosság igé­nyeit. Az ellátás lényegesen javul, de egyes cikkekből időnként ne­hezen tudjuk kielégíteni a lakos­ság szükségletét. így például a bútorforgalom 6.6 százalékos emel­kedése ellenére sem tudiuk kielé­gíteni a megnövekedett keresletet. A kereskedelem vezetőinek fontos feladata, hogy a rendelkezésre álló árualapot úgy osszák el, hogy mi­nimálisra esökkéntsék a hiánycik­kek számát. Az iparnak pedig az a feladata, hogy olyan cikkeket gyártson, amelyekre a kereskede­lemnek szüksége van a lakosság igényeinek kielégítésére. A lakás- és iskolaépítés! programról Jó munkára, nagyfokú takarékosságra ran szükség — Igen fegyelmezett, jó munká­ra. nagyfokú takarékosságra van szükség. Meg kell akadályozni az olyan tervtúlteljesítéseket, ame­lyek a tervben meghatározott fel­adatoktól vonnak el eszközöket kevésbé fontos célokra. A terv­szerűség megsértése, a lazaságok, a pazarlás komoly zavarokat okoz­hat az ipar egyes ágainak össze­hangolt működésében, a lakosság ellátásában, a kivitel folyamatos teljesítésében, tehát az egész nép­gazdaságban. Tovább kell tehát szilárdítani a mu nkafegyetmet-, fel kell tárni a haladó, jobb munka- módszerekben retlő tartalékokat. A mezőgazdasági tervet ismer­tette ezután. A mezőgazdasági termelés 4.6 százalékos növelését irányoz­zuk elő. A növénytermelés színvonala kö­rülbelül az elmúlt évinek felel meg. Az állattenyésztésé viszont 11.4 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági termelés előirány­zott emelkedését különösen reá­lissá teszi az, hogy az állattenyésztés szemcsta- karmány-bázisa az emúlt évi jó termesből már rendelke­zésre áll. A növénytermelés anyagi meg­alapozását elősegíti, hogy a mű­trágyafelhasználást 25 százalék­kal kívánjuk növelni. A vetéste­rület szerkezete nagyjából azonos a múlt évivel, őszi árpából mint­egy 37 ezer, olajos magvakból mintegy 20 ezer, zöldségfélékből mintegy 13 ezer holddal maga­sabb vetésterülettel számolunk. Növekszik a cukorrépa vetésterü­lete és csökken a kenyérgabona vetésterülete. A szőlőtermelés­ben mintegy 8 ezer hold telepí­téssel számolunk, ami a szőlőte­rület állagának fenntartásához szükséges. A nagyüzemi gyümöl­csösök területe várhatóan 10.6 százalékkal nő, mintegy 9100 hold nagyüzemi gyümölcsös telepítését tervezzük. A szarvasmarhaállo­mány a terv szerint 2.6 százalék­kal emelkedik, s míg szarvasmar­hából 8 százalékkal kevesebb vá­gást irányoztunk elő, a sertés- j vágást 12 százalékkal magasabbra; tervezzük. A lakosság mezőgazdasági termékkel való ellátásának alapja továbbra is az állami felvásárlás és a szerződéses termeltetés marad. — A mezőgazdaság tervének kidolgozásánál — folytatta — te­kintettel voltunk arra, hogy a mezőgazdaság továbbfejlő­désének alapja: a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. A kormány a termelőszövetkeze­teket támogatja és fejlődésüket elősegíti. Ez a fejlődés azonban csak az önkéntesség alapján tör­ténhet, erőszakolásra, adminiszt­ratív eszközök alkalmazására a jövőben sem kerülhet sor. A ter­melőszövetkezeti mozgalom ön­kéntességen alapuló fejlődésének feltétele, hogy a termelőszövetke­zetek jobb eredményeket érjenek j el, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztok, tagjaiknak jobb életet biztosítsanak. A termelőszövetke­zetek fejlődését a terv jelentős anyagi eszközökkel is biztosítja: a tavalyinak több. mint két­szeresét irányoztuk elő a termelőszövetkezeteknek nyúj­tandó hosszúlejáratú beru­házási hitelre. Ebből többek között 7 ezer szarvasmarha. 22 ezer sertés, 151 ezer juh-férőhelyet. továbbá 40 ezer köbméter silót. 2 ezer va­gon befogadóképességű magtárat. 6200 vagon kukorica tárolására alkalmas górét, 200 kilométer ne­kötő utat, 26 ezer négyzetméter alapterületű üvegházat lehet megépíteni. — Csaknem 100 ezer holdon vé­geznek talajjavítási, talajvédelmi és üzemi belvízvédelmi munkát. A különféle univerzális traktorok­ból 900. traktorekéből 1500, trak­tortárcsából 500, trak'oros vető­gépekből 4C0, cséplőgépekből pe­dig 550 készítését irányozza elő a terv. Az állami beruházásokról be­szélt ezután. A terv- 9.4 milliárd forintban irányozza elő az állami beru­házásokat, ami megfelel az 1955. évi színvonalnak és mintegy 8 százalékkal maga­sabb, mint a tavalyi. A bombázásoknak mintegy két­harmadát fordítjuk a termelésbő­vítésére, egyharmadát pedig nem termelő célokra. Az utóbbiak túl­nyomó része a lakosság szociális és kulturális igényeit szolgálja. Középpontjában a lakás- és az iskolaépítési program áll. Az idén 12.200 lakás építése fejeződik be állami erőből és további 10.000 lakás épí­tése kezdődik meg. Az OTP hitelakciója útján mintegy 500 millió forinttal támogat­juk a dolgozók lakásépítkezé­seit és ezen az úton 20.000 lakás felépítése várható. . Mindez annyit jelent hogy ha kis j lépésekkel is, de tovább haladunk ! előre a lakásigények kielégítésé- j ben. A kormány jelentős, az eddi­gieket jóval meghaladó összegeket fordít az iskolahálózat, elsősorban az ‘ általános iskolák fejlesztésére. Tudvalévő, hogy a következő évek­ben sokkal magasabb lesz az is­koláskorba lépő gyermekek szá­ma.­Az idei beruházási terv 770 általános iskolai tanterem be­fejezését teszi lehetővé, ezen felül további 350 tanterem építését kezdjük meg. A kórházi ágyak száma is tovább emelkedik és a 10.000 lakosra jutó ágyak száma az 1955 évi 62.6-tal szemben eléri a G8..3-at. Ipari beruházások az energia- és nlapanyagtcrinelés Ihív ílésére Az ipari beruházások a kapaci­tások szerkezetének átalakítását segítik. A 4.6 milliárd forintos ke­ret jelentős részét az energia- és alapanyagtermelés bővítésére for­dítjuk. a fennmaradó összeg pe­dig elsősorban korszerűsítésre, a termelés gazdaságosságának foko. zására és a nagy hagyományok­kal bíró és kedvező export-lehe­tőségekkel rendelkező iparágak fejlesztésére szolgál. Nagy segít­séget jelent, hogy a Szovjetunió már ebben az évben rendelkezésünkre bo­csájtja a 360 millió rubeles beruházási hitel megfelelő részét. Jelentősebb összegeket fordítunk a borsodi, a tiszapalkonyai és az aj­kai hőerőmű további építésére, a rudabányai ércdúsító megvalósítá­sára. fejlesztjük az Orion rádió­gyár televíziós vevp-gyártását és az Egyesült Izzó televíziós kép­cső-gyártását. Jelentős összegeket fordítunk gyógyszeriparunk re­konstrukciójára és továbbfejlesz­tésére. Nagy összeggel szerepel a dieselesítési program megvalósí­tása, a dunai vasmű meleghen­gerművének építése, a csepeli pa­pírgyár rekonstrukciója és a mo­hácsi farostlemezgyár építkezése. Népgazdaságunkban rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy belátható időn belül rá­térhessünk az atomerő békés felhasználására. Ezért jelentős összegeket fordítunk arra, hogy a Szovjetunióból kapott kísérleti atomreaktort mielőbb üzembe állíthassuk. Csökkenő behozatal, növekvő kéviiéi A külkereskedelmi terv ismer-, tetése során elmondotta, hogy a‘ tavalyival szemben az idén 22 százalékkal nő az export, az import ped.ig 12.5 százalékai csökken. Az import jelentős csökkenté­sére módot ad szénbányászatunk és alapanyagtermelésünk terve­zett növekedése, továbbá az, hogy az idén már nem lesz szükségünk kenyér- és takarmánygabona, va­lamint zsír behozatalára. Alap­vető érdek fűződik az import­anyagokkal való fokozott takaré­kossághoz és ahhoz, hogy a nagy devizakiadásokat igénylő import- nyersanyagokat egyre inkább ha­zai források segítségével pótol­juk. Kerülni kell minden felesle­ges, vagy luxusjellegű kiadást, da nem szabad a takarékosságot ha­misan értelmezni, nem szabad rontani a termékek minőségét, vagy korlátozni az elemi szük­ségletek kielégítését. — Az idei terv céljainak meg­valósítása — mondotta végül —i nagy erőfeszítéseket, fokozott fe­lelősségérzetet, jó politikai és gazdasági munkát követel. A ta­valyi példa megmutatta, hogy a párt vezetésével a legnehezebb helyzeten is úrrá tudunk lenni és ez a záloga további sikereinknek. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy beszámolómat jóváhagyólag1 vegye tudomásul. (Nagy taps.) Az országgyűlés szerdán folytat­ja munkáját, a napirenden a terv­javaslat feletti vita. (MTI.) 4 reálbérek alakulása 1958-bait Ezután emlékeztetett arra, hogy a lakosság jövedelme a tavalyi bérügyi intézkedések és a beadási rendszer megszüntetése eredmé­nyeként jelentősen emelkedett. Ezeket figyelembevéve az idén 4.6 százalékkal emel­kedik a munkások és az al­kalmazottak egy keresőre cső reálbére az elmúlt év átla­gához képest. Ezt a színvonalat már a múlt év végén elértük. így ebben az évben további életszínvonalnövelő intéz­kedéseket — a nyereségrészesedés kifizetésétől eltekintve — nem ter­vezünk. A parasztság reáljövedel­me megmarad a tavalyi kedvező színvonalon. A következő időben az a feladatunk, hogy a már elért életszínvonal-emelkedést saját erő­ből. szilárdan megalapozzuk. En­nek minden előfeltétele adva van. A megnövekedett vásárlóerő árufedezetét a terv biztosítja. A ta­valyinál 6.5 százalékkal magasabb kiskereskedelmi forgalmat irányoz elő. Tavaly igen kedvező volt ' az élelmiszerellátás. Sok év óta a leg­kedvezőbb. Ezt a színvonalat meg­tartjuk. A ruházati iparcikkek for­galma az előirányzat szerint 10.6 százalékkal, a vegyes iparcikkeké pedig 13.6 százalékkal növekszik. Több és jobb konfekcióárut ho­zunk forgalomba. Ugyancsak több szintetikus műszálakból készült árut vásárolhat a lakosság. Lehe­tőségeinkhez mérten növeljük a tartós fogyasztási javak forgalmát is. A lakosság emelkedő életszín­vonalának megfelelően ezek iránt ugrásszerűen megnövekedett.a ke­reslet az elmúlt évben. Az idén ötven százalékkal több mosógép Előadássorozat a növényi kárlevők elleni védekezésről A Hazafias Népfront kezdemé­nyezésére a Kállósemjéni Nö­vényvédő Állomás vezető dolgo­zói elhatározták, hogy megyénk­ben a legveszedelmesebb ' mező- gazdasági kártevők megismerte­tése és az ellenük való védeke­zés érdekében ismeretterjesztő elő­adássorozatot tartanak a megye több. mint száz községében. Az előadásokat már megkezdték. Mi­vel az érdeklődés a megjelentek részéről nagy, annak érdekében hogy minél többen tudjanak az előadásokról, — közöljük ezután a naponkint megtartott előadások helyét. A következő három nap beosztása az illető község, az elő­adó és a kártevő megnevezésével: j Január 29. Tiszakerecseny: Ba'y Kálmán: Burgonyabogár. Tiszavid. Marton András: Burgonyabogait Penészlek: Sebők Sándor: Szán­tóföldi kártevők. Mátészalka: Tóth István: Szántóföldi kárte­vők Január 30. Tiszakóród: Baly Kálmán: Gy ümölcskártevők. — Tunyogmatolcs: Marton András: Gyümölcskártevők. Besenyőd: Do­nátit Ernő: Gyümölcskártevők. — Nyírpazony: Sebők Sándor: Bur­gonyabogár. Rápolt: Tóth István: Szántóföldi kártevők. Január 31. Jánkmajtis: Baly Kálrnán: Szántóföldi kártevők, — Nagyszekeres: Marton András: Gyümölcskártevők. Piricse: Sebők Sándor: Gyümölcskártevők. — Győrtelek: Tóth István: Burgo­nyabogár. Iliden marad az idd Várható iáójata«, «zerdi» es­ti*: párás, helyenként ködös idő, egy-ket öeb cl bószálUngózás, ■ gyenge légáramlás, a hőmérséklet alig változik. Legmagasabb nappali hőmér­séklet szerdán: nulla—mínusz öt fok között. Filmet mutatnak be holnap a homoki gazdálkodásról Holnap délután 2 órakor kerül bemutatásra a Gorkij moziban „A homoki gazdálkodás IVcstsik- féle módsze. e" című szakfilm. A Magyar Hiradó és Filmgyár 1951-ben készítette el a felvéte­leket a nyíregyházi homokkísér- leti telep területén. Megyénk ké­résére a Földművelésügyi Mi­nisztérium először Nyíregyházán mulatja be ui filmet. A film ren­dezője Szabó László filmopera­tőr. szakmai szakértője Ajiai Ödön, a homokkísé.leti telep tu­dományos munkatársa. Örömmel üdvözöljük, hogy V/estsik Vil­mos Európa-hírű Kossá h-díjas tudósunk életmunkájának kiváló eredményeit filmre vitték. A film tárgya: a sivár futóho­mok termővé tétele. Bemutatja, hogy mennyit küz­dött az ember a futóhomok meg­fékezéséért, termővé tételééri — kevés eredményei, ParlagoltatáSi sal. a futóhomok három-négy mázsa rozsnál és 20—25 mázsa burgonyánál nem termett többet holdanként. Ez nem mehetett így tovább. Űj módszerek alapján életet kellett lehelni a sivár fu- tőhomokba. Ezt mutatja be a film, Westsik Vilmos 27 éves munkásságán keresztül, s látjuk, hogyan lehet a futóhomok-dom­bon ma már IS mázsás rozsot. 60—65 mázsás burgonyát termel­ni holdanként. Bemutatja a csil- lagfürt-zöldtrágya és a műtrágya okszerű használata mellett, ho­gyan indul meg a talajélet a többtermelés érdekében. S be­mutatja még. hogy a csillagfürt- zöldírágya miként kerül ki győz­tesen az istállótrágyával folyta­tót 25 éves versenyből. Miért7 Erre ad majd választ a fihn. a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom