Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-31 / 125. szám

KEEF.TAl AG Y A KURS/A(, 1957. május 31, Danish A megyei guirfaktiia üléséről (folytatás az 1. oldalról) Hogy az ellenforradalom gálád terve nem sikerült az elsősorban a Szovjetunió erkölcsi, politikai és nem utolsó sorban fegyveres erejének köszönheti a ma­gyar nép. A Szovjetunió felszabadulásunk első per­cétől kezdve hatannas erkölcsi, politikai és gazda­sági segítséget nyújtott, amj fő forrása és feltétele azok­nak a hatalmas eredmé­nyeknek, amelyeket a szo­cializmus építésében elér­tünk. A Szovjetuniónak a novemberi napokban nyújtott katonai segítsége egyértelmű népünk második felszabadításával Az októberi ellenforrada­lom napjai megmutatták, hogy hova vezet az elszaka­dás barátainktól, megmu­tatták, hogy a proletárinter. nacionalizmus feladásától egyenes út vezet a kapita­lista restaurációhoz. Ez csak azért nem sikerült, mert barátaink és testvé­reink internacionalista kö­telességüket teljesítve se­gítséget nyújtottak a ma­gyar dolgozó népnek. A Szovjetunió vezetésével megmozdult ügyünk védel­mében az egész szocialista világtábor, a 660 millió kí­nai birodalomtól a másfél milliós Albániáig. 1356 november 4-én, s az ezt követő hetek­ben országunkban a szocialista forradalom erői a Szovjetunió se­gítségével fegyveres győzelmet arattak az ellenforradalom felett. Ezzel megnyüt a le­hetőség arra, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt és a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány igen nehéz körülmé­nyek között megkezdje a politikai és gazdasági helyzet konszolidálását. — Előre kell bocsájta­­nunk, hogy november 4-e után a párt és a kormány helyes politikája, s ennek megvalósítása érdekében kifejtett erőfeszítése nem lett volna elegendő arra, hogy a helyzetet konszoli­dálja, ha a dolgozó töme­gek nem követték és tá­mogatták volna. Az ország súlyos napjaiban a dolgozó nép nem az imperialisták mellé, hanem a népihata­lom mellé állt, melynek megteremtéséért és megszi­lárdításáért 12 éven át az oly kitartóan küzdött. Pártunk és kormányunk a konszolidáció megterem­tésében támaszkodott a belső szocialista forradalmi erőkre, de meg kell mon­dani, hogy ez önmagában véve ilyen gyorsan nem te­remtette volna meg a po­litikai és gazdasági helyzet konszolidációját. Ehhez a viszonylag gyors tapraál­­láshoz szükségünk volt külső támogatásra. Soha a történelem so­rán még nem mutat­kozott meg a népek testvéri összefogásának az a nagyszerű példája, melyet a Szovjetunió vezette szocialista tábor nyújtott. Mi, Szabolcs-Szatmár me­gyei kommunisták és pár­­tonkívüii dolgozók láthat­tuk többek között Záho­nyon át, hogy a Szovjet­unió és a népi demokrati­kus országok november 4-ét követő napokban e.zer és ezer vagon árut, nyers­anyagot küldtek, az erköl­csi támogatás mellett a gazdasági segítséget, az élet megindításához szükséges anyagi javakat. A Szovjetunió és a többi ncpi demokratikus orszá­gok segítsége mellett en­gedjék meg az elvtársak, hogy külön megemlékez­zünk a Román Népköztár­saság megyénkkel határos Nagybányai Tartomány testvéri segítségéről. Az ottani kommunista párt az ellenforradalom kitörése után azonnal fél vette velünk a kapcsolatot, felajánlotta segítségét, ellátott bennün­ket olyan élelmiszeripari cikkekkel, mint só, papri­ka, élesztő, petróleum, mely­ből ekkor már nem volt megyénk területén és így az ő segítségükkel biztosí­tani tudtuk megyénk lako­sainak zavartalan ellátását. Az ellenforradalom súlyos helyzetünket kihasználta és november 4-e után sem szüntette be aknamunkáját, melyben a Szabad Európa, Am-rika Hangja a legtelje­sebb mértékben támogatta őket. Az ellenforradalom taktikát változtatott a fegy­veres győzelmünk után és minden erejét- latba vetette a termelés megbénítására. És a munkástanácsokra tá­maszkodva egyre -másra robbantották ki a kimon­dottan politikai jellegű sztrájkokat. Ezek a sztráj­kok azt mutatják, hogy a rémhírterjesztéssel együtt az ellertforradalomnak még ebben az időben sikerült zavarokat előidézni és kés­leltetni a hel}’zet konszoli­dálását. Az ellenforradalmi erők november 4-e után a had­színteret falura és az isko­lákba tették át. Felszították az „ősi föld elméletet”, el­sősorban minden törekvé­sükkel a tsz-ek * 'bomlasz­­tására törekedtek sajnos nem egészen sikertelenül. tést, mely csak megyei vi­szonylatban több, mint - 4.5 millió forint jövedelemhez juttatta a dolgozó paraszto­kat. Ahhoz, hogy ma itt tar­junk, elvtársak, nélkülözhe­tetlen volt a szí’ ’-d párt és állami vezetés. Tények bi­zonyítják. hogy az MSZMP Ideiglenes Központi Bízol 1- sága és a Munkás-Paraszt Fo clalmi Kormány tánto­­rítbatatlanul haladt előre és nem engedett semmiféle olyan nyomást, mely jobb­ra, vagy balra tolta volna kitűzött szándékát. Ma már elmondhatjuk, hogy a kon­szolidáció folyamata min­den területen érvényre ju­tott. Pártunk vezető párttá lett és útmutatásaival, bölcs előrelátásával bebizonyítot­ta, hogy a nemzeti és nem­zetközi reakciónak a marxista világnézet csőd­jéről szóló rágalma a legal­­jasabb támadás az egyetlen tudományos világnézettel szemben. Pártunk a marxizmus-leni lizrnys ta­nítása alapján, következetes harcot vívott az elfen fo Ta­­dalmi erőkkel, vitte és viszi «VQzelemrs a szocializmus ügyét hazánkban. Az elmúlt hónapok bebi­zonyították, hogy a szocia­lizmus kitéphetetlen gyö­keret eresztett dolgozó né­pünk szívébe, melyet a" lenforradalom vihara sem tudott elsöpörni. Az elmúlt hónapokban mun’ 1- lyunk, dolgozó parasztsá­gunk és haladó értelmisé­günk tettekkel, alkotó mun­kával az ellenforradalom­mal -zeniben, való helytál­lásával bizonyította be, hogy Magyarországon a népi hatalom, s a dolgozó nép eav és ugyanez, egymástól elválaszthatatlan szilárd erő. melyet az ellenforra­dalmároknak soha semmi­féle mesterkedéssel nem sikerül egymástól elszakí­tani és egymással szembe­állítani. Az ellenforradalom, mint minden területen,. így az ipari üzemekben is a poli­tikai hatalom megszerzésé­­’e törekedett. Ezt elsősor­ban a munkástanácsokon keresztül igyekezett megva­lósítani. Ismeretes, hogy a munkástanácsokban a vezető szerepet olyan elemek ragadták magukhoz, akiknek vajmi kevés közük van a munkásosztályhoz V jón milyen jogon. vallot­ta magát a munkásosztály­hoz tartozónak dv z 1 földi büntetett előéletű jogász, vagy a nyíregyházi Ruha­üzemben Romhetti sikkasz­tó könyvelő, a nagyhalász! Kendergyárban Hegedűs Károly kulák, a nyírbog­­dányi üzemben Nagy Sán­dor főmérnök, akit már 1945-ben munkásellenés magatartása miatt zavartak el Csepelről. Ezek az overál ruhába öltözött deklasszált urak féktelen demagógiával igyekeztek a dolgozó em­bereket megzavarni és haj­szát indítottak az üzemek­ben lévő kommunisták és mindaddig, amíg a part erélyes közbelépésére le nem lettek leplezve és el nem lettek tavolítva a munkástanácsokból tovább folytatták aknamunkáju­kat. A tiszavasvári Alkaloida Vegyigyárban, a kisváriai Vulkánban, a nyíregyházi Dohánygyárban, a Nagyme­zői Állami Gazdaságban az ellenforradalmi erők még decemberben is aktdályoz­­ták a párt szervezését. Jól tudták azt. hogy a pártszervezet létrehozásá­val az ő csillaguk letűnik és a becsületes munkások elkergetik őket az üzemek­ből. Minden eszközt fel­használtak arra, hogy üze pártonkíyüli becsületes dől­­.gátolják a politi­gozok ellen. | kai és gazdasági munka ki-Ezek a demagóg elemek | bontakozását. Mi volt a helyzet az ipar területén ? A Magyar Szocialista Munkáspárt az ország vezető ereje A Munkás-Paraszt Forra­dalmi Kormány a párt ja­vaslatára egymás után hoz­ta meg azokat az intézke­déseket, amelyek hivatot­tak voltak az ellenforrad il­­mi erőkre csapást mérni. Pártunk és kormányunk feloszlatta a különböző for­radalmi és nemzeti bizott­ságokat és teljes jogaikba állította vissza a nép áltál választott tanácsokat. Helyi tanácsaink, ha eleinte ne­hezen, bátortalanul is. de később egyre inkább ered­ményesebb munkát végez­tek és végeznek megyénk területén a párt és kor­mány intézkedéseinek vég­rehajtásában. Pártunk és kormányunk különböző gazdasági és szo­ciális intcu-kedes.-hoi lett, amelyekkel egy ser vonatko­zásban kijavította az elmúlt években elkövetett hibákat. Rendezte a munkabéreket és ezzel emelte az életszín­­jvonalat. Eltörölte a begyűj-Igen súlyos volt a hely­zet, amelybe az eilenitur­­radalom megyénk iparát döntötte. Hogy ebből a sú­lyos helyzetből kijutot­tunk, elsősorban a Szov­jetunió anyagi segítségének köszönhető. A Szovjetunió számos üzemünknek köz­vetlenül is nyújtott gazdasági segítséget a munka beindításához és szervezettebbé tételéhez. Emlékezhetnek a kis­­várdai Vulkán munká­sai, hogy a Szovjetunió segítette őket nyersvas­­sal és koksszal, a tisza­vasvári Alkaloidában megbénult volna a ter­melés, ha a Szovjetunió nem segít kiváló minő­ségű donyeci szénnel, a nyirbegdányi Kőolajipa­ri Vállalatnál a mun­ka folyamatosságát csak a Záhonyon át érkező szovjet nyersolaj tette lehetővé. fgy értük el, hogy a me­gye szocialista ipara 1957.1. negyedévében mindössze 4,2 %-al termelt keveseb­bet. mint 1956. azonos idő­szakában. Ezen belül a minisztériumi ipar teljes termelése elérte, a szövet­kezeti iparé megfogadta a múlt év első negyedévi ter­melési szintjét. Az ipar a fontosabb cikkek nagy ré­széből már többet termelt, mint egy évvel korábban. Jelen helyzetben különösen számottevő a villamos­energia, benzin, petróleum és égetett tégla termelésé­nek nagyarányú emelkedé­se. Az ipar mindezeket az eredményeket annak figye­lembevételével érte el, hogy 9.8 %-al több mun­kást és alkalmazottat fog­lalkoztatott és ezek részé­re 40.3 %-al több bért fize­tett ki, mint 1956. első ne­gyedévében. A munkások havi átlag­bére a minisztériumi ipar­ban 30.5 %-al, a helyi iparban 40.9 %-al, a szövet­kezeti iparban 26.4 %-al magasabb volt, mint az előző év megfelelő idősza­kában: Az átlagbér nagyarányú emelkedése mellett a ter­melékenység kedvezőtlenül alakult. Egy munkás egy napra jutó teljes termelése a minisztériumi iparban 16.7 %-al, a helyi iparban 18.6%-sl. a helyi ipi- an mint 1956. első negyedévé­ben. A term''lék''nvség és át­lagbér ellentétes irányú alakulását az is befolyá­solta. hogy az eiienfcivaJal­­márc.k demagóg jelszvak hangoztatásával a vállala­toknál eltörölték a darab­béri. Pl. a minisztériumi iparban a negyedév folya­mán ledolgozott munka­óráknak mindössze 8.5 %-át teljesítették darabbér­ben. Ez az arány az elmúlt év első negyedévében 47.3 %-os volt. Ma beszámolhatunk már az aktívának, hogy minden üzemünkben a becsületes párt és pártonkívüli dolgo­zók kérése alapján, vala­mint a felsőbb rendelkezé­sek értelmében a megye üzemeinek nagy többségében visz­­szaállítottuk a teljesít­mény bérezést, kiküszö­bölve a teljesítmény­bérezésben lévő hibá­kat. Jelen pillanatban me­gyénk üzemeiben igen ko­moly bar van. Termelé­kenység, önköltségcsökken­tés, takarékosság területén még a megyei intéző bizott­ság sem tett meg minden erőfeszítést és így üzemi pártszervezeteink sem fog­lalkoznak e kérdésekkel megfelelően. Bár az utóbbi időben a szo­cialista munkaverseny kezd kibontakozni. Tőlünk függ. hogy az ipa­ri termékeket a bérkihatős figyelembevételével olcsób­ban, gazdaságosabban állít­suk elő, mint az elmúlt években. Ez életszínrioná­­lunk további emelésének kulcskérdése. A mezőgazdaság kérdő-. seire térve vázolta Benkei elvtárs, hogy 12, év alatt milyen változások történ­tek, majd ezeket mondotta: Az októberi ellenforra- ■ dalmi események a mező­­gazdaságban is súlyos ká­rokat okoztak. Dolgozó parasztságunk dicséretére legyen mondva, a legnehezebb időkben is végezte a betakarítási, vetési munkákat, amit bizo­nyít az, bogy az őszi kenyérgabona vetési tervet a megye dolgozó parasztsága 93 száza­lékban teljesítetté. A kenyérgabona vetési té. rület az előző évekhez vi­szonyítva nem csökkent. Súlyos károkat okozott az ellenforradalom termclöszüvetkczctcinknek Falun az ellenforradalom I tevékenysége november | második felében érte el te- I tőfokát. A termelőszövetke­zetek zöme ebben az idő- I ben oszlott fel. Termelőszö­vetkezeteink zöme nemcsak hogy feloszlott, hanem az ellenforradalom uszítására, az . erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek va­gyontárgyait is széthurcol­ták. Ebben az időben termelőszövetkezeteinktől 32,471.163 forint értékben hurcoltak el beruházási va­gyontárgyakat, állatokat, terményt, takarmányt és egyéb gazdasági felszerelé­seket. Bár a széthurcolt vagyon­tárgyak visszahordására je­lent meg kormányrendelet, azonban ez csak úgy való­sult meg, hogy a megyei pártbizottság a karhatal­mat igénybeveve igen ke­ményen sújtott le azokra, akik jogtalanul hozzányúl­tak termelőszövetkezeteink vagyonához. Ennek tudható be, hogy a széthurcolt va­gyonból 26,152.000 forint ér­téket befizettek, illetve visszavittek a termelőszö­vetkezetekbe. Je'enlig 'még megyénkben 6.329.000 forint értékű különböző vagjmn­­tárgy van illetéktelenek kezében, amelynek felderí­tése folyamatban van. — Ezenkívül a megye vala­mennyi termelőszövetkeze­tének zárszámadása után 27,736.000 forint vagyon­­hiány mutatkozott, mely­nek nagyobb része szintén az ellenforradalom tevé­kenységéből származik. Az ellenforradalomnak azonban nem sikerült valamennyi termelőszö­vetkezetünket szétverni. 102 termelőszövetkeze­tünk szilárdan állotta meg a helyét, és a kommunisták vezeté­sével, Dózsa György hadserege módjára kaszával, kapával védték meg a közös tulaj­dont. így például a nagy­dobosi Petőfi Termelőszö­vetkezet heteken át védel­mezte szövetkezetét, sőt még a düllő-utakon lévő fá­sított területet is. E ter­melőszövetkezet tagsága , a községi forradalmi bizottsá­got a tanácsházáról kiza­varta. Szilárd szövetkeze­teink életéből nagyszerű, hősi példákat lehetne* so­rolni, amelyek fényesen bi­zonyítják a szövetkezeti pa­rasztság helytállását. Külö­nösen helytálltak a volt szegényp árasztok, agrár­­proletárok, akik világosan látták, hogy a szövetkezet megszűnésével, az ellenfor­radalom. uralomra jutásá­val cselédi sors vár rájuk, vándorbotot vehetnek a kezükbe. Hála és köszönet ezeknek a dolgozóknak. Bebizonyosodott. hogv falusi viszonylatban a párthoz a legközelebb áll a spegényparasztság, az. agrárproleipriátús. Ismételten bebizonyoso­dott, hogy a munkás-pa­raszt szövetség, — az elkö­vetett hibák ellenére is :— kiállta a próbát. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom