Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-16 / 112. szám
I 1957. május 16, csütörtök KELETMAGYARORSZÄG Több mint 100 ifjúsági vezető vett részt a KISZ megyei szervező bizottsága áltál rendezett három napos tanfolyamon. A fiatalok festői környezetben a Sóstón tanultak. Sajnos, az idő nem nagyon kedvezett a szórakozásra. Ez még sem akadályozta a fiatalokat abban hogy ne legyen jó kedvük, vidám hangulatuk. Több hasznos előadást hallgattak meg, voltak hasznos viták. Bár mindhárom nap esett az eső, a nótázásbán, táncban, sportban nem volt hiány. Sok mozgalmi dalt tanultak meg, s a hideg ellenére is röpült a labda. Izgalmas röplabdamérkőzéseket játszottak a szabolcsiszatmári és a nyíregyházi fiatalok egymás között. — Esténként pedig kijutott a táncból is, hisz nem volt fi I i: ri j i 11!!:- -I:::: T: Botos György Puskán Lrzscbeí Szép Sándor Hárman a Sóstón rendezett KISZ-vezetők tanfolyamának résztvevői közül Csak egyet hiányoltak: Miért nem tart tovább a tanfolyam? Keveselték a három napot. Igaz, ez is elegendő volt ahhoz, hogy fontos alapvető kérdéseket tisztázzanak, megismerkedjenek, tapasztalataikat kicseréljék, s barátságot kos* senek. Itt ismerkedtünk meg mi is több ifjúsági vezetővel, kik közül most hármat bemutatunk. Beszélgessünk velük az ifjúsági szervezetük fejlődéséről, munkájáról. sok vendég a Sóstón. A zaj (ni Rákóczi TSZ könyvelője Botos Gyuri a megye egyik legtávolabbi helyéről, a román határ mentéről jött Sóstóra, a tanfolyamra. Barnaszemű, huliámosihajú fiú. Halkszavú, szerény viselkedésű. A zajtai Rákóczi TSZ könyvelője, a KISZ- szervezet titkára. — Mi a véleménye a tanfolyamról? — kérdeztük. — Csak helyeseim tudóid. Szükség volt erre. Több fontos alapvető kérdést tisztázott előttünk. Sokat tanultunk abból az előadásból, amelyik megmutatta előttünk, hogyan zajlott le Budapesten az ellenforradalom. De a többi előadások is sokat segítettek. — Megmutatták, hogyan dolgozzunk. S véleményem szerint a viták, s a tapasztalatcsere beszámolók is jók voltak. A három napot mégis keveslem, hiszen ennyi idő alatt nem lehet behatóan foglalkozni sok olyan fontos kérdéssel, amely az ifjúsági szervezeteket érdekli. — Beszéljen arról, hogyan dolgozik Zajtán a KISZ-szervezet? — Először EPOSZ-szervezetet akartunk alakítani a termelőszövetkezetben. Később gondolkodtunk a dolgon s úgy láttuk, mégis helyesebb lesz ha a KISZ-t alakítjuk meg. Ebben láttuk az ifjúság egységének a megvalósíthatóságát. — Megmondom őszintén, nem volt könnyű. Sokat dolgoztunk a pártszervezettel együtt. Segítségünkre volt Drobnyák Miklós elvtárs, a párttitkár is. Most 22 tagja van szervezetünknek. Eboői 4 olyan fiatal, aki nem tagja a termelőszövetkezetnek. A KISZ-szervezet vezetősége munkaprogramot dolgozott ki, amelyet meg is valósítottunk. Április 4-re és május 1-re szépen készültek a fiatalok.' — Hogyan segítik műm kájukat a pedagógusok? — Azzal kell kezdenem, hogy a kultúrház rendelkezésünkre áll bármikor. Otthon érzik magukat itt a fiatalok. Nemrégiben tanultunk meg a „Pettyes” című háromfelvonásós színmüvet. Az otthoni bemutató után több környező községben előadjuk, majd. Czomba Éva tanítónő sokat segít nekünk. Ö tanítja a táncot a 12 tagú tánccsoportunk részére. Az előadások szervezésében, a szerepek tanításában is nagy segítségünkre van. Nem tudom azonban, hogy a többi pedagógus tudja-e, hogy van KISZ-szervezet Zajtán? — Milyen sportolási lehetőségek vannak a faluban? kellemest a hasznossal kötjük össze. Ugyanis kerékpártúrát szervezünk Tiszacsécsére, Móricz Zsigmond szülőfalujába. Ebbe az ifjúsági szervezeten kívül lévő fiatalokból is többet bevonunk, s reméljük közelebb kerülnek majd a KISZ- hez. Sportfelszerelésünk van bőven.' Talán az a hiba, hogy nincs kihasználva eléggé. Úgy tervezzük, hogy a KISZ-ben megalakítjuk a sportkört, szaKosz. tályokat s tanulhatnak, sportolhatnak a fiatalok. A szervezetek, az idősebbek segítenek bennünket. Ez anyagiakban is megmutatkozik. Szervezetünknek van most 1500 forintja. Ennek nagy részét az FMSZ adta. Én úgy látom, hogy most nem csak szólam az nálunk, hogy segítsük az ifjúságot! Meglátogatnak bennünket a felnőttek, s a párttitkár szinte minden tanácskozásunknál jelen van és segít bennünket. Van egy tervünk. A A porcsulmai tanítónő Barnahajú, mosolygós lány. Élethivatásának- tekinti a pedagógiai pályát. Nagyon szereti az ifjúsági munkát. Porcsalmán tanít. Itt választotta meg több mint 50 fiatal kultúrfelelösnek a KISZ-szervezetben. — Beszéljen arról, mi újság az ifjúsági szervezetükben? — Akkor elsősorban a kuitúrmunkával foglalkozom, amelyik közel ál! hozzám. Eddig csak lánytánccsoport működött. Most megalakítjuk a vegyes-csoportot, s már fiúk is bekapcsolódnak. Készülünk a kultúrversenyre, amelyet Csengerben tartanak meg. A „Káposztatáncot” fogjuk .bemutatni. Puskás Erzsiké sokat fáradozik azért, hogy taníts, a fiatalokat. Nyíregyházán a József Attila Művelődés Házba jár be táncot tanul ni, hogy azt továbbadja a porcsalmai fiataloknak. — Milyen munkában vesznek részt a fiatalok? — Most készülünk a VIT-re. A nemzetek színeiből zászlót készítünk. A Szamos partjára kirándulásokat szervezünk. Tervezzük azt is, hogy egy-egy film megtekintése után, vagy egy regény elolvasása uián közös vitát tartunk, ahol értékeljük a filmet, a könyvet. Ismeretterjesztő előadások is lesznek, meiylyel a fiatalok általános műveltségét kívánják fo. kozni. A kultúrházat igazi otthonuknak tekintik a fiatalok. Annak tisztántartásában is részt vesznek, s bizony annak a lánynak megmondják a magáét, amelyik elfeledkezik eljönni segíteni a padló felsúrolásában, vagy egyéb munkákban. A többi pedagógusok is segítik a fiatalok munkáját. Én úgy látom, hogy helyesen dolgozik a szervezetünk. — Egyedüli problémánk az anyagiak biztosítása. Ebben kérnénk több segítséget az illetékes szervek részéről, melyet annak idején meg is ígérlek, a KISZ-zászlóbontó nagygyűlésén. A kocsortli KISZ- zenekar tagja Kocsordon a fiatalok Szép Sándor egyénileg dolgozó paraszt fiatalt választották meg a KISZ-szervezet titkárának. Talpraesett fiú, jó .szervező és jó zenész — Milyen eredmények, vannak az ifjúsági munkát■; ban Kocsordon? — kérdez-ti tűk. — KISZ-szervezetünkneifl ónálló zenekara van, amely* neu tagja vagyok én is. A fiuk sajatmaguk szerezték be a hangszereket is. A fiatalokat a pártszervezet segítségével össze tudtuk fogni a faluban. Ebben so* kát segítettek a pedagógusok is. Szabó László tanúé belépett a KISZ-be, s őt követték a többiek is. Popovics Julianna, Magyar Erzsébet, Kompár Sándorné és Ari Zsigmond tanítók sokat segítenek nekünk. —• Megalakítottuk a tánc és színjátszó csoportot. — Milyen problémáik! vannak? — Nagyon fájó ügy részünkre a kultúrház ügye,; Már 7 éve építik, s még mindig nincs kész. Az alapja mar egy eve kész van, de továbo nem halad. Mi1 pedig elősegítenénk társadalmi munkával az építést, Vállaltuk, hogy brigádokat alakítunk, csakhogy felépüljön végre a kultúrház. Mert bizony nagy szükség volna rá. Nem régen is még csűrben tartottunk táncmulatságot. S ami még inkább bántja a fiatalokat, az, nogy a szabadtéri mozit is betiltották mert nem volt villanyóra. Jó volna, ha a TITÁSZ és a MOKEP sürgősen segítene ennek az ügynek a megoldásában. Három ifjúsági vezető nyilatkozott, elmondta az eredményeket; és a hibákat, amelyek gátolják a további munkát. Ideje lenne már, ha az illetékes szervek ne csak beszélnének arról, hogy segíteni, kell a fiatalokat, hanem cselekednének is. Farkas Kálmán. {U m m í m g ű$tám k - pm ta&zk&dé ií$tók-Mi lendíthetné fel az újító-mozgalmat? Nagy kincset ér minden újítás, amely észszerűsíti a termelést, megkönnyíti és meggyorsítja a munkát, javítja a minőséget, vagy éppen új gyártmány gyártását teszi lehetővé. A termelékenység növelésében, mint az önköltség csökkentésében is, a legnagyobb eredményeket újítások megvalósításával lehet elérni. Életszínvonalunk emelésében nagy jelentősége van ennek, mégis a legkevesebbet tettünk meg eddig az újító-mozgalom fellendítéséért, az újítások és az újítók számának megsokszorozásáért. Nem egyedüli példa a nyíregyházi Dohányfermentálógyár, ahol az elmúlt esztendőben benyújtott 230 újításból 105-öt elfogadtak és bevezettek. A vállalatnál az újítások által elért gazdasági eredmény, több mint 11 millió forint. Grasseih főmérnök és 5 társa a fermentáló kamrák átalakításával 7 millió forint évi hasznot biztosított, s az újításért 50 ezer forintot kaptak. Jelentős volt a Mcúnár-Kőtelki újítás, a gépiíermentáló párásításának módosítása, mely a minőségre különösen kedvező hatással volt. Ezzel az újítással 1,800.000 forint évi hasznot biztosítottak. A vállalat újítói a 11 millió forintot meghaladó haszon után mindössze 100 ezer forint újítói díjat kaptak. A két szám különbözeié megmutatja, hogy nincs eléggé megfizetve az újítók gon. dolkodása, fáradozása. Sok újító sérelmezi, hogy az újítás ténylegesen elért értékével szemben méltánytalanul csekély az újítói díj. Ha például a Grasselli-féle újítás egy évi eredményét, a 7 millió forinthoz az 50 ezer forint újítói dijat hasonlítjuk, azt mondhatjuk, hogy szép pénz ez az újítóknak, de ha tekintetbe veszszük, hogy hosszú hónapokig gyötrődtek, dolgoztak az újításon, s ha tekintetbe vesszük, hogy ez az újítás nem egy esztendőre szól, akkor kevesclni lehet az újítói dijat. Kívánatos módosítani az újítási rendeleteket, különösen pedig az újítói dijak megállapításának módját és a dijak mértékét Nem ösztönző nagyobb újítások kitalálására és megvalósítására az, hogy például a gazdasági eredmény növekedésével szemben csökken az újítói díj százaléka. 5 ezer forintig az újító 10 százalékot kap, 20 ezerforin. tig már csak 8 százalékot és így lefelé. Nagyobb újítás nál nagyobb jövedelem van biztosítva a vállalatnak, illetve államunknak, úgy lenne igazságosabb, ha az újítók is ennek arányában lennének díjazva. Azt is sérelmezik az újítók, hogy miért csak egy év gazdasági eredményét veszik számításba, hiszen az újítást sok éven keresztül alkalmazhatják. A legtöbb baj az újítások bevezetésénél van. Az még csak biztosítva van, hogy abban az üzemben megvalósítsák az újítást, ahol az született, de más, hasonló adottságú, az újítás bevezetésére megfelelő vállalatoknál már vonakodnak az újítás bevezetésétől. így az újító csak a saját vállalatánál elért gazdasági eredmény után kapja az újítói díjat. Pedig államunknak úgy lenne nagyobb haszna, ha a bevált újítást lehetőleg minél szélesebb körben alkalmaznák. Az újítónak is kifizetőbb lenne így az újításokkal bajlódni. Az átvett újítások bevezetését más üzemben nem eléggé ösztönzően segíti a jutalmazás. Kifizető lenne, ha az átvett újítások megvalósítói a gazdasági eredményből, az újítás hasznából legalább néhány ezreléket kapjanak. Államunknak és az újítóknak is érdeke, hogy a minisztériumok jobban foglalkozzanak az olyan újításokkal, amelyeket külföldi országokban is értékesíteni lehetne. Megyénk ipari vállalatainak elmúlt évi újítási adatai azt mutatják, hogy ez újító-mozgalom nem fejlődött. Ennek okai a mozgalommal való törődés elhanyagolásában, az újítók kellő megbecsülésének hiányában és az újítási feladattervek hiányában keresendők. Megszüntették a vállalati újítási felelősöket, s azóta az újító-mozgalom mostoha gyermek lett. Á vállalatoknál nem támogatták kellően a kialakult újítóköröket, mint a kísérleti műhelyek munkáját sem. Több vállalatnál, sőt még megyei szerveknél is olyan most a helyzet, hogy nem tudnak adatokat az újításokról, az újítómozgalom helyzetéről, ez pedig az érdeklődés és a felelősségérzet hiányára mutat. > .4 műszakiak és az egyszerű munkások is szeretnek gondolkodni a munkájuk során felmerült problémák megoldásán, a nagyobb eredményeket és ezzel párhuzamosan anyagi érdekeltséget, biztosító újításokon. Az újításért kapott pénz mindig jól jön a munkásnak és családjának. Csak fel kell hívói a figyelmüket arra, hogy min kellene újítani. Sokszor elég az ötlet, egy nagyjelentőségű újítás kidolgozásához. Sokszor felkelti az érdeklődést az újítási feladat-terv ismertetése, vagy az is, ha egy újítás jelentőségét és az érte kapott pénz összegét a nyilvánosság előtt ismertetik. Azt mondják egyes vezető beosztású személyek, hogy az újítónak talált pénz az újításért kapott összeg. Jó, hogy nem mindenki gondolkozik így! Az újító megdolgozik azért a pénzért, amit az újításért kap! Álmatlan éjszakákon gondolkodik, úton, útfélen töri a fejét a legjobb megoldáson. Nem egy akaratos újító néha éjtnapot eggyé tesz, amíg végre elgondolása az újítás kikísérletezése sikerül. Sok újító találmányra is képes lenne, ha meglenne az a reménye, hogy a találmányért kapott díj annak hasznával megközelítőleg arányban lesz. A mi országunkban az újítás nem egyéni titok, nem olyan érték, amely csak a feltalálóknak, az újítóknak biztosít nagy hasznot, (sokszor egész életére megélhetést), hanem az ilyen, sokat érő kinccsel az újító, a feltaláló államunkat, népünket gazdagítja. Méltó dolog lenne tehát, ha az újítók és feltalálók kedvét méltányosabb díjazással fokoznák. Dicséretes dolog, hogy a szakszervezetek megyei tanácsa tervbe vette megyénk újítóinak összehívását. Kár halogatni e tanácskozás napját. Minél előbb meg kell valósítani az értekezletet, hogy az újítók elmondhassák véleményeiket, hogy megmutatkozhasson és kibontakozhasson az újító mozgalom fellendítésének nagy lehetősége, az újítások kincset éró korszaka. OROSZ ANDRÁS
