Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-29 / 150. szám

KFÍ.ÉTM AGFAROftSZAG 1951. Június 29, saombat Adassunk ídelééen ;sen megválasztott ;ő a munka terme­­űgének egyik fontos '• ije. Célszerű ezért az ...re vonatkozó régi tapasz­talatokat feleleveníteni és kiegészíteni az új, korszerű gépek alkalmazása során szerzett ismeretekkel. Amikor a növény aratás­ra érett, életműködése még nem fejeződött be. A táp­lálóanyagok vándorlása, az anyagok átrendeződése a termésben még aratás után is tovább tart, sőt az elcsé­pelt termés sincs teljesen nyugalmi állapotban. Az ara­tási veszteségek csökkentése és a termés jó minőségének biztosítása gyakran megkí­vánja, hogy a teljesérés előtt megszakítsuk a nö­vény természetes életfolya­matát. Ilyenkor a magban végbemenő végső anyagát­rendeződés és a nyugalmi állapot mesterségesen ki­alakított környezetben kö­vetkezik be. Az aratás ide­jét ezért az határozza meg, hogy a növény mi­lyen mértékben hajlamos pergésre, a termés minő­ségével szemben milyen követelményeket tapaszta­lunk és hogy aratás után az utóérés számára milyen körülményeket teremthe­tünk, vagyis milyen mód­szerrel aratunk. Ezek figye­lembevételével kell növé­nyenként — a termesztés célja szerint és az alkal­mazott aratási technikának megfelelően — megválasz­tani az aratás idejét. Vegyük sorra a rövidesen aratásra kerülő növényein­ket az érés melyik fokoza­tában legcélszerűbb aratni. A gabonafélék és legtöbb egyéb növényünk kdiász­rírásra kerüljön. így a kombájnok tetemes vesz­teségtől mentik meg nép­gazdaságunkat. A búzaaratás legmegfelelőbb idejének eresében is négy fokozatot szokás megkülönböztetni: zöld- vagy tejesérést, viasz­vagy sárgaérést, teljesérést és túlérést. A zöld- vagy tejesérés­ben levő gabona még zöld, csak a szar töve kezd sár­gulni. Az alsó levelek már elhaltak, a középsők sár­gán foltosak, a felsők zöl­dek. A termés is zöld, bel­seje tejszerűen fehér. A szem már elérte végleges nagyságát, de még sok vi­zet tartalmaz és a tápláló­anyag-bevándorlás erőtelje­sen folyik. A csira is kiala­kult, de fejlődését még nem fejezte be. Az ilyenkor levágott gabona szeme ösz. szezsugorodik, megtöpped és gyengén csírázik. Ha az érésnek ebben a fokozatá­ban támadja meg a gabo­nát a feketerozsda, a ter­mést teljesen tönkreteheti. A viasz- vagy sárgaérés a következő fokozat. Ilyenkor a szár és a levelek sárgák és fénylők. A szár még szí­vós, az alsó levelek azonban törékenyek. A szemek már jellegzetes színűek, köröm­mel elvághatok, belsejük v-aszszerű. A csira teljesen kifejlődött. A viragpelvvák még elég szorosan tartják a búza- és rozsszemet, nem egykönnyen pereg ki kozü­­' jk. Az ár pa és a zab peiy­ával burkolt szemtermése is szilái dán ül pelyvák között. A táplálóanyag-beván­dorlás. már nagyrészt befe­jeződött, de még jelentős anyag-át rendeződés folyik a magban és a lélegzés is élénk. Ha ilyenkor meleg az időjárás, az erőteljes léleg­zés következtében több szénhidrát bomlik meg. mint amennyi bevándorol a szembe, ezért a termés vi­szonylagosan gazdagabb lesz fehérjében, mint hű-; vős időjárás esetén. Még több és jobb sikért tartal­maz a szem, ha az érés­nek ebben a fokozatában aratunk és a termés kérész-: tekben érik meg teljesen.! Ez a magyarázata annak a tapasztalatnak, hogy a viaszérésben aratott búza jobbminőségű lisztet ad, mintha aratásával a teljes­érésig várunk. A viaszérést nyári me­legben 4—5 nap múlva kö­veti a teljesérés. Az érés-! nek ebben a fokozatában a szem víztartalma már lé­nyegesen kisebb. A szem körömmel nem vágható ketté. A táplálóanyag-be­vándorlás teljesen megszű­nik. A mag a pelyvák kö­zül könnyen kihull. A szal­megállapításakor nem sza­bad megfeledkezni a fe­­kele-rozsca-veszélyről sem. Régi tapasztalat, hogy ha a feketerozsda kártételétől keli tartanunk, legbizto­sabban úgy menthetjük meg a termést a károso­dása lói, ha mielőbb — mar a viaszérés kezdetén — aratunk. A másik fontos kenyér­­gabonánk, a rozs, viasz­érésben aratva megszorul. A rozsot ezért a teljesérés elején kezdjük vágni. A takarmányárpát a bú­zához hasonlóan viaszérés­ben kezdhetjük kaszálni. A zab érik a gabonafélék közül a legegyenlőtleneb­­bül. Legelőbb a kalászkák külső virágjából fejlődött nagyobb szemek érnek meg. Amikor ezek már viaszérésben vannak, a belső szemek belseje még gyakran tejszerű. A bugák teljesérését azonban nem várhatjuk meg, mert ak­kor éppen a legértékesebb külső szemek könnyen el­peregnek. Az aratás idejét ezért a külső szemek érett­ségéhez szabjuk, akkor ara­tunk, amikor azok a főhajtás bugáján viaszérésben van­nak. A belső szemek a ke­resztekben jól megérnek. A korábban aratott zab ter­mése közül sok léha ma­rad. Ha kombájnnal ara­tunk, meg kell várni a kül­ső szemek teljesérését. Az aratásra felkészült az ország. A technika a ma­gyar mezőgazdaságot rnég sohasem segítette oly mér tékben az aratás nehéz munkájában, mint az idén Ez lehetővé teszi, hogy nö­vényeinket a legmegfele lőbb időben takarítsuk be az aratási veszteséget lé­nyegesen csökkentsük és biztosítsuk a termés kiváló minőségét. ma és a kalász törékeny. Ka a megérett gabonát nem aratjuk le, két ismételten meg kell bontani, a termést száco­­gatni ke.l. A keresztekben többször megázott búza si-; Kórminősége is romlik. A kombájnos aratást ak­kor kezdjük meg, amikor a tfcljesérés kezdetén tevő bűzaszem víztartalma 18 százalék aia csökkent. Még jabban érvényesül a kom­bájnos aratás előnye, ha csak IS százalék víz ián u! szemekben. A kombájnszé­­run ugyanis ebben az esetben a termést csak tisztítanunk kell és a mjn Kaigényes szárítás szükség lelenne val.k. A teljesen ereu gabona kombájnos aratásakor kisebb a vesz­teség, runt kézi-kasza vagy aiatogép i'jomán. A nagy­üzemekben a nagyteljesít­ményű kombájnpark ’ehe­tővé feszi, hogy a pezgési veszteséget növelő és a 'er­­melés minősegét rontó iái­éi os elölt — tehát idejében; | — minden gabona betake-♦ amarosan túlérik. Súlyos .íba a gabonát eddig lábon •agyni. A túlérett gabona '.jásza törékeny, szeme >iyen kipereg, a termés «minősége romlik. A szalma annyira törik, hogy nem lehet belőle kötelet csavar­ni. A késői aratás tehát megnehezíti a munkát és a nagy pergési veszteség miatt súlyos kárt okoz a népgazdaságnak. A búza aratását viasz­érésben kezdjük meg. — EJáVel ekkor még a termés­nek utóérésre van szüksé­ge. csak aratógéppel vagy kézikaszával arathatunK. A kaszáláskor pergési veszte­ség még Tincsen, mert a szemek szorosan ülnek a peiyvák közt. A keresztek­ben teljesen megéreít ga­­óopa behordásakor azou­­tvn már kell veszteséggel számolnunk Az aratasi veszteség különösen aiikor ♦eternes. ha a gabona a ►.f'esztekben többszörmeg­­*? k és emiatt a kereszto-Szorgalmasan dolgoznak a bír! Táncsics TSZ-ben ál akarják szárnyalni versenytársukat Hírek a termelőszövetkezetekből A nagyobb jövedelem alapja, a szorgalmas mun­ka. Nem is hiányzik ez a bili Táncsics Termelőszö­vetkezet tagjaitól. A ter­melőszövetkezetnek a gyü­mölcsöse ebben az évben is igen szép termést ígér. A mutatkozó szép termést a tsz. vezetősége, illetve va­lamennyi tagja Kévés Fe­renc tsz.-elnök irányításá­val szakszerű kezeléssel meg is védik. A termelőszövetkezet a gyümölcsösét már 7-szer permetezi,, azért hogy a szépen mutatkozó termést megvédjék. A permetezés­hez igénybe veszik a Nö­vényvédő Gépállomás gépét is, amely gyors és kiváló munkát végez. Ezt a mun­kát csakis így lehet elvé­gezni, mert a 19 hold gyü­mölcsösben igen hosszú ideig tartana háti perme­tezővel a munkát elvé­gezni. A permetezés folyamatos­ságának biztosítására Ké­vés József a tsz. MSZMP titkára gumikesztyűvel ké­szíti a permetezőszert. Itt is megmutatkozik a tsz. ve­zetőségnek az a jó tulaj­donsága, hogy a tsz. tag­jainak gondoskodik a mun. ka feltételeinek megterem­téséről is. A termelőszövetkezetben a növénytermesztés terüle­tén is komoly eredmények mutatkoznak. A szép bur­gonyatábla is mutatja a tsz. tagjainak eredményes munkáját, amit már jelen­leg másodszor töltögetnek a tsz. fogatos ' kapáival, mellyel Ferencz Mihály és A napokban osztottak előleget a csengeri „Lenin’ Termelőszövetkezetben és ezzel együtt az idén összesen 60 forint munkaegység előleget osztottak a tagoknak Most vett a termelőszövetkezet egy tehergépkocsit Az előleget az almaelőlegböl osztották. A szamosangyalosi „Kossuth” Termelőszövetkezet az első a csenget-^ járás szövetkezetei között a nö­vényápolási munkákban. Minden növényféleségnél el­végezték a kétszeri kapálást, sőt a cukorrépát már harmadszor is megkapálták. Ebben a szövetkezeiben is a múlt héten osztottak előleget, egy munkaegységre eddig már 32 forintot osztottak. Nagyobb mértékben indul meg a termelőszövet kezetekbe a belépés, de már most is nem egy termelő szövetkezet van olyan, ahol a gazdasági év közben is vettek fel tagokat .A csengeri járásban az elmúlt két hét alatt 17 tag lépett be a meglévő termelőszövetke­zetekbe. Ez a tény is fényesen bizonyítja, hogy a kö­zös gazdálkodást kedvelik és szeretik megyénkben is a dolgozó parasztok. A demecseri Búzakalász TSZ tagjai készülnek az aratásra. Talán mire e sorok Demecserbe jutnak, már meg is kezdték az árpa aratását. Nem egy községben volt olyan eset éveken ke resztül, hogy nagyon jól működő állami gazdaság szomszédságában egy nagyon rosszul gazdálkodó tér melőszövelkezet volt. Nem a gazdasági adottságok voltak ennek a fő okozói, mert a termelőszövetkeze földje is olyan volt. mint az állami gazdaságé, csak éppen a művelés és egyebek tekintetében volt kü lönbség. Van olyan is, hogy, nagyon jó az állami gaz daság é- hasonlóan jól gazdálkodik a termelőszövet kezet is. Igv van ez Dombrádon is. Itt azonban test véri segítség alakult ki az allami gazdaság és a termelő szövetkezet között. Az állami gazdaság igazgatója szinte rendszeresen részt vesz a termelöszövetkeze közgyűlésein. A tavasszal gépekkel, gépkocsival se gitette a termelőszövetkezet tagjait és az állami gaz daság agronómusa részéről sem marad el a segítség adás. Rendszeresen látogatja a szövetkezet gazdasága és szakmai tanácsokkal segíti őket. így van ez helye sen, egy a cél mindkét szocialista szektorban, bebizo nyítani a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, többet tér melni a tagok és az egész ország hasznára.. És ebbe segíteni egymást dicsőség. A mátészalkai járás termelőszövetkezetei telje egészében elvégezték a cukorrépa egyelését, az els kapálást is. Páll Sándor tsz-tagok gon­dosan irányítanak. A termelőszövetkezet a kukorica másodszori kapá­lását is befejezte, de meg is látszik az a kukoricatáb­lán, mert minden szál a gondos gazda kezét dicséri, A termelőszövetkezet do­hányterületéről sem feled­kezik meg éppen azért, mert a tsz-tagok tudatá­ban vannak, hogy e nö­vényből is komoly jövede­lemhez jutnak. A termelőszövetkezetnek KISZ-szervezete a több es jobb termelés érdekében versenyre hívta az idősebb tsz-tagokat azzal, hogy „Ki termel többet és jobbat”, e versenyszellem serkenti a tsz-tagokat a növényápolás időben való elvégzésére és az agrotechnika helyes al­kalmazására. A termelőszövetkezet asz­­szonyai sem maradnak ki a munkaversenyből, mert saját maguk kérték azt, hogy a reájuk eső területet ők is megművelik éppen úgy, mint a tsz. bármelyik tagja. Ennek alapján az asszonysereget mindég ott; lehet találni, ahol a többi tsz-tag munkálkodik. A tsz. valamennyi tagja ezzel azt akarja elérni, hogy egy munkaegységre több ; jövedelem jusson és az érpátaki Alkotmány TSZ tagjait a pérosversenyben túlszárnyalják. E feladat a tsz tagjai szerint, ahogy azt Kévés Ferenc tsz.-einöktől megtudtuk, teljesítve is lesz. Márton József MSZMP titkár. Befejezték az ítaiárpa aratást az Őri Petőfi TSZ-ben Folyik az aratás. Az őri Pe­­öfi Termelőszövetkezetből elentette Jóni Gyula bri­­jádvezető, hogy 25 kát. roldnyi ösziárpa tábláju­kon a mai napon bgfejez.­­ék az aratást. Külön büsz­keség számukra, hogy szép termést, holdanként 12 mázsás átlagot várnak. Ez megkétszerezi munkaked­vüket. A munkacsapatok között egészséges vetélke­dés folyik, hogy ki áll job­ban helyt a munkában. Kü­lönösen dicséretes Marko­­vics Sándor munkacsapatá­nak teljesítménye, itt dol­gozik Kiss István, Illyést András és Kiss Ilona is. — Teljesítményük meghaladja a 130 százalékot. Ugyan­csak az aratás megkezdésé­ről számolnak be a kőtaji Lenin Termelőszövetkezet­ből is ahol kombájnnal aratnak. Beérett a bóji' Táncsics árpája is, így itt is megindul a munka. Versenyben a KISKER vállalat 70 boltja A nyíregyházi KISKER vállalatnál sem ásták el örökre a munkaverseny csatabárdját. Néhány hó­napi szünetelés után újra érezteti hatását a jó mun­kakedv a vállalatnál. A 20-as. 25-ös, 29-es és 73-as árudák dolgozói már a ne­gyedév elején látták, hogy az ellenforradalmi esemé­nyek következtében jelen­tősen csökkent a kereske­delmi munka színvonala. Ez a tény indította arra a Népbolt dolgozóit, hogy a vállalatnál kezdeményez­zék a munkavgrseny felújí­tását. A versenypontok kö­zött szerepel a munkafe­gyelem megszilárdítása, ud varias kiszolgálás, az áruk szakszerű kezelése, a bol-Nyiregyháza varos termelőszövetkezeteiben befe­jezték a burgonya második kapálását. Kukoiicakapá-; ;tol< tisztántartása és a ta­­lásnal mutatkozik néhány helyen elmaradás, különö-; li{ai.^i40SSáo sen a Rákóczi TSZ-ben, ahol ^ ég a cukorrépakapálás.;; c e" sál is el vannak maradva. A vállalat vezetősége pártszervezet és szakszer­vezeti bizottság azzal támo­gatta a kezdeményezést, hogy a legjobb árudák .ré­szére szakmánként celjutal­­mat tűzött ki. Első díj 1500 forint, második díj 3000 forint, harmadik díj 000 forint. Azóta bővült' felté­telekkel, — melyek a ke­reskedelmi munkának úgy­szólván egészét felölelik, — folyik tovább a verseny. A versenybizottságtól kapott tájékoztatás szerint eddig 70 bolt jelentette be csat­lakozását, 30 párosverseny­kihívás is történt, amely­nek minőségét a vailalat két ügyviteli csoportjának versenye jelentékenyen emeli. A versenyt negyed­év végén a versenybizott­ság értékeli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom