Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-28 / 149. szám

1937. június 28, péntek KELETMAOYARORSZ^G Nehézségek a Kisvárdai Gépállomáson Minden gépállomási dolgosé ügye a munka megjavítása A Koreai Népi Demokratikus ^Köztársaság kormányának nyilatkozata Az aratásra való felke­rülés iránt érdeklődtem a Kisvárdai Gépállomáson Balogh Sándortól, az üzem megbízott igazgatójától. — Jobban mondva csak sze­rettem volna, mert kíván­csiságomat hamar ki tud­ták elégíteni s ehelyett, de ehhez kapcsolódó egyéb dolgokkal találkoztam, A gépállomásról egy kombájn és hét aratógép indul majd a földekre, hogy levágja az alig 360 holdra tehető leszerződött Kalászost. Többet nem szer­ződtek. S hogy miért? — Ez a nagy kérdés, , el HONNAN ERED A GYÖKERE? BAJ SZÓRNAK A BABÉROK Igaz, ezek a babérok tlem kizárólag a jó munka, hanem inkább a kényelem eredményeként lettek. Sült. galambot vártak De az az idó elmúlt, amikor megér­tetés nélkül is dolgoztatott * szövetkezet » úgy dol­goztak a tsz-nek, ahogy akartak. A szövetkezetek gazdái a földeknek s meg­nézik mit csinál az a trak­toros. Szóval egy kis baj a hitellel U volt:. i Az önállóskodó öntömjé­nezés addig ment, hogy már nem" akartak elismer­ni se járást, se megyét. Mi­nek? Hiszen önállóak. S nagy önállóságukban bizony sajnos megfeledkeztek a dolgozók a munkafegye­lemről, a takarékosságról, amikor hektoliterszám ment az üzemanyag. A kar­bantartás fontossága is el­törpült. A javítások minő­ségét jellemzi például, hogy március első hetében . hat darab Zetor vált üzem­­képtelenné. Most nincs is nagy szükség rájuk, mert meggyőzik azt a 240 hold gépi kapálást, amit össze­sen végeztetnek, a gépállo­mással. KI KELL JUTNIOK A KÄTYÜBÖL Valahogy így néznek ki Kisvárdán. A féléves ter­vet, — amely a szállítá­sokra lett építve, — 73 százalékra teljesítették s az üzem gépkapacitását mindössze 50 százalékosan használták ki. második negyedévre a gépállomás élére A jött Balogh Sándor. A talált és örökségül kapott állapotok nem nagyon töltötték el megelégedéssel. Megkapta s ebből kell mostmár kikee-: meregni. Most szemezget­nek még itt-ott egy kevés aratást, és egyéb munkát A cséplésre már aztán alaposabban felkészültek Megindultak a cséplőkara­vánok a munkahelyekre.— Ötven darab cséplő megy ki komplett felszerelve, ki­javítva. A traktorosok sem ringajták már magukat az önállóság annyira kellemes illúziójában, hanem meg­találták lassan a bajok or­voslásának az egyik jól be-: vált ellenszerét: kezdenek rendesen dolgozni. Keve­sebb velük a megnemértés miatti vita. S tudják, hogy bizony elsősorban az ő zsebükre megy, ha Keve­sebbet dolgoznak. (—u. —s.) Uj iskola és kulfúrház épül Aranycsapatban Aranyosapátiban a fő ut­cán új nagy téglaépület vonja magára a figyelmet. Jelenleg ugyan nem dol­goznak a kőművesek, befe­jezték a munkálatoKat, azonban annál inkább az iskola szomszédságában, ahol a község kultúrháza épül. Az új iskola szeptember­ben, a tanév kezdetekor nagy segítségére lesz a községnek, mert jelenleg nagyon szűkösen tudtáK megoldani és biztosítani a tantermeket. A kultúrház építése körül is lassan el­csendesül a munkazaj és hozzákezdenek a belső munkákhoz. Hangulat-foto a Sóstón Októberben igen nagy volt a ziláltság még az üzemi vezetők fejében is, így sokkal nagyobb az egyszerű dolgozókéban. — Mikor rendeződtek a fejek, ben a dolgok, jött az új álló pénzgazdálkodás. Erre* aztán vezetők, munkások úgy gondolták, hogy mit nekik mostmár ilyen, vagy olyan elv, elmúlt az utasí­tások végrehajtásának ide­­:,e, tudják majd mit keli csinálni a jövedelmezőség érdekében. S aztán . . .szál­lították . . , szállították. Szerződni, vagy a szerző­dés, a gépi munka fontos­ságát propagálni? Nem! Ez volt a legkisebb gondjuk. A tavaszi talaj munka az egyik csúcsforgalmat biz­tosította eddig. Nem ment ez az idén, mert nem volt kinek szántani. A trakto­rosok is úgy gondolták, hogy megy majd, mint néhány évvel ezelőtt, amikor úgy csalogatták őket a parasz­tok páiinkásbutykossal a földjükre szántani. De bi­zony azok nem tették ezt a tavasz folyamán. — Hej pedig de jó lett volna az a tavaszi s..ántás, mert ahogy az üzemgazdász számolgat­ja, abból jött volna az ön­álló gazdálkodás részére egy kis jövedelem. Ugyanis a szállítással kétszeres üzemóramennyiséget kell annyi jövedelem szerzésere fordítani, hogy egyforma legyen a szántás hozamá­val. Meg ha így simán, — mint eddig, — közvetlenül az állam kasszájára — ment volna az egész, akkor fel sem tűnik. De nem így történt. Fizetni is kell, ha letelik a hónap s a trakto­rosok szeretnék a fizetésü­ket felvenni úgy, ahogy azelőtt és annyit mint az­előtt. Ekkor vették észre a dolgozok, hogy mennyire táplálják ők a saját kasz­­szájukat . . . Mondjuk meg kerek-perec: munkabérgon­dokkal küzd a gépállomás. A Sóstón előreláthatólag szombaton vagy vasárnap megnyílik a nyíregyházi fényképész szövetkezet nangulat-foto műterme. — A fürdőző üdülők és a szó­­rakozók örömére a helyszí­nen áll majd rendelkezés­re a hangulat-foto. Jelen­leg a berendezési munká­latok folynak, ízléses kira­katot rendeznek be. Először csak szomba­ton és vasárnap műkö­dik a hangulat-foto, de a későbbiek folyamán va­lószínűleg állandó műter­met rendeznek be; előnye lesz, hogy a legrövidebb időn belül kézhez kapják a vendégek. A legutóbbi időben — hangoztatja a nyilatkozat — az Egyesült Államok ve­zető körei sok törvényte­len cselekedetet követtek el, amelyek arra irányúi nak, hogy a fegyverszü neti egyezmény megsérté­sével újabb fegyverfajtá­kat szállítsanak Dél-Ko­­reába. Az amerikai fél legújabb fegyverszüneti egyezményt sértő cselekedetei el­lentétben állanak a világ békeszerető népeinek a fegyverzet általános csök­kentésére, valamint az atom- és hidrogénfegyver eltiltására irány ’6 törek­véseivel. Ezek a lépések még inkább kiélezik a Ko­reában és a Távol-Keleten uralkodó feszült helyzetet, s a fegyverszüneti egyez­mény ellenére fegyverke­zési hajszára vezetnek, s újabb koreai háború veszé­lyét idézik elő. Az a tény, hogy az ame­rikai uralkodó körök újabb provokációt haj­tottak végre Koreában, egyáltalán nem vélet­len, A nemzetközi élet eseményei a koreai fegyverszünet megkö­tése után azt mutatták, h'gy az Egyesült Álla­moknak az „eröpolitiká­­ra” alapított agresz­­szív külpolitikája min­denütt súlyos veresé­get szenved. A kormánynyilatkozat sok tényt sorol fel, amelyek bizonyítják, hogy az Egye- LÜlt Államok mt gsértj a fegyverszüneti egyezményt, majd ezt mondja: az ame­rikai féllel ellentétben a koreai-kínai fél megtett és megtesz minden erőfeszí­tést, hogy szigorúan tiszte­letben tartsa a fegyverszü­neti egyezményt, s a koreai fegyverszünetet tartós bé­kévé változtassa. A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság kormá­nya az ország békés egye­sítésének előmozdítása vé­gett ismételten javasolta, hogy Észak- és Dél-Korea vegye fel egymással a gaz­dasági és kulturális kap­csolatokat. A kölcsönös bi­zalmatlanság megszűnteté­se végett a Koreai Népi i Demokratikus Köztársaság kormánya javasolta, hogy « mindkét fél mondjon le a fegyveres erő alkalmazá­sáról, végrehajtotta a ko­reai néphadsereg létszámá­nak csökkentését. Korea szempontjából a legsürgősebb és a leg­fontosabb kérdés az, hogy minden külföldi csapatot vonjanak ki koreai területről „a fegyverszünetet tartós békévé változtassák át, az Észak- és délkoreai fegyveres erőket maxi­málisan csökkentsék és a koreai feszültség eny­hítése útján minél gyorsabban teremtsék meg annak feltételeit, hogy maga a koreai nép demokratikus alapon, békés úton egyesíthesse hazáját. Mindezek alapján a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya úgy véli, hogy az amerikai fél­nek az új háború előkészí­tésére irányuló törvényte­len tevékenysége következ­tében előállott minden ne­hézséget haladéktalanul meg kell szűntetni. A le­hető legrövidebb időn belül az érdekelt országok széles­körű részvételével nemzet­közi értekezletet kell össze­hívni a külföldi csapatok Koreából való kivonása, a koreai tartós béke biztosí­tása és a koreai kérdés megoldásának elősegítése végett. A kormánynyilatkozat be. fejezésül hangsúlyozza, hogy ha az amerikai fél a fegyverszüneti egyezmény megsértésével továbbra is újabb fegyverfajtákat szál­lít Dél-Koreába, akkor az Egyesült Államok kormá­nyát terheli a teljes fele­lősség az ebből származó komoly következményekért, Úi könyvek Kosztolányi Dezső: Nero; (Szépirodalmi). Kb. 308 ol­dal, egészvászonkötésben. Kosztolányi Dezső arcképe a most megjelenő „Nero” című könyvéből Megvédtek a szövetkezetei, ragaszkodnak hozzá, mert kedvük szerint való és jólétet biztosít A hatalommal párosult dilettantizmusnak! lélegzet­elállítóan izgalmas rajza ez a pompás regény. Nero, a véres költő, aki költői fél­tékenységében és őrületé­ben sorban megöli barátait, vetélytársait, feleségét, anyját, s végül agg mes­terét, Senecát is. képtelen az alkotásra. Meddő és szánalmas erőlködései a; művészi dicsőségért csákí arra vezetnek, hogy ural-, kodása alatt széthull a bi-‘ rodalom, felüti fejét az anarchia, s már senki sem érezheti magát biztonság­ban. Az antik Róma életé­nek hangulata olyan erővel ragadja meg az olvasót, hogy szinte le sem tudja tenni a könyvet. Poe Edgar Allan: Arthur Gordon Pyin, a tengerész (Bibliotheca). (Színes Regé-' nyék), 181 oldal, fűzve, Hat éve alakult meg 9 taggal a demecseri Épület­­szerelő és Karbantartó Ktsz. Tokárszky Samuel el­nök megalakulás óta jól tölti be tisztségét. Az el­lenforradalom dúlása ide­jén is dolgoztak, őrizték, megvédték szövetkezetÜKet. Bizony akkoriban gyakran előfordult, hogy miskolci ellenforradalmárok belövöl­döztek a műhelybe, ahol dolgoztak. A községben előbújt rosszakaratú em­berek veszélyeztették a szövetkezet létét, vagyonát Az elnök három fiával megvédte a, szövetkezet va­gyonát a fosztogatóktól, a bajcsinálóktól. Megkérdez­tük tőle, hogy mi vezérelte a helytállásban. Ma mór géppel dolgosnak — Mielőtt szövetkezetbe tömörültünk, nem vni; a Községben famegmui.Káló gép, nehéz körülményt k Kö­zött dolgoztunk, mint kis­iparosok. Mar akito" keres­tük a szövetkezés lehetősé­gét. közösségben dolgoz­tunk Poiornai Jánossal és Ondó Ferenccel, mert rá­jöttünk, hogy így szebb munkát lehet csinálni, egymást segítve jobban le­het dolgozni. Amióta meg­alakítottuk a ktsz t, szép műhelyeket, raktárt építet­tünk, gépeket és berende­zéseket vásároltunk. Vagyo­nunk közel 300 ezer forintot 'tesz ki. A múlt évben is gyarapodtunk. Negyvenegyen do'gozunk. van asztalos, ács, kőműves és cipész részlegünk Van munkánk bőven. Tavaly nagyon szépen kerestünk. Az asztalosok 2500—3500 forint között kerestek, mind a kőművesek és ácsok is. a cipészeknél sem r-tka a 2000 forint havi kereset. — 70 500 forint nyereségrésze­sedést oszthattunk ki. Volt olyan ktsz-tag, aki 3000, sőt 4000 forint .osztalékot ka­pott. Megtaláljuk itt a szá­mításunkat, magunkénak mondhatjuk a szövetkeze­tét, s úgy dolgozunk, mint egy nagy család tagjai. — Ezért féltettük szövetkeze­tünket, ezért őriztük éjjel­nappal. Az elnököt s vele együtt a ktsz. vezetőséget kivétel nélkül újra megválasztod az elnök három fia is. ■— ták, ami bizonyítja, hogy Gyula építőipari tecnnilcus nincsenek ellentétek, bajok Károly asztalossegéd, Ist­­a vezetésben. Ott dolgozik van pedig asztalostanuló. Miért előnyösebb szövetkezetben dolgozni ? Erre a kérdésre azt fele­lik a ktsz. tagjai, hogy azért, mert a közös jó munkának nagyobb haszna, jövedelme van. Közösen sok olyan gépet, szerszá­mot, berendezést tudnak vásárolni, amire egy ma­gánosnak nincs módja pénzzel. Közösen jobban megoszlik minden teher, jobb a munkaszervezés, könnyebben, gyorsabban, többet lehet termelni, töb­bet lehet keresni. Van, aki munkáról gondoskodjon, a termelőtagoknak nincs ilyes­mire gondjuk. Azt mond­ják — kevés kivétellel, — hogy aki egyszer megta­pasztalja a szövetkezeti munka előnyét, az ragasz­kodik is hozzá. (Persze így csak a jól működő ktsz-ek tagjai tudnak nyilatkozni.) A községben sok magán­­kisiparos van, de ezek nem tudják felvenni a versenyt a szövetkezettel. Az aszta­losok olcsóbb, jobb mun­kát tudnák végezni, hiszen magasabb szakmai képzett­séggel és jobb terme’ési adottságokkal is rendeikez­nek. A kőművesek munká­ját is megnézhetik a kis­iparosok, mint például szép szövetkezeti áruházat, a Kerihelyiséget, a v'»bol­tot, vagy akár az iskola i' tzgatojának most épülő lakását is. — Nemcsoda, hogy új tagok kérik felvé­telüket a ktsz-be. Batári Mihály ács nemrég nyert;; felvételt. Meg lehet kér-;; dezni: azt feleli, hogy meg-* találja számítását, S akik* öreg napjukra gondolnak,J ott a példa: idős Vass Bér-2 lalan ács, aki már 74 eves,;; s csak öt éve tagja a ktsz-!J nek, nyugdíjba megy, gon-;; doskodtak arról, hogy kö-j zel 500 forint nyugdijat? kapjon s emellett kevésbé! fárasztó beosztást vállalhat | külön fizetésért. 2 A ktsz. nemrég te lőcse- 2 rép, kútgyűrű és betonosz-t lop készítését is t ?d-S te, mert kifizető.• ü, ... azt elnök mondotta, most nincs* olyan problémájuk, amij szót érdemelne. * O. A,* Poe: Arthur Gordon Pym, a tengerész című könyv címlapja Egy tengeri vitorlás fel-« lázadt legénysége közé vh| szí az olvasót. ez a világhí-** rű kalandorregény. A ha­jóskapitány fiának sikerűi; a babonás tengerésznépefr: ügyes szellernjelenési trük-J kel leszerelnie. Hajójuk azonban viharba kerül,, amely letördeli az árboco­kat. Utasainak élelme el-«1 fogy, s a hajó fenekéhez ta_; padt kagylókból tartják fenn magukat. Szörnyű szenvedések és megpróbál-' tatások közepette menekül­nek meg végül ebből a rét-* tenetes utazásból. (Megje­lent.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom