Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-05 / 103. szám
6 Mil -tlM -A GY a ItOllSZ AG j9o7. május 5, vasarnap ILKOTO VITA — SOK JÓ JAVASLAT az április 26-i megyei tanácsülésen A megyei tanács vb. beszámolójának elhangzása után (ismertettük) Orosz Ferenc elvtárs megnyitotta a vitát. Az alábbiakban az elhangzott felszólalásokból és javaslatokból ismertetjük a fontosabbakat. Or. ,/rss 1 rr.hr ny i elviárs, a Köjált főorvosa Ugygn mielőbb laboratóriuma a Kozegészségiigyí Járványügyi Állomásnak! A beszámoló megemlítette, hogy a Köjál! számot vizsgálatot végzett már eddig is. Azonban más irányi vizsgálatokra is szükség volna. Például a golyvt meglehetősen elterjedt betegség a Tisza mentében. A golyvás vidékéken általában gyengébb szellemi képességű gyermekek vannak. Gyógyítható e betegség a jód megfelelő adagolásával. Ehhez azonban pontos vizsgálatokra van szükség. Az ivóvíz használatát és a konyhasó jódtartalmát állandóan ellenőrzés alatt kellene tartani. Másik fon-os vizsgálati terület -lenne a lejárt határidejű konzervek vizsgálata. Ez nemjsak nemzetgazdasági Kérdés, hanem egészségügyi Kérdés is. Meddig tartha.ók el a konzervek károsodás nélkül, hogy a lakosság bizalommal és nyugodtan fogyaszthassa el azokat a konzerveket, amelyek már lejártak, de az egészségre még nem veszélyesek? Az állomás földszintjén szövetraktár van. Ezt máshol kellene elhelyezni. A minisztérium biztosítaná az átalakítási költségeket. Mr, Merényi Osxhár: 10 gondolat bánt engemet.. A beszámolóval egyetértek, azonban 10 gondolat bánt engemet s ezekkel szeretném a beszámolót kiegészíteni. 1. Ebben az évben lesz Bessenyei György születésének 220. évfordulója. Javaslom, hogy ebből az alkalomból hozzuk rendbe Bessenyei síremlékét s azt tegyük megfelelő helyre és oldjuk meg sírhelytneK állandó gondozását. A múltban ennek hiánya miatt már többször is kipellengéreztek bennünket. 2. A helyi levéltárban Bessenyei életére vonatkozó eddig ismeretlen dokumentumokat találtunk. Javaslom ezeknek kiadását még ebben -az évben. 3. Múzeumunk elhelyezési nehézségeinek megoldását erősen gátolta eddig a helytelen épületgazdálkodás, amely függő helyzetbe került a lakásépítkezésektől. A Szovjetunióban ez nem tapasztalható. Ilyen fontos intézmény elhelyezését nem szorííhátjuií háttérbe a lakásokkal szemben. hiszen ez is iskola: a történelem és a művészetek iskolája, mely fontos jellemformáló tényező. Me-1 gyénk és városunk Kulturális életének égjük égetően fontos problémája a múzeum, amelynek bővítését mielőbb meg kell oldani, é. A tanácsháza egyik szobájában régi szabolcsi .olyúiratok és újságok vannak felhalmozva. Ezek nemcsak a megyében, hanem az egész országban egyedüli dokumentációk, még hozzá muzeális természetűek. Javaslom, helyezzük el ezeket a múzeumba, Így egyúttal a kutatás számára is hozzáférhetővé válnának. Már több értékes példány eltűnt, ezért nem halasztható toirb ez az ügy. 5. A Szabolcs-Szatmári Szemlét — amely országos elismerést kapóit első számának színvonalas tartalmáért — segítsük továbbra is a megjelenésben. Szükségesnek tartom utasítani ya művelődési osztályt, hogy teremtse meg a folyóirat megjelenésének pénzügyi feltételeit. 6. A beszámolóban érintett gazdasági kérdések közül nézetem szerint erőteljesebben kellene foglalkoznunk az ipari termelés drága voltának csökkentésével. Ez népgazdaságunk alapvető problémája. A népgazdaság nem bírja el, hogy továbbra is ilyen drágán termeljünk. 7. Ugyancsak többet és hatékonyabban kellene foglalkoznunk a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos belterjesség kérdésével, a mezőgazdasági szakemberek ügyével. Az agronómusok eltávolítása a fontos gazdasági posztokról nem segíti elő mezőgazdaságunk belterjes fejlődését. . 8. Szerettem volna, ha a megye pénzügyi- blémáival többet foglal-' kozott volna a beszámoló. 9. A következő két javaslatot választóim nevében teszem meg. A lakáskérdés í ‘’«oldásának gyorsítására ajánlotta egyik választóm, hogy oírjuk rá a nagyjövedelmű embereket, mint például az orvosokat, hogy építessenek lakásokat. Sze. rintem életrevaló javaslat, mert megvalósulása révén az állami lakások mentesülnének a túlzott igény T. Mártha Sándor alól. 10. Másik kérelme választóimnak, hogy az Iskola utcát — amelyik egyik fő közlekedési ere a városnak — a gyalogos közlekedés szempontjából hozzuk rendbe. Amíg a jármüvek jól közlekedhetnek rajta, addig a gyalogosok csak lábficam és nyaktörés veszélyével közlekedhetnek rajta. E javaslatokkal kibővítve elfogadom a beszámolót. A tanácstag segítsen a dolgozók ügyelnek elintézésében Legelőször szeretnék foglalkozni az ellenforradalom tisztázódott kérdéseivel. Ügy érzem, a megyei tanácstag elvtársak és a vendégek is egyet értenek velem abban, hogy nincsen olyan sok tisztázni való az ellenforradalom lényegének megítélésében. Hogjr népi, nemzeti forradalom, vagy pedig ellenforradalom volt-e, azt hiszem mindenki latja, hogy ellenforradalom volt. — (Mártha elvtárs a továbbiakban Nagy Imre—Losonczy csoportjának szerepével, a földesurak, gyárosok jelentkezésének tényeivel, a szovjet csapatok behívásának szükségességével, a Kádár-kormány intézkedéseivel és a párt helj'es politikájával foglalkozott. Hiányolta, hogy a beszámoló az ifjúság kérdéseivel aránylag keveset foglalkozott. Szót emelt azért, hogy az ifjúságot úgy neveljük, hogy a párt politikáját szolgálják, s ezzoi kapcsolatban néhány személyes tapasztalatot mondott el, amelyeket több, mint 8 évi DISZ-titkársága idején szerzett. A továbbiakban hiányolta, hogy az osztályharc kérdéseit elhanyagoljuk, pedig az ellenforradalom e téren is nagy tanulságot jelentett. Végül így folytatta:) A tömegkapcsolat a tanácsi munka eredményességéhez feltétlenül szükséges. Fekszi elvtárs említette a beszámolóban, hogy felül kell vizsgálni a tanácstagok munkáját: milyen munkát végeztek a közelmúltban? Emellett fontosnak tartom, hogy a tanácstagok kezdjék meg újra a fogadóórák, beszámolók tartását. A tanácstag segítsen a dolgozók ügj'einek elintézésében. Nagj'szerű élményekben volt részem nem egyszer, amikor a választók szinte leste.., várták a tanácstagjukkal való találkozást. Igen jól esett a dolgozóknak, ha sérelmét, panaszát valaki meghallgatta és segített annak elintézésében, még ha az ügy nem a községi tanácshoz tartozott is. Emlékszem két dolgozó paraszt ügyére: egyiknek leégett a háza, másiknak elverte a jég a szőlőjét. A biztosítási díjat azonban nem kapták meg. A felülvizsgálat alkalmával kiderült, hogy mindkettőnek meg volt állapítva a kártérítés összege, de még nem utalták át. Kérésemre az. azonnal megtörtént. Soha nem felejtem el a hálálkodúsukat. Azóta tisztelik, becsülik a tanácstagokat, mert tudják, hogy a dolgozók bizalmi embere is a tanácstag, nemcsak a felső rendeletek végrehajtásának őre. Ez a két ember nem örült annjüra a kapott öszszegnek, mir* annak, hogy az ő választottja hűen képviseli érdekeit. (Folytatjuk.) Olviiwri és terjeszd a Keietmayyarorszagot! (59. folytatás.) — Figyelmeztetlek, hogy ne merészelj hazudni nekem — formed rá Shep, — Mióta van odalent a fűrészmalomban? — Nem, uram, én nem hazudok — felelte és karját védelmezőén a teste köré fonta. — Már egy éve dolgozik a fűrészmalomban. — Hogy hívják? — Amos Gren. •— Soha nem jön haza? — De igen, uram, minden szombat este hazajön. — Hol rejtőzködik az a Sonny Clark? — Kicsoda? — Sonny Clark. Ne tetesd magad! — Én kérem egyáltalán semmit nem tudok Sonny Clarkról. Én egyáltalán nem is láttam őt. — Te nigger, nem azt kérdeztem tőled, hogy láttad-e — szólt rá ingerülten Shep. — Azt kérdeztem, hol van?! fuldokolt a félelemtől. — Kérem, én nem tudom, hol van — felelte gjorsan és csaknem Shep megfordult és odalépett az ablakhoz. Amint Shep eltávolodott az ágytól, a férfiak közelebb húzódtak és puskájuk csövével az ágy közepére tologatták a leányt. — Hiszel te abban, hogy niggerek megerőszakolnak fehér lányokat? — kérdezte valaki. — Nem, uram, én nem hiszek ebben — válaszolta a leány. — De magad is kívánnád, hogy férjedet lepuffantsák, ha megerőszakolna egy fehér lányt. Így van? — Amos nem keveredett semmiféle bajba, úgy-e, nem?! — kérdezte rettegve. Könyörgő pillantását végigjáratta az ágyat körülzáró férfiak szenvtelenül zárt arcán. — Mért nem arra válaszolsz, amit kérdeztem tőled? — szólt ugyanaz a férfi és megdöfködte puskájával a lányt. — Igen, uram, én magam is kívánnám — szakadozott ki a leányból. Egyszerre csak fény villant fel valahol a kunyhón kívül. Shep rögtön kirohant az ajtón, a többiek utána. — Ügy látszik, tűz van itt valahol — állapította meg valaki. 100 Amint kiléptek, látták, hogy a kunyhó mögött, az út másik oldalán, lángnyelvek csapnak ki egy csirkeólból. Néhányan odaszaladtak és megpróbálták, hogy a lángoló deszkalapot kiszakítsák és a földhöz csapják. De a tűz már annyira elharapódzott, hogy lehetetlen volt meggátolni továbbterjedését. A legtöbben hátrább húzódtak és nézegették, hogyan ég le tövig a kiszáradt fatákolmány..Ezalatt három vagy négy férfi nyugodtan körbejárta az út másik felén álló kunyhót és észrevétlenül belépett oda, ahol néhány perecéi azelőtt .magára hagyták a meztelen leányt. Senki sem vette észre, amikor zajtalanul behúzták maguk mögölt az ajtót. — Ki csinálta ezt a tüzet? — érdeklődött Shep és visszament az útra. Senki nem válaszolt. — Gyújtogatással nem lehet niggert fogni! — jegyezte meg fanyarul. — Ha ilyen szembetűnő dolgot észrevesznek, úgy megfutamodnak innét, hogy még a körnj'ékére sem jönnek többé vissza. Akárki csinálta, édes-kevés sütnivalója van. Undorodva otthagyta őket. A tömeg nézegette, hogyan ég le tövig a csirkeól és amikor már az utolsó láng is kilobbant, az emberek megint Shep köré gyülekeztek. Shep megindult az úton, a többiek követték. Egyikük sem szólt semmit mindaddig, amíg tisztes távolságra nem jutottak a néger szállásoktól. Nagyon itt van már az ideje, hogy lecsapjunk egy nigerre, — mondta egyikük. Vagy egy hete betévedtem égy andrewjonesi boltba. Itt süllyedjek el, ha nem igaz, hogy egy néger lépett a boltba és jócskán több pénz volt a zsebében, mint amennyi az enyimben az egész nyáron megfiadzott. Nagy dühbe gurultam, hogy egy ilyen niggernek több pénze legyen, mint nekem! Itt kell a baj gyökerit keresnünk. Szakajtóstul ömlik a pénz hozzájuk. Annyit keresnek, mint a fehérek és néha bizony még többet is. Ördög és pokol, még a vak is látja, hogy ez itt a fehéremberek országa! Ne akadjon itt egy fia néger se, aki több pénzt söpörhet a zsebibe, mint amennyit én tudok összekaparászni. Talán még ölhetett kézzel is nézzem ezeket az állapotokat és ne tegyek' semmit ellene? Nem igazság ez, de nem ám! — Biggyeszd rá a nevedet arra a nigger petícióra — tanácsolta neki valaki a hátul kullogok közül. — Nincs más útja-módja annak, hogy megszabadulj tőlük. — Dehogy kedvezek én ilyen bolond dolognak! — vágott vissza hangosan. — Olykor-olykor fel kell kölni egyet közülük; mennél gyakrabban, annál jobb. Ettől majd mindegyiknek megjön a jobbik esze és veszteg marad ott ahol a helye. Ördög és pokol, ha úgy fordulna minden, hogy nem lenne többé nigger ebben az országban, magam se tudnám, mihez fognék nélkülük. És különben is, — kiáltott fel és a hátul ballagó ember felé fordult, akinek a jótanácsa nem nyerte meg a tetszését — ki dolgozna nekünk, ha a niggereket elküldenek? (Folytatása következik.) 104
