Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-22 / 18. szám
REGEIM AG V AftOKsZ A< 1058. JANUAH 28, SZERDA Hliportúton a tiszalöki járás Jóid m ű vessző vei kezeiéinél munka után, kellemesen töltsék el idejüket. Mindezek mellett raktárak építésére is jelentős összegeket fordítanak. A szövetkezeti nőbizcttság a helyi nőtanáccsal együttműködve "2 taggal szabó-varró’ tanío- lyamot tart. amelyre hetenként kétszer jönnek össze az asszonyok; ugyanakkor egészségügyi előadásokat is szerveznek részükre. Az asszonyok kedves összejöveteleket, teaesteket is szoktak tartani, azonkívül rendszeresen résztvesz- ne<c a bolti ellenőrzés munkájában. Nyereséges a szövetkezet Tiszaeszláron Mint ismeretes, a tiszaeszlári földmű veszővetkezet esztendőkön át vesztesegge) zárt, mert a felelőtlen vezetők lelkiismeretlenül kezelték a földmüvesszövetkezeti vagyont. Az elmúlt 1.957-es esztendőben gyökeres fordulat következett be Tiszaeszláron. Tóth Bertalan, az igazgatóság elnöke és az igazgatóság valamennyi tagja fáradságot nem ismerő munkával dolgozott azon, hogy végre kiköPontos mérlegeket a tagság elé! Most készülnek földművesszövetkezeteink 1957. évi mérlegei. A közeljövőben a szövetkezeti tagság tagértekczleteken, köz- és küldöttgyűléseken vitatja meg a földsníivesszövetke- zet egész évi működését. Az igazgatóság a most készülő mérlegek alapján ad számot a szövetkezeti vagyon helyzetéről, az elért eredményekről. Ahhoz, hogy a szövetkezeti tagság elé valóban reális, a szövetkezet vagyonát hűen tükröző mérleget terjesszünk, szükséges, hogy a mérlegkészítés ne csupán a szövetkezeti könyvelő feladata legyen. A mérlegkészítésnél a választott vezetőségnek — különösen a felügyelő bizottságnak — a könyvelőknek adott segítségen túl felad,at a a mérlegkészítés ellenőrzése is. Az elmúlt évek tapasztalatai komoly okot adnak arra, hogy a felügyelő-bizottságok a mérlegkészítést ez évben hatékonyan ellenőrizzék. A hamis mérlegkészítőiict, illetve azok jóváhagyóit a törvény szigorúan bünteti! Az elmúlt évben sok könyvelő, ellenőr és fclügyelöbizottsági tag nem járt el kellő gondossággal a mérlegek készítésénél, illetve felülvizsgálatánál. A szövetkezeti vagyont nem hűen tükröző hamis mérlegkészítés, illetve jóváhagyás miatt az elmúlt évben több felelösségrevonás történt. A felelősségre vont személyek jórésze vezetőköny- velö voit, de felelősségre vontak három körzeti ellenőrt is. Súlyos felelőssé • terheli hamis mérlegkészítésért Köri Tamás tiszabecsi, Bátori tván újfehértói és Boros Mihály balkányi volt földművesszövetkezeti könyvelőket, akik ellen a büntető eljárás folyamatban van. Ezeken kívül több könyvelőt elbo- csájtottak, ille írásbeli megrovásban részesítettek. Az elmondott példák is figyelmeztetik a választott vezetőket, — és főleg könyvelőinket, — hogy a valóságnak megfelelően mutassák ! I a szövetkezeti vagyont. Az, aki a mérlegkészítéssel kapcsolatban kiadott utasításokat, a földműves- szövetkezeii alapsza aljzatban foglaltakat nem hajtja végre, árt a szövetkezeti tagságnak Is, mert megkönnyíti a visszaéléseket és megnehezíti a vezetést. tJgy gondoljuk, hogy a felelősségre vonások bői okulva, a választott szervek fokozott ellenőrző munkája segítem fog, hogy a mólt évek hibái ne ismétlődjenek meg, A szövetkezeti tagság olyan mérleget követel, amely előre mutat a gazdasági és tömeg politikai munkában még meglévő hibák felszámolására. Kötelességünk szívós munkával mindezt biztosítani. NAGY BEI.A. R szerződéses termeltetésről Néhány nappal ezelőtt meglátogattuk a tiszalöki járás földmíj- vesszövetkezeteit. Riportútunkon meggyőződtünk arról, hogy egyre gazdagodjak, gyarapodnak a járás szövetkezetei, ezzel együtt természetesen a járás doigozó parasztjai, a szövetkezeti tagság :s. Gépeket vasáruinak, új boltot létesítenek Tiszavasváriban Az elmúlt esztendő második leiében 80.000 forint értékű részjegyet jegyeztek a tiszavasvári földművesszövetkezet tagjai. Szívesen tették, mert az igazgatóság úgy döntött, hogy a befizetett részjegyekből 7 darab vetőgepet, 2 darab magasnyomású permetezőgépet, csávázó felszerelést és apró- magszóró rostát vásárol. Ezeket a gépeket alacsony köl- csöndíj ellenében a szövetkezet tagjai kapják meg. Egy vetőgép napi használata például mindösz- sze 15.— forint. Ellentétben azzal a gyakorlattal, amely kialakult a községben és amely szerint a gazdák egymás közt Ö0-—60 forintért adják használatra a vetőgépeket. A tiszavasvári földművesszövetkezet a gépek vásárlása mellett egy új boltot Is létesít a befizetett részjegyek értekéből. Mindezek láttán a tiszavasvári földművesszövetkezet' tágok újabb részjegyeket jegyeznek. Ebben az esztendőben nymodon mintegy 5,000 forinttal növelték a szövetkezet vagyonát. A soronkövetkező közgyűlés előkészítéseképpen, —- a szöveges mérleg alapján — már tájékoztatták a tagságot, amely nagy érdeklődéssel várja a közgyűlést és ugyanakkor természetesen azt is, hogy mennyi vásárlási és értékesítési visszatérítést kapnak majd. Könnyíti a munkát, bővíti a szórakozást a tiszalöki föidmiívesszövetkezet Dicséretesen túlteljesítette rész- jegybefizetési tervét a tiszalöki földművesszövetkezet is. Több, mint 40.000 forint ös’zszeget fizettek be a föidmü- • vesszövetkezet tagjai, amelyből — mint a földművesszövetkezet áruházának kirakatában lévő tájékoztató is elmondja a község lakosságának — 4 darab vetőgépet, 2 cukorrépa- és gyümölcsfapermetező gépet vesznek, ezen kívül a kisfásiak számára biliárdasztalt vásárolnak és kuglipályát építenek. Ilymódon nemcsak arról gondoskodnak, hogy a gépek segítségével könnyítsék a szövetkezeti tagok munkáját, ha- nem arról is, hogy esUénkint, a szörüljek a csorbát és a tiszaeszlári földművesszövetkezet is a jól gazdálkodó szövetkezetek sorába emelkedjék. Nyereséges most már az esz- lári földművesszövetkezet, amit régen várnak már az eszlári szövetkezeti tagok. J Egyébként Tiszaeszláron nem- J régiben ankétot tartottak a földművesszövetkezeti életről, amelynek hatásaként ♦ egy gyümölcstermelő szakcso- í port alakult a fóldművesszövetkezet keretén belül. Ennek a szakcsoportnak 25 tagja van és kereken 25 holdon gazdálkodik. Társulásokat szerveznek TiszadadÉn a cigányok részvételével A tiszadadai földművesszövetkezet igazgatósága a megyei irány- mutatásokat követve legutóbbi értekezletén azt; is megvitatta, hogyan lehetne községükben megoldani a cigánykérdést. Olyan elhatározásra jutottak, hogy a füld- művesBzövctkezet társulások megszervezésével segítené kialakítani a cigányok olyan életkörülményeit, amelyek közepette emberhez méltó módon élhetnének. Mint tervezik, egy vesszőkosarat készít^, egy teknővájó és egy vályogvető szakcsoportot hoznának létre, amelyekben természetesen elsősorban a cigányok szakismeretére támaszkodnának. A szakcsoportok a földművesszövetkezet scg.trégével értékesítik majd tecmelvé- nyeiket, ts igen szép jövedelemhez jutnak. Szabó-varró tanfolyam, énekkar Tiszadobon A tiszadobi földmüvesszövetke- zet nőbizottsága a nőtanáccsal egyetértésben nagy gondot fordít aira, hogy teljesítse a falusi asz- szonyok kívánságait. Bár nemrég alakult meg a szövetkezeti nőbizottság, és még csak a kezdeti lépéseket teszi, máris jelentős sikereket tud felmutalni. Jelenleg eredményesen folyik az a szabóvarró tanfolyam is, amely 32 asz- szony és leány részvételével kezdődött nemrégiben. Ezenkívül énekkart is szerveztek, amely a j következő közgyűlésen minden bi♦ zonnyal nagy sikerrel fog bemu♦ tatkozni. A szövetkezeti a-szo ' nvok eredményesen tevékenyked- Jnek a bolti ellenőrzésnél és részt »vesznek a lel tarozásukban is. Külkereskedelmi szerveink évenként január hó végén kötik meg az export-import szerződéseket. Ezeket a szerződéseket egyrészt a szomszédos demokratikus államokkal, másrészt a többi államokkal is e hónapban kötik meg. Ipari nyersanyag-ellátásunk terén komoly értékeket, tudunk mozgósítani es megszerezni a Kellően megalapozott és időben megkötött termelési szerződésekkel, illetve azoknak minőségi teljesítésével. Nem közömbös mezőgazdasági termelőszövetkezeteink, szakcsoportjaink, társulásaink, dolgozó parasztjaink szempontjából, hogy a szerződéses termeltetéssel népgazdaságunk milyen kedvezményeket juttat minden szerződés-kötőnek. Gondoljunk csak a hitelezett gépi szántásra, a műtrágyázásra, a textilutalványra, a cukorrépánál a keszpénzelőleg- re mér december—-január hóban, a hitelezett ólomzárolt vetőmagra, és nem utolsó sorban a termelési évben különböző címeken juttatott természetbeni és készpénz-előlegekre! A szerződéses termelés másik előnye a termelési biztonság;. vagyis hogyha a termelő aláírja a szerződést, biztosítva van a le'jes termés, átvétele előre megállapított áron. Ez a tény egyidejűleg a belterjességet, illetve a többtermelést is iger. sikeresen viszi előre, mert a belterjességgel pá: huzamosan halad a többtermelés; az idejében megmunkált, istállólrágya- zo„t és műtrágyázolt talajba ketui a nemesített vetőmag, és ez a többtermelés alapja. Érdemes elgondolkozni az érdekeit termelőknek a fentiek, felett és az önkéntesség elvének betartás) mellett mindenkinek megkötni a szerződést, meri rövidesen elérkezik a szerződéskötés határideje s aki elkésik., elesik a sorozatosan juttatott, előnyöktől. Az ilyen termelő1 vessen magára. Dicséret illeti a cukorrépa- termelési szerződéskötésben részt vett földmüvesszövetkezeti aktívakat, termelő egységeket, és termelőket, mert a megyei tervet közös összefogással teljesítettük. Ennek dacara minden' földmű vessző vetkezetnél tovább megy a szerződéskötési murtKa a túlteljesítés érdekében. Nem mondhatunk a magunkénak ilyen kedvező eredményt a szabolcs-szaimári homokot területek nélkülözhetetlen növénye, a sargavirágu edescsillag- fürt termelést szerződéskötéséről. Iedokoictlan az elmaradás ezen a vonalon. Figyelmeztetjük a dolgozó parasztokat: ne essenek tévedésbe az úgynevezett „saját mag használatával. A szabadon termesztett magot ne vessék el, mert az állataikat könnyen pusztulásba viszik. A szabadon vásárolt sárgavirágú * csiilaglűrt 7—10 százalék kese-; rűszemet tartalmaz, s a termelés folyamán ez a keserűség sok esetben 18—20 százalékig is felmegy. Ezt csak szigorú vegv- vizsgálaltai lehet eldönteni. Ez a csrllagfürt részben csak zöld- takarmanvképpen és zöldtrágyázásra használható, nem pedig jövő évi magtermelésre. A. tern eíönek nincs alkalma es módid a vegyvizsgálaíol végre-! hajtani. Végezetül: van még idő, kössünk term \e-: «■zerződést és csak minősített, ó’omzárolt vetőmagot vessünk, ha nem akarunk a saját kárunkon tanúim. Ne mulasszuk el mégszer ’z.ni a szerzüdésesterrr elés-nyújtót ta kedvezményeken, amelyek j-» iüvede’mct jelentenek minden) dolgozó parasztnak, Ránkiréi A«drás,t Tavasszal is bőven lesz Étkezési burgonya csak gondosan tárolják a földművessiöretkoxetek ! Megkerestük Balázsi Gyula elvtársat, a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Központ burgonyaelőadóját és megkértük: mondjon néhány érdekes tapasztalatot megyénk földművesszövetkezeteinek burgonyafelvásárlási és tárolási problémáiról. Hadd tájékozódjanak a megye dolgozói — különösen a földműves- szövetkezeti választott vezetők és szövetkezeti tagok. Biztosan hasznát látják majd. — A burgonya jelenlegi felvásárlásáról nem sokat mondhatok. Kereskedői nyelven szólva „holtszezonban” vagyunk. Azért nem kell megijedniük sem a termelőknek, sem a fogyasztóknak. — A termelőknek csak annyit.: tudjuk, hogy legalább 3—4000 vagon vár eladásra. Ezt a mennyiséget jelvá- sároltatjuk a földmüvesszövetkezetek- kel. Ehhez azonban huzamosabb ideig tartó enyhe idő kell. Reméljük a február hónap meghozza ezt. — A burgonyát szerető emberek számára van-e valami vigasza? — „Csekély” négyszázharminc vagop burgonyát tárolnak a földművesszövetkezetek. Igaz, ebből háromszáz vagont a budapestiek kapnak meg. De a megyénk piacról élő dolgozói sem nélkülözik majd a krumplit, lesz miből vásárolniuk... — Mi a biztosítéka annak, hogy a földművesszövetkezeteknél tárolt, burgonya az emberek számára ehető maradjon? Hisz’ akadt már olyan földművesszövetkezet, hogy tavasszal nem nagyon volt mit szál- lítaniok a burgonya- kúpokból! — Azért vagyunk hogy idejében figyelmeztessük a földművesszövetkezet választott és hivatali vezetőit a gondos tárolásra. A legtöbb szövetkezetnél nincs is ezzel baj. Rakama- zon, Gáván, Vencsel- lőn. Dögén, de sok más helyen is szakszerűen és gondosan földelték el a burgonyát. A mozgékony és lelkiismeretes felvásárlók pedig rendszeresen figyelik 3 kúpokat, hőmérőzik azokat, és ha gyanúsat észlelnfk, telefonon azonnal felhívják osztályunkat. Szívesen kimegyünk. Erre mintegy válasz- ké . a telefonkagylót nyomják a kezébe. A pátrohai földműves- szövetkezet felvásárlója jelentkezik. — Csírázik a burgonya, mit tegyenek? — — kérdezi. Megkapja a tanácsot. — Valahogy így csináljuk — mosolyog Balázsi elvtárs. — Du nem minden burgonyát tároló földmű- vesszövetkezettel ilyen könnyű a dolgunk. Az újfehértói földművesszövetkezet mintegy 4 vagon burgonyát vermelt el az őszön. Figyelmeztetésünk ellenére sem takarták be szakszerűen. öt, tiz százalékos fagyási kár keletkezett. A bajt csak tetézték a gondatlan válogatásnál és most el kell szállítanunk a burgonyájukat. A földművesszövetkeze- tet emiatt jelentős veszteség érte. Többek közt nem kaphatja meg a mázsán- kénti harmincöt forintos tárolási költséget. — Kötelesek a földmű vesSzö ve tkezete k gondosan kezelni az általuk tárolt burgonyát S ennek a feladatnak a megoldásában szintén sokat tehetnek a választott vezetőségi tagok — de még az egyszerű szövetkezeti tagok is! Nézzenek szét a burgonyakúpok között és hívják fel a felvásárlók, s az illetékesek figyelmét a hibákra. De mi sem haragszunk, ha személyesen, vagy írásban megkeresnek bennünket — fejezte be nyilatkozatát Balázsi Gyula elvtárs. Varga Gyula 3
