Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-24 / 20. szám

JO A MÓDSZER, NAGY AT­Érdeklődés — csak azért IS — HÍREK — KÜLPOLITIKA SPORT A propaganda-anyag terjesztés helyzete a vásárosnaményi járásban Több ezer forintot tesz ki a propaganda-anyag tartozás a vá- sárosnaményí járásban! A járási pártbizottság ezért hívta érte­kezletre a járás propaganda­anyag felelőseit. Varga István elvtárs, járási oktatási felelős beszélt a terjesztés fontosságá­ról és a terjesztés gyakorlati módszereiről. Jó példaként em­lítette Tarpát és Barabást, ahol a párt-alapszcrvezet tagjai rend­szeresen megvásárolják és ol­vassák a brosúrákat. A propa­ganda-anyag felelős a taggyűlé­seken, vb-ülésen, falu gyűlé­sen és más rendezvényeken terjeszti a kiadványokat. Az el­számolással is rendben vannak. Sajnos, a jó példa nem álta­lános a járásban. Elsősorban azért, mert a propaganda-anyag felelősök nem fordítanak gon­Ncm vet jö fényt a baktalórántházi járási és községi pártbizottságok munkájára, hogy pont a járás székhelyén n űködó termelőszövetkezeiben n nts pártszervezet. Pedig a lehetősége meglett volna, hiszen egy eszten­deje már, hogy újjáalakult az Úttörő TSZ. Azóta szaporodott is a tagság. A járási pártbizottság, de különösen a párt- és tömegszer­vezetek osztályán dolgozó elvtársak különböző okokra hivatkozva, mindeddig elhanyagolták a pártszervezet megalakítását. Nem talál­lak a titkári teendők ellátására alkalmas elvtársat és könnyen hagvlák a dolgot. öt kommunista dolgozik a termelőszövetkezetben. Az igaz, hogy Lengyel elvtárs, az elnök, öreg és rokkant is. Szűcs Áron elvtárs is túl van már a hatvai on. Az sem kétséges, hogy a többi elvtárs nem eléggé tapasztalt és Képzett. No, de lehet emiatt ma­gára hagyni a szövetkezetben dolSozó kommunistákat? Nem! Sőt, ezek az okok még inkább indokolttá teszik, hogy minél előbb megalakuljon a pártszervezet. . . Most a kommunisták a közsé^ alapszervezethez járnak tag­gyűlésre. Az alapszervezet azonban nem foglalkozhat olyan beha­tóan a szövetkezeti problémákká1,, mint egy termelőszövetkezeti pártszervezet. Pedig volna mivel foglalkozni, hiszen a gazdálkodás­ban hibák vannak. A szövetke­--------------- zet 1958. évi terve azt árulja el,- • hogy nem törekednek az állat­tenyésztésre s inkább állattartás és hizlalás lesz ebben az évben is A takarmánytermelés szá­mai is azt mutatják, hogy in­kább a külterjesség a domináló a gazdálkodásukban. Segítsen a pártszervezet meg­alakításában a járási és köz­ségi pártbizottság. Például: Az is támogatás lenne, ha a szövet­kezetben dolgozó kommunisták­kal megbeszélve egy képzett, tapasztalt elvtárs irányítaná addig a megalkult pártszervezet munkáját, amíg meg nem erő­södnének.' Persze ehhez az kell, hogy bátrabban nyúljanak a járási pártbizottság munkatársai az ilyen problémákhoz. A PTO-on dolgozó elvtársak nagyon jól tudják, milyen körülmények vannak a szövetkezetben. Dol­gozzanak a hibát szülő okok megszüntetésén. Cselekedjenek így a Baktalórántházán do'gozó elvtársak is és ne nyugodjanak bele. hogy esv szövetkezet párt- szervezet nélkül legyen. Évzárás a milliomos nyíregyházi text ilruháza t i sző vet kezet ben Okkal és joggal nevezhetjük milliomosnak a Nyíregyházi Textilruházati Kisipari Terme­lőszövetkezetet. Tagjai — 125-en vannak — az elmúlt évben jól dolgoztak és közel 22 millió fo­rint értékű munkát végezlek el. Ezekben a napokban nagy a készülődés a szövetkezetnél. A műhelyben a dolgozók számol­gatják, hogy ki, mennyi részese­dést kap az elmúlt évi munkája után. Esténként próbálnak a kultúrcsoport tagjai: készül­nek a január 31-én megtartan­dó közgyűlésre. Nézzünk néhányat a legjobb E határmenti községben Pe­nészleken pezsgő ifjúsági életet talál a látogató. A fiatalság Almási Mária KISZ-titkár ve­zetésével és a pedagógussal esti i kólában tanítják a község fia­taljait. A KISZ-szervezet azt tűzte ki célul, hogy Penészle­tagok közül: Győri Istvánné szabász végig dolgozott az 1957-es esztendőben és rendsze­resen túlteljesítette tervét. Havi átlagjövedelme több mint 3 ezer forint volt. most pedig évzárás­kor 7.600 forint részesedést fi­zetnek ki számára. Kovács Sán­dor vasaló munkás 6300 forintot kap, Auxi József női kabát ké­szítő 28 ezer forintot keresett az elmúlt évben, most pedig 5.500 forint részesedést visz haza családjának. Pongor E'ek- né és Rátkal Mihályné fehér­neművarrók évvégi részesedése szintén meghaladja az 5 ezer forintot. A legkevesebb részese­dés is több a kétezer forintnál. ken minden fiatal végezze el a nyolc általánost. Ebből a célból szervezték meg a dolgozók esti iskoláját, ahová a KISZ-en kívüliek is járnak. Jelenleg a hetedik osz­tályban folyik a tanítás, jövőre már nyolcadik osztályban is ta­nítanak. 10 éves a vencsellöi Cipész KISZ T gazán kevés szövetkezet df­A csekedhet ilyen korral me­gyénkben, mint a vencsellöi Ci­pész KTSz. Rakamaz, Nyíregy­háza után ők jelentették be a megyében harmadiknak, hogy szövetkezetét akarnak alakítani. A szövetkezet ma is cl, jól mű­ködik, és a tagok elmondhatják: „10 éves a szövetkezetünk Domonics József elvtárs a szö­vetkezet egyik alapító tagja, — jelenleg részleg-vezető — emlék­szik a 10 évvel ezelőtti esemé­nyekre. — Bizony nem volt könnyű ez a 10 év. A legnehezebb idöszaic az volt, amikor kezdtünk és még sem anyagunk, sem megfelelő tapasztalatunk nem volt. Szervezkedtek, 15 tagra volt szükség a szövetkezet megalapí­tásához. Sikerült. Pénz is kellett. Mindenki adott a sajátjából Munka is akadt. Így azián kivál­tották az anyagot és elkészítet­ték az 50 pár cipői. Volt kinek eladni. Az egész országban meg­ismerték készítményeiket. Szál­lítottak Debrecenbe, Miskolcra, Salgótarjánba, a Dunántúlra és a Budapesti Napsugár Aruház- nak. Tíz harcos esztendő áll a vén- csellói Cipész KTSZ tagjai mö-t gött. Volt sok hiba, amit mai fejjel már nem' követnének el. de elmondhatjuk, hogy jól dol­goztak az elmúlt években. Ma már közel 15 ezer pár cipőt szál­lítanak, nyereségük pedig eléri a negyedmillió forintot. Ma ju­bilálnak. Kívánjuk, hogy ünne­peljenek jól és a továbbiakban érjenek cl még nagyobb sikere­ket. Megyénkben is megalakult a karnagyi klub A megyei tanács művelődési osztálya és a Zeneiskola taná­rainak kezdeményezésére számos tervet dolgozlak ki a megye ze­nei életének fejlesztése céljából. A tervek közül máris megvaló­sítottak jónéhányat. E hónap 2-töl 12-ig 25 résztvevővel rende­zett karnagyi tanfolyamot a megyei tanács művelődési osztálya. A tanfolyamon kultúrpolitikai, ének-pedagógiai, magyar népze­nei, zenetörténeti és karvezetői-gyakorlat előadásokat hallgatott a megye minden részéből ittlévő 25 pedagógus. Az alapfokú tan­folyamot mindannyian sikerrel végezték el. Karnagyi klub is alakult, amely első összejövetelét február 16-án tartja. Esti iskolában tanulnak a penészleki fiatalok dot a rímükre küldött kiadvá­nyok eladására. A fiókokban és a szekrények tetején hever hó­napokig a propaganda-anyag. Ezzel kettős kár éri a pártot: az első és ez a nagyobb kár. hogy a párt felvilágosító, nevelő sza­va, tanításai, tájékoztatásai nem jutnak el a kommunistákhoz, a dolgozókhoz. A másik az. hogy az anyag értéke elvész azáltal, hogy nem kerül a dolgozókhoz, hanem a fiókokban hever. A fe­lelősök az el nem adott brosú­rák árával nem tudnak elszá­molni. Emellett a kiadványok jó része időszerűségét veszti. Tiszaadonyban, Hetén és Olcs- vaapátiban különösen baj van ezen a téren. Az elvtársak vo­nakodnak propagandaanyagot venni, lebecsülik a tanulást, a politikai tájékozódást. Petiig ez segítené a munkájukat: Az értekezleten felmerült a propaganda-anyag kiadójával szemben az az igény, hogy a brosúrákat színvonalasabban, ol­vasmányosabban írják meg. Ez is hozzájárulhat a jobb terjesz­téshez. Továbbá azt kérték, hogy a jövőben csak annyi propaganda-anyagot küldjenek a felelősök címere, amennyit igé­nyelnek. cl még szM) Sóstóért Uj szabadtéri mozi nyílik Sóstón május elsején A Sóstó felvirágoztatásáért indult mozgalom nap-nap után újabb felajánlásokat eredmé­nyez. Vállalatok, magánkisipa­rosok közük segítő készségükét a városi tanáccsal. Legutóbb a Megyei Moziüzemi Váila at te,t egy igen hasznos feiajánlá t: május elsején új szabadtéri mo­zit nyitnak a Sóstón. Már meg­kezdték a hely kijelölését s ha­marosan sor kerül a munkála­tok megkezdésére. Előrelátha­tólag központi fekvésen, árnyas, fákkal körülvett részen húz­zák ki a fehér vásznat. Az új ligetmozi műsorát illetően most dolgozzák ki a terveket. A hírek szerint több új film bemutatá át tervezik, de van elgondolás arra is, hogy a pesti Híradó-mozihoz hasonlóan Sós­tón is bevezetik a szünet nél­küli vetítést — olcsó helyárral. Ez mind az utazóknak, mind pedig a sétáló vendégeknek igen üdvös lenne. Halastavat létesítenek a Sóstón A városi tanács végrehajtó bizottsága zárt és védett területté nyilvánította a Sóstót. A horgászok bánatára máris megtiltották a csónakázó tóban a horgászást. A tó vizéből vizsgálatra küldenek egy kisebb mennyiséget, hogy milyen halfajta tenyésztésére a leg­alkalmasabb. Ez a tó szolgáltatja ugyanis, az idén megépülő szi- geti-haiászcsárda részére a szűk;égés halmennyiséget. Már dolgoznak a strand rendbehozásán Dolgoznak a Sóstón a MTH- iskola társadalmi munkásai. A tanulók eredetileg kéthetes munkát vállaltak, rapi 20—25 fővel cs két vontatóval. Ezt a vállalásukat a napokban meg­duplázták ét egy teljes hónapig dolgoznak a strand rendbeho­zásán. A héten kép nap alatt körülbelül ötven kocsi homokot és salakot szállítottak a strand­fürdő napozójához. Eldőlt a vita: tudják, hogy mikor épitették 2 nyírbátori tatornyot V em eléggé ismert 1 tény, hogy a kö­zépkor folyamán a kő- és téglaépítésze­ten kívül a faépíté­szet volt az általá­nos. Oka ennek egy­részt a kőben való szegénység, másrészt a faanyag bősége és kisebb kölsége (kb. harmada). Nagyon sokáig fából építet'ék a templomokat, há­zakat. Ezért van például, hogy me­gyénkben nincs XI— XII. századra vissza­vezethető semmi - nemű építmény. Méc 1322-ben is a csen­ged kő emplom mel­lé fából építenek ká- po’nát. A kéltól vár­nak a fígye'őíorn-a. mely a Zeughaus-cn a szrtáron' volt. szintén fából készül: 1570 ben. (Ez‘ az c - számot nem régen talál am meg egr 1777-es almanach­ban). De a XVII— XVIII. században is gyakorlatban van még megyénkben » harangtorony Iából való építése: Vamos- atya, Zsurk, Lónya. Gemzse, öenk, Pilá­csé, Nagyszekeres, hogy csak párat em­lítsünk a sok közút. A mi vidékünk ugyanis Len g&zdaü fatoronyban. Nálunk a Felsőtisza mentén önálló stílus alakul: ki az erdélyi és fel­vidéki között és mel­lett. Ennek a mi faépí­tészetünknek a nyír- bá Őri harang orony négy fióktornyávah galériájával, egvik legsz! bb em’éke. Ke­letkezési idejét eddig nem tudtuk ponto­san. Feltételezés sze­rint a benne 1640-ból származó harang u án erre az időre datálták. Sikerült n napokban megtalál­nom az építés dátu­mát, ez pedig 1614 Ezzel tehát majdnem 30 évvel korábbi, mint gondoltuk, és jelenleg a legrégibb Magyarországon lévő fennálló faépítmény^ Szlovákiában sincs ennél idősebb most- már, és Erdélyben is. csak a mezocsávási harangláb régebbi, ». XVI. század végéról- A 344 év meghaladja, a faépítmények átla­gos életkorát, ezért is tanulságos ez az adat. Másrészt, tudo­mányos szempontból azért jelentékeny­mert így 30 évvel tu­dunk biztosan visz-* szamenni a faépíté- szét tör énetébe. így a templomban lévő Ecsedi Báthory Ist­ván késő-reneszánsz síriádája és a fato­rony közti távolság: már csak kilenc év. Az évszám megta­lálható a galeri» északi oldalán két részletben térdma­gasságban a második és negyedik külső ge­rendán az építő ács> monogramjával együtt. (K. Gy.1 XV. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Ára 50 fillér 1958. JANUÄR 24, PÉNTEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom