Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-27 / 148. szám

KELETMAGVARORSZAO 1957. június 27, csütörtök Biztosítjuk az ország jó kenyérellátását Megállapították a gabona új árát Tegnapelőtt az Ország­­'ház egyik tanácstermében Dögéi Imre földművelésügyi miniszter a mezőgazdaság előtt álló legközvetlenebb feladatokról, Kovács Imre élelmiszeripari miniszter és az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság vezetője pedig a felvásárlás új rend­szeréről tájékoztatta a saj­tó képviselőit. Nagy figyelmet érdeme! a növényápolás Dögéi elvtárs bevezetőül hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdaság mostani legfon­tosabb feladata a jó aratás, a gondos növényápolás és a megfelelő szénabetakarí­tás. A növényápolást a má­jas végi, június eleji ked­vezőtlen időjárás hátráltat­ta. Később a kedvezőbb Viszonyok között meggyor­sult a növényápolás üteme. Ennek ellenére nem lehet azt mondani, hogy minden rendben van. Elvétve ta­lálni még egyeletlen cu­korrépát és kapálatlan ku­koricát. Egyes termelőszö­vetkezetek és áliami gazda­ságok a növényápolásban jobban el vannak maradva, mint az egyéniek. Felhívta a figyelmet arra: téves az a hiedelem, hogy az aratás megkezdésével befejeződik a növényápolás. A növény­­védelemről elmondotta, hogy a szőlő permetezéséhez rézgálic és a burgonya­bogár irtásához vegyi­­anyag elegendő áll rendelkezésre, ahol mégis hiány tapasz­talható, ott a baj okát a rossz elosztásban, a szerve­zetlenségben kell keresni. Legfontosabb feladat: az aratás A szálastakarmányok jó betakarításának, fontossá­gának hangsúlyozása után megállapította a miniszter: az idén a sok eső és vihar következtében a gabona egy része megdőlt, s így nehezebb lesz az aratás, mint tavaly. A kormány üzemanyagot, gépalkatrészt, gépierőt biztosított az ara­táshoz. Most már csak az van hátra, hogy a termelők jól éljenek a megadott le­hetőségekkel. — Ha valaha szükség Volt — mondotta —, most nagyon nagy szükség van minden megtermelt szem gabo­nára, mert kereken Ezek a rendszabályok nem érintik a termelők ér­tékesítési jogát. De nem tűrhetjük tovább a terme­lő, a fogyasztó és állam érdekeit sértő üzérkedést, árfelhajtást, ál-óstermelöi éleimiszerhamisítást. Megalakult a mezőgazdasági termékek felvásárlását elősegítő megyei operatív bizottság Milyen szerződéskötési akciók indulnak? A termelőszövetkezetek­kel megkezdtük a gabona­szállítási szerződéskötést. — Július elején az új árakon hozzáfogtunk a sertéshizla­lási szerződések megkötésé­hez és tovább folytatjuk a marhahizlalási és nevelési szerződések kötését. Augusz­tusban megkezdjük a szer­ződéskötést a máj-libákra. A szüretig tovább folytat­juk a borszállítási szerződé­sek kötését. Július—augusz­tusban pedig megindulnak a jövő gazdasági évre a növénytermelési szerződés­­kötések. Bz új termény- és állatárak 400.000 kataszteri hold­dal kisebb a kenyérga­bona vetésterülete, mint egy esztendővel koráb­ban. A szemveszteség csökkenté­sének egyik legfontosabb feltétele a gép jó kihaszná­lása. A gépállomások június lö-ig áő5 Iában befejezték a gepek javítását, az aia­­tási szerződéskötéseknél azonban nagy a lemaradás Befejezésül a földműve­lésügyi miniszter apró­­mag-cséplés, a tavlóiiántás, a zöldtrágyázás céljából tör­tént másodvetés és a nyári istéllótrágyázás fontosságá­ról beszélt. első félévi felvásárlási tervet június 1-ig 86,6 százalékra teljesítettük A mezőgazdasági cikkek felvásárlása területén lé­nyeges változások történ­tek, kezdte tájékoztatóját Kovács Imre elvtárs. A kö­telező begyűjtés megszűnt és megszűntek azok a kö­töttségek is, amelyek ko­rábban a felvásárlásnál ér­vényesültek. Az államnak azonban természetesen to­vábbra is gondoskodnia kell az ellátatlan lakosság folyamatos élelmiszerellátá­sáról (a bérekkel arány­ban álló fogyasztói árakon), s a szükséges mértékű ki­vitelről. A mezőgazdasági érté­kesítés fő formája a jö­vőben a szabad és a szerződéses felvásárlás lesz. Az idei első félévi felvá­sárlási terveket június el­sejéig 86.6 százalékra telje­sítettük. Általában tehát az eredmény kielégítő. Kedve­zően alakult a felvásárlás kenyérgabonából, burgonyá­ból, napraforgóból, vágómar­hából. Megfelelő a szemes­takarmányok és a sertés felvásárlása, gyenge az eredmény a bor-, baromfi-, tojás-vásárlásnál, kisebb mértékű az elmaradás a tejnél. A jelenlegi felvásárlási árakat, illetőleg árhatáro­kat a kormány az új gaz­dasági évre a következőkép­pen állapította meg: búza mázsánként 200— 240 forint, rozs 180—220, takarmányárpa 190—230, zab 180—220, sörárpa 280, napraforgómag 280 forint mázsánként. Tej hektoliterenként 230 forint. A sertés átlagára kilogrammonként 16 forint. Míg a sertések átlagára kilogrammonként mintegy 3 forinttal csökken, addig a szarvasmarha ára 1.50— 2.— forinttal növekedett. —­Ilymódon rendeződik a sertés—marha árarány. A fő cikkek új árszintje átlagosan 37 százalékkal nagyobb, mint a paraszt­ságnak 1956-ban a begyűj­tés és a szabadárak átlaga alapján kifizetett ár volt. 1956-ban egy mázsa búzáért, ha a kötelező beadás s az egyéb fel­­vásárlási árak átlagát számítjuk, átlag 141 fo­rintot kapott a termelő. Ugyanilyen számítás alap­ján a rozsért 143, a napra­forgómagért 158 forintot kaptak mázsánként a gaz­dák. Kenyérgabonából 76 000, takarmánygabonábó' 8000 vagon felvásárlást tervez az állam Kenyérgabonából jelen­leg jó közepes termésre számíthatunk. A termésből mintegy 76.000 vagon ga­bona felvásárlását tervez­zük. A parasztságnak az előző évekhez képest több gabonája marad háztartási és gazdasági célokra. Az állam kezébe kerülő ke­nyérgabona nagyobb részét a cséplőgéprész, a malmi­vám, a természetbeni föld­adó, az állami gazdaságok termése adja. A szabad­piacon a tervezett gabona­f1’ mennyiségnek mintegy százalékát akarjuk megvá­sárolni. Takarmánygaboná­ból 8000 vagon a felvásár­lási terv. Ezt követően a felvásárló szervek feladatairól, a ter­melőszövetkezetek kedvez­ményes szállítási szerződés kötéséről beszélt a miniszter A két beszámolót hozzá szólások követték, amelyek re Dögéi és Kovács elvtár sak válaszoltak. Megfékezzük az üzérkedést, a spekulációt A felvásárlás területén az utóbbi hónapokban sok ká­ros jelenség mutatkozott. Az állami és szövetkezeti szer­vek párhuzamos nagyke­reskedelmi tevékenysége egyes cikkeknél árfelhajtás­ra vezetett. Gyakori az ál­lampénzen történő árdrá­gítás. Egyes területeken el. uralkodott a magánkeres­kedelem és nagyarányú üzérkedés, spekuláció in­dult meg. Ezek a jelensé­gek veszélyeztetik az álla­mi felvásárlást, lehetetlen­né teszik az új gazdasági évre előirányzott árszínvo­nal betartását, zavarokat okozhatnak az ellátásban stb. Biztosítani kell a fel­vásárlás szervezettségét, helyre kell állítani a nia-cok rendjét. Ezért a kormány létrehozta az Országos Operatív Fel­­vásárlási Bizottságot, amely a felvásárlásokra kiható gaz­dasági intézkedéseket ossz hangba hozza. Szabályozzuk a felvásárlásokra kiható gaz­delem tevékenységét. Gyűjtőkereskedői ipar­­engedélyt magánsze­mélyek nem kaphat­nak. Az értékesítő jellegű üz­lettel rendelkező magán­kereskedelem a jövőben nem dolgozhat megbízot­takkal, s felvásárlást csak a kijelölt körzetekben végez­het. Törvényerejű rendelet ielent meg a mar­ha- és borjúvágás en­gedélyhez kötéséről. Meg akarjuk akadályozni a je­lenlegi nagymértékű ku­­neckedést és az indokolat­lan állatvágásokat-Kaszavásárlás Demecserben A jó gazda előre gondosko­dik az aratáshoz szükséges szerszámokról, rendbeteszi a régieket s az elkopott, vagy törött helyébe újat vesz. A demecseri földmű­vesszövetkezeti vasboltban is gyakori mostanában a kaszavásárlás. Kerepesi Sándor boltvezető gondos­kodott arról, hogy elegen­dő és jó aratószerszámot le­hessen kapni a boltban. Nagybajúszos, deresedő hajú, köpcös parasztember lépett a boltba, szikár, bor­virágos arcú 40 év körüli embertársával. Ingujjra vetkőzve, szürke vászon­­nadrágban és szandálban toppantak be, bronzszinű arcukon és kezükön csillo­gott a veríték. Az ajtóból visszalestek a kinthagyott kerékpárra, aztán zsíros ka­lapjukat feljebb pöccintve, hangosan ráfeleltek a bolt­vezető köszönésére. Előbb a hőség miatt panaszkodtak. — Van jó kasza? Jó acél '■ kellene. 85-ös — kérdezte ; az egyik. ; — Van bizony ötven is mondta a boltos és né­­; hányat a pultra tett belő­le. A szikár ember kézbe vett egyet, karjához mérte hogy jó-e a hossza. Aztán a mutatóujjára akasztotta kasza nyakát, a hegyét meg hozzáverte az ötkilós súly­hoz. Nyomban a füléhez emelte, s hallgatta a rezgő acélvisítást. Miután ez többször megismételte, elé­gedetten nézett a társára A másik dolgozó paraszt rá­kacsintott. Ezzel még nem végzett kasza minőségének vizsgá­­lásával. Az asztalra tette ráköpött, erre tett egy da rab szalmaszálat, s azt ma gyarázta, hogy ha a kaszára keresztbetett szalma meg fordul, akkor a kasza acél Egy-egy kaszát félretet tek, hogy megveszik 50— forintért. Másfeles sarlót kértek hozzá, ezt málr nem vizsgálták annyira. A 420 as préselt fenőkőre csak le gyintettek, mondták, hág] smirgliköre vadásznak, mer a 420-as bizony nem elég jó. — Gyerünk sógor. — mondta a szikár ember, mi­kor végeztek a vásárlással. — Még ma kipróbáljuk mi­lyen rendet lehet vágni a krszávcL O A, Június 25-én egy új bi­zottság alakult meg a me­gyei tanácson. Jellegere nézve operatív bizottság ez, amelynek célja a mezőgaz­dasági termékek felvásárlá­sának elősegítése. A bizottság elnöke Hajdú Sándor elvtars, a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának elnökhelyettese, má­sodelnöke Csáki Menyhért, MEK (Mezőgazdasági Ér­tékesítő-szövetkezet Köz­pontja) igazgatója, titkára Sipos Béla, a megyei ta­nács kereskedelmi osztá­­yának áruforgalmi csoport­vezetője, tagjai; Palkó Sándor, a Terményforgalmi Vállalat igazgatója, Nemes Imre, a megyei tanács ipari osztályának vezetője, Fried Andor, a megyei tanács ke­reskedelmi osztályának ve­zetője, Hemli József, az Állatforgalmi Vállalat igaz­gatója, Deák János, a Nép­bolt Vállalat igazgatója, Lakatos József, a megyei tanács mezőgazdasági osz­tályának főagronómusa, to­­váobá a rendőrség és a sajtó képviselői. E bizottság létrejötte újabb bizonyítéka annak, hogy a begyűjtési rendszer nem tér vissza — amint az ellenség sokszor megpró­bálta elhitetni a dolgozó parasztsággal. Nem árt le­szögezni ezt újra, mert itt­­ott még élnek kétségek a suttogó propaganda jóvol­tából. Nem tér vissza a be­adási rendszer, amelynek eltörlésével több milliárd forint maradt a parasztság zsebében. Ilyen és hasonló intézkedésekkel megterem­tette kormányunk a terme­lés fellendítésének feltéte­leit. De a begyűjtési rend­szer megszüntetése után falun sokan azt mondták: le fog szállni az ára ter­­melvényeinknek, érdemes lesz-e fokozni a termelést? A városon meg az járta: mi lesz a városi lakosság ellátásával? Világos, hogy mind a falu, mind a város érdekeit össze kell hangolni. A paraszt megfelelő árat kér, a munkás és a sok-sok egyéb városi dolgozó pedig bőséges kenyeret es egyéb élelmezési cikket zavarta­lan ellátásához. Ezek mel­lett gondolni kell export­­kötelezettsegeink teljesíté­sére is. E feladatokat államunk központi készletek biz­tosítása útján kívánja megoldani. A központi készletek biztosításá­nak új módja pedig az állami felvásárlási rend­szer, amely az egyéni gazdáknak és a terme­lőszövetkezeteknek meg­érdemelt jövedelmet jelent. A városi dolgo­zók pedig keresetük arányában tudják meg­vásárolni a mezőgazda­sági termelvényeket, el­sősorban a legfonto­sabb élelmiszereket. Az új felvásárlási rendszer növeli a dolgozó parasztság termelési biztonságát az értékesítés szempontjából. Mivel a gabonájáért arány­ban álló árat kap, nem je­­lent részére anyagi áldoza­tot — mint a begyűjtés idején. A most megalakult ope­­-atív bizottságnak éppen sí a feladata, hogy az állami felvásárlás nemes célkitű­zéseit biztosítsa mind a paj rasztság, mind az állam érdekeire való tekintette^ Az állami szabad fel­vásárlás koordinálása mellett fontos feladata a piaci árak ellenőrzé­se, a spekuláció letöré­se, és kikapcsolása, a raktározás elősegítése, és a helyes áruterítés a parasztság részéről je­lentkező felvásárló eró lekötése érdekében. A bizottság általában két hetenkint ülésezik és a helyszínen is segíti a fel­vásárlás munkáját, különcM sen a közeli napokban a járásokban is megalakuló hasonló rendeltetésű operai tív bizottságokon keresz­tül. Hírek Rozsálybó! Készülődés a járási if júsági találkozóra A csengeri járási KISZ- bizottság június 30-án Ro­­zsályban rendezi meg a já­rási ifjúsági találkozót. A járás községein kívül meg­hívták a mátészalkai, a nyírbátori, a fehérgyarma­ti és a nagyecsedi sportoló­ramjában a kultúrműsoron kívül több sportágban be­mutató és verseny szere­pel. Az atlétikai számok; mellett röplabda villámtor­na, tornabemutató és tekeverseny kerül lebonyo­kat is. A találkozó prog- lításra. Ifjúsági aratóbrigádot szerveztek A rozsályi KlSZ-alap­­szer vezet javaslatára a sportkör tagsága aratóbri­gádot szervezett, amely se­gítséget ad az aratás ide­je alatt az arra rászoru­lóknak. A községfejlesztési tervből A rozsályi MSZMP-alap­­szervezet javaslata alapján a községi tanács végrehaj­tó bizottsága elkészítette a községfejlesztési tervet. Je­lenleg villamosítanak a községben. A kultúrotthon­hoz vezető járdát őszre, el­készítik. Állandó mozigé­pet állítanak be. Használ­hatóvá teszik az öltözőt, így mód lesz arra, hogy a Faluszínház és más kultúr­csoportok is elhelyezhetők legyenek ebben a távoli kis községben. A kultúrotthon melletti üres helyiséget tanterem céljaira adták át- A község lakói a község­fejlesztési összegeken felül társadalmi munkával is hozzájárulnak a község kulturális fejlesztéséhez. Páskuly Gyérei

Next

/
Oldalképek
Tartalom