Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-05 / 103. szám
1951. május 5, vasárnap KELET51 AG V A R.0 Rsi Aü a ;|JÓZSEF ATTILA: MAMA Már egy hete csak a mamára gondolok mindig, mcg-mcgáüva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. fc'.n meg őszinte ember voltam, ordítottam, toporeckoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment cs teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már késő, most látom, milyen óriás ő — szürke haja lebben az égen, kékitőt old az ég vízében. Itol volt a nagykállói vár y HA A NAGYKÁLLŰI VÁR után érdeklődne a Nagykállóba került idegen, értésére adnák, hogy volt, volt, kellett lennie, de hogy hol, merre, a „város’1 melyik részén, arról már csak a nemzeti múltért lelkesedő kevesek tudnak egyet s mást mondani. Odavezetni a ,vár helyére, szakértelemmel a legszükségesebb tájékoztatást megadni, alig néhány, a történelemkutatással hivatásszerűen foglalkozó pedagógus, vagy7 egy-két idősebb helybeli képes. A magára utalt szerencsés, szemfüles szemlélődő még egy úton rátalálhat a nagymúltú, de csaknem tökéletesen nyomaveszett vár belső rhagva épületeinek a helyére, ha elolvassa a község főterén álló református templom mellé épült őrtorony északi árnyékában álló, mintegy két méter magas szürkésfekete márványkőemlék felírását. „Ezen emléktől délkeletre 400 méternyire állott a kállói végvár, melyben Bocskai István, I. Rákóczi György, II. Rákóczi Ferenc a szabadságharcok idején táboroztak, honnan I■ Rákóczi György függetlenségi kiáltványát a nemzethez kibocsátotta A márványemlékmű déli oldalán való felírás így tájékoztat az emlékműről magárók „A polgári és lelki szabadságért való küzdelem emlékéül emelte Szabolcs vármegye közönsége. 1896." Az emlékmű által jelzett távolságban,-kissé.-teker- Vényes út után valóban rá lehet találni a híres !vár helyére. A vár belső magvának a helyén apró; 100,120, 200 négyszögöles, körülkerített házhelyparcellák vannak. Hogy valóban a magyar szabadságharcok idején annyi szolgálatot tett, dicsőséges múltú, 1711-ben osztrák parancsra lerombolt vár helyén állunk, annak szomorú, de kézzel fogható bizonyítéka a mintegy 10 köbméternyi halombahányt kő s cserépomladvány, tömeg, mely az egyik közeli évek folyamán épült kunyhócska s verem építése közben került felszínre .A felszínre került, díszes mintájú égetett, mázas cserépdarabokból lehet következtetni, hogy itt, ezen a kelet felé mintegy 15—20 métert lejtő magaslati helyen állott a vár belső magva és a vár központi dísz-lovagterme. Ugyanazon a házhelyparcellán verem ásása közben akadtak rá a várbeli alagutak egyikének kezdeti szakaszára. A telektulajdonos eltömítette, s verem áll felette, KÁLLAI FERENC ÉDÉS ANYANYELVŰNK Miért nines „nincsennek" ? A Keletmagyarország április 24-i számában „Miért nincsennek padok a Sóstón?" címmel jelent meg egy cikk. Olvasóink között parázs vita indult meg: helyes-e a két nn-ne\ írt változat vagy sem. Mivel a mi állásfoglalásunkat többen nem tartották eléggé meggyőzőnek, á Magyar Tudományos • Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez fordultunk kérdésünkkel, ahonnan postafordultával kaptuk a következő választ: „Az Akadémia helyesírási szótára nem ad felvilágosítást, A nincsenek alak pártolói nem tudják véleményüket igazolni, a nincsennek hívei vannak írására hivatkoznak, mint példára. Mondjuk meg mindjárt, hogy a nincsenek pártján állóknak van igazuk. A cikk címében szereplő „nincsennek1’ hibás: nincsenek és sincsenek a helyes írásmód. .A másik fél persze nyomban megkérdezheti, hogy miért.. Röviden a következőket válaszolhatjuk. A nincs tagadó igénk a nem tagadószóból és az is nyoroósító szócskából keletkezett. A nem is-ből alakult nincs szót azonban többes számban is használták. Régi nyelvemlékeinkben ilyen alakban találkozunk vele többes számban: nincsek. Egyszerűen a többes szám jelét, a —k—t függesztették hozzá, mint más névszót állítmányhoz is, például „urak ők ott". Mikor azonban elhalványult névszói állítmány volta, az igéknél szokásos többes harmadik személyű ragot illesztették hozzá: nincsenek. Elősegítette ennek az alaknak a létrejöttét az ilyenféle alakpárok gyakorisága is: voltak — voltának, mentek — mentenek. Az írásban kifogásolt nincsennek az élő beszédben főleg csak a Tiszántúlon fordul elő, de a magyar nyelvterület nagyobb részén az ejtés is rövid: nincsenek. A helyesírási hagyomány a történetileg igazolható, eredetibb és a nagyobb területen elterjedt alakot szentesítette. Ügy látszik, az sem ártana, ha a magyar helyesírás hivatalos szabályai közt is helyet kapna ez az írásmód. Dr. PAPP LÁSZLÓ, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa. fl szófoyadó hisfió (indonéz mese felnőtteknek] Egyszer az édesapja elküldte kisfiái a boltba gyufáért. Mielőtt. elment, jól rákötötte, hogy nézze mep a dobozban lévő gyufát, jó-e. A kisfiú el is ment a. boltba, a gyufái megvette, de elfelejtette megnézni. Az egész csak akkor jutott eszébe, amikor hazafelé tartott. De hogyan is nézze meg, hogy■ jó-e a gyufa.. Kivett egy szálat a dobozból és meggyujtotta. A gyufa jó volt. Ekkor a kisfiú úgy gondolta, hogy a többi gyufaszál még rossz lehet és igy meggyujtott még egyet. Aztán végigpróbálgatta az egész dobozzal. Az elégett gyufaszálakat visszarakta a dobozba. Hazatérve a kisfiú átadta apjának a gyufát. Mikor az édesapa meg akarta gyujtni a cigarettáját, észrevette, hogy a dobozban csak elégett gyufaszálak vannak. Nagyon meglepte a dolog és megkérdezte kisfiát, hogy miért elégelt gyufát hozott. A kisfiú így ■felelt; „Attól féltem, hogy valamelyik gyufaszál rossz lesz és így sorba meggyújtottam az egészet.'“ Az apa csak sóhajtott egyet, de nem szólott semmit. De mit is szólhatott volna! Hiszen így szokott az mindig lenni, ha nem úgy magyaráznak meg valamit, ahogyan kellene. Oroszból fordította: Jósa Iván. Cj.6ij.ol:rHe.üizúi című darabja kerül sorra legközelebb a TTIT drámaismertetesi sorozatában. Az előadást Kiss Antal tanár tartja. Az ismer, tetést több részlet bemutatása teszi színesebbe. Az előadás ideje: 1951. május 10-én, .pénteken délután 5 éra. Helye: TTIT Bessenyei Klub,ja (Szabadság-tér 1.) 4 mai hivatalok, intézmények dolgozói talán már . nem is gondolnak a posta, telefon, rádió, vopat, autó, repülőgép korszakában ai-ra, hogy mit jelentett a hivatalok tisztviselői számára, amiko'r 1848 június 25'én Klauzál Gábor első magyar kereskedési miniszter elrendelte, hogy a hivatalok tisztviselői a postákkal szállíttassák levelezéseiket. Éppen azért, hogy a mai hivatalok dolgozói becsüljék a technika, és a munkás kezek által, a tudomány segítségével előállított sok előnyt szolgáló modern eszközöket, közöljük az 1848 június 25-én kelt miniszteri rendeletet. „A földmívelési, ipari, és kereskedési Ministerial Szabolcs vármegye Közönségének. Minthogy a megyei tisztviselők hivatalos , levelezései Sok helyütt a postákkal czéleranyosabban • és gyorsabban szállíttathatnak, mind az eddigi szokás szerint községről községre, a közmunkákra kötelezett egyének által, ez okból a közügyek tárgyalását könynyíteni ' kívánván, rendelem: ■ : . 7 -SZöf:- Hogy azon hi-L vatalos level k, melyikek a Megyei Közigazgatás központjából a megyei közönségtől, vagy fő- és alispányoktól hatóságilag a megyei tisztviselőkhöz, vagy ezektől a megyei közönségnéz, a fő- vagy alispányakhoz intézteinek és egyedülcsalt a közigazgatási büntető eljárás, vagy általános rendőri, tehát szorosan hr vatalos tárgyakra vonatkozólag, postával szabadon (bermentesen) küldethessenek. Oszór: Hogy az Hlyen leveleknek borítékján mindenkor: a) a küldő Megyei Község, vagy tisztség megnevezve, b) a levél nem tisztviselő személyhez, hanem az előbb megírt formában az illető hivatalhoz czímezve, c) a jégvén kívül hivatalból a tárgy neme feljegyezve és d) a levél hivatalos pecséttel lepecsételve légyen, külömben az a posta hivatalok által bérmentesen nem kezeltethetik. •J-szcrr: Hogy ezen szahadon küldendő levelekben semmi .magány közlés vagy n.elléklet ne foglaltajsék és hogy e tekintetben visszaélések ne történjenek, arra magok, a megyei főnökül: felügyeljenek. Végre A-szer: Hogy a megyék ^ s illetőleg a tisztvise-' lök hivatalos leveleiknek a helvbeli, vagy pedig a közelebb fekvő posta hivataloknál az elöszabott póstaapló mellett leendő rendes átvételről, valamint az elküldendő leveleknek hasonlóiig póslanaplá melletti feladásáról magok gondoskodjanak. Budapesten, június 25-én, 1848. KLAUZÁL GÁBOR s. k.” L' z a miniszteri rendelet nemcsak a postai szállítás igénybevételét, hanem ezzel kapcsolatos ügyviteli szabályzatot is előírja. Milyen jó, ha a késő utódoknak marad nyoma a r igy idők intézkedéseiről az irattárukban vagy levéltárakban. Ezekből okuljanak azok, akikre, ma is fontos és a na=y társadalmi átalakulást dokumentáló irat-anyag őrzése van hízva,
