Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-23 / 19. szám

ft KELET MAGI ARORSZAG 195$ JAMJAR 28. CSUX'OR'*WA HÍREK 1958. január 23, csütörtök, Zeima Pincér vagy nem pincér? Ez itt a kérdés! . KEDVES SZILAGYI ELVTÄRSNÖ! Levelét megkaptam, és mint a ^Megfordítva is álljon az igaz- nondás...’1 című cikk írója, ezúton válaszolok. Levelében kifogásolja, hogy még manapság is használjuk a aalázó „pincér'1 megnevezést. Mint írja, „Valahányszor hallom, ty olvasom a pincér szót, mindig a múltra gondolok../’ A továb- akban felsorolja: mi járt együtt a pincér jelzővel a múltban. Sorait jóindulatúnak vélem. Igaz: cikkemben a pincér szót hasz- - Ham. /ennyit talán mégis szabad remélnem, hogy az említett cikk­ön is megértette, hogy védelemről volt szó. A vendéglátó dói­déinak, mint embereknek a védelméről. És talán mégis vigyá- lanság csúszott volna a cikkbe? Nem hiszem. Ahogy ellátogattam úossuth étterembe, az említettek mint pincérek beszéltek maguk- i Azt is lelkesedve újságolták, hogy hamarosan megrendezik a íregyházi pincér-bált. Ezek után megenged egy kérdést: Véleménye szerint oft kez­dhet a vendéglátóipari kiszolgálóinak megbecsülése, hogy a szebb­en gzású é’termi dolgozó névvel ruházzuk fel ókét? Azt hiszem korántsem. Hisz nem a szépséghibák megszüntetése a feladatunk :sósorban. Ügy gondolom inkább elviselik az említettek a pincér revet, mintsem „éttermi dolgozó“ elnevezés címén továbbra is meg­sózó hangokat halljanak a hátuk mögött. Pincér vagy éttermi olgozó — ez itt a kérdés? Erre ismételten csak azt válaszolom: akikről írtam, azok mint pincérek kértek több megbecsülést. És ezt . Íjuk meg előbb, aztán tartsunk keresztelőt... Bár már ott tartanánk, kedves Szilágyiné...! ANGYAL SÁNDOR c———-----­A Sóstói Fürdő és Üdülő Vál­lalat közölte, hogy kezelésébe vette a nyíregyháziak egyik ked­velt szórakozóhelyét, a Tölgyes csárdát. A vállalat dolgozói el­határozták, hogy társadalmi munkával felújítják, még szebbé teszik a csárdái, amely jelenleg is nyitva van és várja a vendé­geket. Autóbusz különjárat indul 1958 február 5-én Debrecenbe Az IBUSZ a debreceni Csoko­nai Színházban , vendégszerepló budapesti Néphadsereg Színházá­nak ..Kísértelek’’ címú előadásá­ra autóbusz különjáratot indít Debrecenbe 1958 február 5-én. Az autóbusz különjárat 17 óra­kor indul és előadás után jön vissza. Részvételi díj: 48 forint, mély- ber a színházjegy ára, valamint az autóbusz költsége foglaltatik. Jelentkezési határidő 1958. ja­nuár 25-én 12 óra. Jelentkezés az IBUSZ-ban. A Nap kel: 7.22 perckor, nyug- zkl: 16.31 perckor. ★ A HONVÉDELMI Sportszövet- ■ g megyei híradós kocsija ked­ves vendég a szabolcsi, szatmári fai vakban. Sokan vesznek részt azokon a filmvetítéseken, ame- : eket a kocsiban lévő vetítőgép segítségével tartanak. A propa­ganda-kocsi rövidesen fénykepki- állítási anyagot is visz magával a falvakba. A kiállítás az 1956. ok- í óber-novemberi ellenforradalom gaztetteit dokumentálja. ★ A VASAROSNAMÉNYI vadá­szok tegnap este tartották meg lagyományos idényzáró vadász­vacsorájukat a Csipke-vendéglő­in. A vacsorán mindenki jól mu­latott; ★ A VÁROSI NŐT AN ÁCS folyó hó 24-én, pénteken délután 5 órai kezdettel jogi előadást tart a TTIT helyiségében (Gorkij-mozi épület, Zrínyi Ilona u.) Az i előadás címe: Fiatalkorúak bűnözése. Előadó: Dr. Len­gyel István, a fiatalkorúak bírája Minden érdeklődőt szeretettel vár a városi nő­tanács. A nyíre® házi Vendéglá­tóipari Vállalat dolgozóínra este tartják., meg a hagyo­mányos .pincérbált a Kos- suth-étteremben. A bál — mint eddig minden pincér- bál — nagysikerű lesz. Hi­szen azok az éttermi dolgo­zók, akiknek valóságos tu­dománya a vendégek jó­kedvre derítése, most a sa­ját maguk mulattatásáról gondoskodnak — bizonyára kifogástalanul. (Bábszínház oaqij étterem ? Történt egyszer, hogy ; ingen érkezett váro­sunkba. Valami jó bor­ivó lehetett, mert első útja a toroköblögetőbe vezetett A tükrös Kos­át étterembe. Ott egy­hamar társaságra tett : rert és te’epohár közt azt kérdezte: — Ez a város legfénye­sebb helye? — Ez! — feleltek az ivótársak. — Hm, nem valami nagy... ilyen városban na­gyobb is felférne. A cimborák nevettek és közülük egy bölcsen azt mondta: — Az igaz, uram, de mi nem a nagyságra megyünk, hanem hogy sok apró legyen és min­denütt kéznél. Az idegen kifogásának híre ment, eljutott a ven­déglátóipar városi veze­tőihez is és azok nívóm­ban igazat adtak az is­meretien vendégnek. Elég kicsi az étterem, nem férnek bele a szó­rakozni vágyók és milyen szívfájdalom látni; hogy a józsebű, szomjas embe­rek asztal és pohár után kószálnak az utcákon. Tde is, oda is bekukkan­tanak, aztán csalódottan és bosszúsan mennek to­vább mert nincs hely. Hely kell. nagyobbítari kéne a Kossuth éttermet. I?"n. icon, de hogyan? így valahogy megszü­letett az ötlet is: Var. egv nagv terem a Kos­suth tőszomszédiában igaz. hoey most a Jó­zsef Attila Művelődési Házé, de meg kell pró­bálni, ki kell verekedni, hogy odaadják éttermi célra. Gyerünk a városi tanácshoz, onnan a me­gyéhez. majd a miniszté­riumba. De bizony hiába, a termet nem adták. E kérést kétszer vagy talán háromszor is megújítot­ták közben született egy új étterem, a Tisza. A nagyobbitás azonban még ma is ekhiális volna. így aztán most megint azt a nótát fujdogálja a szél, hogy: „Kicsi nekem ez a ház. kirúgom az oldalát.“ Valóban csak ki kéne rúg... bocsánat, egy ajtót kére várni és pt terem­mel több int kényelme­sen pohárhoz és... és... Igofi. e«v tejemmel ke_ vesebb ember jutna kul­túrához. Lehet, hogy lesz­nek, akik azt mondják hogy az is kultúra, ha szép teremben, kényel­mesen ihatja az ember a bort, a pálinkát a sört és hallgathatja a borvi­rágos zenét. Valóban, le­het kulturáltan inni. kul­turáltan mulatni, kultu­ráltan berúgni is, de sok­kal kulturáltabb dolog a kultúrát terjeszteni. Már­pedig — véleményem sze­rint — a József Attila Művelődési Ház bábter­me a kultúrát terjeszti. Nőm magas művészi szinten, de becsülendő módon, határtalan szor­galommal, a hozzá szük­séges eszközöket mini­mális ráfordítással, házi­lag elkészítve. Vasárna­ponként száz és száz gye­rek tanulja abban az ét­teremnek kiszemelt he­lyiségben becsülni az igazságot, gyűlölni a ha­misságot. szeretni a jót, a szeret, az emberit, a haladót, megvetni és el­kerülni a rosszat, az em­bertelent. Űgyhlsszük, hogy ez — bár hatása forintban ki nem fejez­hető, literrel nem mér­hető — többet ér a jövő számára, mint húszezer liter bor, pedig az is va­lami • (~bóg—) i A falu réme (ROMAN FILM) A z utasok nem szívesen merészkedtek az elha­*’*■ gyoi t völgybe, ahol útonállók támadására szá­míthattak. Így aztán magányosan álit a fogadó az út­kereszteződésnél, legutóbbi tulajdonosa is tönkrement. Mindez azonban nem riasztja el Ghiiát. Otthagyja nyomorúságos cipészműhelyét és családjával együtt beköltözik a fogadóba, hegy megcsinálja szerencséjét Kezdetben valóban rámosolyog a szerencse. Az utasok úgy látják, hogy az útonállók félnek az új fogadós­tól és nem mernek a környéken garázdálkodni. Mind többen utaznak tehát az elhagyott völgyön át és egyre nagyobb a fogadó forgalma. Minden jól megy. de Ghiía felesége, Anna nem tudja megszokni az i’teni életet, különösen az éjszakától fél ezen az elhagyatott vidé­ken. Egy napon megjelenik a fo­gadóban Lica Samadau, aki­ről azt beszélik, hogy ő a leg­jobb disznó- pásztor a kör­nyéken. Kondi­jából még soha­sem tűnt el egyetlen állat sem, pedig ren­geteg disznót bíztak őrizetére. Társai szinte ve­zérükként tisz­telik és vakon . teljesítik parancsát. Ezen az éjszakán Lica embereivel együtt a fogadóban alszik. Anna éjfél körül mozgoló­dásra lesz figyelmes, de férje megnyugtatja: senki sem járkál az udvaron, aludjon nyugodtan. Pedig Anna, ki­lesve az ablakon, úgy látta, hogy Lica és néhány em­bere osont ki a házból. Másnap rendőrök érkeznek a fogadóba és az előző nap vendégei után érdeklődnek- ök hozzák a hitt, hogy éjszaka meggyilkolták és kirabolták az egyik tanyás­gazdát, Ezt a gaztettet rövidesen újabb gyilkosság kö­veti. Kifosztott útiba tárja közelében egy elegáns dámát is holtan találnak, aki nemrég még a fogadóban kere­sett menedéke^ a zivatar elől. A rendőrség Licát gyanúsítja, aki bandájával már légen rettegésben tartja a vidéket, eddig azonban még soha nem tudtak rábizonyítani semmit. Ghita is sejti Idea Samadau bűnösséget, de fél á kondás bosszújától, így- a bíróságon sem mer ellene vallani. Bizonyítok hiányában és az egyik bojár közbenjárására Urát sza­badon engedik, aki már eddig is azzal büszkélkedett: hogy őt jóbarátai, az urak nem haevják börtönbe zárni. Ghita tehát hamis vallomása révén Samadau cin­kosává lett. aki ezt és a fogadós pénzsóvárságát kihasz­nálva. arra kéri. váltson be számára nagyobb péhzösz- szOgot a városban, természetesen fáradságát jól meg­fizeti, Anna, egyre rémültebben figyeli férje és a kon­dás kapcsolatát. Egy este Ghita éppen összegyűjtött va­gyonkáját számolja, amikor Anna felismeri a meggyil­kolt dáma szakadt pénzét, me1 Ível az asszony az esős délutánon neki akar’ fizetni. Anna azzal vádolja férjét, hogy 5 is részes a gyilkosságban. Ghita tiltakozik, de néni akarja bevallani, hogyan került hozzá a pénz. Húsvéíkor ismét váratlanul megjelenik Samadau a fogadóban. Nagy mulatozást rendez és arra kéri a foga­dóst, adja kölcsön a feleségét egy éjszakára. Ghita mert sem mer ellentmondani Semadaunak Az asszony kéí- ségbeeset: könyörgése ellenébe magukra hai'yia őket a fogadóban Sértett férfibüszkesége azonban felülkereke­dik nén7óv«égén és e»rene««*n a rendőrségre rohan, ahol mindent elmond Licáról. Somodon me««-')») n kelen-ét és e’menekül. Ghito pf-.-nri(ii t-ié'ín otthon fejeséBét Fé,f^kenvségében és gyfllö1 ettől hajtva megöli őt. Ekkor tor vissza Idea, ei- ves-mH bOr-ővé* Veresve Parancsára egvjk embce vé­gez Ghítával és felgyújtja a fogadós. A gv/kn- c:_ dau azonban m'!r nem tud menekülni az égő házból, mart a rendőrség mindenütt körülveszi őket, s a lán­gokban lo’i halálál. Kisfíliu a Westsik-féle homoki »a/tl ál k ocl ásról Január 30-án. délután fél 2 óra­kor a nyíregyházi Gorkij-moziban mutatják be az elmúlt évben ké­szült, Westsik Vilmos 27 éves munkásságát felölelő mezőgazda­sági kisíihnet. A Hazafias Nép­front, a megyei tanács és a Nyír­ségi Mezőgazdasági Kutató Intézet által szervezett bemutatón míg két rövid filmmel ismerkedhetnek meg az érdeklődők: egyik a ser­téspestis, másik a vegyszeres gyomirtással foglalkozik. A három rüsidfilm vetítési ideje egy óra. ★ ' s NAGYHALÁSZBAN egy héttel " ezelőtt betörtek az egyik korcs- ! mába. A tettest nemsokára el- 8 csípték Ferkó János többszörösen d büntetett fogíhlkozásnélküii nagy- * halászi lakos személyében, aki egyébként nemrég szabadult a börtönből. Végre van, ami még nem volt! Műteremben dolgozhatnak a nyíregyházi művészek nyíregyházi müve- í szettnek. A műterem a. Jó­zsef Attila Művelő­dési Ház kezelésében működik majd. Be­rendezéséhez és fel­szereléséhez a város 25 ezer forintot biz­tosítóit, az Ingatlan- I kezelő Vállalat pedig I — reméljük — rövi- jdesen hozzáfogat a j külső rendbehozásá­hoz. A műterem mel­lett vendégszobát is létesítenek, hogy a más városból érkező művészlátagatókat méltóképpen fogad­hassák művészeink. teljesítették , volna. Nálunk azonban I nagy akadályokba ütközött: nem volt ! megfelelő helyiség. I ami alkalmas lehetett ; volna, azt már etöbl különféle . egyesüle­tek, irodák foglalták el, A Zrínyi Ilona utcai helyiséget is elfoglalta a Sparta­cus sportkör. Miután a: sportkör kiköltö­zött. elfoglalta egy j lakásnélküli család- I A város vezetői azon- ! bgn megoldották ezt I a nehéz problémá-t j és a napokban átad- ! iák a helyiséget a Korábban már ír-1 tunk arról, hogy q nyíregyházi művészek, j műtermet kaptak. A várost tanács a Zrí­nyi Ilona utcán hé- j lyiséget biztosított a j városi festők, szobrá­szok, keramikusok részére. Ez nagy lé­pés volt előre, hiszen egy közös műterem sokat lendít e/y tá­ros művészi életén, sok jó alkotás ösz­tönzője lehet. Nem is , igen volt az ország-1 ben nagyobb város, j ahol a művészek \ ilyen kérését nem 1 ÖŐÖ-;.- „ . ■lOiö-i'liiOfaSV-jä

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom