Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-13 / 136. szám
IDS’?, június 13, esűtörtSk Emeljük a társadalombiztosítási munka színvonalát Járási tűzoltóversenyek Kedden az SZMT székházénak nagytermében az SZMT elnöksége az SZTK ügyvezetője, az üzemi TT titkárok és SZTK ügyintézők értekezletét tartottak, megheszélték a megye társadalombiztosítási munkájával kapcsolatos feladatokat, elsősorban a szakszervezeti szervek feladatait. Ugyanis az elmúlt hónapok tapasztalataiból kiindulva az SZMT elnöksége a területi bizottságokkal és az SZTK alközponttal arra a megállapításra jutott, hogy a társadalombiztosítás» munkában káros visszaesések vannak. A visszaesés sürgeti a dolgozók érdekképviseletének, egészségük védelmének helyzetén történő javítást, — ami egyben — ennek következményekép a gazdasági munka nagyobb eredményeit segíti. Az értekezleten Szilágyi Menyhért elvtárs, az SZMT elnöke beszélt arról, hogy mi a jelenlegi helyzet megyénk társadalombiztosítási munkájában 1950 óta az állami társadalombiztosításról, szaK- szervezeti társadalombiztosításra tértünk át. Az elmúlt hat év tapasztalatai igazolják, hogy a szakszervezeti társadalombiztosítási tanácsok és albizottságok képesek a feladatra. A megyében mintegy 400 szakszervezeti bizottság végezte ezt a munkát és 75 üzemben kifizető helyet létesítettek. Utóbbiak jártasabbak a társadalombiztosítási munkában, mint azok az üzemek, ahol nincs kifizető hely. A múlt 5v októberéig dicséretesen és kielégítően végezték feladatukat. Szakszervezeteink általában tudják, hogy a dolgozók érdekvédelmében az ember, mint legfőbb érték, és egyben a népgazdaság érdeke áll. zottságokat. aktívákat, másrészt pedig megmutatták a meglévő hibákat. A jó és rossz példákból okulva hasznos tapasztalatokkal gazdagodtak az értekezlet résztvevői. Hozzászólás Ukkal segítettek megmutatni a hibákat, tanácsot adtak a hibák kijavításához és elmondották problémáikat is a munkában. Az értekezlet megmutatta hasznosságát abban is, hogy a hozzászólásokból kiérződött az aktívák felelősségre döbbenése, az Ígéret, hogy megyénk társadalombiztosítási munkájában rövidesen jelentős javulás lesz, emelni fogják .a társadalombiztosítási munka színvonalát. O. A. 9 dolgozók érdekvédelmének elhanyagolása ember és államellenes bűn Sajnos, a létrehozott társadalombiztosítási tanácsok és albizottságok október óta sok üzemben elhanyagolták feladatuk végzését. Énnek következtében a táppénzes létszám olyan magas százalékra emelkedett, amil zturf. még nem volt példa, amióta szakszervezeti társadalombiztosítás van. Az elmúlt év harmadik negyedében átlagosan 2.1 százalék volt a táppénzesek százaléka, idén az első negyedévben januárban ez a '•'ám ?B százalékra, februárban 3.1 százalékra, márciusban 3 százalékra ' emelkedett. A gyógyszerköltség a múlt év harmadik negyedében 1,300.000 forint körül volt. idén sajnos az első reevedében januárban 1,300.000, februárban 1,490.000. márciusban pedig 1,700.000-re nőtt. A társadalombiztosítási munka fogyatékosságai az üzemi szakszervezeti bizottságok rossz munkájára is mutatnak, hiszen az űb-ék felelősek a társadalombiztosítási tanács működéséért. Sok helyen meg vannak ezek a bizottságok, de csak papíron, ahol pedig élnek, csak alkalomszerűen végeznek munkát. Legtöbb helyen a TT ülésen csak a segélykérelmeket tárgyalják, s másul nem törődnek. Üzemi bizottságaink munkaterveiben nem szerepel a TT-vel való foglalkozás, ami megmutatja a felelősség hiányát a dolgozók érdekvédelmében. Javítsanak a munkán az egészségügyi albizottságokaz üzemi kifizető helyek, a beteglátogató csoportok, — dolgozzanak az aktívák Vannak jó példák a megyében, üzemek, ahol meglátszik a társadalombiztosítási munka eredménye. Ilyenek: az Alkaloida Vegyészeti Gyár, a Kisvárdai Vulkán, a Nyír’oogdányi Kőolajipari Vállalat és a Dohányfermentálógyár is. A TT üléseken tárgyilagosan döntenek a segélykére1- mek felett és kikérik a bizalmiak véleményé' is. Az egészségügyi albizottságok gondoskodnak a megbetegedések megelőzéséről, intézkedéseket tesznek az üzemi közegészségügy kialakítása. egészséges munkakörűimén vek biztosítása ügyében. Ellenőrzik a konyhák, óvodák, naoköziotthonok, munkásszállások. üzemrészek rendjét. tisztaságát, gondoskodnak arról, hogy * dolgozók résztvevőnek a szűrővizsgálatokon és arról fs, hogy a munkahelyen jó Ivóvíz is legyen. Sajnos, a jó példa nem általános. A boteglátogató csoportok idejében látogassanak el a megbetegedett dől >,ozóhoz. nyújtsanak segítsenek részére és segítsenek leleplezni a táppénzcsalókat. Az üzemi kifizetőhelyek vizsgálják a táppénzes betegek statisztikáját, intézzék gyorsan a jogos táopénzkifizetéseket, ugyanakkor ne nézzenek el semmiféle szabálytalanságot. Különösen az igazgatók figyelme' hívjuk fel arra. hogy ne cseréljék a kifizetőhelyek ügyintézőit, mert a -apasztalatok azt bizonyítják, hogy a gyakori cserék zavarokat, ráfizetéseket okoznak. A táppénzesek számának jelentős csökkenését eredményezi, ha a társadalombiztosítással foglalkozó tanácsok és albizottságok rádöbbennek nagy felelősségükre, jó munkájuk jelentőségére, nagy értékére. Az üb-ék munkatér vükben szerepeltessék a t ársadalombizottságokkal való foglalkozást, segítsék, ellenőrizzék munkájukat. Mozgósítsák az aktívákat vállalt kötelezettségük pontos és eredményes teljesítésére. Erről volt szó az értekezleten. Szilágyi elvtárs beszámolója számos jóidat sorolt fél, amelyek részben dicsérték a jól dolgozó öi-Márcsak pár nap választja el a tűzoltókat attól, hogy a községi, állami gazdasági, gépállomási, termelőszövetkezeti és üzemi önkéntes tűzoltó testületek csapatai járási szinten öszszemérjék ügyességüket. A járási versenyek minden évben új lendületet adnak az önkéntes tűzoltó munkájához. A versenyeket júniusban rendezik meg valamennyi járásban. Ez a verseny lehetőséget ad arra, hogy a csapatok felkészültségüket a dolgozók előtt megmutassák. A tűzoltócsapatok már a tél folyamán elkezdték a felkészülést, mivel elméleti és gyakorlati verseny is lesz. A versenyre való készülés komoly feladat elé állítja az önkéntes tűzoltóság tagjait, mivel a versenyen nagyon sok esetben Nem szőlőnk bele a termelőszövetkezetek boldogulásába, abba, hogy — a szocialista magyar mezőgazdaság teljes kibontakozása érdekében, — milyen módszerekkel, milyen helyi adottságok felhasználásával teremtik meg a jövő boldogulásának alapját. Nem szólunk bele, ha nem a kizsákmányolás nyílt, vagy burkolt formája rejlik a szövetkezeti cégér mögött. Nem szólunk bele, mert az elmúlt évek „beleszólásai” igen sokba kerültek termelőszö ve tkezeteinknek. Nem szólunk bele az életükbe, de felhívjuk a figyelmüket, ha valami veszélyt látunk, legyen az akár éppen csak kibontakozóban is. Jelezzük a rendellenességet, hogy aztán döntsenek: hogyan javítsák ki a jelentkező hibát. Nem látszik nagy dolognak amiről éppen most akarok szólni, de sajnos nemcsak egyedülálló, hanem elég általános jelenség: a gazdasági létesítmények és más beruházások állagának megóvása. A zsurki Petőfi Temelőszövetkezet udvarán járva mindenkinek szemébe tűnik, hogy elég jól gépesített a gazdaság, hogy a nagyokkal kezdjük; egy traktor, fogatos fűkasza, vízemeíő berendezés, burgonyaválogató, kalapácsos daráló, körfűrész, vetögépek és fogatos kaparok, gyűjtő, amit látni lehet. Ennek a szövetkezetnek a tagjai megvédték a közös vagyont az ellenforradalmárokkal szemben, büszkék a növénytermelésben elért és mutatkozó eredményeikre, de mégsem körültekintőek mindenben. A gondosság alól pedig a gépek, épületek maradtak ki. A felsorolt gépek az udvaron álllngáinak, ez itt, az ott. A 20 kalapácsos daráló garatja félig telve esővízzel, a fűkasza kerekei között a gaz vert tanyát, a fűrész, vetögépek. a burgonyaválogatós a többi gép a rozsdával viaskodnak. Egy nem kisméretű pince bejáratát a lecsüngő iszalag és az omladék tenné romantikussá — ha már nem lehetne felhasználni semmire, a két silókút egyikében lévő jelentős vízmenynyiség a másiknál a düledező falak nemcsak hirdetik, hogy az idén nem silóztak a szövetkezetiek . . . Azt mondtam, hogy nem jelentős az egész, hogy csak apróság. De nem az, mert itt a Petőfiben mondjuk 100.000 forintos értékről van szó. de mennyi van a többi szövetkezetben, még az olyanokban is, ahol valóban észre sem lehet venni a meglévő javak lassú, de alapos pusztulását. Nézzenek szét a szövetkezetek a házuk táján, a saját érdekükben teszik! (-u. -s.) gyakorlott tűzoltók vesznek részt, akik mögött már több éves tapasztalat áll. A versenyen eredményesen szereplő csapatokat jutalmazásban részesítik, azonkívül, hogy a munkájukat az egész dolgozók elismerik. A versenyek után a csapatok tagjai közös ebéden vesznek részt, majd pár járás kivételével — reggelig tartó táncmulatság szórakoztatja » résztvevőket. A járási versenyek befejezésével nem ér véget az önkéntes tűzoltóság munkája, mert a jtrási elsők készülnek a megyei versenyre és ugyanakkor valamennyi testület szaktanácsokkal segíti a mezőgazdaság; termények megelőző tűzvédőimének betartását (aratás, behordás, cséplés tűzvédelmét), mely nem kisebb feladat. mint a versenyre való készülés. A községi tűzoltó elvtársak a felsorolt feladataik mellett készen állnak arra, hogy a bajbajutott embertársaik segítségére siessenek éjjel-nappal. A járási versenyekre sze-etettel várja a dolgozókat a versenybizottság. A zene utcáján A Herzen utca két mosztcvai parkot köt össze. A várost díszítő művészek azt a feladatot kapták, hogy ezt az utcát a fesztivál idejére a muzsika birodalmává változtassák. Ez nem igényel különösebb erőfeszítéseket, hiszen ebben az utcában találhatjuk a moszkvai „Csajkovszkij”-konzervatóriumot, a fesztivál zenei központját. A zeneiskola hallgatótermeiben számos szovjet és külföldi pedagógus, zenész gyűl majd öszsze, hogy kicseréljék tapasztalataikat és a „zene nyelvén ’ elbeszélgessenek egymással. A legkiválóbb külföldi zenepedagógusok nyílt órákon adják majd át tapasztalataikat. A lelkes készülődés nyomait tapasztalhatjuk az iskola falain belül is. A hallgatók saját műsoraikkal és ajándékokkal kedveskednek majd látogatóiknak. A zeneszerző tagozat hallgatói saját műveiket mutatják majd be. A zeneiskola tanulói is indulnak azokon a zenei versenyeken, amelyeknek győztesei a fesztivál küldöttei előtt mutatják majd be tudásukat. A városi döntőből az iskola hét zongoristája és számos énekese került az országos döntőbe. Beszélgettem Galina Mijeszerovával, a városi zongoraverseny győztesével is» Galina a vilniusi zeneiskola harmadik évfolyamára jár. — Nagyon szeretném bemutatni tudásomat a fesztivál küldöttei előtt :—■. mondotta. — Jó lenne meghallgatni a külföldi zongoristák, és a nemzetközi zsűri tagjainak véleményét. :;. így készül a „zene birodalmának fellegvára” a fesztivál vendégeinek fogadására. A. SzuszanyinXL, >»«♦»»«»»»»»♦«* Tűzkár — kártérítés nélkül A közelmúltban J ármi községben kéménytűz következtében leégett Kállai Mihály cserepes lakóépülete és istállója. A keletkezett kár közel 80.000 Ft-o% tesz ki. Amikor a ház, meg az istálló már égett, akkor szaladt Kállai Mihály felesége az Állami Biztosító helyi megbízottjához: Kiss Sándorhoz, hogy megkösse vele az önkéntes biztosítást, abban a hiszemben, hogy meg fogja kapni a kártérítés összegét. Persze, az önkéntes biztosítás előzetes megkötése nélkül erről szó sem lehet, igy az Állami Biztosító Kállai Mihály Meglepetések ez „Annában" Két nagy adag fagylaltot kértem vasárnap délután 4 órakor az Anna zenés-cukrászdában. Természetesen zene nélkül, mert négy órakor még vasárnap sincs zene. A kiszolgáló magas hölgy 8 forintot kért és a zsebébe sülyesztette az összeget s ahogyan jött ridegen, hidegen távozott. ..Ugyanitt hétfőn szintén két nagy adag fagylaltot merészeltem fogyasztani a 26—28 fokos meleg jóvoltából. A kiszo!gálónő 7 forintot tett el kedvezőbb és szívesebb arccal, mint vasárnapi kolléganője. Nem kevés csodálkozással nyugtáztam az árváltozást. Még is van fejlődés — az árak mintha csökkennének. Nem is merek ma elmenni, nehogy 6 forintot kérjenek ... Nem szeretem, ha velem szemben bárki is jószívű. Ami a fagylalt minőségét illeti, őszintén szólva nem veit valami elragadó. Pe •sze kárpótolt a hűvös és romantikus te rém, amely busásan honorálta néhar perces várakozásom. Csak némileg a. kedvetleníteti el, hogy az esztétika legújabb korszaka hanyatlásának jeleit véltem felfedezni, nevezetesen a szoba belső képén. Ahogy belépünk, balkéztől a sarokban, mint egy mai absztrak mester freskója, óriási kar emelkedett felém, amit közelebbről nyugodtan felismertem, szimpla munka, egyszerű vakolat omlás, uram bocsa’ vedlés volt az „Anna” belsejében. A kedves szemlélődést azt tetőzte, hogy kellemetlen ismerősöket láttam betolulni, teljes otthonossággal a terembe. Az ilyen nőkkel leginkább az utcán sem szívesen találkozik az ember, nem pedig . jy csztályonfelüli és zenés cukrászdában, ahová felüdülni, szórakozni járnának a nyíregyháziak. Ahol ilyenek megfordulnak, ott szedi a sátorfáját a rendes vendég és tovább áll... Nem volt más mód, egy utolsó reményt melengetve a ben-omben, távoztam, hátha megtalálják a módját az illetéke ek. hogy ezek a :úrzs•endég^k a nekik megfelelőbb helyen ■ rakózzanak ... P. C. kártérítési igényét kénytelen volt elutasítani. Igen sokan a megyében abban a hiszemben élnek még ma is, — és elég helytelenül —, hogy ha tűzkáruk lesz, majd az Állami Biztosító helytáll, hiszen éveken keresztül fizették, a kötelező biztosítás díját. Az Állami Biztosító valójában helyt is áll és minden fillér kárt megtérít, de csak olyat, ahol az érdekelt felek előzetesen gondoskodtak arról, hogy önkéntes biztosítást kössenek. Ugyanis a kötelező biztosítás — miként azt a rádió, sajtó és az Állami Biztosító minden egyes ügyféllel Írásban is közölte — 1957 március 31-ével megszűnt és annait alapján most már semmiféle kárigénynek alapja nincs. Az Állami Biztosító ezúttal is felhívja a magye lakosságát, hogy fogadja szívesen kiküldötteit, és velük az önkéntes biztosítást sürgősen kösse meg, Az Önkéntes biztosítás feladásának van egy egészen egyszerű, más módja is, — ha meg a kiküldött nem ért oda, — ugyanis minden érintett lakóépület és mezőgazdasági tulajdonnal rendelkező ügyfelét az Állami Biztosító írásban is felhívta és ezen írásbeli felhívásnak csekklapot is mellékelt a díj befizetésére, és hogy mennyit kell az önkéntes biztosítási díjért fizetni az az értesítő levélben pontosan meg van írva. Állami Biztosító SzabolcS-Szatmár megyei Igazgatósága.
