Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-17 / 113. szám

KFLETMAGYARORSZÁG 195”. május 17, péntek BELFÖLDI NAPLÓ HALÁLOS ÍTÉLETEK A MISKOLCI ELLENFORRADALMA KOK BŰNÜGYÉBEN ■ A Fővárosi Bíróság a 21 tagú csoport vezetőit ha­lálra ítélte, a többi vádlottat, akik között fiatalkorú ,s van, életfogytig tartó börtönbüntetéssel, illetve 10—\Z évig terjedő büntetéssel sújtotta. ORSZÁGSZERTE KÍSÉRLETI BEMUTATOK NŐVÉNYVÉDÖSZEREKBÖL A dolgozó parasztság körében egyre nagyobb mér­tékben terjed el a műtrágyafélék és a növényvédősze­rek alkalmazása. Az elterjedtség nem egyenletes az or­szág valamenyi részén, ezért a Műtrágya és Növényvé­­űőszer Értékesítő Szövetkezeti Vállalat szakemberei el­határozták, hogy azokon a helyeken, ahol a gazdáknak még nem volt módjuk teljes mértékben meggyőződni a műtrágyák és a növényvédőszerek hasznosságáról, s megismerkedni gyakorlati alkalmazásukkal, összesen mintegy 3000 helyen, a tavasszal bemutatókat rendez­nek. VIZREBOCSÁTOTTÁK A LEGÜJABB MAGYAR TENGERJÁRÓT Tegnap délután vízrebocsátották a Georghiu-dej Hajógyárban az új 1100 tonnás tengerjáró hajót. Neve­zetessége, hogjt nem export-áru, hanem magyar színek­kel járja majd a világtengereket. A Béke és a Balaton után az új tengerjáró: a Duna, a harmadik,* amit ipa­runk felszabadulás óta a magyar hajózás részére ké­szít. Első közelkeleti útjára július végén indul el. ALÁÍRTÁK A MAGYAR—LENGYEL GAZDASÁGI MEGÁLLAPODÁST Az utóbbi napokban negyedik alkalommal került ser a Külkeréskedelmi Minisztériumban ünnepélyes szerződés aláírására. Az Albániával, Jugoszláviával és a Német Demokratikus Köztársasággal történt megálla­podások aláírása után szerdán este a lengyel és a ma­gyar tárgyaló felek ülték körül a kerekasztalt, amely­nél aláírták az 1957 évre szóló árucsereforgalmi és fi­zetési megállapodást. A megállapodás értelmében a Lengyel Népköztársaság többek között szenet, kokszot, horgany-féleségeket, vegyi anyagokat, tűzálló anyago­kat, textilárukat, személygépkocsikat, különböző gépe­ket szállít Magyarországra. Magyar áruk listájában timföld, bauxit, olajféleségek, keményített zsiradékok, finommechanikai cikkek, autóbuszok,' turbó-egységek, valamint egyéb gépek szerepelnek. MA DÉLBEN ÉRKEZIK A PJATNYICRIJ-EGYUTTES Ma délben érkezik meg a Nyugati pályaudvarra a Fjatnyickij-együttes. A 85 tagú szovjet ének- és tánc­­együttes első előadását holnap este rendezik meg Bu­dapesten, a Tiszti Házban. FILMLEXIKON Készül a hézagpótló fontosságú tudományos munka, a filmművészet korszerű ismereteit összegező filmlexi­kon.'A kiadvány még ebben az évben megjelenik. ÜJ SZÖVETKEZETI BOLT Tiszarádon a földművesszövetkezeti kocsma és ve­gyesbolt egy épület két helyiségében húzódik meg. Az áldatlan állapot már nem sokáig tart. A kemecsei kör­zeti földművesszövetkezet igazgatósága mintegy 30.000 .forint költséggel egy épületet italbolttá alakított át. Most már kényelmes szórakozás várja a tiszarádiakat a nyári idényben. A szövetkezeti italboltot vasárnap nyitják meg. Tekepályát is építenek, ha részjegyzéssel és társadalmi munkával segítenek a falu fiataljai a szövetkezetnek. JÚLIUSBAN ENERGIÁT AD A TISZAPALKONYAI HŐERŐMŰ I-ES GÉPEGYSÉGE Magyarországon olyan nagyteljesítményű gépegysé­gek, mint a tiszapalkonyaiak, eddig még nem termeltek áramot. Az Erőmű Beruházási Vallalat, valamint szá­mos gyártó-, építő- és szerelővállalat dolgozóinak és a aaráti Csehszlovákia szerelőgárdájának többéves meg­feszített munkája eredményekép júliusban az országos hálózatba kapcsolják a Tiszapalkonyai Hőerőmű I-es gépegységét. MAGYÁR ÍRÓK NYARALÁSA BULGÁRIÁBAN A Bolgár Írók Szövetsége 10 magyar írót hívott meg háromhetes bulgáriai nyaralásra. A magyar írók bulgáriai tartózkodásuk alatt találkoznak az irodalmi és a kulturális élet más területeinek képviselőivel is. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ VÁLOGATOTT MŰFORDÍTÁSAI Finom, igényes sorozatot indított el a Szépirodalmi Könyvkiadó: Kosztolányi Dezső válogatott műfordítá­sának kiadását. Az első könyvben Maupassant verseit olvashatjuk Kosztolányi fordításában. Sor került Paul Geraldy „Te meg én“ ciklusára is. Lottó nyerőszámai: 7, 52, 58, 62, 67 •♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦*♦ ******** U üáéíed a Á tlá tn i EGY ÉVVEL EZELŐTT történt. Május volt akkor s, azzal a különbséggel, hogy verőfényei szép délután, nőst pedig fagyosszentektöl viszolygás esős. szeles idő. Legalább is a cikk keletkezésének időpontjában.) Akkor a verőfényben gondterhelt arccal kalauzoltak :égig ott, ahol ma a csúnya idő ellenére sem tudtam „odahatni“, hogy ne menjünk ki a határba. De men­ünk — bíztattak —, mert amiről beszéltek az igaz. Felruháztak egy viharkabáttal, helyet foglaltunk egy homokfutón s végigkocsikáztattak az általam egy , evvel ezelőtt látottak színhelyén. Utunk végén megér- I tettem, hogy még nagyobb hidegben, még cudarabb I időben sem lehetett volna ezt a kirándulást elmulasz­tani, nem lett volna szabad megsérteni őket, csorbítani 1 az önbizalmukat. Nem önhitt emberek, akiket tömjénezni kell, nem is vágynak erre, de halárta'an az a lelkesedés, amivel az elmúlt évek posványából alig egy év leforgása alatt, I — a közbejött ellenforradalmi események ellenére, — | kiemelték a gazdaságot. Utunk a tavalyi emlék-romok színhelye mellett ve. zet, ott, ahol enyészetnek indult trágyaszarvasok, szét- I folyó mütrágyakupacok, düledezö gazdasági épületek s ■ hosszan, többszáz holdon elnyúlva parlagon hagyott ! földek fogadtak akkor. Dúsan zöldellő kalászosok, gyü­­| mölcs-, szőlő- és erdőtelepítések a volt ugaron, frissen tatarozott épületek a majorokban, csemetesorokkal ; szegélyezett utak fogadnak mindenütt. S, hogy a gaz- I dasági kérdéseknél maradjunk, el kell mondani azt, j hogy nem pusztul a jószág, a tejtermelés ősz óta 4—5 literes átlaggal emelkedett, a siralmas állapotban lévő 1 borjúk helyett szép, egészséges növendékeket lehet lát- I ni. A cigányok elégedetlenkednek csak. Nekik tavaly \ jobb volt a gazdaság — mindenképpen ... A NAGY GAZDASÁGI VÁLTOZÁST, aminek ti­­zedrészét sem ecseteltem, jelentős szakmai, vezetési I szervezés előzte meg. Evek során kialakult a gazdaság­ban egy torz vezetési szemlélet, amelynek az elvi alap­­| ját igy lehetne összefoglalni: Zavarost teremteni s a I cél érdekében megengedni, hogy mások, is halásszanak, : aki pedig nem megy bele a játékba, azt megfélemlíteni, gátolni akcióképességében. Szabotázs, vagy burkolt ha­­| rácsolás? Bármelyik volt, egy biztos: az állami gazda­­j súgok szégyenfoltjaként könyvelték el a nyirtassit. A , fekély nyilvánosságra hozatala kényszerítő erővel kö- J.üeíeiíe a gyökeres változtatást, amely elsősorban a i szakvezetésben jelentett személyi változásokat -De még fvolt fertőzve a helyi pártvezetés, az üzemi bizottság 'ténykedése is eltompítva, a felelősségtudat az igazgató- i tói a munkacsapatvezetöig. ■ A múlt év augusztusában kezdték meg az átszer­­vezést, akkor, amikor az 1956-os termésnek a sorsa 1 már eleve eldőlt. Hozambeli eredmény nem volt, sőt az I évek óta megszokottá vált deficit most is jelentkezett, amit nagyban terhelt az 1955-ös évről szépitési szán­­| dókkal áttolt 3 millió forint s az ellenforradalmi esemé- I nyék következtében előállott veszteség. ■ Az októberi események alatti károsítások nagy mértékének magyarázata, hogy a hosszú időn keresztül uralkodó „szabad a vásár“ hangulat után az új vezetők határozott rendcsinálása jelentős ellenállást váltott ki az úgynevezett „fabinyisták“ körében. (A leváltott fő­­mezőgazdász Fabinyi Zoltán volt.) Október vége jó al­kalom volt arra, hogy utolsót lobbanjon a régi posvány lidércfénye s ehhez még az is hozzájárult, hogy palró­­nusuk, Fabinyi feltűnt ebben az időben a gazdaságban. Szerencsére nem sok ideig. Az őszi események hangadó irányítói azok voltak, akik helyénvalónak tartották a régi módszert: a kocsma előtti munkaelosztást, akik a lovak takarmányát az italboltban eregették le a tor­kukon, egyszóval azok, akik a lógásban, lopásban min­dig elsők voltak. Megbirkóztak az ellenforradalom helyi acsarkodói­val s az igazgatóság termelési biztosa, kormanyössze­­kötője segítségével az erejét megtalált igazgató, az crőskezű fömezőgazdász rendet teremtettek, a józan, megfontolt dolgozók megelégedésére. AZ MSZMP EREJE a volt MDP tagok magáratalá­­lása után bontakozott ki. A pártszellem guzsbakötött­­sége nehéz ólomként húzta le a kommunisták tettrekész­­ségét már évek folyamán, amit az MDP helyi vezetői megteremtettek — mondjuk ki nyíltan — annak érdé^ kében, hogy saját korrupt ügyeiket homály fedhesse. Az ellenforradalmat követő időben megalakult n helyi pártszervezet. Tagjainak száma 22, kevesebb mint régen, de ezek a kommunisták egy akarattal harcolnak a gazdaság minden régi szenny foltjának a végleges el­tüntetéséért. Nem kell sok nekik a példamutatásból. Elég az, hogy a pártszervezet titkára szerény, dolgos ember s nem hasonlítható össze a régi, hatalmi túlten­­gésben lóhátról ispánkodó, a dolgozók érdekeivel édes­keveset törődő titkárral. Nyugodtan el lehet mondani, hogy ez a létszámban nem nagy pártszervezet kovásza minden egészséges megmozdulásnak, ami a gazdaságban történik. A szak­­szervezet is felzárkózott s a párttal együtt segítik a gazdaságot sokrétű feladatának megvalósításában. 'Töb­bek között szervezik a munkaversenyt, ami a céljulal­­makkal is jobb munkára serkenti a dolgozókat. Nincs már panasz a bérezés körül, mint tavaly. A dolgozók biztosak abban, hogy sem nyíltan, sem burkoltan nem éri őket károsodás, ami az elmúlt években mindenna­pos volt a gazdaságban. Helyreállt a termelési kedv, a fegyelem s a helyes szervezéssel elértek, hogy a dolgozók számát kétharma­dára csökkentsék. (Végeredményben az ellenséges meg­­nyilvánulású elemek eltávolítása, s azoknak az önkén­tes távozása, akik nem remélhettek régi gyöngyélelet, akik nem szerettek dolgozni, már biztosította a létszám­csökkentés helyes arányát.) A gazdaságban maradt dol­gozók jó irányítással megtalálták a helyüket s ma alig hiszik el, hogy a Nyirtassi Állami Gazdaság egy évvel ezelőtt a teljes pusztulás szélén állott. (SA) MAVAVtVAV. -.■yN'aa-vvV .*^\*vVNN*vNA/WvVNA/NNA^WVV\A^vNA/V*v*v*v\AvNVV*> AV/VY/V'/YvVVVVVVW V'/YVWV\^VvAA^^WWVVN VV WYY'/v'VNVvYYVYV/v WYVV\VV\ Vv\} Vv/ nAAA»V\AAAáA/«VV .Vv/vVA y\AAAAA/uVvAAAAAA-W^AAAA/v\AAA/uáANAAAA/vWW vWvywvvwvvvwvWVWVWWVvvvwvwwwvN-Wvwv vWWV vwwvwW ANArVvVvVVwYAAAWW Elindult hódító útjára a homoki lucerna Tizennégy esztendő féltő gondoskodása, az ügysze­retet akadályt nem ismerő alapossága öltött testeit a Teichmann Vilmos által irányított kisvárdai kísérleti telépen a homoki lucerna megjelenésével. A homoki lucerna már kinőtt az „elemi iskolából“ s nevelője el­engedte, hogy ismerje meg az életet. Készüljön az érett­ségire ... Hogy is kezdődött ennek a — jelentőségét még fel sem mérhető — savanyú talajon, sivó futóhomokon el­sőrendűen díszlő lucerna-változatnak a. kialakítása• 1943-ban Teichmann Vilmos több helyről származó és sok fajta lucernát telepített hogy megismerje visel­kedésüket a savanyútalaj adottságaival szemben. A leg­jobb savtűrönek egy Kolozsvárról származó, úgyneve­zett Tuzsoni törzs mutatkozott. Ezt, a savanyulalajt­­túrő képességéről ismert helyi vad fajjal (Medtcago falcata) keresztezte. Így kapta a kiindulási anyagot, amit évröl-évre szelektált. S olyan anyagot sikerült ki- i választani és tulajdonságaiban megszilárdítani, amcly­­> nek első, kísérleti telepítvényei már 6—8 éve dacolnak 4 a mostoha, savanyú fútóhomokkal. Nemcsak dacol, ha­nem — mint az országos fajtaösszehasonlítö kísérletek is mutatják — erős versenytársnak bizonyul a többi hazai lucernafajta mellett úgy hozamban, mint minő­ségben, savanyú talajon pedig páratlan az élelmessé­gével. Mig a fajiakísérleti intézetben elismerést, nevet vár, addig megkezdi bemutatkozását a gyakorlati élet­ben, mert igaz az a megállapítás, amely szerint a tudo­mány próbaköve- a gyakorlat. Tavaly 3—4 gazdaságban jtelepítettek homoki lucernát magfogás céljából. Az idén ez a szám mintegy huszonötre emelkedett s közel 150 holdra tehető az a terület, ahol kapásműveléssel, , magfogásra vetették el ezt az értékes növényt. Három < tsz, elsősorban Szabolcsban, de az ország különböző ré­< szein 16 állami-, kísérleti- és tangazdaságban próbálják < ki ennek a lucernának ellenálló képességét. A gazdaságok a megtermelt may telet Köteles** eladni a kisvárdai kísérleti gazdaságnak, hogy az a szervezett továbbszaporításl, eloszlást elvégezhesse. Viszont a termelő gazdaságok a megmaradó másik felé­vel azt csinálnak, amit akarnak. Vagyis elvethetik ta­karmány termelésre, s ezzel már ‘gyorsan, hathatósan hozzájárulnak a gyengén termő homoktalajaik javítá­sához és a takarmánybázis bővítéséhez, vagy magot fognak, amelynek jövedelme mellett szintén javul a ta­laj. Ősszel már mintegy 2000 hold homol: betelepíté­séhez elegendő mag áll majd rendelkezésre. Az agrotechnikai és növényvédelmi feladatokat a gazdaságok az intézet felügyelete mellett végzik, hogy minél alaposabban megismerjék a termesztését a ho­mokon s a későbbiek folyamán majd innen terjedjen tovább a helyes művelési eljárás. Az idős és az egy-két éves telepítések idei hajtásai már térdig érnek s első fejlődési idejükben messze el­hagyják az elterjedt és közismert lucerna fajtákat, a későbbi kaszálások sem maradnak el mögötte. Ott, ahol csak a dinnye és a tök termett meg azelőtt, most lucernások virítanak s valószínű ez az üde zöld folt néhány év alatt beborítja a tizezerholdakat s leláncolja, szelidebbé teszi a rakoncátlan homokot. Van még Teichmann Vilmosnak egy-két jól elzárt titka szintén „lucerna ügyben”, amit csak nehezen si­került megtudni. Egyik a már említett és a helyi mos­toha körülményeket jól bíró vadlucernából egy tapo­sást elviselő, elfekvő típus szelektálása, amely a ho­moki legelők javítását szolgálná. A másik pedig egy kö­zös elgondolás megvalósítása, amit Máthé Imrével, az Agrártudományi Egyetem professzorával végez. Ez pe­dig a homoki lucernához legjobban megfelelő fűfélének — fűkombinációnak — a kiválasztása, amivel a pillan­gós és a füvek kedvező hatásál a talajszerkezet javítá­sánál egyszerre lehetne érvényesíteni. (SA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom