Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-10 / 107. szám
(Vil(iq px&lelarjal eijijeiulfeh ' 0t irat IKeletmaqyarorszaq z Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja XIV. évfolyam, 107. szám 1957. május 10, péntek Valóságos szavazás a néphatalom mellett és a kormány támogatásának kifejezése az a tény, hogy ipari és mezőgazdasági termelésünk mind biztatóbban fejlődik Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az országgyűlés- új ülésszaka csütörtökön délelőtt megkezdte ülésezését. Néhány perccel 10 óra után a képviselők tapsa közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, s a kormány tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, dr. Ilolcscháll Frigyes, Dögéi Imre, Horváth Imre, Kállai Gyula, Kossá István, Marosán György, Dr. Mönnich Ferenc, Révész Géza. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek szányts vezetője és tagja. A karzatokat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. — Országgyűlésünk mai ülése történelmi jelentőségű események után kezdi meg munkáját — mondotta többek között. Beszélt a fegyveres ellenforradalmi támadásról, melyet félévvel ezelőtt az amerikai imperialisták által pénzelt nemzetközi reakció a hazai ellenforradalmi elemekkel szövetségben robbantott ki. — A párt és állami életünkben az elmúlt' években elkövetett hibákat — hangoztatta — népünk belső ellenségei, a Nagy Imre—Losonczy csoport felnagyították, demagóg módon tárgyalták, támadták a párt és állami szervezeteket és ezzel elősegítették, hogy az ellenforradalmi erÖK felsorakozzanak, s rohamra induljanak népköztársaságunk megdöntésére, 1956. júliusa után minden lehetőséEzután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra. A Népköztársaság alkotmányának rendelkezései értelmében jelentést kell tennem az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés 1956. évi augusztus 3-án berekesztett ülésszaka óta kifejtett működéséről •— kezdte beszédét, majd arról szólt, hogy az ellenforradalom alatt is sikerült fenntartani a Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés szünetelése idején működő legmagasabb államhatalmi szervünknek a működését, a jogfolytonosságot. Hangsúlyozta, hogy ami ebben az országban október 23 óta történt, olyan események sorozata, amelyekről •— ha hűséges munkásai és harcosai vagyunk a szocializmus új világának —• minél többet kell beszélgetnünk, tanácskoznunk, vitatkoznunk hogy okoljunk a fapasztalatokból. Meggyőződésem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőiben megvan a tisztánlátás és az elhatározottság, hogy a múlt évek sikereinek és tévedéseinek tanulságait levonják és kialakítják azt a politikát, amely, hazánkban a szocializmus egészséges ütemű építkezésének, dolgozó népünk felemelkedésének érdeme szerint való nyugodt, boldogulásinak politikája lesz, günk megvolt ahhoz, hogy a hibákat fokozatosan kijavítsuk. Ez a cél lebegett a képviselők előtt az országgyűlés múlt évi ülésén. Ezért hoztunk létre 10 állandó bizottságot. — Ezt az országgyűlést a dolgozó magyar nép a legdemokratikusabb választójog alapján választotta. Igazi népképviselet, amelynek 298 tagja között 127 munkás, 97 paraszt, s 74 értelmiségi. De nincsenek köztük tőkések, bankárok és nagybirtokosok. Éppen ezért akarták ezt a népképviseletet Mindszentyék, Eszterházyék feloszlatni és helyébe a tucatszámra alakult reakciós, fasiszta pártok vezetőiből, s a különböző forradalmi tanácsokban vezető szerepet játszó etlenforradalmárokbót nemzetgyűlést létrehozni. Velük nemcsak- egyetértett, hanem intézkedéseivel mindezt elő is segítette a Nagy Imre—Losonczy áruló csoport. — Azokban a novembereleji napokban, amikor úgy látszott, hogy minden elveszett, s a sötétség éjszakája borul a magyar népre, felragyogott az örömhír, hogy Kádár János elvtárs vezetésével megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, melynek kérésére a Szovjetunió testvéri segítséget nyújtott a magyar népnek. a munkás-paraszt állam, a nemzeti függetlenség, az elért szocialista vívmányok megvédése érdekében. (Hosszantartó nagy taps.) Ebben a harcban nemzetközi proletárforradalom, s a nemzetközi reakciós erők ütköztek meg egymással, s vereséget szenvedeti a reakció, győzött a preletárinternacionalizmus hatalmas ereje, (Nagy taps.) Köszönet és hála a szovjet nép hős fiainak, köszönet a szovjet nép vezetőinek, a mi drága, igazi barátainknak. Köszönet a testvéri népi demokratikus országoknak, a világ kommunista pártjainak. a nemzetközi munkásmozgalomnak a felbecsülhetetlen segítségért. Az elmúlt fél esztendő számos fényes bizonysággal Szolgált arra, hogy a magyar munkások és parasztok, a néphez hű értelmiségiek, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével készek fegyverrel is megvédelmezni a néphatalmat. Az ellenforradalom fegyveres leverésére folytatott harcokban népünk legjobb fiai, a Szovjetunió hős katonáival együtt a legdrágábbat, életüket áldozták a néphatalom védelméért. Örök dicsőség övezze mindannyiuk emlékét. Az országgyűlés egy perces néma felállással adózott a hősök emlékének. Rónai Sándor javaslatára ezután az országgyűlés elhatározta, hogy üdvözlő táviratot küld a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége jelenleg ülésező Legfelső Tanácsának. A távirat szövege a.következő: „Kedves elvtársak, barátaink! A Magyar Népköztársaság országgyűlése, az egcsz dolgozó magyar nép nevében testvéri üdvözletét küldi a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségo Legfelső Tanácsának. És forró köszönetét mondunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a Szovjetunió kormányának, az egész szovjet népnek azért az önzetlen, testvéri segítségért, amelyet az ellenforradalom leküzdésében, szocialista vívmányaink megDobi István elvtárs beszéde Meggyőződésemben azokra a tapasztalatokra támaszkodom, amelyeket november 4. óta a Magyar* Szocialista Munkáspárt vezetőivel való együttmunkálkodás során szereztem. A .Magyar Dolgozók Pártjában már 1956 októbere előtt jelentős lépések történtek a korábbi hibák jóvátételére, a szocialista demokratizálódás meggyorsítása érdekében. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az országgyűlés augusztusi ülésszaka után a pártból indult egészséges kezdeményezések értelmében végezte munkáját. A tanácsüléseken mind gyakrabban hangzottak el értékes, alkotó célú javaslatok. — Október 29-re összehívtuk az országgyűlést, erre az ülésszakra azonban az ellenforradalmi események következtében már nem kerülhetett sor. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa ab kctrr.ánv-jogkörében eljárva választotta meg október 24-én Nagy Imrét miniszterelnökké. Október 25-én megválasztotta a 24 tagú Minisztertanácsot, egy miniszterelnökkel, három elnökhelyettessel és egy államminiszterrel. Később még két államminisztert választottunk meg. M ir akkor látni lehetett, hogy a kormány vezetők szű^ebbkörüen szeretnék intézni az országos ügyeket, arra törekszenek, hogy a határozathozatalokban megkerüljék a ténylc-gcs kormányt, Dobi István ezután az Országházban lezajlott ellenforradalmi eseményeket ismertette. Mikor Nagy Imre átvette a miniszterelnökséget, ennek az országnak hadserege, rendőrsége és államvédelme volt — mondotta többek között. — Nagv Imre minden módon kifejezésre’juttatta, hogy semmi közösséget nem vállal az államvédelem katonáival, akikről pedig jól tudta, hogy munkás- és paraszt fiúk sorozott katonák. Intézkedéseivel szétverte a hadsereget és rendőrséget. Először maga is kérte a szovjet csapatok segítségét, ezután kérte a csapatok visszavonását Budapest területéről.. A tűzszüneti paranccsal pedig megpróbálta lefegyverezni ’ azokat, akik harcoltak az ellenforradalmárok ellen, valójában kiszolgáltatta ezeket az embereket a lázadók syilkos bosszújának. Naev Imre nem a hadsereget akarta talpraállítani, hanem az ellen-forradalmároknál keresett maga mögé fegyveres erőt. Itt a narlamentben Dudás Józseffel tanácskozott az ország jövőjéről, az ellenforradalmi bandák vezetői között keresett és talált honvédelmi minisztert. Hogy Maiéternek nem a népi hatalom fennmaradásáért dobogott a szíve, hanem va'ami egészen másért, abban Nagy Imrének és barátainak nem igen lehetett kétségük. De ha mégis lett őrzésében, szabadságunk cs függetlenségünk megvédésében nyújtott, övezze örök hála és dicsőség az ellenforradalmi bandák elleni harcokban életüket és vérüket áldozó szovjet hősöket. Az Önök népeinek hősies helytállása, politikai és gazdasági támogatása találkozott ezekben a sorsdöntő napokban népünk legjobbjainak akaratával és lehetővé tette, hogy a magyar országgyűlés ezekben a napokban szocialista országepítő munkánk kérdéseiről tanácskozzék. Egész dolgozó népünk örömmel üdvözli és teljes erejével támogatja a Szovjetunió kormányának új kezdeményezését, amely a világ békéjének biztosítására. a leszerelésre, az atom- és hidrogénfegyver betiltására, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésére irányul. Szilárdan hisszük, hogy a szocialista tábor országaival egységben folytatott harcunk elnyeri a világ valamennyi jóakaratú népének elismerését és támogatását. Eltökélt szándékunk, hogy hűek maradunk a proletárnemzetköziség magasztos eszméjéhez, fokozottan mélyítjük népeink testvéri barátságát, erősítjük a szocialista országok egységét és hazánkban is diadalra visszük a szocializmus ügyét. Ebben a szellemben kívánunk önöknek, a Szovjetunió legfelső Tanácsának sikerekben gazdag munkát. A Magyar Népköztársaeág országgyűlése.” Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a távirat szövegét s egyetértett annak elküldésével. volna, minden kételyükét eloszlathatta, amikor Maiéter Pál. az egyik minisztertanácsi ülésen megkérdezte: nincs-e kifogás ellene, ha ő a szovjet csapatok mozdulatairól és elhelyezkedéséről szerzett értesüléseit átadja az angol katonai attasénak. Megmondtam akkor Maiéternek, ha ő ezt kérdezi, akkor már át is adta az értesüléseit a nyugatiaknak. Erre a meaiesvzésemre ő nem felelt. A szovjet csapatok akkor zárták körül Budapestet, amikor Nagy Imréék az utcán kibontakozott fehér-terror ellen Kádár János ismételten hangoztatott kérésére egyetlen szót sem —óltrk egyetlen intézkedést nem tettek. És idebent a parlamentben már csak a vak nem láthatta, hogv a kormány jobbfelé rohan és a vezetők egymást próbálják túllicitálni a reakciónak adott engedményekben. A szovjet csapatok szerencsére itt voltak Budapest- környékén és az országban. És amikor Kádár János látta, hogy a Nagy Imre-kormánytól semmit sem lehet remélni az ellenforradalom, a gyilkos fehér-terror letörésére. néhány hűséges politikai barátjával át tudott jutni a swiv(Folytatás a 2. oldalon.)
