Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-21 / 17. szám
1958. JAXUÄR 21, KEDD KELETMAGYARORSZAG 5 A szovjet közvélemény sürgeti a legfelső szintű tárgyalásokat MOSZKVA (MTI) Moszkvai politikai körökben továbbra is tartózkodnak a nyugati államférfiak válaszainak kommentálásától, s a központi sajtó nem foglalkozik részletesen Eisenhower, Macmillan és Adenauer nyilatkozataival. Ennek ellenére külföldi sajtó tudósítók úgy vélik, hogy szovjet részről egyáltalán nincsenek megelégedve a nyugati válaszokkal, mert azok egyetlen égető nemzetközi kérdés megoldását sem segítik elő. Moszkvában elfegadhatat- lannak tartják a tárgyalások újabb elodázását. A nyugati hatalmaknak az a törekvése, hogy diplomáciai úton készítsenek elő egy esetleges külügyminiszteri értekezletet, lényegében kitérést jelent a gyors és hathatós intézkedés elől. Ez az álláspont — amint Moszkvában rámutatnak — annál is inkább tarthatatlan, mert a világ közvéleménye teljes • erővel követeli a iégielső színtű tárgyalások mielőbbi megindítását. Csak az ilyen szinten megtartott tárgyalások hozhatnak ' gyakorlati eredményeket. A nyugati kormányfők halogató magatartásukkal ismét tanúbizonyságát adták annak, hogy semmibe veszik saját országuk közvéleményét és a kapitalista körök érdekeinek engedve kitérnek a Szovjetunió békés javaslatai elöl. Moszkvai sajtókörökben úgy vélik, hogy szovjet részről újabb kezdeményezések következnek. A szovjet békeoffenzíva előreláthatólag már a közeli napokban tovább folytatódik, valószínűleg olyan üzenetekkel, amelyek választ tartalmaznak a nyugati államfők állásfoglalására. Felhívás az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárok bejelentkezésére A belügyminiszter 1/1958. (1.15.) B. M. számú rendelete alapján az ország területén tartózkodó valamennyi külföldi állampolgár, férfi és nő, korra való tekintet nélkül 1958. március 3l-ig kötelesek bejelentkezni. A bejelentkezési kötelezettség nem terjed ki: a területen-kívüli- séget és személyes mentességet élvező, — az ország területén 48 óráig érvényes átutazó vízummal tartózkodó — az ország területén csoportos utazás keretében, turisztika céljából tartózkodó külföldi állampolgárokra. A bejelentkezést a Budapest területén lakó külföldi állampolgároknak a külföldieket ellenőrző országos központi hivatalnál (KEOKH) Budapest, VI. Vörösmarty utca 35. Pest megye területén a járási kapitányságokon, az ország más megyéiben lakódnak a megyei rendő’dmnifám-ség KEOKH csoporténál kell teljes'teni. A beielenikezés a külföldiét' vészére rendszeresített bmelen'őla- pon történik. A beieientőlanot valamennyi postahivatal, megyékben a megyeszékhely központi posta- hivatal árusítja. A bejelentkezéskor a külföldi állampolgár köteles: a) bemutatni lakhatási vagy tartózkodási engedélyét, útlevelét, születési, házassági anyakönyvi kivonatát, állampolgárságát igazoló okmányát (külföldi állampolgársági bizonyítvány, semleges magyar állampolgársági bizonyítvány, elbocsátási okirat, örökbefogadási okirat); Azok a személyek, akik lakhatási, vagy tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek — de külföldi állampolgárnak vallják magukat — bejelentkezésük alkalmával, a felsorolt okmányokon kívül kötelesek benyújtani a lakóhelyük szerint illetékes rendőrőrs által kiállított . igazolás“-)- lakcímükről. Az a külfö'di állampolgár, aki bejelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, a 17 1954. (ITT. 10.) M. T. számú rendelet 18. §-ban foglalt szabálysértést. súlyosabb esetben bűncselekményt követ el. A. K. Gopalan elutazott Ä. K. Gopalan, India Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Béke Világianács tagja, aki az országos béketanacs vendégeként tartózkodott Magyar- országon elutazott Budapestről. Búcsúztatására a ferihegyi repülőtéren megjelent Kiss Károly, az MSZMP Po’itikai Bizottságának tagja, a Központi Bízóit ág titkára és Hantos János az országos béketanács titkára. A. K. Gopalan, aki az indiai parlamentben Kerala állam képviselője, elutazása előtt nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának s többek között kijelentette: — Láttam az ellenforradalom színhelyét és az általa okozott károkat. Ma még jobban meg vagyok győződve, mint azelőtt, hogy ami Magyarországon 1956. októberében történt, nem volt más, mint a fasiszta maradványok a demokrataellenes elemek, külföldi imperialisták és fasiszták által szított tervszerű összeesküvés a szocialista állam elpusztítására és a kapitalizmus visszaállítására. Bizonyosra veszem, hogy soha többé nem kerül sor Magyarországon ellenforradalomra, hiszen erősek és egységesek a. szocializmus erői. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a veszély elmúlt. A munkásoknak ébereknek kell lenniük, szövetségben a parasztsággal meg kell szilárdítani az elért eredményeket, akkor a siker nem maradhat el — hangoztatta befejezőben A. K. Gopalan. Felszabadító hadsereg Kubában NEW YORK, (AFP) Andrew Saint George újságíró a Caronet című folyóiratban azt írja, hogy Castro kubai vezér hadserege jelenleg több mint kétezer négyzetkilométernyi, 50 ezer lakosú tcriilctsávot szabadított fel. Az újságíró löleg amerikai és kubai „reguláris erőktől elkobzott fegyverekkel jól felszerelt hadsereget talált.” Dobi István üdvözlete az esküit evő katonákhoz Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke íjr az újoncokhoz eskütételük alkalmából a következő üdvözletét fi t intézte: ä js Kedves fiatal barátaim! ÍV 5 Elvtársak! a ö Szeretettel, barátsággal és ünnepi érzéssel köszön tick ff benneteket, ezen a mindannyiotok éleiében nagy napon, jy amikor katonai eskütökkel nemcsak a munkás és paraszt al- í- 2 Iámhoz való hűségeteket juttatjátok kifejezésre, hanem azt » jó az elhatározásotokat is. aminek hazánk és népünk minden ■: hú fiában, de. különösen ifjúságunkban lennie kell. hogy ba- O, zánkat. épülő új világunkat, a szocializmus világát, akár vé- o X. retek árán is mogvedeimezitek bárminő külső, vagy belső cl- g % lenséggel szemben. A mi életünkben legutóbb 1956 októbere í jk mutatta meg, hogy a külső és belső ellenséggel szemben vaió 7 l helytállásra minden időben, minden körülmények között £ © szükség van és a honvédség fegyvereinek erején nyugszik » népünk jelene, jövője, nyugalma, biztonsága és előrehaladása U í a fejlődés líiján. £ © Hazánk történelmi múltjának nagy hagyományai, sza- A. • * badságharcaink hősi emlékei álljanak példaképpen mind- % ■■■ annyiotok előtt éppen úgy, mint ahogyan erősítheti elszánt- -t ß Ságotokat a szocialista haza védelmében, elszántságotokat és fj p önbizalmatokat katonai kötelességeitek teljesítésében az a ■■■ tudat, hogy a határon túl is szövetségeseink es őszinte ba- '■£ L rátáink vannak, katonai értelemben, a nagy szocialista tábor 'j minden népének hadserege, minden katonája, közöttük első p P helyen a nagyszerű szovjet hadsereg, amelynek hazánk fel- V* B szabadulását köszönhetjük és azt, hogy 1956 őszén ez a sza- % p badság urai veszett el. A népi hatalom fegyvert ad kezelekbc, a dolgozó ma- íj ^ gyarok milliói szeretettel és bizalommal tekintenek rátok. ® :‘l Fegyvereiteket, fiatalságotok erejét használjátok fel eskü- £. •V, tökhöz híven hazánk és szocialista vívmányaink védelmére ß ú, s azért is. hogy néphadseregünk méltóképpen tudja kepvi- éji ,jf. selni Magyarországot, azoknak az erőknek társaságában, S amelyek az egész világon oltalmazzák a békét, a békét. fi % amely értékes kincse a mi népünknek és a világ minden ö' népének. így lesztek méltók az elmúlt idők nagy magyar ka- v, ■A tonáir.ak emlékéhez, s a zászlók cs jelvények viseléséhez, fi M amelyeket népi hatalmún1; állatna, az eskütétellel kczelekbe f/. A helyez. £ íj DOBI ISTvXn, p a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. ^ r^b^OS<^<S<^<^SCsS<X<SC)§ci<i$<sgCi<^C!§dr<ä3CS<^^CS<X<SCß<^<9(^cX<9CiS(^‘ I Szovjetunió és a népi Kína nélkül irreális lenne a leszerelésről tárgyalni — mondotta Hehru Szükség van kezdeti lépésekre { GAUHATI (REUTER) Nehru | indiai miniszterelnök a Nemzeti | Kongresszus Párt évi plenáris ülésén szombaton kijelentette, ; hogy a Szovjetunió és a népi Kína részvétele nélkül irreális lenne a leszerelésről tárgyalni egy olyan j világban, amely „ óvatosan egyen- ! súlyozza magát a kard élén.” Amerika és a Szovjetunió között, hogy azok valamelyest tisztázzák a légkört későbbi lépések szamara. amelyek majd megvalósítják a leszerelést. Indiának határozott szerepe van a béke ügyében — mondotta. Mátyás és a budai polgárok ÚGY TŰNIK, mintha tegnap választották volna királlyá Hunyadi Mátyást, pedig eppen ötszáz éve már annak. Ezalatt a tengernyi idő alatt szilánk se maradt abból a kerékből, amivel a Bécsi kapun kigurigázott, megbékélve örök álmot aiuszik a kolozsvári bíró is, a messzi földről keresett sze'.istyei asz- szonyoknak pedig éppen a tizenötödik unokák mondják, hogy nagymama; de Mátyás neve ma is fényes és emlékezetes utána az igazság. De legyen is, mert ő valóban sokat tett érte. Igaz, hogy ami egyik alattvalójának igazság volt, nem volt az a másiknak. Különösen a polgárok háborogtak egy időben, mert Mátyás úgy megadóztatta őket, mint más úgy sohasem. Mértéket ebben nem igen ismert 'mást, csak a fekete-sereg számláit. Azokon pedig mindig igen nagy számok álltak, mert a folytonos háborúk sokat felemésztettek. A polgárok morogtak, zsörtölődtek maguk közt. Legjobban talán mégis a budaiak, mert a többi városok polgárai közt ők húzták leggyakrabban a rövidet, levének a királyi udvarhoz közel es mindig kéznél. Mint mondtam, először csak morogtak, aztán fondorkodtak: eltagadták jövedelmüket, egyszerűbb ruhát öltöttek, elbújtak az adószedők elől, próbáltak olyan bírót választani, akiről hitték, hogy majd csak közbejár a főkincstárnoknál, de hiába. Mátyással még a budai bíró sem mert ujjat húzni. Egyszer aztán a városi tanácsurak úgy határoztak, hogy küldöttségbe mennek magához Mátyáshoz. Vezetőnek Torma Gábor uíjamat választották, mert ő bírt köztük leginkább szónoki tehetséggel és olyan csavarin- tos észjárással, ami hír szerint már akkor is tetszett Mátyásnak. Csak abban nem tudtak egykönnyen megegyezni, hogy milyen napra jelenttessék be magukat. Volt, aki azt mondta, hogy vasárnap, mert akkor ráért a király, a másik pedig rátromfolt, hogy éppen hétköznap keil, amikor sok a dolga és mindenre könnyebben rááll, csakhogy előbb szabadulhasson Torma urom vetett végett a vitának azzal, hogy majd megkeni valamék udvari ember tenyerét és akkorra jelent- teti be magukat, amikor Mátyás legjobb kedvében van. — Daru János — az apródok egyike — tíz arany fejében vá'lal- kozott is rá. Ebben aztán megnyugodtak a küldöttek és békén várták azt a napot, amikor a király jókedvvel ébred. ÍGY TELT EL egy félesztendő. de alkalmas idő nem találkozott a követjárásra. Egyszer Becsből érkeztek rossz hírek, máskor a csehek mozgolódtak, majd n törökök győzelméről szállingóztak hírek. Amikor csendesség volt. akkor m*.g a király ment vadászni. A küldöttek már-már kezdtek meginogni a bátorságban. r— Ha a királynak csak ilyen ritkán van jókedve, akkor inkább üljünk le — mondta egy posztós. — Valóban, mert még kisüti, hogy jobb dolgunk van, mint neki — feieite egy másik. — Igen, de mi lesz a tíz arannyal? Nekem három aranyam van benne! — replikázott egy takácsmester. — Nvugodjanak meg kigyel- metek — intette őket Torma uram — majd csak teszünk valamit. Módját is ejtette az öreg. —• Mégpedig aként, hogy élt a házánál egy szemrevaló teremtés. Valahol a háborúban halt el az ap;a, az anyját meg gallyszedés közben széttépték a farkasok és árván maradt. Torma uram kegyelemből magához vette. Alig volt a lányka tíz esztendős. Mostanra azonban fei- eseperedett és olyan szép lány lett belőle, hogy mostoha apja nem győzte a legyeskedokct riasztgatni. Nagyon szerette a lányt, dehát az üzlet az üzlet volt már akkor is. Ügy döntött, hogy elküldi a leányt Mátyáshoz étekhordónak. Ugyanis tudott do.og volt az mái-, hogy a király szereti maga körül a szépet, nem hiába pártfogolta olyan gonddal Szelistyét. Igv hát a lány elment és azon nyomban utána a küldöttség is. A terv sikerűit, Zsuzsi. örömregyúlt arccal jött ki a várkapuba, ahol Torma urai- mék Ve1 akoztak. —. Beszéltél a királlyal, lelkem? — Beszéltem! — S öt ült neked? — A bizony nagyon, mert meg meg is csípte az orcámat — mondta lesütött szemmel a lányka. — NO, URAK. akkor gyerünk, alig ei nem párolog a kedve, mert a nagy uraknai az ilyen könnyen meglehet mondta Torma uram és megrántva txmj® zsinorzatat, az éíre állt. Felmentek a tengersok lépesül*, künö arogtak a restell *v- lyc.'okon es végül beléptek egy arait) cirádás nagy terembe. Azt hittek, hogy a Lón teremben ta- .látják magukat de bizony csak a király nappali szobája volt, ahol egy olasz mesterrel a vívásban szokta gyakorolni magát. Mátyás egyszerű ruhában veit, kezében kard. Amikor megpillantotta a budai polgárokat. abbahagyta a hadakozást cs ráérősen a szárnyúra íámasikuüott. i— íz volna Mátyás? Hát olyan, mint egy apród — súgta ineglepe'ten a posztós. — Lpga’ább ft ledi, hogy ki- cstua — feledé a másik. l"y. aztán sz.éper köszöntve üt apródszerű királyt, e'eje járultak. Torma uram pedig belekezdett a jói üsumszoutit beszédbe. Mátyás azonban nem nagyon szerette a cikcrnyas szavakat, 1 -intette és azt mondta, beszéljen csak úgy, mint maguk között szokott. A szónok kicsit sértődötten — mert nem mondhatta el a remekbe készült beszédet — rántott egyet a zekéjén és egyszerűbbre fogta a szót. — Uram, királyom kegyeskedjél az adónkon enyhíteni, mert az már oly nagy, hogy az a szép gyarapodás, ami aiattad kezdődött, immár bimbójában van évek óta, és ahelyett, hogy kinyílna, inkább hervadozik. Aj budai polgárok arra kérnek,' légy tekintettel rájuk. .MÄTYÄS mosolygott, mire Torma uram felbátorodva még azzal toldotta meg beszédét, hogy ők bizony tudják, hogy a Fekete Seregnek keil, aim kell, de ami sok, az sok! Mátyás bólintott, hogy megértette a budai polgárok pana-1 szát, aztán azt mondta: — Tudjátok mit, urak? En elenaedek a budai polgároknak műiden adót, de ehelyett hét katonámat kell pénzelnetek. —■ Mégpedig hatnak minden reggel, amiKor Deköszönt hozzátok, autók egy-egy aranyat, a hetediknek pedig kettőt. Rendben van? Hát már hogyne volna, nagy könnyebbség ez.’ Hiába, Mátyás igazságos, belátó, nem hagyja a budai polgárokat. Ügy lelkendeztek Torma uraimék, hogy inaguk sem tudták, hogy köszönjék meg; még szerencse, hogy nem ígértek rá valamit. Az öröm azonban korai volt, mert ezentúl minden hétköznapon admek kellett egy-egy aranyai, a vasárnapokon pedig kettőt. Ekkor értették meg, hogy Mátyás hét katonájának a neve hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat és vasárnap íme. ilyen volt Mátyás. I— bőg — >
