Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-11 / 134. szám
o KELET MAGYARORSZÁG 1951. június 11, kedd Megkezdte tanácskozását a budapesti pártaktiva j Gondolatok i (Folytatás az 1. oldalról) dalmámak kell lennie. Ezzel természetesen sok minden jár együtt. Mindenekelőtt nem nézhetjük el, hogy bárki is passzív legyen a pártmunkában. A párt jelenlegi helyzete, a párttagságnak, az összlakosság számáhaz viszonyított kisebb száma kötelezően előírja a pártszervezetek számára, hogy minden eddiginél jobban támaszkodjanak a tömegszervezetekre. Csak így juthat el a párt szava a legszélesebb tömegekhez. A kommunistáknak elsősorban a szakszervezetekben kell aktiv tevékenységet kifejteniök. Megtaláljuk a közös nyelvet az értelmiséggel és az ifjúsággal Egyik' legfontosabb .feladatunk, hogy a proletárdiktatúra .mai viszonyai között, a fővárosi értelmiség egészével megtaláljuk a‘ közös nyelvet. Tettekkel kell megcáfolnunk azt a rágalmat, hogy pártunk értelmiségellenes. — Sokszor mondtuk és ma újra kijelentjük, kommunista nem lehet értelmiségellenes. De el kell ismernünk, hogy az elmúlt időszakban, az októberi eseményekkel kapcsolatban, jó egynéhányszor elég summásan intéztük el az értelmiséget. Többségüket megzavarták az októberi események. Ez nem kétséges. De ebből.nem szabad semmi szín alatt sem olyan következtetést levonni, mintha az értelmiség egésze az ellenforradalom oldalán állt volna. Az értelmiségiek egy része derekasan kivette a részét a rend helyreállításából, a termelés beindításából, irányításából. Mi azt kérjük a még visszahúzódó értelmiségiektől, álljanak a nép mellé, s úgy vegyék ki részüket a szocializmus építésében, ahogyan a haladó értelmiség ezt a múltban is tette. Biztosítsuk őket, hogy né' pünk megbecsülése nem fog elmaradni. Mindamellett fel kell vetnünk az ideológiai, a politikai, a kulturális élet területén ma meglévő helyzetet, amelyen közös jóakarattal feltétlenül változtatni kell. Marosán elvtárs részletesen elemezte, melyek voltak az okai annak, hogy tévútra lehetett vinni az ifúság egy részét. Bár a fiatalok körében még mindig vannak olyan viták, hogy október forradalom vagy ellenforradalom volt-e, mégis az ifjúság zöme már rájött arra: ha október előkészítőinek és véghezvivöinek restaurációs szándéka sikerült volna, akkor a munkás- és parasztfiatalok közül ma már egy sem lenne az egyetemeken vagy legfeljebb olyan lenne az arányszámuk az urak gyermekeihez képest, mint a múltban volt. Gazdasági helyzetünk megszilárdítása forradalmi tetteket követel Szükséges a termelési, gazdasági kérdésekről bővebben beszélni, annál is inkább, mivel a kerületi aktívaértekezleteken kevés szó esett erről, holott az állami ipari üzemek több mint 40 százaléka Budapesten van, az ország ipari munkásainak és alkalmazottainak több mint 48 százaléka Budapesten dolgozik és az állami ipar termelési értékének 50 százalékát Budapesten termelik meg. A párt tagjai, a budapesti kommunisták legyenek tudatában annak, hogy a proletárdiktatúra soronkövetkező feladatként a munkásosztály hatalmának további megszilárdítása érdekében, a pártmunka homlokterébe a gazdasági szervező munka kerül. Ismeretes az a mélypont, ahonnan novemberben elindultunk. A termelési mutatók fióTLapról-hónapra javuló képet mutatnak. A szénbányászat termelési tervét fnájus hónapban 105.3 százalékra teljesítette^ A budapesti üzemek 1957 januári termelését 100-nak véve. februárban ehhez viszonyítva 122, márciusban 129, áprilisban 140 százalékot értünk el. Tehát áprilisban januárhoz viszonyítva 40 százalékkal több terméket állítottunk élő Budapesten. Az egy munkás egy napra eső termelékenységi mutató vizsgálata, azt jelzi, hogy 1957 januárhoz viszonyítva áprilisban a budapesti állami üzemekben a termelékenység 39 százalékkal emelkedett. 1957 áprilisában az 1956. évi áprilisban elért termelésnek 97 százalékát, a termelékenységi szintnek 98 százalékát értük el a budapesti állami üzemekben. A gazdasági eredmények, hadd mondjam meg, nemcsak az ipari termelőüzemekben, hanem népgazdaságunk minden területén megmutatkoznak, a kereskedelemben, . a közlekedésben és így tovább. Az eddig elért gazdasági sikereink azonban ne tévesszenek meg bennünket. Az eredmények csak kezdetiek! Nézzük például az ipari termelésünk „kenyerét” szolgáltató szénbányászatot. A nagyszerű képet árnyékfoltok tarkítják. És bár május hónapban túlteljesítették terveiket, de 1956 májusához képest kb. 126 ezer tonnával termeltek még kevesebbet. Ez pedig nagyon, hiányzik ipari üzemeinknek, így a budapesti ipari üzemeknek is. A termelés gazdaságosságát illetően is bajok vannak még. Amíg 1956 április hónapban egy tonna szén termelésének önköltsége kb. 154 forint volt, 1957 áprilisában kb. 223 forint. Amint a számok mutatják, a tervek mennyiségi teljesítése körül nincs nagyobb baj. De a gazdaságos termelést illetően van; elmaradás. } A gazdasági sikerekhez} vezető utat a központi ve-} zetés csak megjelölni tud-} ja annak megvalósítását, a* tartalékokat, az ezt szol?* gáló forrásokat az üzemek-* ben a munkások és veze-* tőink ismerik igazán. A mi jelenlegi helyze-1 tünkben a termelés terű-} leién forradalmi «selekede-tek egész sorára, a kom-; munisták kezdeményezésé-; re, példamutatására van; szükség. És én csak néhány; eszköz megjelölésére va-i gyök képes. ; Ezek közül első helyre’ teszem a szocialista mun-t kaversenyt, a szocializmus} építésének ezen kommu-j nista módszerét az ellenfor.; radalom túl gyorsan el te-; mette. J A szocialista . .munkaver-; senyt a munkások az. üze-; mek egész sorában, minden' központi szervezés nélkül újra kezdeményezték. Ezen’ kezdeményezés szélesítése ‘ során ügyelnünk kell ar-! na, hogy ne a régi, rossz,* bürokratikus és formális munkaversenyt . támasszuk fel, mert „kincstári” munkaversenyre nincs semmi szükség. De annál nagyobb a szüksége az igazi, a szocialista munkaversenynek. Mindezeken túl — természetesen — gazdasági célkitűzéseink megvalósulásának legfőbb biztosítéka, ha a termelés pártellenőrzése, a termelés pártirányítása, a termelő munka minden szintjén megfelelő módon érvényesül. A csepeli kommunisták már élére álltak a gazdasági harcnak — kövessék példájukat! Az 1957-es terv beruházásai igen alacsonyak, nem biztosítják a bővített újra-: termelést. Bővített újratermelés nélkül nincs fejlődés. Ezért pártszervezeteinknek igen behatóan kell foglalkoznak a gazdasági, termelési kérdésekkel, de nem a régi módon, a parancsolgatással. Marosán elvtárs foglalkozott Budapest községpolitikai kérdéseivel is. Budapest szociális, kulturális helyzete nem kielégítő. A főváros tanácsának és a Budapesti Pártbizottságnak községpolitikai programja nem volt. Ilyen program most készül, s foglalkozik Budapest újjáépítésével, a lakásépítkezésekkel, a városfejlesztéssel, a közlekedéssel. Nekünk most úgy kell végeznünk a munkánkat, hogy bebizonyíthassuk érdemesek voltunk a nagy bizalomra. Hogy bizonyíthatjuk ezt be? Ha politikailag, ideológiailag teljesen elszigeteljük az ellenforradalmi eszméket, ha leküzdjük a revizionizmus, a nemzeti kommunizmus’ téveszméit, ha megteremtjük pártunk szilárd egységét, elérjük tagságunk elvi szilárdságát, ha még az eddiginél is jobban elmélyítjük népünk barátságát a Szovjetunióval és a szocialista tábor többi országával, ha a munkapadnál mindent megteszünk, hegy a termelés és a termelékenység emelésével leküzdjük az ellenforradalom _ okozta károkat, és kijutunk} arra az útra, amelyen biz-} tonságcsan haladhatunk népünk jólétének emelése Télé — fejezte be előadói beszédét Marosán György elvtárs. Pedagógus Képzőművészeti) Kiállításon Most, mikor ezeket a] sorokat írom, nem bíráló] szándékkal akarok néhány megjegyzést tenni, Én is pedagógus vagyok, s a pedagógus nap alkalmával rendezett rajztanári kiállításunkon inkább személyes élményeim nyomulnak előtérbe. Közöttünk, pedagógusok között többen vannak művészi tehetséggel megáldva. Ez a kiállítás az kiállításuk. Azoké, akik hazatérve a munkájukból szórakozás, vagy belső kényszer hatása alatt fogják festőszerszámukat, elmennek valahová, valahová egy helyre, melyet szépkutató szemük meglátott, s megkapta lelkűket. L ázbahozia és üzi.i hajtja addig, migcsak meg' nem lesz a mű. A pihenés óráinak gyümölcsei a kiállított képek. Keletkezésük oka nem anyagi, haszon, hanem a szép alázatos szeretete. Mikor e sorokat írom, önkéntelenül is a szemem elé jönnek problémáikká igyekezetükkel, tehetse gükkel. A Művelődési Ősz tályon jól ismerjük és be csüljük őket. Ismerjük tehetséges köztük, de ese leg mostoha körülményei elvették a kedvüket egyik másik talán kéte kedik saját képességeibe is. Mi bíztatjuk őket. So kát várunk a főiskola végzett rajztanároktól i (A 11—12 szerző közű csak 3 végzett akadémiát Nem egy közülük megle petéiként hatott művelve Vannak olyan egésze fiatal főiskolát végzettek akik komoly ígéretet je terítenek arra, hogy me gyei képzőmüvészetün jövője nagyon szép kill tások előtt áll. K. Gy Versenyre hívjuk Hajdú-Bihar megye állami gazdaságait Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok igazgatói, főagronómusai, főkertészei, főkönyvelői, párttitkárai és üb. elnökei június 4-én Nyíregyházán tartott termelési aktíva értekezleten egyhangúan az alábbi határozatot hoztuk: A Szabolcs-Szatmár megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága kombájnolási versenyre hívja a Hajdú-Bihar megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságát az alábbi versenypontok alapján: . ... Igazgatósági szinten betervezett 5.383 kh. kombájnnal aratandó területet 8 . százalékkal növeljük, így 5,814 kh. őszi és tavaszi kalászos területén yégzünfc kombájnolási. - ... A kötelező 180 kh/q. helyett kombájnosaink a 200 kh/q. eredmény elérését tűzik ki célul. A betervezett 254.14 forint egy kombájnholdra eső költséget 10 százalékkal csökkentjük üresjáratok kiküszöbölésével, üzemanyag takarékosságai és a kombájnolásra alkalmas területek kihasználásával. A kombájnolás szemveszteségét 3 százalékon belül tartjuk. Ennek érdekében állandó ellenőrzést szervezünk. Legjobb szerelőink bevonásával minden kombájnnal szakmai segítségadást valósítunk meg. Egy kombájnholdra betervezett 28.30 kg. benzint, alkalmazott üzemanyagtakarékossággal 26 kg-ra csökkentjük-Fenti vérsenyvállalás megvalósítása érdekében as alábbiakat határoztuk él: A kombájnokhoz szükséges alkatrészek pótlásáról sürgősen gondoskodunk, figyelembe véve — a tavalyi tapasztalatok alapján — az előálló menetközbeni üzemzavarokat is. Az állami gazdaságok 29 kombájnját az aratás megkezdése előtt két héttel teljesén üzemképes állapotba hozzuk. Felülvizsgáljuk kombájnosaink szakmai tudását és a minőségi munka, üzemanyagtakarékosság, a gépkara' bantartás és kezelés legjobb módszereiről oktatást, szervezünk minden kömbájnosunk részére, A gépek kihasználása, a jövedelmezőség fokozása érdekében minden kombájnoló gazdaságban kötelességünknek tekintjük a komplex aratást, vagyis az - aratással egvidőben történik a szalma lehúzás, kazlazás, tarlóhántás, vetés és hengerezés. Az aratás megkezdéséig a gépek kihasználása érdekében meneiiránytervet készítünk. Ezzel egyidejűleg kijelöljük azokat a területeket, amelyeken kombájnolni fogunk és gondoskodunk arról, hogy maga a kombájnos megismerje területét. Ennek a versenyvállalásnak a teljesítésével gazdaságaink jövedelmezőségét globálisan mintegy 653.000.' forinttal tudjuk növelni. azdaságaink szocialista munkaversenyének mindenkori célja a minőségi többtermelés és ezen keresztül állami gazdaságainkban a jövedelmező gazdálkodás megvalósítása. ’■ Babolcsi Pál Molnár János MEDÓSZ elnök. igazgató; ZALKA MATE (1896-1937) VÍZSZINTES ► 1. Zalka Máté levelének nel vezetes mondata, amely ► szinte hitvallása ennek a l a nemzetközi szabadsághős► nek. A levelet 1937. június ► 4-én írta feleségéhez. (Folyr tatása függ. 1., majd vízsz. [ 19., illetve függ. 19. flO. Primitív világító eszköz. ► 11. Tűz ellen ilyen anyag kell., r 12. Német gépgyár rövidítés. *11. Bánat. í 17. Régi magyar férfi név. ► 18. Igekötö. , >-19. Zalka Máté levélrészletének ► folytatása (folyt. függ. 19.) ► 22. A borjú közepe! í 23. Létezik. ► 24. Aki tartozik (ék. n.). >25. Kötőszó. 26. Lekvár. 27. A felettünk levő kékség (ék. h.). 29. A vízsz. 30. kimondva. 30. Sistergő betűk. 31. Igekötő. 32. Gorgij regényének címe. 34. Sörivással egybekötött sport. 36. Török, arab név. 37. Déli étkezés. 38. Házi állat. 39. Kimondott betű. 40. Kétjegyű mássalhangzó. 42. A vjizsz. IS: közepe. 43. Mutató szó. 44. A vízsz. 27. helyesen. 45. Muszkli. 47. Azonos betűk az ábc végéről. -48. Takács Sándor. 5?. Sem'~az elején, sem a végén nem boldog!!! •53. Kerek szám — keverve!! 55. Kettőzve: gyerek seb! 56. Vissza: német fagylalt 57. Leánynév. 61. Vissza: jó cukros. . FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 1. folytatása. 2. Oroszul: mir. ' 3. A betűsor eleje keverve. 4. Fordítva ízesít: 5. Névelő. : 6. Bömböl. 7. Becézett fiúnév — félig. 3. Vízsz. 17. keverve. .9. Húros hangszer, a 2. betű hiányzik. 13. Állat-ház. 16. Kimondott betű. 19. A vízsz. 19. folytatása, ‘ az idézet befejezése. 20. Dallamutánzó szó. 21. Ezzel kezdődik és végződi) egy nagy madár. 28. Nagyüzem. 30. Sérülése. 32. Angyal Ottó. 33. A fehérgyarmati járásban van kis is, nagy is. 34. Személyes névmás. 35. Vissza: ellentétes kötőszó. 40. Magyar határállomás. 41. Fiúnév. *5. Mutatónévmás, kimondva. 46. Apaállat mássalhangzói. d9. Ilyen liget is van'!! "0. Antal Balázs. 51. Ige falta (személyragja szerint). 52. Régi dallamfajta! 54. Becézett női név. 56. Majdnem egészen balkezes!! 38. Vízsz/ 26. 59. -Járóhely. 6ó, Mutató névmás. Ql..Függ.- 55. mássalhangzói. Beküldendő: Zalka Máté bfc zako.dáSsal és nagy élniak'a* rássaí megírt utolsó levelének egyik 'mondatát tartalmazd •külső és belső kör megfejtése, Határidő: 1?“7. Június I*. . A helyes megfejtők közö« könyvjutalmakat osTttmfc WL
