Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-26 / 147. szám

1957. június 25, szerda KFírTM*r.7^l»nr”*(Í Dobi István elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) molták a közös állat­tenyésztést, amelyeknél ezt semmi sem indo­kolta, ahol annak idején minden feltétele meg volt. Ilyen szövetkezetek közé tartozik például a földesi Rákóczi TSZ is. Minden józangon­dolkodású szövekezeti pa­raszt előtt nyilvánvaló, hogy ezen sürgősen változ­tatni kell. Arra kell töre­kedni mindenütt, hogy saját erőből és a ren­delkezésre álló állatvá­sárlási hitelek felhasz­nálásával, ott, ahol nincs, lehetőleg minél előbb teremtsék meg a közös állatállományt. Ugyanakkor a kilépőknél a háztáji gazdaságokban lévő, korábban közös tulaj­dont képező állatokat v1sz­­sza kell vinni a szövetke­zetbe. Ma már minden termelő­­szövetkezetnek lehetősége van arra, hogy megfelelő mennyiségű takarmányt termeljen és ezért nincs akadálya annak, hogy ál­lattenyésztésüket a szüksé­ges színvonalra emeljék. A termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége a mintaalapszabály szerint dolgozik A továbbiakban arról beszélt Dobi István elvtárs, hogy a termelőszövetkeze­tek az ellenforradalom alatt, s az azt követő idők­ben úgyszólván semmilyen segítséget nem kaptak. Ha tekintetbe vesszük, hogy már október előtt egyes körökben milyen pro­pagandamunka folyt a szö­vetkezeti gazdálkodás ellen, hogy az ellenforradalmi sajtó és rádió provokatív és fenyegető módon arra hívta fel a szövetkezetek tagságát, hogy oszlassák szét a szövetkezetüket, ha tekintetbe vesszük a rend­kívüli parázs helyzetet, ak­kor nem csodálhozhatunk a termelőszövetkezeti moz­galmat ért nagy károkon. Ezután a termelőszövet­kezetek szervezeti kérdései­vel foglalkozott és hossza­san fejtegette az érvényes mintalapszabály törvényeit, majd így folytatta: A mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek túl­nyomó többsége — 397 termelőszövetkezet ki­vételével — ma is he­lyesen. a mintaalapsza­bály szerint gazdálko­dik, s a jövedelmet is munkaegység szerint osztja el. Az említett 397 termelőszö­vetkezetben a legkülönbö­zőbb módon törekednek megoldani a jövedelemel­osztást. Meg kell mondjuk hatá­rozottan, hogy az időbér, az órabér, vagy más elosztási rendszer, mindaz, amely ellenkezik a szocialista jövedelemelosztás rend­szerével, káros a moz­galom szempontjából. Szinte teljesen kizárja a közös szövetkezeti gazdaság fejlődését a gazdálkodás minden ágában, vagyis le­hetetlenné teszi a közös szövetkezeti vagyon gyara­pítását. Ez pedig azt vonja maga után, hogy a közös gazdaságból egyre keve­sebb jövedelmet tudnak biztosítani a tagoknak. A másik zavaró körül­mény, hiba a szövetkezeti gazdálkodás területén, hogy sok szövetkezetben a háztáji gazdaságok te­rületét Indokolatlanul túlzott mértékben nö­velték. A háztáji gazdaságra szük­ség van, mert egészségesen egészíti ki a közös gazda­ságból származó jövedel­met, ugyanakkor nem szo­ríthatja háttérbe a közös gazdálkodást. Az alapsza­bály kereteit meghaladó háztáji gazdaság viszont káros hatással van a közös gazdaságra. Egyes szövet­kezeteknél előfordul, hogy egy-egy család 4—5 hold háztáji területet is kapott. A háztáji gazdaságok te­­’.tének növelése maga után vonja a háztáji állat­állomány növelését is. Egé­szen természetes, hogy az ilyen háztáji gazdálkodás mellett nem tud egészsége­sen fejlődni a közös szövet­kezeti gazdaság. gíteni. Ilyen módon szándé­kozik az államvezetés bizto­sítani azt is. hogy a terme­lőszövetkezetek a beruhá­zásaik na —saját ere­jükből valósítják meg. Jobb munkát várunk a gépállomásoktól Ezután a termelőszövet­kezetek gépesítésének kér­déseivel foglalkozott. Kétségtelen — mondotta —, hogy a gépállomások eddigi működésük során értek el eredményeket. Ugyanakkor őszintén meg kell mondani azt is, hogy a mezőgazdasági termelés növelésében, a mezőgazda­ság szocialista építésében eddig nem töltötték be ma­radéktalanul azt a szerepet, amelyet nekik szántunk. A szövetkezeti nagyüzemi ter­melés fölényének a parcel­lagazdálkodással szemben többek között éppen a gépi munka alkalmazásában kell kifejezésre jutnia. Gépállomásainktól ed­dig szerzett elég tapasz­talatunk alapján joggal elvárhatjuk és el is várjuk, hogy az általu* végzett gépi munka ha­tása közös gazdasá­gainkban valóban ma­gasabb eredményekben, tehát számokban is ki­fejezésre jusson. A termelőszövetkezetek és gépállomások közötti vi­szony sajnos a legutób­bi időben sem javult, sőt sok tekintetben rosszabb lett. Sokan azzal indokol­ják a gépállomások és a termelőszövetkezetek közöt­ti viszony romlását, hogy i gépállomások önelszámoló vállalatokká lettek. Véle­ményem szerint független attól, hogy milyen elszámolási rendszerben dolgozik a gépállomás, a feladata egyaránt az kell legyen, hogy megfelelően ki­szolgálja a termelőszö­vetkezeteket a szüksé­ges gépekkel, azokkal időben és jó minőség­ben végezze el a mun­kát. Ahhoz, hogy a gépállo­más a szerződésben vállalt kötelezettségének maradék­talanul eleget tudjon tenni, az szükséges, hogy a ter­melőszövetkezetek biztosít­sák a jó gépi munka felté­teleit, késedelmeskedéseik-Ma hangverseny Nagyobb a termelési kedv Ezután -— ’’ beszélt Do­bi István elvtárs, hogy a Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány felszámolta a múlt káros gazdasági és szövetkezeti politikáját és egész sor intézkedést tett, amelyek új és nagyobb le­hetőségeket nyitottak a termelőszövetkezeti gazdál­kodás számára. Ennek eredményeként a termelőszövetkezeti vezetők és tagok nagy többsége élve az állam által nyújtott lehetősé­gekkel, az elmúlt évek­hez képest igen nagy szorgalommal, bizako­dással és termelési kedvvel dolgozik. Egy sor szövetkezetben kétségtelenül tapasztalni lehet, hogy sok"* iött a szövetkezeti demokrácia, és az elmúlt időkhöz képest nagy javulás van a mun­kafegyelem ter.'n is. Nvugodtan mondhatom — folytatta Dobi István elvtárs — hogy az államvezetés a jö­vőben kerülni fog min­den olyan intézkedést, amely a szövetkezetek gazdálkodásába való túlzott beavatkozáshoz vezetne, vagy bármi­lyen néven sértené a szövetkezeti demokráciát, Természetesen ebből senki nem következtet­het arra, hogy az állam el fogja nézni, vagy el­tűri, hogy szocialista gazdasági rendszerünk érdekeivel ellentétes vagy azzal össze nem egyeztethető gazdálko­dást, illetve tevékeny­séget folytathassanak egyes termelőszövetke­zetek. Az államvezetés eltökélt ■'á. déka, hogy a termelő­­szövetke^rVk Gazdálkodá­sát és egész életét a régi adminisztratív beavatkozá­sok helyett iokó’-'b helyes termelési hitel-, ár és adó, egy-zóvel helyes pnTdoság­­nolitikai intézkedésekkel kívánja befolyó—I..i és se-A József Attila Művelő­dési Házban ma este 8 óra­kor az Országos Filharmó­nia férfikara hangversenyt rendez. A Filharmónia fér­fikarában a volt Honvéd­kórus művészei szerepel­nek, nívós műsorukkal szó­rakoztatják Nyíregyháza közönségét. Műsorukban Kodály kórusművein kívül előadnak neves külföldi zeneszerzők alkotásaiból is. A máris jelentős sikert aratott férfikar legutóbb Debrecenben lépett fel. Ma Nyíregyházán, utána pedig Kisvárdán szerepeinek, igényesen és választékosán összeállított műsorukkal. Nagygyűlést tartott a Magyar- Szovjet Baráti Társaság városi szervezete Tegnap este a József At­tila Művelődési Házban nagygyűlést tartott a Ma­gyar-Szovjet Baráti Tár­saság városi szervezete. A gyűlésen több mint félez­ren vettek részt .Az elnök­ségben a városi párt, ta­nács és tömegszervezeti ve­zetők, munkások, értelmi­ségi dolgozók foglaltak he­lyet. Megnyitó beszédet dr. Merényi Oszkár, ünnepi beszédet pedig Májer Ist­ván tartott. A gyűlés után a hallgatóságot a József Attila és a Móricz Zsig­­mond Művelődési Házak kultúregyüttesei műsoruk­­kau szórakoztatták. Fellé­pett a Kossuth-étterem ze­nekara is Varga Jenő veze­tésével. kel ne akadályozzák a gép­állomást abban, hogy meg­felelő időben és minőségben végezhesse munkáját. Az államvezetés a gép­állomási rendszer fenntar­tása mellett a gépállomá­sok munkájának egyidejű megjavításával továbbra is helyesli és támogatja a nép­gazdaság teherbírásához ké­pest a termelőszövetkezete­ket abban, hogy jövedel­mükből szóntótraktor, kom­bájn. cséplőgép kivételével, erő- és munkagépeket, el­sősorban univerzális trak­torokat vásárolhassanak. Továbbiakban Dobi Ist­ván elvtárs utalt a környe­ző népi demokratikus ál­lamok termelőszövetkezeti mozgalmainak eredményei­re. Majd a termelőszövetke­zetek számszerű fejleszté­sével kapcsolatban kiemel­te: ha termelőszövetkeze­teink többet termelnek, mint az egyéni gazdák a maguk kisparcelláin, akkor folytathatnak eredményes és valóban meggyőző propagandát a szövetkezés gondolata mellett. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot csak akkor fogja igazán vonzani a termelőszövetkezeti gaz- ülését. dálkodás, ha azt látja, hogy. a termelőszövetkezeti gaz­daság külső képében is, akár a határét, állatállomá­nyát, akár központját te­kintve különben néz ki, mint az övéké és ha a szövetkezetek tagjai jobban élnek. Csakis így győződik meg a dolgozó parasztság a szocialista szövetkezetit nagyüzemi termelés és élet­forma magasabbrendűségé-­­ről és ezen a módon vezet­hetjük rá legbiztosabban és tartósan dolgozó parasztsá­gunkat a szövetkezeti gaz­dálkodás útjára — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Dobi István elv­társ. A beszámolót élénk vita követte. A felszólalók sokat foglalkoztak a minta-alap­szabály kérdéseivel, a ter­melőszövetkezetek gépesí­tésének kérdésével, a gép­állomások és a termelőszö­vetkezetek viszonyával. A tanács tagjai egyönte­tűen hangsúlyozták, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom túljutott a nehéz hely­zeten és ma már szilárdan áll és bár sok nehézséggel kell még küzdeniük a ter­melőszövetkezeti tagoknak, a közös gazdaságok mégis minden vonatkozásukban a fejlődés irányában halad-* nak. A tanács ma folytatja Megyei bizottságot alakított a KISZ >:: Hétfőn délután tanács­­t ‘ '• kozást tartottak a megyei ; ■ 'ifjúsági élet vezetői. Az ifjú­­,;; ság legidőszerűbb felaaa­­i; \ tairól határoztak és meg­­;; választották az eddigi szer­­;; vező bizottság helyébe a ;; Kommunista Ifjúsági Szö­­i;; vétség megyei intéző bi­­; ;zottságát. ;; Ismertették és megvi­­; I tatták a bizottság három :: hónapos programját. •t i| Fontos pontként szere­­• ;; pel ebben az ifjúság i;; politikai, erkölcsi és :;; kulturális nevelése, if­­júsági napok rendezé­­:i; se, az ideológiai neve­­‘ I lés, a szocializmus és : a béke megvédésének -!! és a proletár nemzet­­köziség szellemének el- I1 mélyítése. :: Szó volt a KlSZ-bizott­­|' ságck helyes munkastilusá­­; | nak kialakításáról és arról, ;; hegy minden szervezet •; önállóan dolgozzon és a ; helyi és az életkori sajá­tosságoknak megfelelő ne­­t velést adjanak a fiatalok­énak. A jövőben a fiatalok I a munkában is az első he­lyen akarnak haladni. Az idén is versenyre keltek az ifjú cséplőcsapatok és életre keltik az ifjúság tartalmas és célszerű takarékossági mozgal­mát. Ezenkívül ezen a tanács­kozáson határozták el, hogy ♦ a megye szervezetei ren­dezzenek aratási és beta- 4 karítási versenyt, segítse- 2 nek a rászorulóknak, vagy 2 azoknak a családoknak, ♦ akik az ellenforradalom 2 miatt családfenntartó nél-Í * kül maradtak. Kulturális vonatkozásban gazdag műsor várja a fia­talokat. VIT kulturális és * sportversenyek lesznek ♦ július 1-től augusztus fi kótaji Lenin TSZ-ben megkezdték a kombájnnal az aratást A Nyírteleki Gépállomás Tóth András kombájnvezc­­ícje tegnap délelőtt meg­kezdte a kótaji Lenin TSZ-1-ig, ezután is rendez­nek megyei és járási ifjúsági találkozókat és kis VIT-eket. A megyei KISZ-bizottság azzal a céllal látott mun­kához, hogy nemcsak a fiatalokkal ismerteti meg az ifjúsági szövetség cél­jait és tartalmát, hanem a szülőkkel, a felnőttekkel és a fiatalok nevelőivel. — Ezenkívül még sok érdekes dologról szó volt a megyei tanácskozáson, melyek rö-, videsen megvalósulnak. A tanácskozáson meg­választották a 14 tagú megyei KISZ-bizottságot. a megye és a város legkü­lönbözőbb rétegszervezetei-! bői, párt- és tömegszerve­zeteiből, és különböző he­lyeken dolgozókból. Töb­bek között tagjai a bizott­ságnak Szaniszló János, Czimbalmos Béla, Valkó Mihály, Valent Sándomé, Mándzák János, Mokánszki József, Koncz Károly, Fe­kete Anna, Csűrös Andor,) Cs. Nagy József és Tüzes j József, Törvényerejü rendelet a szarvasmarha és a bor jú vágásának szabályozásáról A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának most megjelent törvény­­erejű rendelete értelmében szarvasmarhát és borjút magánfogyasztásra csak en­gedély alapján szabad le­vágni. Az engedélyért vá­gási illetéket kell iizetr.it Állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok időszaKi dol­gozói ellátása céljából a jóváhagyott üzemtervben engedélyezett és saját állo­mányukból származó selejt­­marhát és selejtborjút — az egészségügyi szabályok megtartásával — vágási en­gedély nélkül vághatna* le. A levágott állatok bőrét az illetékes állami vállala­toknak kell átadni hatósá­gilag megállapított áron. Az állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek, egyénileg gazdálkodók és más magánszemélye* a vágási engedély alapján le­vágott szarvasmarha és borjú hiisát csak az enge­délyben, illetőleg az Élel­mezésügyi Miniszter által kibocsátott rendeletben meghatározott célra hasz­nálhatják fel. Cikkünk nvnmán intézkedtek a városi köz­lekedési szervek a sós­tói sétány ügyében. A köz­lekedési rendőrség csoport­ja arról értesítette a ■ - kesztőséget, hogy a követ­kezőkben több közleke­dési rendőr fog ellenőrzést tartani a sóstói sétányon. „Behajtani tilos” táblát ál­lítanak és három forgót is elhelyeznek a közleke­dési balesetek megelőzése érdekében. Fő figyelmüket a Sóstó, a Sóstói út és a Krúdy Gyula utca irányá­ba terelik. A rendőrség közlekedési csoportja a következőkben is az—r lesz, bogy a balesetek megelőzését és a lakosság testi épségét a legnagyobb mértékben biztosítsa. ben az ósziárpa aratását. Kb. 12—14 mázsás átlagra számítanak a 20 holdról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom