Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-23 / 145. szám
4 KELETMAGYARÖRSZAG 1957 Június- S3; vasárnap A TUDOMÁNY.,_____! VILÁGÁBÓL DCarnriuííi éfizaka Színes szovjet film M, kozmikus ür hcstárán. A szovjet kormány határozata folytán a jelenleg1 nemzetközi geofizikai évben felépítik a mesterséges holdat. A sajtó már közölt jelentéseket azokról a kísérletekről, amelyeket a szovjet tudósok ezzé] Kapcsolatban 1951. óta végeztek. A filmfelvevő berendezéssel és különböző műszerekkel ellenőzött kutyákat a rakéták már 110 kilométer magasságba is felrepítették. A. Blagonravov akadémikus a szovjet tudósok terveiről így nyilatkozott: „Kétségtelen, hogy a közeljövőben még nagyobb magasságba is juttatunk élőlényeket, s újabb „ugrást” teszünk a világűrbe.” Nézzük meg tehát, milyen technikai eszközöket használnak fel a szovjet geofizikusok a nagy magasságok kutatására. ;,:A rakéta elindul útjára. A nagy magasságban uralkodó légritka térbe érve kezdi kilökni az alkatrészeinek anyagában „feloldott” gázokat. Ezért magán a rakétán nem helyezhetők el azok a műszerek, amelyekkel például a levegő összetételét és hőmérsékletet kell megállapítani; így nagyon sok lenne a hiba. Az atmoszférát a rakéta érintése nélkül „tisztán” kell vizsgálni. Ennek, érdekében a rakéta ké* oldalán különleges tarackokat helyeznek el. Kellő ' magasságban a tarack sajátos1 szállítókészüléket „fő ki". Ez egy 2 méter magas, 40 centiméter széles henger, emeb ben mérőműszereket, tárolóelemeket, milli- és mikroampermérőket, páncélkazettás fényképezőgépeket helyeznek el. A pánc" _.„etta még. ekkor is éhségben marad, ha az egész szállítókészülék tönkremegy. A fényképezőgépre azért van szükség, hogy rögzíteni tudják, amit a műszerek mutatnak. A szállitókészülékbejfi van az úgynevezett program-mechanizmus is, amely a műszereket. az órákat és a motort be-, illetve kikapcsolja. Mindezt a szállítókészülék hermetikusan elzárt, alsó részében találjuk. A szállítókészülék felső része nyitott. Ezt úgy szerkesztették meg, hogy a levegő szabadon érintkezzék a műszerekkel. Ezen a részen 500—3000 köbcentiméter térfogatú üvegballonok vannak, amelyekkel levegő-mintát vesznek és manómé terek, amelyekkel "az atmoszféra nyomást mérik. Az üvegballonokból még a földön eltávolítják a levegőt. Meghatározott magasságban automatikusan kinyílik egy különleges csap. Az atmoszféra felső rétegeiben a levegő igen ritka, ezért a ballonba elenyészően csekély mennyiségű — tized-, sőt század milligrammnyí levegő, kerül, De ezek a „morzsák” is elegendők a színkép-elemzéshez. A szállítókészülék földreérkezése után a laboratóriumban bonyolult, nehéz eljárásokkal vizsgálják a levegő-mintát. A közeljövőben a szovjet geofizikusok az atmoszféra gáz-, valamint ionösszetételéneK elemzésére új műszert, rádiófrekvenciás tömegszmképmérőt alkalmaznak. Ezzel lehetővé válik a légminta-vétel bonyolult módszerének kiküszöbölése. Az a helyzet ugyanis, hogy 100 kilométer felett üvegbailoi.okban nem lehet ievegőminlat venni. A levegő ebbe a. magasságban túl ritka csak .olyan. nagy üvegballonokat lehetne haszonnal alkalmazni, amelyek nem férnének el sem a szállítókészülékben, sem a rakétán. A rádiófrekvenciás tömegszínképmérő viszont egészen kis készülék, s bármely magasságban alkalmazható. A szállítókészüléken elhelyezve állandóan és automatikusan méri a levegő összetételét, s ezt rádió utján közli a földdel. A szovjet kutatók egyszerű, s ugyanakkor érdekes módszert alkalmaztak a nagy magasságban uralkodó szelek sebességének és irányának meghatározására. Ebben az esetben a rakétára szerelt tarackok nem szállítókészüléket, hanem *5 kilós füstpatronokat lőnek ki. A patronok robbanását ügy időzítik, hogy a mesterséges füstfelhők egyszerre több magasságban jelenjenek meg. Ettől a pil- . lanattól kezdve a rakéta felbocsátásának környékéről fotocellákkal figyelik a füstfelhőket. Minden felhőre legalább két fototeodolit irányul. így határozzák meg a felhő mozgásának sebességét és irányát. A mesterséges felhők elég sokáig az atmoszférában maradnak. 80 kilométeres magasság felett a levegő már annyira ritka, hogy a füst-részecskék „nem tudnak mibe kapaszkodni”, s zuhanni kezdenek. Itt a felhő már nem alkalmas a megfigyelésre. A mesterséges felhők segítségével a tudósoknak sikerült bizonyos képet kapniok a 80 kilométernél alacsonyabban elhelyezkedő levegőrétegek mozgásáról. Sikerült megállapítaniok, hogy nagy magasságban a szélsebesség gyakran és hirtelen változik. A 80. ki- 1 méter az atmoszférában sajátos , „mérföldkőnek” számit. Az atmoszféra levegőjének csaknem egész tömege, 99,5 százaléka 80 kilometer alatt összpontosul. Ebben a magasságban ezüstös felhők képződnek. Árpikor a rakéta a magas’ a emelkedik, a hőmérséklet • eleinte. 50 fokra csökken. 20—30 kilométeres magasságban még mindik ez a hőmérséklet, uralkodik. Ezután a hőmérő 0 fok fö, emelkedik, majd a 80 . .lomé tér es magasságban ismét — 20 fokra zuhan. A gazdag kísérleti anyag lehetővé teszi a szovjet tudósok számára, hogy biztosan jelöljék meg a további kutatások irányát. A geofizikai év során széleskörűen megindult a levegőtenger tanulmányozása. A legkülönbözőbb módszerekkel egészen 1000 kilométeres magasságig végeznek majd kutatásokat. Ez gyakorla.üag azt jelenti, hogy a földünket körülvevő egész atmoszférát, annak minden rétegét kutatni fogják, Irta: Borisz Laszkin és Vlagyimir Poljakov. Operatőr: Iioleatij. Zene: Ljepin. Rendezte: Eldar Rjazanov. Főszereplők: Szerafim Ivanovícs Ogurcov: Igor Iljinszkij. Lena Krilova: Gurcsenko. Igrisa Kolcov: Bjelov. tlszikov: Kulinkov. Főkönyvelő: Tutiskín, Nagy a sürgés-forgás az egyik moszkvai kultúrotthonban. A fiatalok szilveszter megünneplésére készülnek. A táncosok, énekesek és zenészek lázas tempóban folytatják a próbát. A bál rendezésével a csinos és tehetséges Lena Krilovát bízzák meg. Segítőtársai: az örökké vidám Grisa Kolcov és Uszikov. Előbbi szerelmes a lányba és igyekszik is minden parancsát híven teljesíteni. Egy baja. hogy igen bátortalan, amiért a lány neheztel is rá.., A rendezőség elégedett a próbák menetével, egyedül az igazgató helyettese, Szerafim Ivanovics Ogurcov zsörtölődik mindig. Neki furcsa elképzelései. vannak, azt akarja, hogy az est fénypontja, az Ismeretterjesztő Társulat neves előadója legyen negyvenperces előadásával. Mivel szerinte a műsornak fó feladata a dolgozók nevelése, nem pedig olcsó vásári mutatványok produkálása a balettáncosok több ruhát vegyenek fel, a fiatalok tánczenekara helyett az aggok zenekara játsszon, énekeljen a könyvtárosnő, szavaljon a főkönyvelő. Ogurcovnál a szórakozás csak hatodrendű kérdés. Lena és barátai a helyettes igazgató jelenlétében helyeslőleg bólongatnak, de adandó alkalommal Grisa segítségével a liftbe zárják. Úgy döntenek, hogy az általuk tervezett műsort mutatják be, s nem akarják, hogy az igazgatóhelyettes zavarja őket a felkészülésben. ...Színes, tarka sokaság toiong a lampionokkal feldíszített kultúrteremben. Már az érkezés igen mulatságos. A bejáratnál épített „hólepte” csúszdán siklanak le öregek és fiatalok egyaránt. így érkezik — Ogurcov legnagyobb csodálkozására — a kultúrotthon igazgatója, felesege és a szikár, mogorva előadó is. Vidám hangulat uralkodik a teremben. Elkezdődik a műsor. A 'zenekar pattogó ritmusára Lena ajkán felcsendül egy kedves szilveszteri dal, amelyben bú-s csút mond az ó-évnek és köszönti, az újat. A szín-1 pad káprázatos pompában úszik, a zenekar előtt egy nagy óra mutatja, hogy nehány perc és beköszönt az új esztendő. Mindenki reme-, kül szórakozik, csak Ogurcov nyugtalan, ö ott sürög-forog az igazgató körül, majd a szereplők kőzött látható. Keresi az előadót, — aki közben Uszíkovval koecintgat a büfében és már eléggé felöntött a garatra. — Éppen ezért" Ogurcov úgy határoz, hogy; ö tartja meg az előadást- Lena és Grisa észreveszik, milyen térveket sző főnökük a közönség ellen, nem akarják, hogy elromoljon a jó hangulat, ezért a bűvészhez fordulnak segítségért, aki segít is. Kicsempészi Ogurcov zsebéből a legépelt élőadást és helyébe mindenféle szalagot, madarat, galambot tesz. Lesz ebből nagy mulatság, harsány kacagás. De Ogurcov felháborodása csak fokozó-" dik a további műsor láttán, A Karnevál éjszakája című színes szovjet film tele van vidámsággal, szerelemmel, sok. dalia! és tánccal,; „Tekintsük saját magunkénak a mozit,***' A kéki fiatalok szép kezdeményezése — versenyre hívják a megyéil Aki azt állítja, hogy az ■ifjúságban nincs lelkesedés, aki azt mondja, hogy a mai fiatalok nem akarnak művelődni, az menjen e’ Kékre és hallgassa meg a felnőtteket: mit csinálnak a kéki fiatalok! Ki gondolná, hogy ebben a kis községben, ahol esős időben a sár elborítja az utakat, oly magasan lobogna a kultúra szeretetének nemes lángja?! Pedig így van, S a művelődés lángjának legjobb élesztői, ' istápolói a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai. De félre az általános dicsérő szavakkal, hadd beszéljenek maguk a tettek. ★ Nemrégiben taggyűlésre ültek össze a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjai. Ott volt köztük, Tóth elvtárs, a párttitkár, Gottfried elvárs, a tanács elnöke is, mint tanácsadók, atyai vezetők. Sokmindenről szó esett, hosszú estébe nyúlt a- Vita, Többek között sz°t emeltek a fiatalok a mozi ügyében is. A mozi a kuU túrházban székel és olyannyira fel volt töltve a padlózata, hogy zavarta a vetítést. A hátulsó sorokban már nem lehetett jól látni az elöl ülöh*ől. Felállt a gyűlésen Csorba Sándor és azt javasolta: végezzék el a nézőtér süllyesztését a fiatalok társadalmi munkában. A javaslatot egyhangú lelkesedés fogadta. Két teljes este és éjszaka dolgozott félszáz fiatal a mozinál, hétfőn és kedden. Szerdán már új nézőtéren foglalhatott helyet a falu népe. Több, mint 50 köbméter földet termeltek ki a hitzesek. ★ E hét péntek estéjén újra összejöttek a fiatalok a moziban. Családi ünnepre. A megyei Moziüzemi Vál-\ lalat a lelkes társadalmi j munkát nemcsak köszönő j szóval nyugtázta, hanem kiskönyvtárat és díszoklevelet adott át ezen az estén a kéki fiataloknak. Ugyanakkor egy hasznos kezdeményezés is született. A kéki KISZ szervezet, a kulturház és a megyei Moziüzemi Vállalat szocialista szerződést kötött egymással. A szerződés többek között így hangzik: „A kéki Kommunista If" júsági Szövetség a legaktívabb mozilátogató fiatalokból filmklubot szervez. A filmklub az egyes jelentősebb filmek bemutatása előtt megbeszélést tart a helyi moziüzemvezetővel a film propagálására, esetleg díszelőadás tartására. A film bemutatása után közösen vitatják meg annak ér-1 tékeit, mondanivalóját. A j filmklubban levő fiatalok, a KISZ szervezet vezetőségének támogatásával szocialista megőrzést vállalnak a mozi felett. A kisebb .javítási munkát társadalmi úton végzik el. Ügyelnek arra, hogy a mozi épületét, belső termét duhajkodók, fegyelmezetlenek ne rongálják. Az ilyen duhaj fiatalokat a filmklub vezetősége a moziüzemvezetövel, kultúrházigazgatóval egyetértésben bizonyos időtartamra eltiltja a mozi látogatásától. A Szabolcs-Szatmár megyei Moziüzemi Vállalat kötelezettséget vállal arra, hogy az ifjúság részére rendszeresen tart ifjúsági matiné előadásokat. A vállalat a filmklub rendelkezésére bocsátja a forgalomban levő filmek teljes jegyzékét és a műsorok beosztásánál figyelembe veszi a kéki fiatalok, mozílátogatók kívánságát...’ A szerződést Z alatnay Károly, a KISZ elnöke, Lakatos Dezső, a KIÉZ titkára, Márton Ferenc a mozi üzemvezetője és Soltész István a vállalat igazgatója irta alá. A szerződést természetesen vita előzte meg. Többek között felszólalt Zalatnay Károly, a KISZ elnöke is. Ezeket mondotta: — A fiatalok eddig is p Idamutatóan vették ki részüket a művelődési munkából és a falu felnőtt lakossága tisztelettel, megbecsüléssel néz a KISZ tagjaira. Mi megkötjük ezt a szerződést és eleget teszünk a kötelezettségeinknek. Ez a mi es az egész falu érdeke is. Egyben'felhívással fordulunk a megye valamennyi KISZ szervezetéhez: tekintsük saját magunkénak a' mozit. Segítsünk népi államunknak azzal, hogy ezt a fontos kultúrintézményt rendbentartjuk, becsületesen megőrizzük és fejlesztjük. Felhívom a megye fiatalságát, csatlakozzanak a kéki fiatalok kezdeményezéséhez, ■* Már tiz óra is elmúlt, az esthajnal csillag régen meggyújtotta lámpását, de a kéki fiatalok még mindig együtt voltak. Forgatták, lapozgatták az ajándékba kapott új könyveket, mások. beszélgettek. Arról, hogy szeretnék megnagyobbítani a művelődési házat, legalább húsz méteres mozitermet akarnak építeni- Tervezgettek: hogyan lenne jobb, mint lenne szebb ,.. És aki megismer' a kéki fiatalok ' lelkes munkakedvét, .az biztos abban, hogy a, temek valósággá vádnak.#
