Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-25 / 21. szám

KELETMAG YARORSZAG JANUAR 25, SZOMBAT Majd, ha fagy és hó lesz nagy Mikor less őrieknek iskolájuk ? ezt szokták tréfásan mondo- tni az emberek, ha valami­én ígéretet nem akarnak tcl- ■síteni. A Finommechanikai illalatot nem akarjuk megvá­lni azzal, hogy nem akarja 'ni a Minőségi Cipőipari Vál­tatnak adott szavát. Viszont még tavaly ősszel — előbbi .vasmit ígért utóbbinak, hogy zonyos gépeket bizonyos hely­ül akkor szállít majd, ha fagy s hó lesz nagy. Azóta fagyott is egynéhányszor, meg olvadt is, hó is esett, eső is, a gépek ír giscsak maradtak. Ezért az­• in nem róhatta fel senki a Ci­pőipari Vállalatnak, ha kétel- tedni kezdtek a Finommeeha­■i kai Vállalat szavában. De vegyük csak sorjában a el gokat. Örvendetes dolog, hogy a vá- -osi igényekkel együtt fejlődött Minőségi Cipőipari Vállalat, ryre több szakmunkás iilt a :s háromlábú cipész-székre, megszaporodtak a felsőrészesek, ■ i-t: elkezdődött a bőrdíszműves nunka is, amely igen ügyesen !' v znosit.ja a clpőkészités után me-rmaradt hulladékot. Nem be- ' vélve arról, hogy nagy népsze­rűségnek örvendenek megve­rte az itt készült pénztárcák, < rarettatárcák, szemüvegtokok, többi. Ez eddig rendben is volna. *. -ónban ott kezdődött a baj, gy az egyre növekvő vállalat ■ ellett nem növekedtek a mun- (ermek. Egészségtelen, szűk ? műhelyekben zsúfolódtak ?ze a munkások, tisztiorvosi- : Is erősen kifogásolhatók a 'sdó- és öltözőhelyiségek stb. A javító és al'amunkás ré.szlcg­• 1 például 27 ember dolgozik < V tizenkétszer öt méteres he­tesben, aliol ráadásul még i v gumicsiszoló masina is isztja a bűzös és tüdőt maró j -niport. Nem be-zélve arról, ! gy ugyanitt kihasználatlanul esv kombinált gép éppen a Tyszűke miatt. Ez a gép tíz ' ”c alatt végc7.nc el azt a mun- t, amit m"st — szükségből — —el másfél óra alatt csínál- k meg. v>e mentünk még tovább. T -iethelyiség kellene a bőrdisz- ! é-ámknsk. szeretnének kesz- ‘ T- és böröndjavitá'sal is fog- ? ’ ezni. tehát méz tovább fej­’•’I. Satöbbi, satöbbi. Az e'múlt év őszén, amikor r T'inonimerhan!kai Vá'lalat új t -*>et kapott, ahová ös'zcvonta szétszórt üzemrészeit, lehetőség nyílt arra, hogy a Minőségi Cipőipari Vállalat is új helyisé­geket kapjon a fclsörészkcszi- tök és a bőrdisz-műhely szá­ntára a Dózsa György utca ele­jén. Egy hármas cserével meg­oldható lett volna a dolog, a tanács jóváhagyása is megvolt, csakhogy... ... csakhogy a Finommecha­nikai Vállalat az egyik csere- helyiségben hagyott olyan gé­peket, amelyeknek az elszállí­tása igen bajos dolog, lévén azok ötveo-hatvan mázsás sú­lyúak Akkor t"tték azt a bizo­nyos ígéretet, hogy majd ha fagy és hó lesz nagy, szántalpa­kat esíná'ua.k és valahogy .el­fuvarozzák” ezt a cserét gátló marinákit. A cinösök belenyu­godtak a dologba, ml mást is ♦ '‘hettek vn>"a. Azonban lilába jött el a tél. aztán a „tavasz“, aztán megint a tél és megint a „tavasz”, a gépek csak nem mozdultak. A cipősük félni kezdtek ekkor, hogy úgy járnak a Finommechanikával, mint egyszeri lu«ta emberrel, akinek kedvenc szótárasa volt arra a hizonvos fagyra és hóra hivat­kozni. Szóval. így áll a dolog. A gé­pek még nem „költöznek”, a ripösök szoronganak, a város pedig 60 ezer forinttól esett el. Ugyanis havi 15 000 forinttal több nyereséget tudtak volna befizetni a cipősök a városnak, ha „bővülnek” cs jobban tud­nak dolgozni. Milyen jó lett volna ez a pénz esetleg a Sóstó fejlesztéséhez, vagy a színház építéséhez! Sőt: közvetlenül jól járt volna a Finommechanikai Vállalat is. Ugyanis a Cipőipari Vállalat új bőrdíszművest akar felvenni, akinek a férje Buda­pesten orvosi műszerész. Szíve­sen jönnének Nyíregyházára és milyen jól járna a Finommecha­nika, ha orvosi műszerészt is kapna. Ügy sincs ilven Nyíregy­házán cs nem kellene akkor más megyébe ni"rtui lúdtaln- betétért. esetleg müve "tag miatt. va«v más has<v>ló ügyben. — Dohát me» py js a makacs és „n«m kn'töző“ géneken múlik. Italy a. szeszélyes tczmé'zet- fo'e'ősnek. tno*t »—ér ismét faev, hó ven nyg, a F'-><‘mm“chani- k'i Véita'et ieyzc»yjóiy is szt- -ét adta, így tn«i méz remél­tük. h e~v — glnSnnVI b z-zné- ra — végre lesz valami a kö'iö- zésbél... ,n. ? hangyák óvják a fenyők egészségét A hangyák — kivált a fenyves- sze: halelcségnek. A kövctkezirri- e dökben — szeretnek ha'almas nyekre nem kellett soká várni. I yokat építeni. Miért? Mert a A fenyők kártevői úgy elszaro- 1 yők kártevőivel táplálkoznak, rodtak, hogy vegyi ölő szerekkel I vétlen hangyaboly dolgozói na. sem bírták leküzd»ni őket Végül ponta több ezer káros rovart Dél-Nemetón?zigból hozattak sok pusztítanak el. Ezért egyes orszá- millió hangyát. Ott ugyanis a g ikban, például Svájcban, a han- hangyákat egy külön telepen te- g'’ők védett rovarok. Alsószász- nyésztik. Atfót kezdve, hogy !=- o-.-szágban régebben nem védték mét a hangyákra bízták az erdők a hangyákat, s az úgynevezett „egészségügyi védelmét”, meg- „hangyatojásokat” (helyesebben ezünt a fenyőkártevők túlzott ga- bábokat) tömegével szed1 ék ősz- rázdálkodása. Szerencsétliozó „Szirén44 vezték el ugyanis a most in­dult varsói lottójátékot. Már az első menetnek óriási sikere volt. A varsóiak és Varsó*kör- nyékiek több mint l.GOO.OOO lot­tószelvényt vásároltak. A Varsó címerében szereplő híres szirén mellett most új „Szirénje” va# Varsónak, s ez a vízitündér sokaknak fog sze­rencsét hozni. A „Szirénről” ne­Hideg idő Az Alpok vidékén kialakult keskeny magasnyomású gerint hatására az éjszaka folyamán Közép-Európában ismét erősen 'ehült a levegő. Ausztriában minusz 17—mínusz 20, Cseh­szlovákiában és Kárpát-meden­cében több helyen észleltek mi- iusz 15 fok alatti hőmérsékle- et. A Balkán felől észak felé ramló enyhébb levegő a Feke­te-tengertől Ukrajnán át egé­ren a Balti-tengerig jelentős enyhülést és havazást okozott. ‘ Várható időjárás szombaton estig: hideg, párás, több helyen ködös idó. Ma országszerte ke­vés, holnap nyugaton több fel­hő. Nehány heiyen kisebb hava­zás. Gyenge légál amiás. Várha­tó legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel: minusz 10—minusz 15 fok között, helyenként minusz 15 fok alatt. Legmagasabb nap­pali hőmérséklet szembatou mí­nusz 3—minusz li fek között, egy-két helyen ' minusz 6 fok alatt. A z őri pedagógusok már ‘ ' 1951—52-ben elkészítették a felépítendő általános iskola tervét. A község dolgozói neki­buzdultak, s egy másra nem való, ’ romos kastély lebontása mellett társadalmi ségitókész- ségükkel iskolaépítésre készül­ték. A nagy igyekezetei hajdan egy országos lap is közölte afféle jóslásokkal, hegy őszre — már­mint 1955 őszére, — a társadal­mi munkával felépített iskolá­ban megkezdődhet a tanítás. — Ebből azonban nem lett semmi. Ugyanis az ÉM Szabolcs me­gyei Építőipari Vállalat meg­kezdte a felvonulást egy új is­kola építéséhez, a művelődés­ügyi csoport tervei szerint s fo­lyamatosan szállította az anya­got^ az alaphoz való kőtől kezd­ve egészen az ablakokig, ajtó­kig, mindent. Ha államilag épí­tenek iskolát — gondolta a ta­nács vezetősége , — akkor az általuk összehordott anyagból, a falu népének segítségével, olyas­mit csínéinak, ami szintén nél­külözhetetlen. S 1956-ban egész­ségházat és. púrtházjit építettek. Várták, várták az őri peda­gógusok, hogy lesz több hely a gyerekeknek. Várta a sok ki­szállított anyag is, hogy egyszer iskola legyen belőle,. De hiába volt a várakozás. 1956 elsuhant felettük. Az , elmúlt esztendő­ben sem volt több szerencséjük. Végre ősszel lett egy kis moz­gás, de ez sem hozott semmi jót. Ugyanis megjelent Pócsi János építésvezető és a már egy-két éve odahordott anyagot átirányította — véleményé sze­rint a vállalat szempontjából fontosabb építkezésekhez. — A Hodászi Állami Gazdaság ’igaz­gatója például 20 köbméter fo­lyami homokot szállíttatott el. Aztán a Mátészalkai Állami Gazdaság almatárolójának az építéséhez vittek el 200 köbmé­tert. Elkerült lassacskán a mész, a cement, a téglának je­lentős része s elvitték az isko­lában féltve őrzött asztalosmun­kákat is. Legérdekesebb az egészben, hogy amíg Pócsi Já­i Szelvényrekord a Lottóban — a Lottó e heti nyerőszámai: 18, 24, 46, 63, 85 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság január 21-én, pénteken Pécsett, a Doktor Sándor művelődési Otthon­ban rendezte meg a Lottó • idei negyedik játékhetének ♦ sorsolását. Erre a hétre re- * kordmennyiségű. 3.0(19.000 * szelvényt, küldtek be a fo- J ga.lók, s így cgy-cgy nyerő- í osztályra több mint 1.128.000 * forint jut. X A húzást hatalmas érdek- ♦ lődes előzte meg, már más- X fél órával a sorsolás kez- ♦ dete előtt zsúfolásig meg- ♦ } teltek a művelődési liáz ler- ♦ ♦ mei és az épület környéke. ♦ J A szokásos technikai fel- J ♦ készülés után az alábbi öt j } számot sorsolták ki: 18, 21, X ♦ 46, 63, 85. ♦ nos „vállalati érdekből” szállit-i tatta másfelé az anyagot, az építésvezetőség felhívta a köz­ségi tanács elnökének a figyel­mét: az építéshez odaszállított anyaghoz ne engedjen senkit nyúlni. A tanács, hivatalból, édeskeveset tudott az odahor­dott anyagokról, nem adták át községi megőrzésre és így nem is tudhatta mi volt ott s meg sem akadályozhatta az anyag elszállítását. — Ez idő szerint némi folyami homok, jórészt felbetört téglák és a felvonulási epület kezdete árulkodnak ar­ról. hogy ott valamit tenni akar­tak. És az árulkodik még a „cél­szerű” építés-, zervezésról, hogy a község 243 gyermeke három tanteremben és két szükséghe­lyiségben van összezsúfolva. A szükséghelyiségek a kultúr- házban egy olvasd és egy öl­töző szoba. A gyerekeket min­den szünetben át kell vezetni az öreg iskola udvaiára, hogy doí~> gukat elintézzék, mert a kultúr- háznál erre nincs módjuk. Kézi Béla, az általános iskola igazgatója bizakodik, hogy’ an idén a megyei tanács oktatási osztályának vélemény* szerint, felépül az iskola. Mi is csatla­kozunk öt község dolgozóivá- együtt a reménykedők táborá­hoz, de kísért a míilt. Vajon nem lesz-e újra valami maga­sabb vállalati érdek — amit esetleg ismét Pócsi János kép­visel. — ami miatt az ügybuz­galom érdekében odaszállított anyagot újra „bizonyos szem­pontok” szerint továbbadják” Ez ráér. igaz? Elvégre csak egy falusi iskoláról van szó. <—■u. —s.j, üli ttti’téait 1057-beii? Cikkünk a Szovjetunió életének né­hány érdekesebb tavalyi eseményét említi meg és nem kíván teljes össze­foglalót adni az l*57-es szovjet életről. A Szovjetunióban, a történelemben . először, két mesterséges holdat bocsátottak fel. — Sikeres kísérletek folytak az interkonti­nentális ballisztikus rakéta kilövésével. — Dubnában, az Egyesitett Atomkutató Inté­zetben, üzembe helyezték a világ legnagyobb atomgépét, a szinkrofazotront. — Vízrebocsátették a „Lenin” atomjégtörőt — A kujbisevi vízierőmű elérte a tervezett 2,100.000 kilowatt kapacitást. — A Domyec-medencébon a komszomolista fiatalok 35 új bányát tártak fel. — Átadták rendeltetésének az 577 kilométe­res Aljmetyevszk-Gorkij olajvezetéket. — A szovjet orvosok és mérnökök mestersé­ges vérkeringést előidéző gépet szerkesztettek, amely lehetővé teszi, hogy operáció esetén „ki­kapcsolják a szívet. — Üzembe helyezték a sztálingrádi olajfino­mítót és a szumgai'i szintetikus kaucsukgyárat. —Befejezték a világ első olyan gázturbinás elektromos erőművét, amely a földalatti gázosí­tás elvén működik (a Moszkva-környéki szénme­dencében). — Megkezdték a Sebelínka-Dnyeprcpet- rovszk, Karadag-Szungait és a Muhanovo-Kujbi- sev közötti gázvezetékek lefektetését. — Üzembe helyezték az O, K. Antonov ter­vezne „Ukrajna“ turbclégesavaros utasszállító gé­pet. — Befejeztek a „TU—114” repülőgép gyártá­sát. — Megnyitották a Kara-Kum csatorna 496 kilométeres víziútját, amely az Amu-Darjától a Murgab folyóig húzódik. Még alig másfél év- '* tizeddel ezelőtt az amerikai pszichológuso­kat és szociológusokat komolyan aggasztotta a sok válás. A válások száma az Egyesült Álla­mokban 1946-ban: 12 hó­nap alatt Összesen 610.000 házastárs vált él egy­mástól. A következő, 1947-ik évtől kezdve azonban csökkenni kez­dett a házastársak vá­lási szándéka. 1957-ben, a válások száma már 50 százalékos csökkenést ért el. Ez minden törvényes vagy egyéb intézkedés nélkül következett be. Mi okozhatta akkor a válások csökkentését? Egyik alapvető oka bí­zó n.vára az életszínvo­nal alakulása. A súlyos háború előtti és háború utáni gazdasági viszo-* nyok arra késztették az ifjakat, hogy olykor 30. életévükig is halogassák nójülésüket. Amikor ez­tán végre mégis nősü­léire adták fejüket, agg­Amerikában már nem divat a válás TÍZ ESZTENDŐ Al-ATT FELÉRE CSÖKKENT A VÁLÁSOK SZAMA legény szokásaik már annyira meggyökere- sedtek bennük, hogy nehezen hajlottak en­gedményekre. Lélektani szakértők állítják, hogy az egyko­ri s<ik válást szexuális okok is előidézték. A mai fiatalok házasságkö­tésük alkalmával már sokkal többet tudnak a nemi életről, a nők és a férfiak fiziológiájáról, mint szü'eik. Az ameri­kai középiskolákon és egyetemeken szexuális problémákról is tan tá­rák és a diákság nyílt vitákon tárgyalja meg azoka, Hozzájárul a hátas- élet megszilárdításához a gyermekáldás is. A leg­frissebb statisztikai adu­tok szerint a legtöbb amerikai anya 20 éves kora előtt hozza világra első gyermekét. Azt is statisztikai adatok bizo­nyítják, hogy a legtöbb válás gyermektelen há­zaspároknál fordul elő. A gyermek tehát a leg­szilárdabb kapcsok egyi­ke, amely a házasíársa- kat egymáshoz fűzi. Egy vezető amerikai pszicno- lógus szerint a mai fia­tal házaspárok tudatosa í akarnak gyermeket. — Egykor a fiatalok elle­nezték a gyermekeket és a legtöbb házaspárnak legfeljebb egy gyerme­ke született. Ma a fiatal házasok 3, 4. sőt 5 gyer­mekre vágynak. A jobb lakásviszonyok szintén összetartják a fiatal há­zasokat. Tíz esztendő­vel ezelőtt az ifjú háza­sok többsége kénytelen volt szüleinél \?.gy ro­konainál meghúzódni. -- Ma túlnyomó többségit! s-iát lakással rendelke­zik. Több elavult szocioló­gusnak kedvenc elme lete, hogy az. állásbar levő asszony a házas­ságban nem teljesítheti tökéletesen a feleség éí az arva feladatait. L, az elmélet is hamisnak bizonyult. Tény ugyani' hogy a válások száma éppen a legutóbbi évti­zedben csökkent a: Egyesült Államokban amikor as állásban lév( asszonyok száma nagy­mértékben megr.oveke dett, sőt az asszonyul keresete a jól megaiapo zolt házasságok egri', legfontosabb tétmezöjé- nek is bizonyult. Mindez arra vall, hog;, az amerikai nép nett igen érthet egyet azzs a politikával, amely u háborúra, ház íróságok családok feibomlásáho, vezethet. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom