Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-29 / 123. szám
4 KELETMAGYARORRZÄG 1957. május 89. merd» Agronimusaink tanácskozása elá A földművesszövetkezeti mozgalom új, jelentős állomásához érkezett. Megkezdtük a mezőgazdasági termelés elősegítését célzó agronómusi hálózat kiépítését. Eddig a földművesszövctkezetet a falusi lakosság csak mint áruellátó és értékesítő szervet ismerte. Most a nagyobb földmüvesszövetkezeteknél már agronómusok dolgoznak, s ahol nem állítottak be eddig, ott az folyamatosan történik. Az eddig beállított agronómusok zömét a falu lakossága megszerette, mert a mezőgazdász szaktanácsaival segítette a földművesszövetkezeti tagságot a jobb gazdálkodás kialakításában. a kártevők elleni helyes védekezési módszerek elterjesztésében. A jövő héten értekezletre gyűlnek össze a megye földművesszövetkezeti agronómusai, hogy megbeszéljék a mezőgazdasági termelés előtt álló feladatokat, szélesítsék munkájukban a jól bevált módszereket. A munka jobb elvégzése érdekében kérünk minden agronómust, készüljön erre az értekezletre, hogy munkamódszereit átadhassa és a jó munkamódszerek alkalmazásával segítse a falu lakosságát a belterjes gazdálkodás megvalósításában. Lévai Sándor Látogatás a földm ü vessző vetkezeti áruházban, ahol a vásárlók 80 százaléka a környékről jött A nyíregyházi földművesszövetkezetnek közel 4000 tagja van. De nem rossz befektetés szövetkezeti tagnak lenni. Az elmúlt év eredményei alapján 238.000 forintot fizettek ki vásárlási viszatérítésként és a részjegyek után 20.000 forintot. A nyíregyházi szövetkezeti áruház szerény körülmények között 1948-ban kezdte meg működését. Ma már városunk egyik legnagyobb forgalmú áruháza. Az elmúlt évben bevétele elérte a 24 millió forintot, az előző év 18 millió forintjával szemben. Bár ez év első negyedében csökkent a forgalom, mégis 5 millió 677 ezer forint bevételük volt. Kikből tevődik össze a szövetkezeti áruház vásárló közönsége? Nagyturcsik Györgynével, az áruház vezetőjével és Vasas József osztályvezetővel beszélgettünk az áruház problémáiról. Elsősorban azt szeretnénk megtudni. hogy kikből tevődik össze a vásárló közönségük? —Tapasztalataink alap-Idtijárásjelentés Felhős, hűvös idő Európában az elmúlt 24 óra folyamán lényeges változás nem történt az időjárásban. Várható időjárás szerdán estig: felhős idő, több helyen eső. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. A nappali hőmérséklet kissé emel. kedik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: 13—16 fok között. ján — mondja Nagyturcsik Györgyné — az áruház vevőközönségének 80 százalékát a falu adja. Bizalommal jönnek hozzánk, mert érzik és tudják, hogy ez a szövetkezeti bolt elsősorban az ő igényeik kielégítésére szolgál. Milyen vásárlási igényekkel jönnek a falusiak ? Kérdésünkre Vasas József osztályvezető válaszol. —Megállapíthatjuk, hogy igények szempontjából nincs már különbség a város és a falu között. A falu vásárlási igényei megnőttek, ez természetes is, hiszen a dolgozók életszínvonala és anyagi körülményei falun az utóbbi években komoly mértékben emelkedett. Hogyan áll árukészlettel a szí vetkezeti áruház? — Bőven van árukészletünk. A szövet és méterosztályon, melynek vezetője Tisza Miklós — a kartontól a legfinomabb gyapjú női és férfi szövetig mindent megkaphatunk. Nemcsak hazai, hanem külföldi szövetekből is van választék bő-11 ven. Felkerestük a divat- és fehérnemű osztályt is, szebbnél-szebb áruféleségeket találunk. De ugyanezt mondhatjuk a cipő, meg a kötött osztályról is. A konfekciós részleg jól van ellátva áruval. A ruházati cikkek mellett megtalálják a mezőgazdasági és a műszaki cikkeket is. A mezőgazdasági kisgépek: eke, kapa. vetőgépek, borona stb. mind-mind meg-11 kapható a földművesszövetkezeti áruházban. A műszaki cikkek mellett nagy a kereslet a motorkerékpárok iránt. Az elmúlt hónapokban a falu részére sok motorkerékpárt adtak el. A Rákóczi utcai áruház 9 éves fejlődése nem érte még ; j el azt a fokot, amit a dolgozók várnak. Bizonyosra vesszük azonban, hogy a vásárló közönség igényeinek növekedése arányában bővül, terjeszkedik és szépülni is fog a népszerű szövetkezeti áruház. (F. P.) Fiatal gyümölcsfák nyári koronaalakítása Számos termelőöoivetkezet, szakcsoport és egyénileg dolgozó paraszt telepített az elmúlt év őszén és az. idén tavaszszal facsemetét. A fák korszerű gondozásának segítésére közöljük az alábbi szakcikket. A fiatal telepítések koronaalakítása nem fejeződ ík be egy évre a tavaszi metszéssel. A fiatal gyümölcsfákat a nyár folyamán is állandóan figyelemmel kell kísérni és legalább 3, ha szükséges 4 ízben hajtásválogatásban, metszésben kell részesíteni. A pörgetésről Bár Btép reményeinket erősen megtépázták az Orbán napja táján jelentkező rendkívül szeles, hűvös napok, amelyek éppen az akácvirágzás csúcspontjára estek, mégis reméljük, hogy fog iutn- valami a mézcskupákba is. Még mindég vanak olyan méhészek, akik nem annyira a méz minőségét, mint inkább a mennyiségét nézik, figyelménkfvül hagyva, hogy a magyar mét jóhírét csak a kellően beérett méz kipergetésével óvhatjuk meg. Ennek akkor r«i itt az ideje, amikor a szélső lépeket, a lépek széleit kezdik a méhek beledelezm, A mézátvevők felelősségük tudatában csakis a jóminőségű, megfelelő sűrűségű mézet fogják átvenni a maximális áron. A híg, éretlen méz kellemetlen ízű, meg is romolhat, incgsavanyodik, így ennek kipergotését feltétlenül kerülnünk kell. Ízléstelen, káros, sőt ártalmas is lehet, ha a méz közé kipergetett fiasitás és álcák is kerülnek. Ellenkezik ez a méhek iránti jóérzésünkkel és szeretetünkkcl is. Csakis hasítástól teljesen mentes mézeslépeket pergessünk ki. A tele raézesedényeket ideiglenesen üveglappal befedve par napra állítsuk a tűző napra, ahol azok hamarosan feltisztulnak, a habot, viasztörmclékct lekanalazzuk cs a méz átadható a közfogyasztásnak. Ivánszky László R szövetkezés nemzetközi ünnepe megyénkben A megye földművesszövetkezetei, a termelőszövetkezetek és a kisipari szövetkezetek július 6-án és 7-én ünnepük meg közösen a nemzetközi szövetkezeti napot. Az ünnepségek előkészítését már megkezdték. A gazdag kultúr- cs sportműsort ígérő ünnepségek legjobb célja: elmélyíteni a szövetkezeti tagokban — a falu és a város dolgozóiban — a szövetkezés, a kölcsönös segítés gondolatát és a nemzetközi szövetkezeti mozgalommal való kapcsolatot, együttműködést. Már most arra kérünk minden szövetkezeti dolgozót, tagot, hogy tegyen javaslatokat a nemzetközi szövetkezeti nap megünneplésével kapcsolatban, azokat juttassa el az illetékes szövetkezeti szervekhez. Akik visszaéltek a bizalommal • • • D ecsületes dolgozó parasztok, lelkiismeretes, jó munkás emberek a petneháziak. Az egész község mint egy jó család. De ebben a családban is érvényesül a régi jó közmondás: „Minden jó családban kell egy rossznak lenni’’. Még az ellenforradalom tis :a virág hatalma nyilait. Október 27-én este, amikor bezárt a földművesszövetkezet áruháza — altadtak Petneházán, akik feltörték a boltot — a szövetkezeti tagság vagyonára törtek. A bejárati ajtónál közelharc dúlt, ki jut be hamarabb, ki vihet el onnan többet. S e szégyenletes dolog közben esett meg a legszégyentel- Jesebb. Cs. Molnár Miklós, a szövetkezet tagjainak bizalmából választott igazgatósági tag fellépett a kiszolgáló pultra, elkiáltotta magát, s hozzá olyat dobbantott, hogy az üvegek csörömpölve hullotak a kőre. — Csend! — ordította, majd a textiles polchoz nyúlt, kivett egy vég szövetett. — Most én vagyok Oláh Jani — fűszerezte a rablást — és ma ingyen adom az árut, nem úgy, mint ő. (Oláh János, a boltvezető.) Cs. Molnár tehát kimondta az áment és az utolsó gombostűig mindent elvittek az áruháziól. Reggel már az ürességtől kongott az üzlet, 500.000 forint értékű árut hordtak szét egy éjjel. A falu pedig hét kig áru nélkül maradt. (Ügy látszik, „a nemzetőrök” sem voltak restek az éjszakai küzdelemben, mert utána mélyen hallgattak az esetről.) A Tisza sem virágzik sokáig. Helyreállta rend, s néhány dolgot sikerült összeszedni. Sajnos, elég keveset. Azután a bíróságé volt a szó. Az ítélet azonban (senki ne vegye sértésnek', majd csak a rádió szombatesti „Jót neveltünk” műsorába illenék. A szövetkezeti bolt újra megnyílt, ma már van áru bőségesen. És az ügy további része már ezévben történt. Az igazgatóság valamennyi tagja összejött, amikor az ülés napirendjén a vezetőség tiszteletdíjának kifizetése szerepelt. Hogy miért kaptak tulajdonképpen tiszteletdijat, ezt ma sem tudják sokan. Ha csak a vásárosnaményi járási központ egyes tagjai nem. Érthetetlen ugyanis, hogy annál a szövetkezetnél, ahol nem őrizték meg saját vagyonukat, a vezetőség tiszteletdíjat kapjon. De ami ezután következik, még érthetetlenebb. A vezetőség — az igazgatóság elnökének tiltakozása ellenére — megszavazta a tiszteletdíj kifizetését Cs. Molnár részére is. — Nem akartunk haragot — mondják ma az igazgatóság tagjai. Cs. Molnár pedig itt is első volt. Gyorsan felvette a pénzt és maga is csodálkozott azon, hogy nagyon is kétes 'erényeiért juta- j lomban részesítik. TS ésöbb az igazgatóság j kizárta tagjai sorá-j bál Cs. Molnár Miklóst. A 1 történet azonban ezzel 3 nem fejeződött be. Tanul-1 ságai vannak, amiket jóit meg kell jegyezniük aj szövetkezetek vezetőinek.] Ez pedig a következő: Aj dolgozó parasztok nem j azért hozták létre a földmüvesszövetkezetel, hogy! jogaik és érdekeik ellen] dolgozzanak a szövetke-] zeti emberek. Nem azért] bízták meg a szövetkezet ] egyszerű tagjai, az igaz- j gatóságot, hogy eltűrjön, j elnézzen ilyen eseteket,j mint a petneházx. Megi kell mondani: a petnehází j vezetőség tagjai — tiszte- j let a kivételnek — nem 1 állják meg a helyüket a] szövetkezeti érdek, a S2Ö-j vetkezeti vagyon megvédéséért folytatott harc- j ban, visszaéltek a tagság j bizalmával. J És ezen sürgősen vál- j loztatni kell! i D — K. 1 A rendszeres nyári metszés nélkül a korona kialakítása több időt vesz igénybe és a termőre fordulás évekkel eltolódhat. A nyári metszést lehelőleg május végén, másodszor július első felében, majd augusztus középé:. végezzük el. A nyári metszés legfontosabb feladata: Biztosítani a sudár- és az oldalvezérhajtások minél erőteljesebb fejlődését. Ebből a célból minden egyéb hajtás növekedését metszéssel viszszatartjuk, a feleslegese- j kei pedig tőből clvtávolít-i juk. Egyéves telepítésnél A sudárvessző legfelső rügyéből fejlődő sudárhajtást szabadon hagyjuk fejlődni. A sudárvesszöüől kiinduló minden egyéb hajtást — az oldalvezerek esetleges kiegészítésére szükséges hajtások kivételével — „törzserősítő csapra” azaz 4, 5 levél felett visszametsszük. Ha az oldalvezér hajtások pótlására a sudárvesszöből kiinduló hajtást hagyunk meg, úgy azt is szabadon hagyjuk fejlődni. Az oldal-vezérvesszők legfelső rügyéből kiinduló hajtásokat ugyancsak szabadon hagyjuk fejlődni. A vesszőkön előtörő minden egyéb hajtást 6—8 levélre visszametsszük. A túl sűrűn állókat, elsősorban , a befelénövőket, tőből levágjuk. A gyengén fejlődő rövid hajtásokat érintetlenül hagyjuk. A sudárhajtás biztosító csapját, (ha tavasszal csapra metszettünk) tőből eltávolítjuk. A torzserősitö csapra visszavágott hajtások esetleges másod-j rendű hajtásait 2—3 levébe visszametsszük. Az oldalvezér-hajtások közül azok csúcsát, amelyek fejlődésükben elhagyják a többit, visszacsipjük, A 45 fokos iránytól eltérően fejlődőket kitámasztjuk, vagy felkötözzük. —> Ha a sudár vagy oldalvezér-vesszőkön a legfelső rügy, vagy az abból kifejlődött hajtás elpusztul, vagy visszamarad, a kieső vezérhajtást a legmagasabban álló, legmegfelelőbb irányban fejlődő hajtással pótoljuk. Ha a vesszőnek hajtás feletti részére biztosító csapként nincs szükségünk, úgy azt a meghagyott hajtás felett eltávolítjuk. Két• és többéves telepítésnél A sudárvesszőböl és oldal vezér-vesszőkből fejlődő hajtást az új telepítésnél elmondottak szerint kezeljük, ugyanúgy az egyéb hajtásokat is. Ha a második ágcsoportot már kialakítottuk, akkor a sudárnak az első és a második ágcsoport közötti részén lévő túlerősödött törzserősítő csapokat tőből eltávolítjuk, úgy, hegy a sudárnak egy szakaszán is elég fiatal törzserősítő csap vagy tovább nem fejlődő vessző, hajtás maradjon. Az oldalvezérágakon levő visszametszett részeket úgy ritkítjuk ki, hogy minden vezérág egymástól megfelelő távolságra (15—20 cm.) borítva legyen a kialakulásban levő termőrészekkel. A meghagyott részeken fejlődő gyenge hajtásokat nem, de az erősen fejlődőket a 6—8. levél felett visszametsszük. A korona kialakulásánál ügyeljünk a vázágak erőteljes alakulására. Á termő gallyakat — ha szükséges — metszéssel, vagy részleges újítással tartsuk közel a vázágakhoz. A korona kifejlődése érdekében soha nem szabad a fiatal, még ki nem alakított koronájú fán gyümölcsöt hagyni, mert csak egynéhány gyümölcs is annyira visszaveti a környezetében levő hajtások, vesszők fejlődését, hogy az a vezérágak megerősödésében is megmutatkozik. (Megjelent a Kertészet és Szőlészet c. lap májusi számában.) Ott hever az újság a tiszadadai és győriek! földművesszövetkezeti irodákban, talán éppen az igazgatóság elnökének szeme előtt. Több hetes már. A tiszadadai főkönyvelő véleménye nem a legjobb egyes kérdésekben. Mint látjuk: újságot nem olvasnak, nem ismerik a legfontosabb problémákat a gyorlclekick sem. Az újságokat azonban kifizetik, odaadják érte a szövetkezeti tagok pénzét s azzal már nem törődnek, hogy mi a lapok további sorsa. A mi véleményünk ezzel kapcsolatosan az, hogy nem feltétlenül szükséges újságot vásárolni, — főleg olyan esetekben nem, amikor a lap megrendelője a kezébe sem \cszi azt. De feltétlenül szükséges, hogy a választott vezetőség tagjai, körzeti ellenőreink, felelősségre vonják az olyan igazgatósági elnököt, főkönyvelőt vagy beosztott dolgozót, akik annyira sem méltatják a párt sajtóját, hogy eljuttassa az egyszerű szövetkezeti tagokhoz, vezetőségi tagokhoz. Pedig elsősorban azoknak s/ánjuk.
