Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

KELETMAGYARORSZAG J95S. tanuáJ 1, sserds. | Az SZMT. Elnökségének újévi levele I a nisgyc valamennyi szakszervezeti dolgozójához l ♦ ELVTARSAK! DOLGOZOK! í milliós beruházás az álla mi gazdaságokban A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnöksége köszö­netét fejezi ki a megyei vállalatok, üzemek, intézmények éj hivatalok szakszervezeti és szervezeten kívüli dolgozóinak az 195*. évben végzett, általában eredményes munkájukért! Minden elért eredményben — úgy gondoljuk — benne van a szakszervezetek közreműködése, a szakszervezeti aktívák munkája is. A felvilágosító, nevelő munka eredményeképpen is születtek a szép munkasikerek, mindazuk az eredmények, amelyek hozzájárultak az ellenforradalom által okozott károk viszonylagos helyreállításához, országunkban és megyénkben is a béke, a rend, és a nyugodt termelő munka biztosításához. Az SZMT Elnöksége büszke minden olyan szakszervezeti tagra, aktívára és dolgozóra, akiknek különös érdemeik van­nak az elért eredményekben. Az 1957. évi tapasztalatok úgy a termelés, mint a mozgalmi munka területén előre mutat­nak az újesztendei teendőinkre. A szakszervezet a maga terü­letén a munkások, dolgozó parasztok és a derék gazdasági vezetők lelkesedéséből is erőt merítve még aktívabban fog közreműködni az előttünk álló gazdasági, szociális, kulturá­lis és egyéb feladatok minél sikeresebb megvalósításában. Hároméves tervünk megvalósításáért folyó harcban minde­nütt ott leszünk és mint a munkásosztály legnagyobb tönieg- szervezete, mint a népi hatalom részesei, példás felelősséggel biztosítjuk életünk további jobbutását, az újabb sikereket! Az újév első napján hozzátok fordulunk, szervezett dol­gozók és szakszervezeti aktívák! Pártunk irányításával, példa­mutatással és áldozatvállalással járjatok elől a munkában és nem utolsó sorban segítsétek elő. hogy minél szilárdabb legyen az egység mozgalmunkban, és minél többen csatlakoz­zanak hozzánk a még nem szakszervezeti tagok. Erősítsétek ti Is a párt cs a tömegek közötti kapcsolatot, személyes pél­damutatásotokkal is! Fűzzétek szorosabbra kapcsolataitokat a pártszervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel, mindazokkal a szervekkel, amelyek tevékenységükkel a szocializmus épí­tését, a békét, a szebb, boldogabb életet biztosítják 1 Az új esztendőben biztosan nem fognak elmaradni a Jő munka eredményei, amelyeknek bizonyára mindannyian örülni fogunk. Az előttünk álló út világosan mulatja, hogy vágyaink az épitó, jó munkára alapozva, a tervek teljesíté­sére, túlteljesítésére épülve valósíthatók meg. Nem könnyű feladatok előtt állunk, de az 1957. évi tapasztalatok azt mu­tatják, hogy megvan az erőnk, a tudásunk és akaratunk, valamint számos tapasztalatunk ahhoz, hogy becsületes dol­gozóink, — köztük szakszervezeti aktíváink — eredményesen végrehajtják ezeket. Ehhez a munkához kívánunk erőt, egészséget, jókedvet, boldog új esztendőt! A SZAKSZERVEZETEK MEGYEI TANÁCSÁNAK ELNÖKSÉGE. Üj évet írnak a megye állami gazdaságai. A tegnap lezárt esz­tendő meghozta a várt eredményt. Az eredménymuta'ók még nem véglegesek, a mérleg csak tél felé lesz kész, de a körvonalak zt mutatják, hogy állami gazdaságaink mintegy 40 millió forint tiszta nye­reménnyel zárták az 1957-es esztendőt. Az igazgatóság, tudva jól, hogy a termelés kiszélesítésének, a ho­zamok növelésének alapja a kor­szerű létesítményekre való ráfor­dítás — az idei gazdasági cvben 33 millió 801 ezer forint értékű beruházást számít megvaló­sítani. A gazdag év eredményeként a be­ruházandó összegből 26 millió 976 ezer sajat es csak 6 3 millió az gyéb forrás. A *rj bPH’hfi­I zások közül érdemes megemlíteni. ! hogy a fiatal szőlő- cs gyümölcs- tclcpítvényekre 9 9 millió fo­rintot fordítanak. I j Három és félmillió költséggel bc- j fejezik az 560 vagon befogadóké- 1 pességü modern gyümölcstárolók 'építését, amelyeken vasút megy Imajd keresztül s úgy bonyolítják le a szállítást, gok 1,8 millió forintos költséggel három modem szőlőfeldolgozót kapnak, s építenek 2 ezer hekto­liter betonhordóí. Üj, modern gé­pekre 639 ezer forintot költenek s építenek 4,5 kilométer bekötő­utat. Közel egymilliós költséggel 186 hold erdő telepítési és gon­dozási munkáit végzik cl. Belvízvédelemre, talajjavításra, meszezésre, altalaj*rágy ázásra egymillió forintot fordítanak. Szociális, kulturális beruházá­sokra — a gazdaságok saját ter­vein kívül —, az igazgatóság 2,5 millió forintot irányzott elő. Eb­ből számottevő az építendő 16 la­kás és a Balkányba tervezett or­vosi rendelő, valamint fürdő. •♦» ♦♦♦«»++*+4» * ***** *» Tiszalöki \ távmondat \ Tiszalök szempontjából * jelentős lesz az 1958-as év. f Már mind a három turbina * működni fog, áramot fog adni az iparnak, a városnak és a falvaknak. A duzzasztó­műnél is sikerrel történt meg a hajózsilip-kapu ki­próbálása. A kapu működik. Ezzel hajózhatóvá válik a • Tisza egészen Záhonyig és a 5 Bodrog, valamint a Keleti « Főcsatorna is. Gondoskod- J nak teher- és személyszáj- • lító hajókról, hogy már a 5 nyár elejétől megkezdőd- ♦ hessen a hajózás. ; Két ládagyárat is építenek az idén, Balkányban és Nyírma- d&n. A BZőlőtelepítvényekcn kívül je­lentős beruházást kapnak a gaz­daságok. A szőlőtermelő gazdasá­Egy a győztesek közül A mezőgazdaság minden területén' jóleső érzéssel tekintünk vissza az elmúlt évben megtett útra. Mint az ország minden mun­katerületén, úgy itt is sok nehézséggel kellett megküzdeni, míg eddig elérkeztünk. A küzdelmes életből alaposan kijutott a gépál­lomásoknak is. Először kellett a maguk emberségéből fenntartani az üzemet 3 ez — megmondhatjuk — sikerült. A megye 16 gépállomása közül már kilenc fejezte be éve« tervét, a Nyírbátori Gépállomás iä. Ez a gépállomás a főbb mun­kák tervét a gépi kapálás kivételével, — jóval 100 százalék fölött teljesítette. S ami nagyon fontos, munkája minősége ellen egy százalékos kifogás sem merült fel. A különféle mutatók mellett a legbiztosabban az egy traktoregységre eső nonnálhold-teljejít- mény ad tájékoztatást. A gépállomások átlagában ez a szám 450— 500, itt 629. A gépállomás a tervezett 121.13 forint önköltséggel szemben 8.1 százalékos megtakarítást ért el. — A fentiek, a szociális kulturális, egészségügyi és egyéb eredmények mellett azzal is kiér­demelte az elismerést, hogy a szövetkezeteknek határidőre mindig elvégezte a munkát, és szerződéses kötelezettségeinek 116 5 száza­lékban eleget tett. Nyírcsalioly — Porcsalma nyomában j I A párEépítés néhány feladatáról A porcsalmai kezdeményezés­hez a nyírcsaholyi dolgozók is csatlakoztak. Először kibővített [végrehajtó bizottsági ülésen, majd ^tanácsülésen vitatták meg a köz­ség szépítésével, csinosításával Sösszefüggő kérdéseket. A tanácsülésen, ahol a porcsal- fcnai kezdeményezéshez hasonló­im vitatták a községfejlesztési tervet, a megvalósításra váró lé­tesítmények sorrendje felett volt élénk vita. Végülis úgy döntöttek, hogy legfontosabb a tető alatt lévő óvoda építésének befejezése, majd a járda továbbépítése és a Kossuth utca, valamint a tűzoltó­szertár kibővítése, árkolások, csa­tornázások, átereszek és kutak rendbehozása. Lengyel Sándor, járási tanácstag, Nyírcsaholy. A KISZ-szerrezetek életéből A* Állami Áruház kiszistáinak decemberi taggyűlésére meghívták n pártszervezet titkárát, a szak- sz nezeti elnököt és az igazgatót, T bb idős kommunista is részt Vett a taggyűlésen. A vezetőség beszámolója a B’SZ I. országos értekezletének szellemében zajlott le. Ivanov elvtárs, az áruház vezetője kérte • fiatalokat, hogy az elhangzott fogadalom szellemében éljenek és d. gozzanak, legyenek példaképei s többi Halainak. ★ A máriapóesi kiszisták ünnepi taggyűlésén résztvettek a párt- cs a gazdasági vezetők is. A taggyű lésen két fókérdés szerepelt: „Hű­ség a néphez, hűség a párthoz", „Együtt az ifjúság tömegével a szocialista Magyarországért”. E két jelszó tükrében határozták meg a feladatokat is. Többen rá­mutattak: hogyan lehet a KlSZ-er, kívüli fiatalokat is bevonni ezek­be a munkákba. Szó volt a fia­talok szórakozásának biztosítása ról, az ifjúsági akad.cmia, a szak- tanfolyamok sikerének biztosiiá ; sáról is. Uj gépek a helyi iparban I Eredményekben, megpróbálta I ■*“* tásokban bővelkedő észtén- Időtől búcsúzunk. Olyan évtó I amely hősi korszaka volt a párt Xépitésnek is. Sőt elsősorban en |nek! A dolgozó nép vezető szer Ivét, a pártot szerveztük újjá a ♦elmúlt esztendőben. A pártban in ♦ dítottuk el a vérkeringést először ♦ Nagy munka volt. Igazi kommu jnista munka, amelyre aligha vol ; [példa az elmúlt tizenhárom esz ;; tendő alatt A történelemben ta ! dán az egyik legnehezebb idősza) [volt 3 956 októbere, novembere : amikor a magyar kommunistái íkibontotiák a proletár inlernacio, [nalizmus vörös zászlaját és « í Magyar Szocialista Munkáspárt­iba hívták a munkásosztály, i 'dolgozó parasztság és a néphez hí j értelmiség legjavát. S a magyal |nép legjobbjai, az igazi hazafiak •a kommunisták jöttek és csata­sorba álltak. Harcoltak, dolgozlak ;ott küzdöttek az elsó sorokban [hogy a szocialista világtábor se­gítségével talpra állítsák orszá­gunkat. . És nemcsak a fegyverek csatá­rjában győztünk. Nem! Másban is, ÚErőt öntöttek a kommunisták a »kétkedőkbe, a kishitüekbe, báto- »rították a megfélemlítetteket, si­kkeres harcot vívtak a marxizmus ‘leninizmuslól idegen revizionista ► nézetek ellen. De ugyanakkor ► őrködtek azon is, hogy a szektáns fdogmatista nézetek ne akadályoz­nák a kommunisták befolyását t I tömegek között. ► A nagy lecke — mert az volt [az októberi ellenforradalom — {megtanította a magyar kommunis Mákat arra, hogy a párt egységért jva'óban úgy vigyázzanak, mint i. [szemük fenyőre. [ Sokat tettek megyénk pártszer­vezetei a párt szervezeti, ideoló [giai é3 cselekvési egységének {erősítése érdekében. Tisztult t Málháim-. siker koronázza az int rika elleni harcukat. A párt or­szágos konferenciájának határo­zata alapján a helyi politika ki­alakításában is olyan kezdemé­nyezések születtek megyénkben, mint a porcsalmaiaké, amelyhez, ha lassan is, de csatlakoznak a községek dolgozói, a falvak népei, A megye kommunistái a népre támaszkodva azt akarják, hogy Szabolcs-Szatmár, ez a valami­kor elmaradt országrész az anya­gi és kulturális élet egyik fontos fellegvárává fejlődjék. A hétköz­napok hőstetteinek számtalan megnyilvánulását, az eredmények egész láncolatát sorakoztathat­nánk fel az elmúlt tizenhárom évből, ami bizonyltja a kommu­nisták , eme törekvését. Az eredmé­nyek, a tények győzték meg az embereket a kommunisták igazsá gáról, ügyük helyességéről. S pár­tunk, amely az ellenforradalom idején csak néhányszázas létszá­mú volt, mert az igazság nyelvén beszélt az emberekhez: ma mé­lyen él a tömegekben s csaknem tizenötezer kommunista dolgozik a nyírségi homokdombokon, a szatmári, beregi tájakon, s hir­deti a párt szavát, igazát. üé most, amikor bezárjuk az ^ óév kapuját és az 1958. esz­tendő küszöbét átléptük, mi kom­munisták bátran és őszintén beszé­lünk eredményeink meheu hi­báinkról is. S ezt azéit tesszük a pártép.tés munkáját illetően is. mert tudjuk: ez a terület, amely­re a legnagyobb figyelmet kell fordítani. Megtanultuk, hogy a pártban mutatkozó eredmények és hibák azok, amelyek leggyorsab- ban éreztetik hatásukat az egész társadalomra, a város, a falu ele téré, fejlődésére, t ez oem kö­zömbös a mi számunkra. Ezért mondjuk most is, hogy minden kommunista szent köte­lessége a párt egységének továb­bi erősítése. Ez a legfontosabbfeb adat. Különösen az ideológiai é« a cselekvési egység további szi­lárdítása érdekében van tenni­valónk megyénkben. Megmondjuk őszintén, hogy a határmenti já­rások községeiben eléggé érezhe­tő még a sovinizmus, a nacionaliz­mus, e káros nézetek hatása. S bizony ezektől pártszervezeteink sem mentesek, a következő idő­ben alapos {elkészültjéggel, sok­irányú munkát keli kifejtenünk annak erdekéoe, hogy a marxiz­mus—len in izmus tói idegen néze­tektől megtisztítsuk az emberek tejét. Egyes helyeken még kommunis­táknál is tapasztalható a mezo- gazuaság szocialista átszervezésé­nek meg nem értése. Mindez azt bizonyítja, hogy bőven van tenni­valónk az ideológiai egység erős.. te se érdekében. Ma már, igaz, el­vétve találkozni durva hibáival, amely a part tömeg'oeio'.yas .1 akadályozná. A jármi példa azon­ban figyelmeztet valamennyi kommunistát. (Itt egyes öruejű, beképzelt emberek önker.yesked- tek) Amikor mi azt mondjuk, hogv a főveszély a revizionizmus, s elsősorban e nézet ellen kell harcot folytatni pártszervezeteink­nek, akkor egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a szektás, dogroatista nézetek elleni harc­ról. A zokban a pártszervezetekbe»!, ahol a kommunisták vi­gyáznak a párt egységére, mun­kájukat siker koronázza. Az eper- jeskei kommunisták a falu népé­vel egytértve értek el komo'V 2 ' gerek, téglavágó aufoma'ák be­szerzésére, mig a Húsipari Válla­lat hidralikus töltőgépet, a Sütő­ipari Vállalat pedig több, m:nt 276 ezer forint érfékben dagasztó­gépeket, stb. vásárol. A Sütőipari Vállalatnál egyébként az. idén egy korszerű gozkemence építését is megkezdik, amely előreláthatólag 100 ezer forin'ba kerül. A megye helyi ipari vállalatai ’ a három éves terv során jelentős összegeket fordítanak gépesítésre. A géppark felújítása, illetve kor­szerűsítése már az idén figye­lemreméltó lendületet vesz. Hogy csak néhány érdekesebb adatot említsünk, az Építőanyagipari Vállalat 1958-ban 249 ezer forin­tot fordít teknőske verők, törőhen-

Next

/
Oldalképek
Tartalom