Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-20 / 142. szám
1057. .június 20, csütörtök KELETM AG Y A RO RS Z A G L«gyen rend a nvínniliáljdii moziban is! ! ♦ — Levél a község fiataljainak nevében — EDES ANYANYELVŰNK Sértegetés — szokásból Az alábbi levél érkezett a Megyei Moziüzemi Vállalathoz Nyírmihálydiból: „Olvastam a Keletmagyarországban megjelent „Legyenek valóban kultúrintézmények a mozik” című cikket. Teljesen egyetértek vele. Annyit azonban szeretnék hozzáfűzni, hogy időnként ellenőrizni kellene, hogy a mozik dolgozói valóban a „szocialista munkaerkölcs szabályainak” megfelelően dolgoznak-e? Remélem, a jövőben ez megtörténik. Tűrhetetlen az az állapot, amely itt Nyírmihálydiban van a mozinál. Egyedüli szórakozási lehetőségünk, hogy hetenként egyszer elmegyünk a moziba. Sajnos, ott nem szórakozik az ember, hanem az idegei mennek tönkre. Régen vártuk már például az „Ök voltak az elsők” című nagyon szép szovjet filmet. Én 30—40 nyilván nem értették a filmet, zajongtak, ki-be járkáltak. Kértem, hogy valaki tartson rendet a teremben. A pénztárosnő azt válaszolta: „A gépész a gépházban van, a jegykezelő már elment, én nem mehetek be.” Amikor a szünetben Bodnár Mihály jegykezelőt kértem meg a rendcsinálásra, ő durván visszautasított, minősíthetetlen hangon beszélt velem. Egyébként a takarítással is mindig baj van, ezt már Danes Albert, kultúrotthon igazgató is jelentette a vállalatnak, de még csak nem is válaszoltak a levélre. Azt is jelentette, hogy a 16-éven felülieknek szóló filmet a 16 éven aluliak is megnézik, kérte, hogy vasárnap délelőtt legyen ifjúsági matiné előadás. Senki nem tett erre intézkedést. Én az egész nyírmihálydi ifjúság nevében < kérem a vállalatot, hogy J intézkedjen. J Elvtársi üdvözlettel: ] GYÜRE MARGIT] vezető óvónő. < ★ Egyetértünk azzal, hogy! a felsorolt hibákat sürgő-] sen meg kell szüntetni aj nyírmihálydi mozinál. Er-] re megtettem a megfelelő] intézkedéseket. Egy ben] kérem a nyírmihálydi fia-] talokat arra, hogy a to-] vábbiak során is viseljék] szívükön a mozi ügyét,] hiszen az fontos kulturá-3 lis /intézmény. Bírálataik-] kai segítsék a moziüzemi] dolgozók munkáját, ugyan-1 akkor maguk is lépjenek] fel azok ellen, akik du-] hajkodnak, rendetlenked-] nek a moziban, leverik a] falat, rongálják a széke-] két. ] Soltész István] igazgató. I l Szól a telefon: „Kérlek, í küldd a telefonhoz Abarna r Gábori!” „Abarna nevű £ nálunk nincs” •— vaiaszo| lom. Kimagyarázza aztan, »hogy Barna Gábort hívja, »csak a neve elé mondta, »hogy: a. Dejszen — mor.~ ► dóm — ne sértegesd a ba► rátomat a háta mögött és F ne használd a nevét úgy, | mintha a cipőről, a csirkéf ről, holmi limlomról, vagy í a lábasjószágról beszél[ nél. Azokat kell névelővel t mondani: az embernek meg [ azért van mindenkinek kü► lön neve, hogy ne kelljen F hozzá névelő ... támaszték► nak. Aki mégis odateszi F embertársa neve elé a névf élőt, az lejárja akit meg\ nevezett, mintha nem em► bérről beszélne. Sértegeti 1 — csupa szokásból. F „Láttam Gombát” azt je- F lenti, hogy láttam azt az ► embert, akinek a neve [ Gomba, ha pedig így mon - »dom, hogy: „Láttam a í gombát” (mindegy, ha ► nagybetűvel írom is, mert a [beszédben nincs betű) már ► nem embert jelent, hanem az embert „legombásítom”’ a kosárba, meg a konyhaasztalra. Az egymagában létező személyiségből tömegárut csináltam. Nemcsak azokkal a nevekkel van így, melyeknek tárgyi jelentésük is van, mint Gomba, Kovács, Varjú, stb. Ha azt mondom, hogy: itt jön a Gajda — ez azt jelenti, hogy: itt jön a gajda. így, kisbetűvel írva, mert ez az értelme. Hogy mi az a gajda? .;. találja ki aki tudja. Annyi bizonyos, hogy nem ember, nem valaki, hanem valami tárgy, vagy más efféle, amiből sok van. Akárcsak azt mondanám: a cipő, a csirke. Az ilyen beszéd lealacsonyítja azt az embert, akiről beszélünk a közönséges tárgyak közé, mert megkülönböztetés nélkül úgy mondja, mint azokat. Elődeink, kik beszédünket kialakították, felfogásukban határozottan elkülönítették az emberi személyt a világ többi tárgyától és ezt a beszédben is több módon kifejezték. Nem mi- vagy valami-neK, hanem ki-, illetve valakinek. mondták, a neve elé ; ódig a, az névelőt nem mondtak. Az utódot — a gyermeket — pedig soha nem oktatták az ember és a tárgyak közti különbségre, hanem megtanulta a beszédet és a beszéd megkülönböztető formáiból eszmélt rá a személy és a tárgy közti különbségre, így vette át a formával elődei tudattartalmát. A szavak és a beszédformák fiatalt hívtam el az előadásra. Nem csak azért,» mert KISZ-titkár vagyok,! de úgy éreztem, hogy ezt! a filmet minden dolgozót magyar fiúnak és lány-] nak meg kell nézni. El-I mentünk a moziba, de ott* csecsemőtől kezdve kicsi! iskolásokig voltak. Ezek* ém férjeiszcl a Keletmanvarorszánol! Védekezhetünk-e a% atomfegyverek ellen ? A légoltalom közleményei Robbanó atomfegyverek robbanásakor kétféle rádióaktív sugárhatás keletkezik. R kezdeti rádioaktív sugárzás a robbanás időpontjától számítva néhány másodpercig hatásos és körülbelül 10 mp múlva gyakorlatilag elenyészővé válik. A kezdeti sugárzás gamma- és neutronsugárzásból áll. — Azért ^ veszélyes, mert eléggé nagytávolságra képes terjedni és különféle vastagságú anyagokon át tud hatolni. Ártalmas hatáskörzetének sugara az atombomba méretétől és a robbanás fajtájától függően 1—2 km. Főleg akkor veszélyes a kezdeti sugárzás, ha az atombomba magasban robban, mert ebben az esetben nagyobb távolságra hatol el, fl maradó rádioaktív sugárzást az atomrobbanáskor keletkező és a terepet, épületeket, anyagokat, személyeket szennyező rádioaktív anyagok okozzák. Atomrobbanáskor az urán, vagy plutónium magok hasadásakor keletkező rádioaktív hasadási termékek, továbbá a nem hasadt urán vagy plutónium atomok egy része, különösen alacsonyan, vagy a terepen történő robbanás esetén lehull a terepre. Ezenkívül a kezdeti sugárzás neutron sugárzása a terep és a terepen lévő anyagok egyes atomjait rádioaktív anyagokká alakítja át, ami szintén hozzájárul a terep rádioaktív szennyeződéséhez. Atomrobbanáskor közeli és távoli szennyeződést különböztetünk meg. II közeli szennyeződés a robbanás által érintett környezetben keletkezik, az atomfelhőből lehulló rádioaktív anyagoktól, valamint a kezdeti neutron sugárzástól. Közepes atombomba földön történő robbanása esetén a szennyezett környezet a robbanás pontjától számított kb. 1.5 km-ig terjedhet. A szennyezett terület alakját és nagyságát, valamint a szennyeződés erősségét a meteorológiai körülmények, főleg a szél, valamint a domborzati viszonyok befolyásolják. A távoli szennyeződés a robbanás helyéről a magasba emelkedő atomfelhőből ered. A felhőt a szél mozgásának irányában továbbmozgatja, eközben a benne lévő rádioaktív anyagok lehullanak a földre. Közepes atombomba földön történő robbanása esetén a szél irányában 30—50 km-ig lehet számottevő szennyeződéssel számolni. Különösen jelenős a távoli szanynyeződés hidrogénbomba robbanásakor, amikor a szennyezett terület a szél irányában többszáz kilométerig terjedhet. Az atomfelhő mozgásának irányában keletkező csapadék a terep erősebb rádioaktív szennyeződését okozhatja. Légi robbanás esetén a szennyeződés kisebb mértékű, erősen függ a robbanás magasságától. Nagyobb magasságban történő robbanásnál a talaj szennyeződése jelentéktelen. A terep és a terepen lévő tárgyak nemcsak akkor szennyeződhetnek rádioaktív anyagokkal, ha atombomba vagy hidrogénbomba robban, hanem sugárzó harcanyagok alkalmazásakor is. A sugárzó harcanyagok mesterséges rádioaktív anyagok, melyeket olyan módszerekkel lehet alkalmazni, mint a veevi harcanyagokat, repülőgépről leszórással és lepermetezéssel, bombákban, lövedékekben, rakétákban. Sugárzó harcanyagok alkalmazásával erősebb szennyeződést is el lehet érni. mint atomrobbanáskor. Sugárzó harcanyagokkal egyidejűleg vegyi harcanyagokat, sőt sugárzó vagy harcanyagokat is lehet alkalmazni. (Folytatjuk.) fi Serkeszi GyermsksUhon áltörő csapata a legjobb a kisvárdaí járásban A kisvárdai járásban ma már minden iskolában működik úttörő csapat. Június 15-ig bezárólag értékelték a járás úttörő csapatainak munkáját. Eszerint a legjobb eredményt a Berkeszi Gyermekotthon, valamint Záhony és Mándók csapatai érték el. Sokat segített a járási pártbizottság a községi pártszervezeteken keresztül,, A KISZ vezetőségi üléseken külön napirendként foglalkoznak az úttörő munkával. tartalmazzák ugyanis az elődök teljes tudrtanyagát (értelmi, érzelmi, világszemléleti, stb.) és átszármaztatják azt az utódokra, így tanít és nevel a nyelv. Ha az örökölt beszédformákat elhagyjuk, azzal elvetjük magunktól az elődeink tudatában kialakult és a nyelvben is kifejezett eszmei javakat és lesüllyesztjük magunkat arra a szellemi színvonalra, ahol elődeink akkor voltak, mikor még eme eszmei értékeket nem látták, illetve nyelvben ki nem fejezték. A hibásan beszélt nyelv az ilyen szellemi állapotot mindig világosan elárulja. Akinek tudatában fogalmak hiányoznak, vagy a meglevők homályosak és határozatlanok, az beszédében sem érzi szükségét a határozott megkülönböztetésnek. (Ha akarná sem tudná, mert épp azt nem látja, amit ki kellene fejeznie.) És fordítva: akinek tiszta fogalmai vannak a tárgyakról és a jelenségekről, az beszédében is gondosan ügyel a fogalmak határozott elkülönítésére. A személyiség megkülönböztetése tehát a világ többi tárgyaitól, határozottan magasabb szellemi állapotot mutat, mint az egymástól távoli fogalmakat egy kalap alá venni és a személyt is olyan módon nevezni meg, mint a nem személyt: a-val. A nyelv annál fejlettebb, minél több fogalmi különbséget tud kifejezni, egész az árnyalatokig. A nyelv fejlődése épp abban áll, hogy mindig újabb kifejezési formát alkot a folyton bővülő tudattartalom szabatos kifejezésére. A már meglevő kifejezési (megkülönböztetési) formák elhagyása szükségképp nyelvi süllyedést, visszafejlődést jelent. Aki tehát nem különbözteti meg a személyiséget a közönséges tárgyaktól, holott nyelvünkben erre mód van, az több vétket követ el. Egyik, hogy alacsonyabb szellemiségről tesz bizonyságot, mivel nem látja és nem érzi még a nyelv figyelmeztetése után sem azt a fogalmi különbséget, amit a‘nyelvet alkotó elődeink tisztán láttak és nyelvi formában is kifejeztek. Másik vétke, hogy a nyelvet alacsonyabb fokra süllyeszti azzal, hogy egy már meglevő kifejezési formát elsilányít és így saját színvonalára húzza le az eredetileg magasabb színvonalú nyelvet. Harmadik — de nem utolsó —, hogy környezetét is rászoktatja a hibára. Teszi ezt az a kis „a” vagy „az”, amit különcködő orrhangon mondott valaha valaki először, a hozzá hasonlók pedig felkapták és terjesztették. Olyan szerencsésen terjesztették, hogy ma már így beszél egész fővárosunk (dicséretére legyen mondva) és minden valamireva- L helységünk, mely a „város” névre számot tart. Beszivárgott a rádióba, a sajtóba. az iskolába, majdnem minden művelt ember szájába-veséjébe, sőt már olyan is akad, aki ezt helyesnek meri mondani. (De előbb tanulta az ilyen beszédet, mint gondolkozott volna, és csak utólag keres rá igazolást, mivelhogy S is így beszél.) Körülbelül ezeket és még sok más idetartozót gondoltam egy pillanat töredéke alatt, mikor a telefonban Barna Gábor neve helyett azt hallottam, „A” Barna Gábor. Úgy megütött ez a silány nyelvrongáló kifejezés, hogy fájt. Ne csodálkozzon hát telefonáló barátom az én ingerült hangú válaszomon, amiért most bocsánatot is kérek, egyben pedig kérem őt, hogy személynevek elé ne mondja soha az „a” vagy „az” névelőt. „Legfőbb érték az ember!” Ne üresen kongó jelszó legyen ez, hanem élő tudattartalom, mely úgy cselekedeteinkben, mint beszédünkben folyton megnyilvánul. D, Valóságos lepedó volt a világ legnagyobb űiságfa Sok angol és amerikai újság igen nagy formátumú és jóval nagyobb az európai lapoknál. A világ leg-Uj maganyagkutató eszközök i A jénai Carl Zeiss Műivek tudósai néhány újfajta j maganyagkutató eszközt ! szerkesztettek. Az ered-Í *mény elérésében nagy szerepe volt dr. Paul Görlich nemzeti díjas professzornak, aki 20 évvel ezelőtt ♦ szerkesztette az SB—CS- j futókalódot. Ez a fotekatód, 'ha fény esik rá, sokkal j több elektront bocsát ki, 1 mint az eddig ismert fetó] katódok. Csupán kisváltoz% tatással, de ezzel a katód} dal szerelik fel a fctócelláíkat a világ minden táján. Egy ilyenfajta speciális fotocella kepezi a magvat a színcillációs számlálónak is. A speciális eszköz 28 cm2 nagyságú ablakán egy színcillátort helyeztek el, amelyek organikus ill. anorganikus anyagok, amely a rádióaktív sugarak energiáját fénysugarakra alakítják. A felvillanás annál világosabb, minél elősebb a rádióaktív sugárzás. Ezeket azután elektromos eszközökkel mérhetik ill. számlálhatják Ezen az úton mérhetik tehát a rádióaktív sugárzás energiáját. nagyobb újságját annakidején az Egyesült Államokban nyomták. Ez 1859- ben New Yorkban jelent meg „Illuminated Quadruple Constellation” címmel. A lapnak csak egyetlen száma került utcára, mert szerkesztősége elhatározta, hogy a legközelebbi számot száz év múlva, tehát 1959-ben adja ki. Az újságóriás minden oldala 182 centiméter hosszú és 250 centiméter széles volt. Egy újságoldalnak 13, egyenként 130 centiméter hosszú hasábja volt. Ha a hasábokat egymáshoz fűznénk, az újság egy 125 méter hosszú hasábból állana. *A lap nyolc oldalon jelent ♦ meg és 40 kéziszedő — akikoriban még nem volt sze-. Időgép — nyolc héten át ké- I szítette.' (A ,,Vjesnik”-ből.)
