Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 23. szám

1958. »tNUÄK 28. KBDT»

KELETMAGYARORSZÄG

3

Kádár János elvtárs beszámolója az országgyűlés

tegnapi illésén

{Folytatás az. 1. oldalról.)

fokozni fogjuk az ideológiai harcot ezek ellen a burzsoá és revizionista nézetek ellen, de nem adminisztratív eszközökkel, hanem a marxizmus-leninizmus eszmei fegyvereivel.

Ml nem az emberek ellen, még kevésbé az értelmiség ellen akarunk harcolni, de köA beszámoló további részében a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdésével foglalkozott.

— Nem kétséges — mondotta Kádár elvtárs, — hogy a szocialista társadalom építésének központi , kérdése jelenleg a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A forradalmi munkás-paraszt kormány mezőgazdasági politikája arra irányult és irányul, hogy fejlessze ez egész mezőgazdaságot a népgazdaság általános érdekeinek megfelelően. Tehát fejlessze mind az állami gazdaságokat mind a termelőszövetkezeteket és az' egvéni parasztgazdaságokat.

— Hogyan alakult a szocializmus alapjainak építése falun az elmúlt másfél esztendőben? Az ellenforradalmi hullám, a burzsoá reakció sok termelőszövetkezetet erőszakkal feloszlatott. Ennél , lényegesen kisebb számú pedig a ' régi hibák következtében, a tagság akaratából oszlott fel. Az ellenforradalom leverése után az j ilyen, vagy olyan módon felhőm' lőtt termelőszövetkezeteknek több. mint a fele ismét újjáalakult Mint látható, sok tekintetben kedvezőbb, egyes vonatkozásokban hátrányosabb helyzetben javítjuk a mezőgazdaság szocialista átalakítására irányuló munkát

Most, az átmeneti megtorpanás után megindulunk és meg Is kell indulnánk a fejlődés Utján. Meg vagyunk győződve arról, hogy okos szóval, megfontolt, józan intézkedésekkel falun Is győzelemre visszük a szocializmus ügyét

— Az 1957-es év a termelőszövetkezetek stabilizálódásának éve is volt. Ezt mutatják a számok is. Termelőszövetkezet és szövetkezeti csoport 1950. december

31-én 2.089 volt az országban

119.000 taggal. Egy évvel később 1957 december 31-én 3.465 terme lőszővetkezet és termelőszövetke zetl csoport volt 164.000 tággá’ Az egyénileg dolgozó parasztgaz daságok 1957-ben megerősödte' a forradalmi munkás-paraszt kor mány átgondolt parasztpolitikájának eredményeképpen.

— Most felvetődik a kérdés hogy előre kell mennünk a fair szocialista átépítés® útján, de ho gyan? Mi abból indulunk ki, hog;. a kormány politikája, amely egyaránt támogatta a termelőszövet-, kezetek és az egyénileg dolgozó1 parasztság ügyét, helyes volt. E politikának nagy eredménye, hog, az ellenforradalmi támadás idő szakában, amikor különösen kiéleződött az csztályharc nálunk, kitűnt, hogy

— Mi azt gondoljuk, hogy parasztpolitikánkban semmi szír alatt nem szabad megismételnünk a korábban előadódott fő hibát, a jobbra-balra kanyargást. Ügy véljük, hogy a falu szocialista átalakításán minden nap munkálkodni kell. Ennek érdeké ben igénybe kell venni a termelő- szövetkezetek munkájának fejlesztését, a példamutatás erejét, a felvilágosító szót is. Ugyanakkor kitartunk amellett, hogy a szocializmus legjobb és a valóságban leggyorsabb útja a meggyőzésen alapuló termelés-vezetés.

A ml politikánk lényege az, úgy kell dolgoznunk, hogy egyénileg dolgozó paraszt boldoguljon. És ez vigye az egyénileg dolgozó parasztot a

termelőszövetkezet felé. Bízunk abban, hogy az egyénileg dolgozó parasztok látóköre mindjobban kiszélesedik és többségük látóhatára mielőbb, saját udvarának határain túl az ország, a haza horizontjáig szélesedik ki.

Kádár János ezután megemlítette, hogy sok kérdés sürgeti a mezőgazdaságban a nagyüzemi gazdálkodás térhódítását. Ha például a magyar népgazdaságot a maga lábára akarjuk állítani, növelni kell az ország kivitelét. A kivitel azonban nem állhat örökké csak ipari termékekből. 1938- ban Magyarország 43C.000 tonna búzát exportált. Ezzel szemben a múlt évben búzát hoztunk be az országba. 1938-ban G4.000 tonna

rozsot szállított ki Magyarország a világpiacra. A múlt évben rozsot ugyan nem hoztunk be, de nem is szállítottunk ki egy kilót sem. 1938-ban 11.000 tonna árpát vitt ki az ország, a múlt évben behoztunk árpát. Mezőgazdasági termelésünk, bár viszonylag elmaradott, de azért az 1938-asnak felette áll. Ezt az Is bizonyítja hogy a holdanként! termésátlag az 193*1—38-as évek átlagához viszonyítva az 1950—57-es évek átlagában búzánál héttized mázsával, az őszi árpánál 2.8 mázsával, a tavaszi árpánál 1.8 mázsával^ a kukoricánál 2.3 mázsával magasabb. A múlt viszonylag magas mezőgazdasági exportja a népi demokrácia viszonyai között elsősorban azért hiányzik, mert a la" kosság, a lakosságon belül pedig a falusi lakosság fogyasztása lényegesen nagyobb mértékben növekedett, mint az egy holdra eső termés. Szerintünk önmagában a fogyasztás növekedése helyes is, jó is.

Az ország mezőgazdasági exportját nem olyan úton kell növelni, hogy a magyar dolgozók, munkások és parasztok egyenek kevesebbet, hanem olyan úton, hogy haladjunk gyorsabban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás felépítése útján és termeljünk a mezőgazdaságban is modern eszközökkel, többét, jobban és olcsóbban. Például a Német Demokratikus Köztársaság, vagy a Csehszlovák Köztársaság haladottabb mezőgazdasági kultúrájának eredményeképpen náluk a holdanként! átlagos hozam az összes főterményekből mintegy ötven százalékkal magasabb, mint nálunk. Ez a fejlődés útja, ehhez pártunk és kormányunk, az egyéni parasztsággal egyetértésben, kéz a kézben el akar jutni.

A továbbiakban a kormány különböző, a kispolgárokat, a kisiparosokat és a kiskereskedőket érintő intézkedéseiről szólott, s beszámolt a kormány külpolitikai téren végzett munkájáról. Részlei tesen beszélt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfor-' dulójának moszkvai ünnepségeiről, amelyen magyar párt- és kor mányküldöttség vett részt, továbbá a különböző kormány- és par lamenti küldöttségek látogatásairól, amelyek tovább erősítették ér. mélyítették barátságunkat a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal. Kiemelte a múlt évben Moszkvában leza tt tárgyalásokat, ahol 12 szocialista ország és 64 ország kommunista, és munkáspártjai tanácskoztak, s amelyek nyilatkozataival a ma-> gyár nép mélységesen egyetért. Az ENSZ-szel kapcsolatban a kö-i vetkezőket mondotta:

— A magyar kormány a néptó-, megek aktív helyeslésével és ta-' mogatásával határozottan visszautasított minden kísérletet, amely az ENSZ szerveinek alapokmány • ellenes kihasználásával a Magyar Népköztársaság beiügyeibe akarr < beleszólni,

Kádár János ezután hangsát iyezta, hogy .

• népünk döntő többsége *zi- í l-irdan áll pártunk és konná- | nyunk mellett, s helyesli, tó[ mogatja kül- és belpolitikán

i k*i.

[Erről tanúskodik többek közötv [az is, hogy például 8 múlt év •augusztus 20-an tartott gyűlése- [sen másfélmillió ember vett [részt. A közelmúltban lezajlott, (szakszervezeti kongresszusokon a I küldöttek egymillió szervezett

[munkás nevében jelentették ki, (hogy helyeslik ás támogatják a (kormány irányvonalát. Iiyen érdelemben nyilatkoztak a papok [budapesti békegyűlésének részvo ! [vői is. '

b — A forradalmi munkás-pa- [raszí kormány politikai irányvo-i (nala nemcsak és nem kizárólag a ipárt Központi Bizottságának [irányvonala, hanem irányvonal a [ez a párt által összefogott és (vezetett Hazafias Népfront-moz- jgalomnak is, a szakszervezetek-.' [nek is, az ifjúsági és r.ői dolgozó1 (.ömegeknek >s.

i A Minisztertanács elnöke beszélje befejező részéoen javasolta, [hogy Kállai Gyula művelődésügyi (minisztert és őt az országgyűlés [mentse fel a nagy elfoglaltságot j elentő kormányfunkcióbó!, hogy

• a párt Központi Bizottsága titkáraiként hatékonyabban tudjanak

[ iolgozni. Ugyanakkor államira«

I Iszteri funkcióban továbbra is I lözvetlenül Kívánnak segíteni a [ .crmányzati munka politikai ve• .etésében. A miniszterelnöki i isztségre javasolta Münnich ] 'erenctí, a miniszterelnök első [ lelyet lesének tisztségére Apró i Yntalt, a művelődésügyi miniszter ! isztségére pedig Benke Valériát, i Kádár János viharos tapssal [ ogadott beszámolója után Rónai

i .Sándor, az országgyűlés elnöke az illést bezárta. Az országgyűlés j'a-j [nuár 23-án délelőtt 10 órakor folytatja munkáját,.

Magyarországon a parasztság nem a burzsoázia, hanem a muukásosztály szövetségese és tartaléka. A burzsoá földesúri rendszer visszaállításának kísérletével szemben mind a termelőszövetkezet!, mind az egyéni parasztság a népi hatalom oldalán sorakozott fel, a munkás-paraszt szövetség megerősödő!!. (Taps)

Hatezer gyermek nevében

CJSAGimi: „SoK szó esett esy- egy Képviselői találkozón a megye viszonylagos Ku-turális és szociális elmaradottságáról. ... az elmúlt hónapban a Képviselőcsoport egy öttagú bizottságot Jelölt Ki. amelynek taglal az országos szervektől Kértek segítséget.’«

CKeletmagyarorszás Is5*» Jaa. 8M Megyénk parlamenti képviselői (Berki Zoltán képviselőtársukat 'bízták meg: ismertesse az ország- gyűlésen is a képviselőcsoport fentiekkel kapcsolatos áüáspont- át. Mielőtt az országgyűlés tegnap kezdődött ülésszakára utazott, megkértük Berki elvtársat, smertesse olvasóinkkal megállapításai lényegét.

— Mi is szívvel-lélekkel dolgozunk azért, hogy végleg megszüntessük a bajokat az egykori „sötét” Szabolcs-Szatmár megyében és gazdasági, kulturális, szociális zempontból virágzó Szabolcs- Szatmárt mondhassunk magunkénak — válaszolt,

— Mindenki tudja, hogy a Horthy-rendszerben ebben a megyében volt a legnagyobb az analfabétizmus, itt szedte legjobban áldozatait a nyomor.

Az 1920-as években ebedül a nagykállói járásban több analfabétát mutatott ki a statisztika, mint a Dunántúl bármely megyéében. Abban az időben 30 község lakossága volt szinte teljesen .nalfabéta az országban, s ebből i5 község a mi megyénkben volt. Jgyancsak szemléltető példa, íogy

36 olyan helység, amely pedig jogosan igényelt tantermeket, nem rendelkezett még vándor-iskolával sem.- Ezzel ellentétben megyénkben igen magas volt a népszaporulat !— hazánk többi megyéinek szaporulatához viszonyítva. A múlt

szociális és iskoláztatási körülményei között az úgynevezett népiskolák is a félanalfabétizmus melegágyai voltak. A tanulók nagy hányada az írás, olvasás, számolás alapelveit sem sajátította el, két-hároen osztály elvégzése után kimaradt az iskolából,

— A felszabadulás után óriási mértékben változót! a helyzet, hiszen a nagybirtok és nagytőke igája alól megszabadult parasztok és munkások néhány év alatt új házakkal, több ruhával, élelemmel rendelkeznek, tehát jobb az életmódjuk.

A kulturálódóé, feltételei is gyökeresen megváltoztak. Megyénkben 12 év alatt száz községbe vezették be a villanyt és 160 mozit hoztak létre.

A felszabadulás előtt kultűrott- honról beszélni sem lehetett, s ma már 114 Művelődési Ház szolgálja a dolgozók érdekeit. Ez természetesen nagy fejlődés. — Azonban, ha figyelembe vesszük megyénk dolgozóinak megnövekedett kulturális, szociális igényeit — meg kell állapítani, hogy a fejlődés még- nem kielégítő.

Megyénk viszonylagos elmaradottságát felismerték pártunk és államunk vezető szervei is és kormányhatározat rögzíti, hogy gazdasági, szociális és kulturális ügyeinket megkülönböztetett módon kezeljék.

Azóta történt számottevő intézkedés. De — képviselőtársaimmá: együtt — úgy érzem: nagy óbb segítséget érdemel kulturálódni akaró megyénk. Ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évben tíz községben Ízesítettek társadalmi úton művelődési otthont, s< hogy megyénk a népművelés ha-) gyományainak kiaknázatlan for-í rása— megállapíthatjuk: nagycn| szükséges a továbbfejlődés.

Jelenleg az iskola ügy terén isi sokat fejlődtünk a felszabadulási óta.

Míg 1945-ben 102* tanteremben mindössze 878 nevelő tanította az általános iskolásokat, ma 1623 tanteremben 3304 nevelő oktat.

Itt is óriási tehát a fejlődés; Azonban a többi megyékhez ké-[ pest el vagyunk maradva. Hogy' a tanerők és tantermek számában! elérjük az országos átlagot, <j

legkevesebb kétszáz tűnte- < rernre van szüksége mintegy i hatezer tanulónak,

akik jelenleg is szükségtante-{ remben tanulnak. S a tanterem < ellátottság egyre rosszabb, hlszei < elsőosztályos tanulóink létszáms í [ hazánkban itt növekszik a ’leg-*1 gyorsabban. Szükség lenne arra! is, hogy az évente adott felújítás | keretet legálább kétszeresé;'.) emeljék fel, npveljék megyén] < építőipari vállalatainak kapacitá-< sát. Ha ezeket megoldjuk, mego. $ dottuk qtóanerőhiányt és a tan ! erő-vándorlást is. A kulturális lakásviszonyok megjavításán tű $ azt is javaslom, hogy a tanár i képző egyetemekre és főiskoláké < való felvételnél —a feltételek tel £ jesítése mellett — a Szabóé, c i Szatmárból pályázókat részes tsé. < i előnyben. 11

— Ügy hiszem, a kormányza <1 sürgős segítséget aa ahhoz, hog. £ [ a képvissiőcsoport áitai felveiet < ( hiányosságokat gyorsan megszűnő [ tessék, mert ez egyik legfontc-; | sabb előfeltétele megyénk dolgo < > zói, ifjúsága helyes irányban tör-5 [ ténő szocialista nevelésének. < ( Nopka János. S1

A mezőgazdasag szocialista atalakitosarol

vetkezetesen akarunk és fogunk is küzdeni az egyes csoportjaikban fellelhető reakciós nézetek ellen.

Szólott az irodalom, a filmgyártás, a színházi élet és kultúra más területén még fennálló hiányosságokról, s hozzáfűzte: meggyőződésünk, hogy az eszmei harcnak és a vitának végső eredménye a szocialista kultúra teljes győzelme lesz!