Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

1857. lúnltis 22, szombat RELFTM AOYARORSZ* f? a Mac» Cc'tuug’ elvtársi február 274 beszédéből (Folytatás a 2. oldalról) Az egész lakosság és az értelmiség körében a marxisták még mindig ki­sebbségben vannak. Ezért a marxizmus­nak továbbra is harc közben kell fejlőd­nie. A marxizmus csak harcban fejlőd­het; ez nemcsak a múltban volt így, ha­nem így van ma is, és változatlanul így lesz a jövőben is. A helyes dolgok mindig a hibás dol­gok ellen vívott harcban fejlődnek. Az igaz, a jó és a szép mellett mindig ott van a hazug, a rossz és a csúnya, és az előbbiek mindig az ezek ellen vívott harcban fejlődtek. Amikor az emberiség mindenütt elveti azt, ami hibás, és min­denütt elfogad egy bizonyos igazságot, akkor az új igazság ismét harcba száll az újabb hibás nézetek ellen. Ez a harc sohasem ér véget. Ez az igazság fejlődé­sének törvényszerűsége, és így természe­tesen a marxizmus fejlődésének tör­vényszerűsége is. Ki győz és ki marad alul: országunk­ban a szocializmusnak és a kapitaliz­musnak ez a harca az ideológiában még jelentős ideig tart majd és csak később dől el kimenetele. Ennek az a magyará­zata, hogy a burzsoázia és a régi társa­dalomból megmaradt értelmiség befo­lyása még hosszú időn át megmarad or­szágunkban és mint osztály ideológia még hosszú ideig konzerválja magát. Ha nem ismerjük fel eléggé, vagy egyáltalán nem ismerjük lel ezt a helyzetei, akkor óriási hibát követünk el, azt, hogy figyelmen kívül hagyjuk az ideológiai harc szüksé­gességét, Az ideológiai harc különbözik a harc egyéb formáitól; ebben a küzde­lemben nem szabad durva, kényszerítő ^módszereket alkalmazni, csupán az igaz­­búg türelmes megvilágításának mód sze­drét szabad igénybevenni. Az ideológiai [harcban a szocializmus ma előnyös fel­­’’tételekkel rendelkezik. A hatalom alap­vető ereje a proletariátus vezette dolgozó nép kezében van. A kommunista párt •ereje és tekintélye hatalmas. Bár mun­kánkban vannak fogyatékosságok és hi­bák, mégis minden igazságszerető etn­­•ber láthatja, hogy a népet szolgáljuk, ihogy az az elhatározás tölt el bennün­ket és képesek is vagyunk rá, hogy a néppel együtt széppé varázsoljuk orszá­gunkat. Minden igazságos ember láthat­ja, hogy már óriási sikereket értünk el és a jövőben még nagyobb sikereink lesznek. A burzsoá elemeknek és a régi társadalomból származó értelmiségnek túlnyomó többsége hazafias érzelmű: kész szolgálni a hétmérföldes léptekkel fejlődő szocialista ' hazát és tudja, hogy ha hátat fordít a szocializmus ügyének, ha elszakad a kommunista párt vezette dolgozó néptől, gyámoltalan lesz és nem várhat rá boldog jövő. Felteszik a kérdést: minthogy ha­zánkban az emberek többsége már ve­zető ideológiának ismeri el a marxiz­must, akkor lehet-c bírálni ezt az ideo­lógiát? Természetesen lehet. A marxizmus tudományos igazság, állja a bírálatot, Ha a marxizmus félne a bírálattól, ha a marxizmust bírálattal meg lehetne dönteni, akkor fabatkát sem érne. Vajon az idealisták nem birálják-e napról-napra és mindenféle formában a marxizmust? Vajon a burzsoá és kis­polgári nézeteket valló és ezeken változ­tatni nem kívánó emberek nem bírál­ják-e a marxizmust mindenféle módon? A marxistáknak nem szabad félniök a bírálattól, bárhonnan jön is. Ellenkező­leg: a marxistáknak a bírálat tüzében, a harc viharában kell megedzódniök, fejlődníök és kell kiszélesíteniök állásai­kat. A hibás nézetek ellen vívott har­cot a himlőoltáshoz lehetne hasonlítani: az oltóanyag hatására fokozódik a szer­vezet védettsége. Annak a jelszónak a megvalósítása, hogy „virágozzék száz vi­rág” és „versengjen száz iskola”, nem gyengíti a marxizmus vezető helyzetét az ideológiai világban, hanem ellenkező­leg, erősíti. Milyen magatartást tanúsítunk a nem marxista nézetekkel szemben? Amennyiben világos, hogy cllenfor­­radalmárokról és a szocializmus ügyét aláaknázó elemekről van szó, a kérdés megoldása könnyű egyszerűen meg kell fosztani őket a szólásszabadságtól. De más a helyzet a népen belül felbukkanó hibás nézetek esetében. Helyes-e, ha egyszerűen elfojtjuk az ilyen nézeteket és nem adunk semmilyen lehetőséget ki­fejtésükre? Természetesen semmi esetre sem szabad ezt tenni. Nemcsak hatásta­lan. hanem rendkívül káros is, ha felü­letesen egyszerűsítő módszereket alkal­maznak a népen belüli ideológiai kérdé­sek megoldására, a lelkivilág kérdései­nek megoldására. A helytelen eszmék kifejtését meg lehet ugyan tiltani, de azért azok az eszmék megmaradnak. Más­részt a helyes vélemények, ha melegház­ban nevelik őket, ha nem küzdenek meg a széllel és az esővel, ha nem szereznek védettséget, nem győzhetnek, ha hibás nézetekkel kerülnek szembe. Ezért csakis a vita módszerével, a bírálat módszeré­vel és az igazság feltárásának módszeré­­val lehet valóban fejleszteni a helyes vé­leményeket és kiküszöbölni a hibásakat, csak így lehet igazán megoldani a kér­déseket. A polgárság és a kispolgárság ideo­lógiája feltétlenül tükröződni fog vala­miképpen, feltétlenül minden módon makacsul kifejezésre jut majd politikai és ideológiai kérdésekben. Nem lehet úgy tenni, hogy ne tükröződjék és ne nyilvánuljon meg. Ennek az ideológiának^ a megnyilvánulását nem kell megakadó-J lyozni az elnyomás módszereivel, hanem teret kell adni kifejtésére, és amikor ez megtörténik, vitába kell szállni vele, megfelelően bírálni kell. Kétségtelenül bírálnunk kell minden és mindenféle hibás nézetet. Természe­tesen nem lehet bírálat nélkül hagyni a hibás nézeteket, és közömbösen szem­lélni, hogyan terjednek el mindenfelé, nem lehet megengedni, hegy ezek a né­zetek meghódítsák a küzdőteret. Ha hi­bák jelentkeznek, el kell őket ítélni, ha mérges gyomok dugják ki fejüket, har­colni kell ellenük. De a bírálat ne le­gyen dogmatikus, eközben nem lehet me­tafizikus módszerekhez folyamodni, min­denképpen a dialektikus módszerek al­kalmazására kell törekedni. A bírálat­nak tudományos elemzésen kell alapul­nia, és elég meggyőzőnek kell lennie. — Dogmatikus bírálattal nem lehet megol­dani a kérdéseket. Harcolunk minden mérges gyom ellen, de figyelmesen meg kell állapítanunk, hogy mi valóban mér­ges gyom és mi igazi illatos virág. A tö­megekkel együtt meg kell tanulnunk gon­dosan felismerni az illatos virágokat, és a mérges gyomokat, és a tömegekkel együtt kell harcolnunk, helyes módsze­rekkel, a mérges gyomok ellen. Amikor a dogmatizmust elítéljük, egyúttal figyelmet kell fordítanunk a re­­vizionizmus elítélésére is. A revízioniz­­mus. vagyis a jobboldali opportunizmus, burzsoá ideológiai áramlat, sokkal ve­szélyesebb a dogmatizmusnál. A revizio­nisták, a jobboldali opportunisták szavak­ban a marxizmusért küzdenek, szintén támadják a „dogmatizmust". De éppen a marxizmus legalapvetőbb megállapí­tásait támadják. Feliépnek a materializ­mus és a dialektika ellen, vagy eltorzít­ják őket, fellépnek a nép demokratikus diktatúrája és a kommunista párt ve­zetése ellen, vagy gyöngíteni akarják azt. Fellépnek a szocialista átalakítások és a szocialista építés ellen. A szo­cialista forradalom országunkban lé­nyegében győzelmet aratott, de a társadalomban még vannak olyanok, akik; beteljesületlen álmokat dédelgetnek a tőkés rendszer visszaállításáról, minden területen harcolnak a munkásosztály el­len, igy az ideológia területén is. Ebben a harcban a revizionisták a legjobb se­gítőtársaik. dogmatikus, amikor nem törődünk ha­zánk feltételeivel, amikor válogatás nél­kül átvesszük a fclhasználhatót és a fel­­használhatatlant egyaránt. Ez rossz mód­szer. A másik módszer az, hogy a tanu­lás alatt használjuk agysejtjeinket és ta­nulmányozzuk azt, ami megfelel a ha­zánkban uralkodó feltételeknek, vagyis a számunkra hasznos tapasztalatokat vesszük át. Nekünk erre a módszerre van szükségünk. Legfontosabb irányzatunk az, hogy megszilárdítsuk a Szovjetunióval való összefogásunkat, minden szocialista or­szággal való összefogásunkat, ezt kíván­ják alapvető érdekeink. Azután erősíte­nünk és fejlesztenünk kell összefogá­sunkat Ázsia és Afrika országaival, vala­mint minden békcszerető országgal és néppel. Ha az összefogásnak ez a két fajtája megvan, akkor már nem leszünk elszigetelve. Ami pedig az imperialista országokat illeti, össze kell fognunk né­peikkel, törekednünk kell a békés egy­más mellett elésre, és az ezekkel az or­szágokkal való bizonyos kereskedelemre s a® esetleges háború elhárítására. Desem­­miesetre sem táplálhatunk ezekről az országokról a valóságnak meg nem fe­lelő nézeteket. nódosiífák a Hunba Tőrvttiuhdnptf Az. országgyűlés legutób­bi ülésszakán életrehívort munkaügyi bizottság, melynek elnöke Mekis Jó­zsef lett, ülést tartott. Az ülésen Kisházi Ödön mun­kaügyi miniszter tájékoz­tatta a képviselőket a mi­nisztérium tevékenységér rőt és a jövő feladatairól. Elmondotta többek között, hogy javaslatokat terjeszt a kormány elé a 14—Iá éves fiatalok elhelyezésére. Indítványozza, hogy az il­letékes szervek az eddigi­nél több fiatal számára biz­tosítsák a továbbtanulás lehetőségét. Elsősorban ipa­ri tanulóiskolákban és egészségügyi szakiskolák­ban. Közölte, hogy a Mun­kaügyi Minisztérium rövid időn belül rendezni kíván­ja a vámőrség, a vállalati fegyveres őrség és az új­ságírók fizetését. A továb­biakban beszámol az új Munka Törvénykönyv elő­készítésének munkájáról. Majd bejelentette, hogy módosítják a nyugdíjtör­vényt, illetve új nyugdíj­­törvényt készítenek. Kína iparosításának útja Ahhoz, hogy Kínát ipari országgá változtassuk, nagyon gondosan kell ta­nulmányoznunk a Szovjetunió értékes tapasztalatát, A Szovjetunió már negy­ven esztendeje építi a szocializmust és ta­pasztalata rendkívül értékes számunkra. Nézzük csak meg, ki tervezett és ki rendezett be számunkra olyan sok fontos gyárat? Talán az Egye­sült Államok? Avagy Anglia? Nem Nem ők. Csak a Szovjetunió teszi ezt. mert a Szovjetunió szocialista ország, és mert szövetségesünk. A Szovjetunió mellett bizonyos se­gítséget adtak nekünk Kelet Európa test­véri országai is. Nsm vitás, tanulmányoz­nunk kell minden ország jó tapasztala­tát, függetlenül attól, hogy ez az or­szág szocialista-e vagy kapitalista. Efe­­lői kétség sem lehet. De a fontos mégis­csak az, hegy a Szovjetuniótól tanuljunk, A tanulásnak két módja van. Az egyik Eszperantó hírek Folyó évi június hó 16-án, vasárnap délben vá­rosunkba érkezett hivata­los körútja során az Orszá­gos Eszperantó Tanács fő­titkára, Márton Lajos eszmetárs. Az állomáson egy -eszpe­­rantistákból álló küldött­ség várta és lelkesen fo­gadta a főtitkárt. Bájos je­lenet volt, amikor a 4 éves kis.Gégényi Gabriella vi­rágcsokorral kezében esz­perantó nyelven üdvözölte a kedves meglepetéstől meghatódott főtitkárt. Utána délután 5 órakor a József Attila Művelődési Házban megbeszélést tar­tottunk, amelyen többek között elhatároztuk, hogy legközelebb ugyancsak a József Attila Művelődési Házban folyó év július hó 1-én 6 órakor tartunk esz­perantó összejövetel*, ami­kor megalakítjuk az eszpe­rantó szakkört. Kérem, hogy ez alkalommal min­den eszperantista jelen le­gyen. Tervbe van véve, hogy szeptember 1-töl — ha kellő számú érdeklődő je­lentkezik — egy több hó­­ntpos tanfolyamot rende­zünk. A tanítási díj 25 fo­rint havonta. A tanfolyam-' ra jelentkezni lehet Soltész Gyula előadónál, Körte üt 11. szám alatti lakásán, délután fél 2-től fél 3-ig, vagy délután 6—7 óráig. Soltész Gyula eszperantó előadó,' fi munkaverseny egyik rugója a nyereségrészesedés Vállalatunknál az ellen­­forradalmi események kap­csán a termelés, a munka­­fegyelem területén nagy mértékű hanyatlás követ­kezett be. Nem állt arány­ban a termelésért kifizetett bérösszeg a termelékeny­séggel. A szakszervezet a párt irányonalának meg­felelően és annak támoga­tásával március és április hónapban, de inkább már­cius hónapban az esemé­nyek megtárgyalása után mozgalmat indított a ter­melés és a kifizetett mun­kabérek közötti differen­ciák teljes kiküszöbölése érdekéién. S ennek szelle­mében indultak meg a munkaversenyek, amelyek teljesen az önköltség alap­ján állanak. Tudvalevő ugyanis, hogy vállalatunk szezonális jel­legű vállalat, így a fősúlyt a karbantartásnál az anyagtakarékosság és a mi­nőségi munkára, kellett he­helyezni, valamint a TUF dohány kezelésénei a 100 százalék teljesítése elérése mellett minőségi kihozatal­ra. A munkafegyelem megszilárdulása, a munka­­verseny mind nagyobb mértékű kibontakozása nem utolsósorban a párt­ós szakszervezeti bizalmiak es a Kioá-ifjak jó munká­jának tudható be, akik pél­damutatással élenjárnak a kezdeményezésben. Ezért érhettünk ma mór arra a pontra, hogy' áprilisi ter­vünket 101 százalékra tel­jesítettük és az egy mun­kásra eső termelés 2,7 szá­zalékkal haladja meg az előirányzottat. Meg kell mondanunk azonban azt is, hogy mind jobban erősö­dő munkaversenyek egyik emelőrúdja a dolgozóknak közvetlenül visszatérő nye­reség-részesedés. Ezért to­vábbra is három fontos pontot tart a vállalat szem­előtt: 1. A minőség javítása a termelékenység növelése mellett. 2. Önköltségcsökkentés. 3. Anyagtakarekosság. párhuzamosan a munkafe­gyelem teljes megszilárdí­tásával. Az idén február­ban a termelési terv 118,4 százalékra volt teljesítve ugyan, de 27,4 százalékkal lett túlhaladva a munkás­létszám. Az egy főre eső termelési érték pedig nem érte el. csak a 93 százalé­kot. Ezzel szemben április hónapban már 101 százalé­kos a termelés, a munkás­­létszám 2,5 százalékkal ke­vesebb, az egy főre eső ter­melés 2,7 százalékkal emel­kedett az előírttal szemben. A Dohányfermentálógyár Üzemi Bizottsága. Milyen veszéllyel jár párton belül as intrika Folytatás a 2. oldalról.) belső civódás láttán a pár­­tcnkivüli tömegek nem kö­zelednek, hanem eltávolod­nak a párttól, veszélyezteti a párt tekintélyét, csorbítja a párttagok felelősségét. Le gyen minden pártszervezet feladata, hogy az intriká­­lókkal szemben folyasson harcot és e harc 3 irány ban kell. hogy megnyilvá­nuljon úgy, hogy a felme­rült problémákra gyorsan reagáljon, tisztázza és a párttagság előtt zárja le. Másodszor a pártszerve­zet nevelje azokat az elv­­társakat, akik hajlamosak ilyen dolgokra, mutassa meg, hogy milyen veszély­­lyel jár a pártra, a pártegy­ségre, a szocializmus épí­tésének ütemére, mennyire segít az ellenségnek. Végül, ha másképp nem megy, a pártszfervezet ad­minisztratív úton, pártfe­­gyelmivel, vagy végső soron pártból való kizárásával té­rítse észhez azokat, akik ezeket a nézeteket vallják, és nem tudnak megváltoz­ni. A pártegység megkövete­li, hogy minden erővel har­coljunk a párt egysége erő­sítése érdekében, az egysé­get megbcntókkal szemben, mert csak így tudjuk a párt előtt álló feladatokat sikeresen megoldani. EGYÜD ANDRÁS, a párt megyei bizottságának munkatársa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom