Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

1957. május 19. vasárnap kfletmagyarország 5 TÁJÉKOZÓDJ UNK FRISSEN, GYORSAN... BELFÖLDI NAPLÓ CSIBENEVELESI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSÉ. A földművesszövetkezetek a baromfifelvásárlás elősegíté­sére csibenevelési szerződéseket kötnek a termelőkkel. A szerződés keretében a termelők előlegben kapják a naposcsibét, s kötelezik magukat arra, hogy 100 csibe után 25 kiló kirántani való csirkét adnak el a földmű­vesszövetkezetnek a mindenkori szabad árnál 10 száza­lékkal magasabb összegért. A csibenevelési akció iránt máris nagy az érdeklődés. A MÁJUSI FAGYOK csak helyenként okoztak komolyabb károkat. A májusi fagyok csak az ország nyugati és déli szélein viselték meg helyenkint súlyo­sabban a gyümölcsösöket, de országosan a legtöbb gyü­mölcs féléből — ha újabb fagykárok, vagy egyéb ter­mésrontó körülmények nem jönnek közbe — továbbra is jó termés várható. Szakemberek becslése szerint igen jó termésre van kilátás kajszinbarackból, almá­ból, cseresznyéből és meggyből körülbelül ugyanannyi termésre számíthatunk, mint az elmúlt évben. A „BÖLCSÖK” című magyar film francia nagy­díjat nyert a cannesi filmfesztivál keretében. AZ EXPORTRA TERMELŐ GYARAK ifjúsági brigádjainak versengését most újra felelevenítik. A Külkereskedelmi Minisztérium ez év második felére negyedévenként, százezer-százezer forintot tűzött ki a legeredményesebben működő brigádok jutalmazására. A LOTTÓ NYEREMÉNYEI: 4 találatos 144.045 forint, a háromtalálatosok nyereménye egyenként 461 forint, a kéttalálatos szelvényekre 16 forintot fizetnek. A két és háromtalálatos szelvények nyereményeinek kifizetését május 22-én, a négytalálatosokét pedig má­jus 27-én kezdik meg. ü Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1957 május 17-én ülést tartott. Ez ülésen Fock Jenő elvtárs, a Köz­ponti Bizottság titkára tar­tott beszámolót „A gazda­sági helyzetről és az 1957. évi terv végrehajtásának fő feladatairól”. Az ülésen 19 elvtárs szó­lalt fel. A vita alapján az intéző bizottság beszámoló­ját a Központi Bizottság egyhangúlag jóváhagyta. A Központi Bizottság elhatá­rozta, hogy az 1958-ban kezdődő hároméves terv alapelveit két hónapon be­lül a Központi Bizottság elé kell terjeszteni. Nyugatnémetországban emelkedtek a gyógyszer­árak Április 1-től Nyugat-Né­­metországban több gyógy­szer ára lett magasabb. — Pl. a tablettáknál az ár­emelkedés 20 százalékot tett ki. A egyszerű fejfájás elleni gyógyszerek ára is mintegy 10 százalékkal emelkedett.-k Bonn 900 tankot rendelt az USA-ban A bonni NATO-hadsereg páncélos hadosztályának felszereléséhez 900 M 48-as típusú amerikai tankot ren. delt. A külföldi megrende­léseken kívül a bonni had­ügyminisztérium német cé­geknek is megbízást adott olyan tankok építésére, amelyek „megfelelnek az európai viszonyoknak”. — Ezek mintegy 25—30 tonna súlyúak, igen mozgékonyak és gyorsak lesznek. Várható időjárás vasár- - nap estig: változó felhőzet, ; több helyen, főként délen1 és keleten eső, helyenkint! zivatar. A hőmérséklet alig ; változik. I, Várható legmagasabb ,1 nappali hőmérséklet va- ; sá^nap:' 23—26 fok között. KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA A BIZTONSÁGI TANÄCS újból tanulmányozza a szuezi kérdést. Az ENSZ-ben hivatalosan bejelentették, hogy a Biztonsági Tanács hétfőn délután ül össze, hogy Franciaország kérésére újból tanulmányozza a szuezi kérdést. MACMILLAN KORMÁNYA bizalmat kapott. A Macmillan-kormány csütörtökön este bizalmat kapott az alsóházban: a ház 308 szavazattal 259 ellenében, te­hát 49 szótöbbséggel elvetette a kormány szuezi politi­kája ellen beterjesztett munkáspárti bizalmatlansági indítványt. A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG NYI­LATKOZATA. A Szakszervezeti Világsziicetség Titkár-» sága nyilatkozatot adott ki, amely többek között a kö­vetkezőket tartalmazza: a jordániai kormány — egyéb antidemokratikus intézkedéseken kívül — feloszlatta a jordániai szakszervezeti szövetséget. A Szakszervezeti Világszövetség határozottan tiltakozik a jordán nép nemzeti mozgalmának mindennémű elnyomása ellen. VISSZAÉRKEZETT ULAN-BATORBA a Mongol Népköztársaság kormónykülöttsége, amely J. Ceden­­balnak, a minisztertanács elnökének vezetésével' ba­ráti látogatást tett a Szovjetunióban. MÁJUS ELSEJE ÖTA újabb szociális elégedet-» lenségi hullám söpör végig Olaszországon és a fém­iparban általános sztrájk veszélye fenyeget. SZABADONBOCSÁTOTTÁK Abdel Kádert eí Abdul Hadit, a nabulszki kormány csütörtökön óriJ zetbe vett két miniszterét. A rendőrség csak azért* vette őrizetbe a két volt minisztert, hogy kihallgassa őket a Nablusz-ben nemrégiben lezajlott tüntetések-» ben vállalt szerepükről. BEN LOXPAUSER, az európai atomkutatási köz» pont elnöke Jugoszláviában tartózkodik. Kékesdi Gyula: Paia&ztok kö zö tt' fsak Szabolcsba ne menj, — mond­­ta januárban egy kiábrándult funkcionárius barátom. — Ott Mihály fő­angyal ékesszólása is kevés lesz, hogy helyreállítsuk szavunk hitelét. Március végén jutottam el Szabolcs megyébe. S a sok gond és megoldást sür­gető problémák közepette sem találtam okot ekkora kishitűségre. Ellenben szí­vem mélyéig halolt egy nagyon megsér­tett ember, Baraksó János, nagyhalászi egyéni gazda — volt tsz elnök — szava: — Most a magam földjén gondolko­dom, de nem egyedül, — a párttal. — Találkoztam parasztokkal, akik saját be­vallásuk szerint már októberben rádöb­bentek, hogy mi a teendő. S találtam kommunistákat, akik nem bízták Mi­hály föangyalra a kommunista szó be­csületét. Rakamaz híres krumplitermelő nagy falu a Tisza partján. S most még egy nevezetessége van: a Szikra Tsz, amely­nek tagságát, a „rakamazi ellenállókat” a novemberi harcok során nem ijesztette meg az ellenforradalom. Hajnali 6 óra az idő, de a tagság már „szétfröccsent” ahogy a tsz udvarán mondják. A tanyáról jövet találom Kóder Károly elnököt, „aki az ellenállást megszervezte”, és Kiss Já­nos brigádvezetőt, aki , ,két kézzel is integetett a bevonuló oroszoknak”. Ké­sőbb szegődnek még hozzánk néhányan, köztük Szojka Jánosné tsz-asszony, aki... egyszóval, aki közelében egy zsák ara­nyért sem lennék ellenforradalmár. Amikor a kritikus napokban Kóde­­rék látták, ki kerekedik felül a zűrzavar­ban, egy-kettőre leszűrték a tanulságot: „miránk a hárommillió koldus Ma­gyarországa vár, ha ezek maradnak az urak”. Persze, a jó szóra a szövetkezet­ben sem mindenki hallgatott. Erre ők felszólították a párttagságot. — Aki úgy érzi. hogy éleíre-halálra kommunista, az álljon mellénk. A 31 párttagból 17-en jelentkeztek. S ez a 17 kommunista megszervezte a szövetkezet védelmét. Megszállták a ta­nyát, a központot, és harcba szálltak óz ellenséggel. Vagy amint ezt Kiss János kifejezi: „némi egrecéroztatás után ka­pun kívül helyeztük a betolakodókat”. — Nem is történt itt semmi hiba. egy szál szalmája el nem veszett a szövetkezetnek. — A néhány kilépőt becsülettel ki­elégítettük, a megtévesztetteket meg visszavárjuk — mondaná Kóder. hogy a jelenre terelje a szót. De a kijelen­tés nyomán némi vihar támad. A radi­kális Szojkáné ugyanis szót emel az el­nök „világnézete” ellen. —k A mi torkunkra éles kést szorí­tottak, Mást se hallottunk csak: „felhú­zunk minden kommunistát”. Kóder elv­társnak meg mindenki csak megtévesz­tett ember. Mosogatja, mentegeti a „megtévedteket”. — Mert mi más emberek vagyunk. Mi többé senkivel sem lehetünk igaz­ságtalanok — válaszol az elnök. Az éles szóváltásból megértem, hogy sok még itt a megvitatni való. Sok víz lefolyik addig a Tiszán, amíg Rakama­­zon is mindenben egyetértenek az em­berek. S nehogy egyetlen kérdésnél megrekedjen a beszélgetés, megkérdem Szojkánét, hogyan vélekedtek az asszo­nyok októberben. — Az asszonyok? — dobja vissza a kérdést és odaáll az elnök elé. — Ki szedte fel a répát a legnagyobb veszély idején? Az elnök válaszol: — Az asszonyok. — Hát a krumplit? — Az asszonyok. — Ki törte le a kukoricát? -— Az asszonyok. — Mert az asszonyoké a legnagyobb gond. A család gondja — folytatja Szoi­­káné. — Mi főztük volna újra a sós­krumplit. Mi dekáztuk volna ki a sum­­másbért vagy a cselédkommenciót, ha visszajönnek az urak. » Ezután elül a vihar, mert ez itt a legnagyobb kérdés. És ebben szívvel-!é­­iekkei egyetértenek. Sort kerítünk a jövő terveire. Belterjes gazdálkodás, jó állat­­tenyésztés, ezek még a jövendő gondjai. Mert jobban kell gazdálkodni. 32 forint jutott egy munkaegységre tavaly. Ennél többet akarnak, a kétszeresét is. A párt és a kormány iránti bizalom légköré­ben megbirkóznak ezekkel a gondokkal is. Kóder és Kiss János képzelete szár­nyakat kap. amint arról beszélnek, mi­lyen eredményeket ér majd el a Szikra, hogy most már senki sem köti a tsz-tagok kezét. Vencsellőn is ígért az ellenforradalom szabadságot, jólétet,' külföldi segélyt. Nem ül többé nyakatokon a párt, nem kell szövetkezetbe lépni — bömbölte a „Szabad Európa”. S még a terror nap­jaiban kiderült, hogy az a sokat simfelt szocializmus hibáival is övék lett 12 év alatt sokkal inkább, mint az á szabad­ság, amelyet Eszterházy herceg ígért. A venesellűi Virágzó TSZ alig-alig állt a lábán. Tavaly alakították jó adag erő­szak alkalmazásával. Októberben a szö­vetkezet feloszlott. De alighogy szétröp­pent a raj, megdöbbentek a tagok: mi lesz ezután? Szabadság! — hirdette Nagy Imre rádiója. Szabadság ám, most már választhatunk, emberek! Ki harmados­nak, ki cselédnek, ki pedig gürcölhet 5—6 holdján. Ez lesz az aranyszabadság. S a néhány embert, aki a szövetkezet­ben leginkább csak farkasszemet nézett egymással, a párnapos ellenforradalmi heje-huja szépen összebékítette. Amikor november 4-e után a járási intéző bizott­ság éppen ki akart szállni Vencsellőre, hogy szentesítse az erőszakkal összetákolt tsz feloszlatását, küldöttség jelent meg a pártnál: — A tsz együtt marad! — Mi, hajdani szegény emberek, csak együtt lehetünk erősek. Aki önszán­tából velünk tart, álljon közénk. Nemcsak a szövetkezet maradt együtt, a szövetkezet pártszervezete is három új taggal erősödött. A Kék községben megtartott szabad pártnapon Tóth Károly, az intéző bizott­ság elnöke igen becsületesen, mélyen szembenézett az elkövetett hibákkal. A falu elé tárta a tiszta igazságot: hibáz­tunk. Sok volt a párttag, de kevés volt köztük a kommunista. Sokat ígértünk, keveset valósítottunk meg. Ridegek vol­tunk az emberekhez. A mi pártunk a dolgozók ügyét, az emberiességet írta zászlajára. A jövőben nem vétünk többé e jelszavak ellen. S a döbben: csendbe belehasított egy hang, Borsi István tekintélyes középpa­raszt szava. — Beszélj csak, Károly, hallgatom minden szavad. De hallgassatok meg en­gem is, kékiek! Én is kételkedtem a kommunista szóban, mert szakadékot lát­tam a szavak és a tettek között. De az a pár nap bebizonyította fényesebben az égen tündöklő napnál, hogy a kommu­nisták alapigazságán nincs kiigazítani való: vagy munkáséllam lesz minálunk, s abban mi leszünk az urak, vagy vissza­áll a földesúri rend. Ha igaz embernek tartotok, vegyetek fel az MSZMP-be. Mert én kizárólag a dolgozók hatalmát akarom. És nemcsak szóval, tettekkel >s. Borún kívül még öt egyéni gazda lé­pett be pártba. A régi 87 tag helyett most 60 tagot számlál a kéki MSZMP- szervezet. De ezt a hatvan embert meg­becsüléssel övezi a falu. Jártamban-Kellemben alaposan meg­győződtem, hogy a parasztsá0 helyesli az eddigi kormányrendeleteket, előlegezi a bizalmat. Régen látott a tavasz ennyi serény parasztot a földeken, és ennyi új telepítésű szőlőt. S az sem volt a múltban mindennapi jelenség, amely manapság már ugyancsak mindennapi, hogy a já­rási intéző bizottság ajtaján szövetkezeti, egyéni parasztok egész sora kopogtat, hogy életük kisebb-nagyobb gondjaiban1 tanácsot kérjenek a párttól, örvendetes az a változás, amely a pártapparátus és az emberek kapcsolatában már eddig is beállott. A nyíregyházi járásban — s bizonyá­ra másutt is — a legnagyobb gond a földkérdés. Nő a földéhség. Itt is 2400 pa­raszt kér kártalanítási földet. 8600 ka­­tasztrális holdra lenne szükség, s csak 1800 hold szabad föld akad. Mi a teendő? A párt a parasztoktól kér tanácsot, ja­vaslatokat. így fordul a falvak népéhez: döntsünk közösen, dugja össze fejét a falu népe a párt képviselőivel. Nézzük, mit tudunk kiokoskodni. S nem kétséges, hogy a dolgozó nép okos gyülekezete közmegelégedésre dönt majd a legnehe­zebb kérdésekben is. Még január elsején Barczi elvtárs. a járási intéző bizottság elnöke, pártnapot tartott Üjfehértón. Nehéz hely. A reakció leitatott, felbujtogatott emberekkel tömte meg a gyűléstermet. S amikor az IB el­nöke kertelés nélkül nevén nevezte az ellenforradalmat. s felhívta a paraszto­kat, hogy a sok kedvezmény fejében most már becsületesen teljesítsék kötelességü­ket is. zúgni kezdett a felbérelt kórus: a begyűjtés eltörlése csak maszlag! Felsró­folják az adót is! A legnagyobb lárma kellős közepén felállt egy tizenhatholdas gazda és azt kiáltotta a lármázóknak: — Jóemberek! A földosztás óta nem tettek annyit a parasztokért, mint amenv­­nyit a munkás-paraszt kormány tett jó­­intézkedéseivel. S ez az ember végül Barczi elvtárs­­felé fordult: — Itt lesz a párt a szívünk közepé­ben. ha velünk él, ha a falu dolgát meg­tárgyalja velünk. Ha a kommunisták őszintén állják szavukat, a parasztság is barátja lesz a pártnak. S amint tapasztaltam, Üjfehértón és másutt is egyre erősödik ez a szövetség;­­Csak szavatartás, őszinteség és emberség kell hozzá, hogy még erősebb legyen. * p cikket a ..Kommunisták a vihet ban" című könyvből vettük át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom