Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-19 / 115. szám

XIV, évfolyam, 115. szám 1057. má jus 19, vasárnap PARTOS MUSORPOLITIKÁT! fr A z ellenforradalmi ese­­mények jól megmu­tatták, hogyan képes az írott szó, áltálában az iro­dalom, az irodalmi termé­kek, újságcikkek stb. — oly mértékben hatni a tö­megekre, mint az megvaló­sult a közelmúltban. Mert, hogy az ellenforradalmi események bekövetkeztek, annak legalább is az előké­szítésében nagy szerepe volt az 1956 nyarán és őszén tetőfokára ért irodalmi hadjáratnak, a hibákat túl­zó cikkeknek és léleplezet­ten rosszindulatú rendszer­ellenes Irodalmi termékek­nek. Az írás, a sajtó — fegy­ver. Ha a társadalom sajat fejlődésére állítja, mérhe­tetlenül hasznos fegyver. S kétszeresen hasznos, ha a hallott szavak színészek aj­kán elevenülnek meg más szóval kétszeresen hasznos fegyver az élő, eleven já­ték, legyen az szinmű, víg­játék, operett, vagy jelenet. S erről a különoöző ren­dezvények felelősei ügylát­szik, napjainkban megfe­ledkeztek Ha ugyan nem szándékosság rejlik a lan­gyos, semmitmondó, de leg­többször még hamis néze­teket is terjesztő műsorpo­litika mögött. Legjobb eset­ben is csak az indokolja a kispolgári ízléssel választott előadásokat,' hogy a rende­ző szervek túlzottan a be­­vetelhajhászás hibájába es­tek. S ezért olyan műsoro­kat tűznek előadásra, ame­lyek már eléggé közismer­tek, főként a felszabadulás előtti üzleti szellem verte meg előttük a hírharangot, mint tette azt a Molnár Ferenc darabjainál. Ezek a darabok, vagy műsorössze­állítások különösebb propa­gandát nem igényelnek, mivel azt annakidején megkapták, s a nagyobb közönség, mely ilyen eset­ben képes kritikátlanul el­fogadni őket, szívesen megy az előadásra. Ez a legjobb eset is gyáva megalkuvás, szemethúnyás, nem más! Hányadik Molnár Ferenc darabot mutatják be az idén megyénkben? S vele szemben hányadik olyan darabot, amely segítene szétoszlatni, vagy segített volna megsemmisíteni az ellenforradalom által be­dobott zavaró, ellenséges nézeteket? Hány mai, igaz mondanivalói ú drámát mu­tattak be megyénkben az idén? Ki-ki vessen számot magában. Gondoljunk csak a Csárdáskiráiynő-lázra. — Szép és világszerte elismert zenéje van a Kálmán-ope­­rettnek, de a gyönyörköd­tetésen túl van-e valami olyan hasznossága, amely indokolná számtalan egy­idejű, vagy rövid időkö­zönkénti bemutatóját? — Nem, nincsen! Sőt. Nem szabad kritikátlanul fo­gadni, Ez persze, nem je­lenti azt, hogy akkor egy­általán be se mulassák. De­hogy nem, játsszák csak, hiszen a muzsikája megér­demli. De módjával! Mert nem igaz, hogy mai mondanivalójú daraboktól idegenkedik a közönség. — Nem egy musor-rendezötői hallottam a következő meg­állapítást: Fáradtak az em­berek, túlságosan fáradtak ahhoz, hogy szórakozáskoz­­oen politizáljanak. Amikoi szórakozni mennek, akkor szórakozni is akarnak! — Milyen hamis, elvtelen ez a „fáradt” hangú megállapí­tás. Először is, meg kell ál­lapítanunk, hogy olyan da­rab, amely ne politizálna, nincsen. Mert, ha semmi­féle mondanivalója nincsen, oly bárgyú és jellegtelen is, akkor is mond valamit, ezt mondja: Ne gondoljatok emberek semmire. Jól van így, ahogy van. Felejtsétek el, hogy milyen társadalom­ban éltek. — S erről meg­feledkezni annyi, mint ki­szolgáltatni az utat a kö­zelmúltban oly véresnek is­mert társadalomelle*es te­vékenységnek, amely utat talál a legkisebb búvólyu­­kon is. De ilyen, semmit­mondó darab, jelenet vaj­mi kevés van. A legtöbbje bizony erősen politizál, ré­gi, kispolgári szagú gondo­latokat szellőztet, áltárgyi­­lagos nézeteket hirdet a maga módján. — Tehát ne játsszuk őket? Játszhatjuk. Módjával! Vagy gondoltak arra a műsorok rendezői, hogy felvértezzék ember­társaikat az ilyen helytelen nézetek ellen? Akkor szá­mos mai tárgyú darab kö­zött kellene ezeket elő­adatni — hogy szárazon szóljak. Az utóbbi időben válto-Í zás történt — ha nem ist nagy, -— a művelődési há-| zak műsorpolitikájában. Ezt annak tudható, hogy at művelődési szervek tanács-? csal, javaslatokkal segítet-? lek. $ Ezen túlmenően azonban* szükségesnek látszik, hogyj a legilletékesebbek, a mű-* velődési házak vezetői, si minden közvetlenül rendez-J vényekkel foglalkozó mü-t velődési munkás felelőssé-1 get érezzen népünkkel ^ szemben! Felelősséget a közönség, — a nép — látó­körének helyes kiszélesíté­séért, tudatos nevelő, mun­kájáért, azért hogy milyen fegyvert adnak a dolgozók kezébe! Egymás után nyíltak és! nyílnak megyénkben a] művelődési házak, ottho-< nők. Legyenek ezek a há­zak — ne csak a silány,« esetleg jó bevételt is bizto-j sító műsoros estek színhe-1 lyei, hanem — valóban] azok, amelyeknek épültek: a haladó kultúra otthonai!] Három hónap múlva működhet a Tiszalöki (l-es számú turbina is Nagy sürgés-forgás, készülődés van ezekben a na­pokban a tiszalöki erőműnél. Próbálják a darupályát, megmérték a sok tonna ’súlyú gépek emeléséhez szük­séges drótkötél szakító szilárdságát, — készülnek a Il-es számú turbina forgórészének működési helyére történő beemelésére. A terelőlapátok beszerelve készen vannak, a forgórész is már csak beemelésre vár. Való­színű, kedden vagy szerdán kerül sor a nagy munkára, amely után a turbina összeszerelését befejezik és szá­mítás szerint augusztus elején ez a gépélység is 5—5 és fél megavatt áramot ad majd az országos hálózatba. 140 méternél tartanak a Sóstón Szerdára virradó éjjel a sóstói mélyfúrásnál elérték a 140 métert. A szakembe­rek örömét azonban várat­lan tény változtatta üröm­mé. Igaz, még eddig nem találtak rendkívüli és ér­dekes dolgot, azonban a L40. méter elérni már ered­mény. ’ Sajnos, az utolsói méternél elromlott a szí-« vattyú és amíg megjavítják! várni kell. Fejes Antal müszakve­­zető fúró-mester munkásai­val amíg a szivattyú elké­szül iszaptárolót készít. A fúrótoronynál maradt mun­kások most várnak 100 má­zsa cementet a betonozás­hoz Előreláthatólag hétfőn tovább folytatják a mun­kát. Ha elérik a 200. mé­tert, cementezni kell, amely körülbelül 3—4 napot vesz igénybe s utána tudnak fúrni. Eredmény, amely érdekes és számottevő lehet, a 800 —900. méternél várható. — Addig is igyekszünk a munka érdekes és fordula­tos részeiről tájékoztatni a város és a megye érdeklő­dőit, akik feszült figye­lemmel és érdeklődéssel kísérik a fúrást. Közeleg a pedagógus» nap :>: 1 Czirják Magda. Oláh Éva és Bodó Margit a nagycsef­­keszi iskolában tanítanak. Vidámak, s szeretik az isko­lásokat, a 114 gyereket. Nagyon Szeretnék, ha fáta­­dozásuk eredményeként mi­nél több kitűnő tanuló ke­rülne ki a nagycserkeszi is­kolából. A június 2-án meg­rendezésre kerülő pedagó­gus napon őket is szeretettel­­köszöntik majd az iskolá­sok. (Hammel József felvétele)' A nyíregyházi szabadtéri színpad epííői június 15-re bejejexik az építési munkákat Színházunk előrelátható­lag csak esztendő múlva lesz megfelelő arra, hogy átad­hassák rendeltetésének. Ezért is türelmetlenül várja a város lakossága, hogy a szabadtéri színpadon minél hamarább megkezdődhessen a színdarabok,, táncok be­mutatása és esténként 1200 néző tekinthesse meg a sza­badtéri mozi műsorát. Elmondhatjuk, hogy vá­rosunk büszkesége lesz a szabadtéri színpad. Azok a kőművesek, vasbetonszere­lők és kubikosok, ácsok, akik a munkát végzik, nem nyolc, hanem 10—12 órát dolgoznak naponta, hogy Ígéretük szerint június 15-re befejezzék az építési mun­kákat és megkezdődhessen ezen a helyen is az érdek­lődő közönség szórakoztatá-Virág Sándor munkave­zető, Gyebrószki László kő­műves brigádvezető, Szoták András kubikos brigádve­zető és Királyfalvi Elek vas­betonszerelő brigádja jő munkájától függ, hogy jú­nius 15-én arról adhassunk számot a lap olvasóinak, hogy a szabadtéri színpad építői becsülettel eleget tet­tek ígéretüknek. A jiárt bizton számíthat a szabolcs-szatmái'i értelmiségi dolgozok nagy többségire Tizenkét év telt el és most pénteken volt az első alkalom, amikor Szabolcs-Szatmár kommunista pe­dagógusai találkozhattak, tanácskozhattak egymással. Több, mint 300 nevelő, tanító, tanár, igazgató, úttö­­rövezető folytatott hasznos, hosszú idők feladatát meghatározó eszmecserét egymással, a párt és a ta­nács megyei vezetőivel. Valahány pedagógussal be­szélgettünk itt, a József Attila Művelődési Házban, mind elismerését fejezte ki a párt megyei vezetői, bizottsága iránt' e fontos tanácskozás összehívása ér­dekében. Erőt, lendületet, nagyobb tettrekészséget kaptak nemes munkájukhoz a kommunista pedagó­gusok e tanácskozáson. Megmutatta ez a találkozó azt, hogy a párt megyei intéző bizottsága nagy fon­tosságot tulajdonít az oktató-nevelő munkának és számít a pedagógusokra. Ezek közül is elsősorban a kommunistákra, akik városban, falun, eldugott ta­nyákon tanítják, nevelik a jövő nemzedékét, a szo­cialista magyar haza számára. A tanácskozáson megjelent Benkei András elvtars, a párt megyei intéző bizottságának a titkára és több párt funkcionárius, Arató Ferenc elvtárs, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője, Tripsánszki elvtárs, a pedagógus szakszervezet megyei képviselő­je, valamint Csűrös elvtárs, az úttörők megyei titkára. Az elnökségben az elvtársak mellett helyet fog­lalt számos kiváló tanitó, tanár, osztályvezető, úttö­­rövezető. A beszámolót Nagy Sándor elvtárs, a part me­gyei bizottsága ágit. prop. osztályának vezetője tártotta. A művelődési házban lefolyt eszmecsere nem­csak külsőségében, hanem egész tartalmában, szín­vonalában bizonyította: a pártnak nemcsak a mun­kásosztály és a dolgozó parasztság tömegeiben van meg a befolyása, hanem a becsületes értelmiségi dolgozók soraiban is, mely napról-napra növekszik, mélyül, erősödik. Sipkay Barna. A Nagy elvtáivs áltál el. mondott beszámoló aiapos elemzést adott a megye pedagógus frontját illetően, az ellenforradalmi eseményekről. Már a beve­zetőben felhívta a figyel­met arra. mi az amit en­nek a fontos ianácsközás-Több mint 300 kommunista nevelő tanácskozása nak célul kell kitűzni maga elé. Sok ideológiai zűrza­var uralkodik még a peda­gógusok többségének a fe­jében, s hogy ezeknek a helytelen, sokszor ellensé­ges nézeteknek a megsem­misítésében c-gyre inkább előtérbe kei! kerülnie az ideológiai harcnak. A kom­munista pedagógusok hiva­tottak arra, hogy a környe­zetükben a tantestületeken belül felvegyék a harcot marxizmus—leninizrhustói idegen nézetek, elméletek ellen, s a helyes útra terel­jék a pártonkívüli nevelők nagy többségét. Csak így képzelhető el helyes irányú tanító-nevelő fnunka azis-< (Folytatás a 2. oldalon.) 'TJilaii @£&Uln*j-ai tmtéiBljeitk / ^ Árat (Kéletmaqvarorszaq i Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom