Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-04 / 102. szám
1937. május 4, szombat KELET M AGYAROK.»? A G AZ ERŐ A MÉSZÖV' OSSZ.EAIUTASA Öotíen tesz. nx idén 4 4 zöldpaprika,, 4 korai káposzta, j karfiol| termékeit a Baíkányi Az 1956—57-es gazdasági évben a szerződéskötések munkáiból földművesszövetkezeteink kiverték részüket. Különösen kiemelkedő a napraforgó, édes- és keserű csillagfürt, szarvaskerep, vetőburgonya, zöldpaprika, korai és késői káposzta, karfiol, petrezselyem, sárgarépa szerződési úton való termeltetése. De cukorrépából is megközelítettük a terv-Növekvö személygépkocsi kereslet Csehszlovákiában Több tízezer dolgozó ; Vár személyautóra Cseh- ; Szlovákiában, közöttük ; olyanok is, akik az előírt | húszezer csehkorona elő- ; leget már befizették. J Csak a „Spartak” már- J kájú cseh személyautóra 1 több mint 30 ezer igénylő 1 jelentkezett. Az igények 1 kielégítésére külföldről is hoznak be autókat, Fiat < és Renault típuookat. A j Fiat gépkocsik 22 ezer : tsehkoronába kerülnek. ; Tárgyalások folynak 1 Austin típusú angol gép- ; kocsik behozatalára is. teljesítést. Nagyban hozzájárult ehhez, hogy a megyében öt cukorrépatermelő szakcsoport alakult, amelyek magukra vállalták a szerződéses termelés oroszlánrészét. Az időjárás 'kedvező, a növények fejlődésére és ez arra mutat, hogy üzleteinkben bőven lesz a közeljövőben zöldpaprika, korai káposzta, karfiol és{ egyéb zöldségféle. ♦ ♦ Mint már korábban hírt adtunk arról, Balkányban alakult meg a megye első tejszövetkezete. Akkor még csak terveikről számolhattak be. — Ezekben a napokban viszont már leszerződte az általa termelt tej 80 , százalékát. A fennmaradó tejmennyiséget a Gyermekvédő Otthonnak, illetve a Nagy kallói Gyógyintézetnek szállítják. A Tejipari Vállalat elhatározta, hogy ott, ahol tejszövetkezet alakul, átadja bérletbe a felszere-; lést. A szövetkezet tej-: színt szállít a vállalatnak, míg a visszamaradó fölözött tejet túrónak és gomolyának dolgozza fel és azt ,a földművesszövetkez'etérí keresztül értékesíti. A jó példa követésre talál. Ezt bizonyítja, hogy a balkányi után rövid néhány nap alatt Győrieteken, Dögében, Pátrohán és a közelmúltban Rétközberencsen alakult meg a tejtermelő gazdák érdekeit. védő szövetkezet. Máris népszerűek _j l . f\ i\ Ahogy múlnak a hetek, amióta megjelent a Minisztertanács takarékszövetkezetek alakulását kimondó határozata, úgy növekszik megyénkben a falu dolgozóinak érdeklődése ezekkel a hasznos és gyümölcsöző szövetkezetekkel kapcsolatban. Megyénkben elsőnek a tarpai takarékszövetkezet kezdte meg működését. E községben még a legeltető bizottság is a takarékszövetkezetben helyezte el pénzét. A tagság részére folyamatosan adnak kölcsönt és ez igen nagy segítséget jelent azoknak, akik igénylik a támogatást. Ezután már több község dolgozó parasztjai látták, hogy hasznos szervek a takarékszövetkezetek. Nagyecseden, Tiszavasváriban, majd Demecserben gyűltek össze, hogy megalakítsák a takarékosságot segítő szövetkezetei. Rakamazon már közel 10.000 forintot fizettek a tagok és ez azt egyik biztosítéka annak,! hogy a szövetkezet jóit működik a jövőben, • t [Százalékra dolgoznak [a bolgár szövetkezei! pincérek í .Bulgáriában ■ már régebben határozatot hozlak f*rra, hogy a külvárosok, ban :; és ... a kisebb távoli falvakban működő étkezdék dolgozói százalékos munkabért kapjanak. A Szövetkezetek Központi Szövetsége a határozat értelmében bevezette az évi 240 ezer forinton aluli forgalmat lebonyolító üzleteiben és. étkezdéiben az alkalmazottak (elsősorban pincérek) százalékos bérezését. Az új rendszer jól bevált. Javaslat született arra, hogy ezt a bérezési rendszert vezessék be a Fogyasztási Szövetkezetek nagyobb étkezdéiben is. 3 boltvezető az áruellátásról Három földművesszövetkezeti üzletet látogattunk meg és három boltvezető véleményét kértük az áruellátásról, Első útunk célja a Nagy káliéi I, sz. Vegyesbolt I Sándor András, a bolt vezetője szappanhiányra panaszkodik. Elmondja, hogy az egyik napon Nyírbátorban bőven kaphattak szappant. Nagykállóban egy darab sem volt. „Ügy tudjuk — mondja — a vegyianyag polcai most is roskadoznak, de a rendelést nem küldik le. Április 16-án megrendeltünk 24 tételt és ebből csak hatot kaptunk. Pedig mind nagyon fontos közszükségleti cikk: mosószappan, piperaszappan, cipőkrém, vim, mosópor, hintőpor, bekenőkefe stb.” Alapvető élelmiszer-cikkekben azonban nincs hiány. És jön már rende, sen játékáru és minden — a vegyianyagon kívül. — amire egy vegyesboltnak szüksége van. Menjünk tovább és nézzük meg, mit mondanak az áruellátásról a furdancs, kőműveskanál," asztalvédő rács, ráfvas, eke, vetőgép. Nincs 20—-■ 25—30 literes mosófazék, öntözőkanna, mosóteknő, gyúrótábla, ruhafogas stb. Igaz, hogy sok hiánycikket soroltunk fel mégis azt kell mondanunk, hogy azért ma már össze sem lehet hasonlítani meglévő cikkeinket mondjuk a februárival. Ügy tudjuk a közeljövőben örvendetesen változik a helyzet a vases műszaki cikkek területén is. Enyedi Sándorral, a Nagykállói Textilárukáz * 3 Vas-műszaki bolt dolgozói. A vasnagykerrel kielégítő a kapcsolatunk, bár a műszakiak sokkal udvariasabbak velünk. Behívnak a raktárba válaszszunk, nézzünk szét. Panaszunk, hogy a vasnagyker általában sokáig — 10—11 napig szállít. Most nem beszélünk az országos hiánycikkekről, mint például az anód és fűtő, de nincs gömbvasunk, gépfonat, csuklóspánt, rászegezőzár, bodnár-vonókés, vezetőjével beszélgetünk ezután. Elmondja, hogy_ nagyjából sikerült a készletet feltölteni. — Konfekcióval van baj. Férfiruha — főleg kamgárn hiányzik. Nincsenek gyermekruhák, munkásöltöny. Hiányzanak még a hosszúnadrágos kamaszöltönyök. — Nincs balonkabát, cseh gumírozott felöltő, cze g nadrág. Most érkezett minőségi férfi, női szövet. Ezen a területen egyébként javul áz ellátás. — Hiányzik azonban a női szövetek .közül a Rába, a Komárom. Nincs tropikálanyag,, bútorszövet. És főleg . a.. gyermekcipő, gyermek és női szandál választék nem kielégítő, — Volt arról szó, hogy plasztik szandálok jönnek, de sajnos eddig még nem láttunk ilyet. Ritkán van szőnyeg. A panaszunk, hogy a legtöbb esetben nem jutnak el vidékre a divatos cipők, és a vidék dolgozói jogosan sérelmezik ezt. 3 boltvezető véleményéi foglaltuk össze a legrövidebben az áruellátásról. És azt szeretnénk, ha a nagykereskeJelmvállalatok mepZívlel nék szavaikat. Sorúidé vő Tejszínt értékesít, sokféleképpen dolgozza fel * (feladataink Irta: Szabó Miklós, a. MÉSZÖV igazga tó súgó n a k ein ö ke A népgazdaság többi ágához hasonlóan a földművessszövetkezeti mozgalomban sem ment végbe nyomtalanul az ellenforradalom. S bár annak fegyveres erőit, 'a sztrájkra uszítókat — akik a mozgalomban is zavart okoztak — levertük, a zavartkeltők többségét már eltávolílottuk a megye jónéhány földmüvesszövetkezetéből, a járási központokból éppúgy, mint á MESZÖV-böl, még nem tettünk meg wúndent. A legdöntőbb, hogy a politikai harcot együtt vívjuk meg a gazdaság megszilárdításának ügyével. Emelnünk kell a munka termelékenységét, szigorú takarékosságot kell bevezetnünk és a párt irányító, segítő tevékenységét jobban kell igényelnünk, mint bármikor eddig. Mi'is hát a teendőnk? Továbbra is felelősek vagyunk a falusi lakosság áruellátásáért — és jobb áruellátásáért, mint eddig. Elsősorban a tiapi szükségleti és a termeléshez nélkülözhetetlen cikkek beszerzését kell szorgalmaznunk. Az első negyedévi eladási forgalmunk az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, ruházati cikkeknél 16 millió forinttal, vegyesipari cikkeknél 11 millió forinttal növekedett. Élelmiszer forgalmunk azonban nem érte el az 1956-os első negyedévi forgalmat. Ez a szám arra figyelmeztet, hogy az elkövetkezendő időkben fokozott feladatként jelentkezik földművesszövetkezeteink számára a termelés jobb szervezése és a mezőgazdasági termékek feldolgozása. Vigyáznunk kell az áruk helyes elosztására is, Ezekben a napokban általános jelenség a megyében például a mész hiánya. A megye mész igénye mintegy 200 vagon, ezzel szemben többet kaptunk és mégis zökkenők vannak. Az elosztást végzők hibájából tehát kárt szenvedhet a termelés. Hiány jelentkezik mezőgazdasági kisgépekben. Az iparral már tárgyaltunk erről és meg van a garancia a folyamatos javulásra. Azt kérjük azonban a lakosságtól: -legyen türelmetlen és naponta jelezze szükségleteit. Sok olyan gép van, ami kellene ;a dolgozó parasztságnak, de amit nem népszerűsítünk eléggé, s ezért nem jut cl falura. Forradalmi munkás-paraszt kormányunk megszüntette a beadást; A város ellátása• élelmiszerrel egyre nagyobb követelményeket támaszt a földművesszövetkezetekkel szemben. Monopol-helyzetünk azonban sem a felvásárlás, sem az értékesítés területén nincs már. S ezért nagyon sok függ attól, hogyan értékesíti saját tagjainak, illetve a termelőszövetkezetek áruját a földművesszövetkezet. Az elmúlt évben az értékesített áruféleségek, után több, mint 3 millió forintot fizettünk tússzá. Nagy összeg ez. S ha jól érvelünk, nem lesz nehéz dolgunk az idén sem a felvásárlással. Az elmúlt évben is, jelenleg is merülnek fel technikai nehézségek. Főként a göngyöleg, a tárolás okoz problémát. Ezért is szükségszerű, hogy a már feldolgozott árukat vásárolják meg előbb szövetkezeteink. De maguk is dolgozhatnak fel termékeket, hasonlóan a német szövetkezetekhez, ahol saját üzemeikben dolgozzák fel, s csak azután értékesítik a mezőgazdaság termékeit. A mi megyénk aktív gyümölcstermelő megye. De téved, aki azt hiszi, hogy egyedüli feldolgozási forma a szeszfőzés. Érdemes és lehet, de kell is foglalkozni aszalással, pulpolással, konzerválással. Fontos feladatunk a termelési, értékesítési szerződések kötése, a földművesszövetkezeti agronómusok foglalkoztatása. Segítenünk kell mind az idényszerű, mind az állandó társulásokat, nemcsak azért, mert ezek a termelőszövetkezetek csirái, hanem azért is, hogy a társulási formát, tagjait megismertessük a fejlett növénytermelési és állattenyésztési módszerekkel, a magasabb termelékenység, a kevesebb önköltség fogalmával. Ezzel emelhetjük a parasztság jövedelmét, és exportképes termékeket vihetünk piacra. Többet. és jobban kell foglalkoznunk a dolgozó parasztsággal. A földművesszövetkezeteknék meg kell szervezniük oktatásukat, szaktanácsokkal kell segítem őket. Az első lépés, hogy minél több mezőgazdasági szakemberrel rendelkezzünk. De nem utolsó sorban az, hogy szövetkezeteink megértsék: a földművesszövetkezetek gazdáik maguk a tagok, illetve azok megbízásából választott testületek. Nélkülük egyetlen kérdésben sem szabad döntést hozni, mert ha a mi dolgozó parasztságunknak volt esze és ereje a párt és az állam támögatásával e hatalmas szövetkezeti hálózatot létrehozni, lesz ereje és bölcsessége ahhoz is, hogy tovább fejlessze azt. És ha mindig megkérdezzük dolgozó parasztjainkat, földművesszövetkezeti mozgalmunk harcosait, akkor nem következhetnek be tornyospálcai, tiszáberceli, ’ehértói esetek, amelyek figyelmen kívül hagyják az erű, helyes gazdálkodás, a takarékosság, a költsé'■ikkentésének elvét.