Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-10 / 107. szám
195'. május 10,péntek Ti ELEIM Al» V A ttü IISZ. A O 3 (Folyírtás a 2. oldalról.) megtöri a ködösítés minden kísérletét. Kádár elvtárs a továbbiak során részletesen beszélt az ellenforradalmi terror állati kegyetlenségeiről, amelynek számos aezafi esett áldozatul., Megemlítette, hogy november 4-rc virradó éjszaka csak Budapesten 1400, az egész országban hozzávetőlegesen mintegy 3000 olyan megkínzott hazafi volt az ellenforradalmát banditák kezében, akiknek kivégzéséi november 4-rc, 5-rc és 6-ra tervezték. Aki a rémtetteket „véletlen kilengéseknek’“ nevezi, az a legjo’- esetben nőm tudja, miről beszél, vagy az ellenforradalmat akarja mentesíteni szörnyű, népellenes bűneitől, vagy a legrosszabb esetben saját, nem egészen tiszta lelkiismerete kényszeríti öt erre. Ha van jóhiszemű ember a világon, akinek még kétsége van o:; ortc-h-ri magyarországi események JNagy csapásukat mocskoltak, gyalázták, rom'. 1 fák, ágyúval lőtték szét székházait, gyilkolták városon és falun legjobb fiait, de nem tudták elpusztítani, — a párt él és naprólnapra erősödik. (Hosszantartó, ütemes taps.) És ahogy annak történnie kellett,. a talpraállt párt vezetésével és sugárzó erejének segítségével talpraátltak, tömörültek a szocializmus ügyéhez hű magyar dolgozó tömegek és a rátámadó ellenséget lerázva él és naprólnapra erősödik drága hazánk, a Magyar Népköztársaság is! (Lelkes, nagy taps.) Rámutatott Kádár János, hogj’ az ellenforradalom első, de döntő jelentőségű győzelme volt, hogy Nagy Imre régebbi politikai elgondolását megvalósítva kiharcolta a politikai pártok koalíciójának kormányát és feladta a Magyar Dolgozók Pártja vezető szerepét. A II. világháború időszakában létrejött már egy pártszövetség, koalíció, a Magyar Kommunista Párt vezetésével, a kisgazda, a szociáldemokrata és a nemzeti parasztpárt részvételével. Ez a pártszövetség akkor a haladást szolgálta, tartalma demokratikus, antifasiszta volt. Az 1956 október végén, az ellenforradalom fokozódó támadása és nyomása alatt létrejött koalíció .— bár ugyanazok a pártok vettek részt benne — nem a haladást szolgálta. A koalícióban részvevő polgári pártokat most a kommunistaeUcnesscg, a burzsoá restauráció szándéka és ennek megfelelően a szovjetcllenesség vezette. Mi volt a fiz az októberi koalíció még így is, minden ellenforradalmi iparkodás ellenére is, csak a beköszöntő és a fügefalevél szerepét játszotta az ellenforradalom számára. Kádár elvtárs ezután az októberben alakult pártok egész sorát említette, amelyek minden szépen hangzó demokrata elnevezés ellenére az ellenforradalmat támogatták. Az ellenforradalom céljainak nyílt feltárásával meglehetősen óvatos volt, pünkösdi királysága sem tartott sokáig, de ez a néhány nap is elegendő bizonyítékot nyújt ahhoz, hogy a társadalmi rend ellenforradalmi megváltoztatás nem sokáig váratott volna magára. Mindszenty homályos nyilatkozatának szavaiból, amelyekkel kinyilatkoztatta, „hogy ő a magántulajdon elvének alapján áll” s az egyháznak mindent vissza kell kapnia, tömegek értették meg, hogy a gyárak, a bankok, a bányák, s a kiosztott földek magántulajdonáról, azok visszaadásáról van szó. Mihelics T id, a demokrata néppárt Ha' ánk című lapja november 1-i számában mégcsak kártérítést követelt az államosított gyárak és a kiosztott földek volt tulajdonosai számára, de már ugyanaznap bent járt a parlamentben egy küldöttség, amely a száznál kevesebb munkást alkalmazó üzemek visszaadását követelte a volt tulajdonosok számára. A Magyar Függetlenségi Néppárt beadványéban a „magántulajdon sort belethadár János t ellenforradalmi jellegét illetően, az vessen csak egy pillantást a felkelés zászlóvivőire és Ir v ,ira és ekkor minden kétsége eloszlik. Beszélt Kádár elvtárs Mindszenty, Nagy Ferenc, Dövényi Nagy Lajos nyilas újságíró. Meskó Zoltán, gróf Észtevházv Pál, gróf TVtách. Tolvaj József - és más közismerten népellenes, hazaáruló, háborús és egyéb bűnökért bebörtönzött és oktef..írben kiszabadult személyekről, akik az első pillanatban aktívan felléptek az ellenforradalom melleit. Az ellenforradalom támadott a politika porondján, a politika eszközei vri is. Abban már politika volt, hogy az. ellenforradalom fegyveres erejét mint legfontosabb célokra, a párt épületeire, intézményeire, funkcionáriusaira és tagjaira irányította, hogy elsősorban a pártot akarta — intézményei és hú tagjai megsemmisítésével — fizikailag is elpusztítani. mérlek a pártra, a Magyar Dolgozók Pártja ebbén a koalícióban nem vezető, hanem alárendelt helyzetben volt. A párt ebben a koalíciós kormányban nem volt egységes ésfaNagy Imre—Losonczv csoport, a polgári pártok képviselőivel kezdettől fogva teljes egyetértésben. egy fronton harcolt a munkásosztály ,és forradalmi pártja a szocializmus állásainak feladása, az ország külpolitikai elszigetelése, a szocializmus táborából való kiszakítása, a Szovjetunióval való szembeállítása kérdésében. A polgári pártokban kezdettől fogva a szélső jobboldali elemek ragadták kezükbe a vezetést. Az októberi koalícióban résztvett, akkor újból megszervezett szociáldemokrata pártnak puszta létrehozása is az ellenforradalom legveszélvesebü" politikai támadását jelentette a munkásosztály hatalma ellen. Célja a munkásosztály kettészakitása, a testvérharc felújítása volt. az ellehfcrrada’mi kommunista-ellenes áradat -legfontosabb részeként. Hogy céljaikat mindenki félreértés nélkül lássa, élesen elhatárolták magukat azoktól a volt szociáldemokrata elvtársaktól, akiknek pozitív szerepük volt a magyar muifkásósztóly történelmi vívmányainak, a két munkáspárt egyesülésének létrehozásában. Így az októberi pártszövetségben részvevő kisgazda, szociáldemokrata és Petőfi párt. Tildy,. Csorba, Kéthly, Kelemen, Bechtler, Bittó" Lajos vezetése alatt, Mindszenty áldását élvezve, minden fellépésével az ellen forradalom kommunista- és népellenes, szovjelellenes céljait támogatta. pártok célja? i<jnsége” -és a „tiszta, örök és-magyar polgári demokrácia” megvalósításé, követelte. Az ellenforradalom kevésbe tapaszlak vezetői azonban nyíltabban beszéltek. Túrkeyén egy bizonyos Szepesi nevű ember megjelent a Harcos nevű termelőszövetkezetben ős a 200 holdig terjedő birtokok visszaadását követelte. A fehérgyarmati járás úgynevezett forradalmi bizottsága úgy határozott, hogy egyelőn.* 200 holdnál kisebb birtokot kell visszaadni volt tulajdonosának”. Ezek az igények cs követelések azonban már nem fértek össze a Magyar Népköztársaság alkotmányával. Ezért határozták el már október utolsó napjaiban á magyar országgyűlés feloszlatását. Azért nyilatkozott Csorba János a kisgazdapárt terveiről az „Igazság” című lap november l-j számában úgy, hogy á kisgazdapárt, az 1945-ös pártarányok alapján akarja az új koalíciót, követeli az Elnöki Tanács megszüntetést és „lényegében”, népköztársaság .helyett köztársaságot. -Ez a ..lényegében” szó Csorba János kifejezése és-ő jól tudja, hogy ezalatt, valamint ív: általa követelt köztársaság alatt mi: értett. Az azonban bizonyos, hogy nem a dolgozó nép köztársaságát értette alatta, inert hiszen ez fennállott és népköztársaság volt a neve. A népköztársaság elleni fegyveres támadás, a fehér-terror, a burzsoá pártok feltámasztása, a gyárak, a föld visszakövetelése, a régi tulajdonosok számára, pon-Ivtárs beszéde tosan megfelel a társadalmi reakció másszóval az ellenforradalom elveinek és gyakorlatának. Az. a körülmény, hogy a Nagy Imre—Losonczy-csoport egy vonalban harcolt a Horthy-fasiszta burzsoá ellentorradalommaí a Magyar Népköztársaság életérdekei ellen, az ellenforradalmat nem változtatja forradalommá. Vannak, akik szemünkre vetik, hogy mi sokat beszélünk az ellenforradalomról és ezzel összefüggésben a Nagy Imreíélé árulókról. Szemünkre vetik, hogy ehelyett miért nem beszélünk inkább a légi hibákról, a Rákosi-féle vezetés szektás és dogmatikus irányvonala által okozott károkról, a törvénysértésekről. Világosan meg kell mondanunk, hogy két gyökeresen különböző kérdésről van szó. Ha nem akarunk súlyosan véteni pártunk és népünk érdekei ellen, akkor nem feledkezhetünk . meg a múlt hibáiról. Mi nem is feledkezünk meg ezekről. Tudjuk, hogy a volt vezetők hibái hallatlanul ártottak -. párt és az állam tekintélyének és feladatúnk minden módon megakadályozni e hibák megismétlődését. Azt is tudjuk, hogy ezek a hibák zavarták a fejlődést. gyengítették a magyar proletárdiktatúra erejét, jogos elkeseredést váltottak ki a tömegekből, s így szerepet játszottak, abban Is. hogy az' ellenforradalom éket verhetett a párt és dolgozók egy része közé. De világosan meg kell mondani, hogy a volt vezetés minden, még súlyos hiba ellenére is, a szocia-Céliink az voll, szélve rendet teremteni az országban és újjászervezni a szocialista forradalom erőit. Mi pontosan tudtuk ugyanis, hogy a magyar munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei,' hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve. Ezt bizonyi'-. jak az elmúlt hat hónap eredményei. A kormány a szocialista forradalom erőinek újjászervezésével, a tömegekre támaszkodva és a jóhiszemű, becsületes., de megtévesztett emberek felvilágosításával, a helyes útra “való visszatérítésévé! látott munkához. Érhető azonban hogy az ellenforradalom erőivel szemben vívott fegyveres és politikai harc viszonyai között a proletárdiktatúrának a diktatúra oldala került előtérbe. Nem mi alkalmaztunk először erőszakot. — a kihívás, a provokáció, a támadás nem a mi részünkről történt. Az- ellenforradalom fegyverrel, támadt, ezért a Türelmesek voltunk Mi már november 4-én ismertük az írók egy csoportjának súlyos szerepet az, ellenforradalom esz-; niei előkészítésében, de reméltük, hogy többségük mihamarabb kilábal az eszmei zűrzavarból, belátja, hogy vétett a nép ellen és igyekszik jóvátenni, az. okozott é' ' súlyos károkat. Nem így:, történt. Az írószövetség december 28-i határozata kihívás volt a kormány télé, egyben nyílt beismerése annak, hogy az ellenforradalom oldalára álltak,,És több író— mint ezt megállapítottuk — részt vett a kormány ellen irányuló ellenállás szervezésében. Érthető ezek után: hogy a kormány nem tűrhette az írószövetség népi demokráciáéi len as további működését. A nyugati sajtó beismeréséből tudjuk, árrá "számítottak, hogy a fegyveres ellenforradalom leverése után tömege« megtorlás következik. Nem következett. Kormányunk végig tartotta magát az eis>. deklarációjában nyilvánosságra hozott álláspontjához és senkit sem. vontun:; nem is vonunk, felelősségre amiatt, meri annakidején résztvett valamilyen felvonulásban, vagy. tüntetésben, amennyiben súlyosabb beszámítás alá eső ellenforradalmi-cselekményt nem követett el. Ez tehát egyrészt már akkor sem jelentette, hogy a szervezőket és a gyilkosokat nem fogjuk felkutatni és felelősségre vonni. Másrészt.''' liznius építésének ólján vezette a pártot és az országot. Ezzel szemben Nagy Imréék árulók voltak, akik feladták a szocializmus pozícióit és élére álltak az ellenforradalom szovjetellenes uszításainak. Nagy Imréék a marxizmus-leninizrrms tanainak revizionista meghamisítását, a párt . megsemmisítésére törő csoport harcukig minden tettükkel a front túlsó oldalát, az ellenforradalmi olejalát szolgálták. (Helyeslés.) Ebben a helyzetben .november elején a magyar kommunisták számára a történelem így tette.fel a kérdést: Az-e a meg. oldás a proletárdiktatúra gyakorlatában elkövetett hibákra, hogy felszámoljuk a munkásosztály hatalmát? Az-e a megoldás a gazdaságpolitikában elkövetett hibákra, hogy szétromboljuk a szocialista népgazdaságot? Kommunisták, marxisták erre csak határozott nemmel válaszolhatunk. Kommunistáknak, ha méltók akartak maradni erre a névre, egyetlen feladatuk maradt: megmenteni a magyar népi demokráciát. mert ezt követelték a magyar nép érdekei és a nemzetközi munkásosztály érdekei. (Taps.) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, tagjai november első napjaiban szakítottak az ellenforradalom bábjává vált, tehetetlen és széthullóban levő Nagy Imre kormánnyal. Ilyen körülmények között jött létre és alakult meg a mai Forradalmi Munkás-Paraázt Kormány'. rni az ellenforradalmat kormánynak keménynek kellett lennie. Még sem mondhatja senki, hogy nem voltunk a legmesszebbmenőkig türelmesek. Kormányunk megalakulása után ismételten felszólítottuk a harcolókat, hogy hagyják abba a számukra kilátástalan' küzdelem folytatását, tegyék le a fegyvert. Nem mindannyian fogadták r*>g szavunkat. Ezeket kénytelenek voltunk fegyveresen megsemmisíteni. Amikor az ellenforradalom látta, hogy a fegyveres harcban már elbukott, akkor politikai eszközökkel folytatta a harcot. A cél ugyanaz maradt, a kormányt akarták megdönteni. Ennek érdekében úgynevezett központi munkástanácsét, különböző „forradalmi bizottságokat”-létesített és indított harcba. Kádár elvtárs rámutatott, hogy a kor-, mány türelmet tanúsított ezekkel a szervekkel szemben. De amikor világossá vált, hogy ezek továbbra is az ellenforradalom céljait szolgálják, a kormány megszüntette tevékenységüket. az írókkal szemben is a büntetlenség természetesen nem vonatkozhatott azokra, akik november 4-c után is makacsul tovább harcoltak a népi demokrácia ellen és tovább szervezték az ellenforradalmat, A november 4-é utáni időszakra már nem lehetett ázt mondani, hogy jóhiszemű emberek, eszmei mqgzavarodoUság foly<án támadnak ä népi demokrácia, a néphatalom .éllen.' Ellenkezőleg, nyugodtan megmondhatjuk, hogy a november 4-e utáni fegyveres provokáció szervezői és részvevői tudatos ellcnforradalmárok voltak, akik nem akarlak letenni a fegyvert. Kádár elvtárs elmondotta, hogy az ellenforradalom végleges megsemmisítésére a i'ormány bevezette a rögtönbiráskodás“. • hozzálátott az ország fegyveres erőinek újjászervezéséhez, légyért adott a munkásosztály legjobbjainak kezébe, létrehozta a munkásőrséget.,— Mi komolyan vesszük intézkedéseinket, olyan komolyan, ahogy ezt a dolgozó tömegek elvárják tőlünk és van is erőnk intézkedéseink követkézét« végrehajtásához. Büszkék vagyunk népköztársaságunk fegyveres erőire, a néphadseregre, a határőrségre, a rendőrségre és a' munkásőrségre. Van tehát fegyveres erőnk. (Folytatás a í. oldalon.)
