Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-29 / 123. szám

1957. május 39, szerda

Aktuális gondolatok a pártdemokráoiáról

Megyei tanácskozásra ülnek össze Szabolcs-Szatmár kommunistái népi demokráciánk fejlődésének azon időszakában, amikor egyre lüktetőbb és pezsgőbb az élet, amikor dolgozó népünk egymásután diadalmaskodik a véres ellenforradalom anyagi és szellemi kártevésein. A május elsejei nagy tömegtüntetés, az országgyűlés legutóbbi ülésének nagyszerű hatása után friss lendülettel láthatunk munkához, készülhetünk az országos pártértekezletre. Ezért lesz jelentős, kiemelkedő eseménye megyénk életének a mostani megyei pártértekezlet. Egyben élő dokumentuma annak, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártban megújuló pártdemokrácia talaján állva, párttagságunk lelkesen és fegyelmezetten tör új magaslatok elérésére.

Ügy véljük, ebből az alkalomból nem árt néhány gondolatot kifejteni a pártdemakráciával kapcsolatban. Egyrészt azért, mert ez pártunk helyes politikájának egyik fontos forrása, másrészt azért, mert a revizionisták éppen a pártdemokrácia félremagyarázásával bomlasztották a legerőteljesebben a párt egységét és fegyelmét,

súlyozzuk mai cikkünkben a tömegkapcsolat fontossá- ♦ gát? Azért, hogy a megyei pártéríekezlet résztvevői fel- ♦ szólalásaikban, beszámolóikban ne ismételgessék szárazon és bürokratikusán, hogy „a munka jól főijük".;:, ..minden rendben van...", — hanem tárják fel őszintén és bátran az igazságot, a tömegek hangulatát, hassa át felszólalásaikat az eleven élet!

Műszakiak

a nyereséges termelésért

Gondot okos a munkaerő gazdaságos Joglalkostatása

2.

Mi is a pártdemokrácia lényege? Nem más, mint olyan feltételek megteremtése, amely a párttagok aktív részleteiét biztosítja a párt, az ország vezetésében — azaz a párttagság aktivitásának következetes és állandó emelése. A pártagok bevonása nemcsak a vitába, hanem a munku vezetésébe is. A pártdemokrácia léte és fontossága szorosan összefügg a kommunisták pártjának lényegével. A kommunisták pártja nem bürokratikus gépezet, nem választási apparátus, nem intézmények rendszere, hanem a forradalmi proletariátus harci szervezete, „amely aktívan gondolkodik, öntevékeny, eleven életet él, rombolja a régit és alkotja as újat." A dolgozók vezető ereje, amely oly nagyszerű cél elérésére vezeti a népet, mint a szocialista, kommunista társadalmi rend elérése, a népjólét hallatlan arányú növelése, egyszóval a népboldogság megvalósítása.

Nézzünk csak szét megyénk területén! Ülj vonatra és járd sorra a községeket, amelyekben egy évtizeddel ezelőtt oly szapora volt a csecsemőhalál, a tüdővész és a kastély, hogy csak nyögött bele a kétkezi ember. Szemed elé tárul az Erőmű és a nagy csatorna panorámája, meglátod az út gyárakat, lakóházakat, művelődési otthonokat, erdőit övezte szanatóriumokat és a jó ruhában járó, jól táplált felnőtteket, gyermekeket. Hatalmas utat lett meg népünk áz elmúlt egy évtized alatt a kommunisták pártja vezetésével. Ezt így kell megállapítanunk, anélkül, hogy a hibákat elfelednénk.

S e nagy eredményekben az egész nép, a párttagság aktivitása izzik. El lehet-e képzelni, hogy a kommunisták önkéntes, meggyőződéses és lelkes aktivitása nélkül pártunk elérte volna országépítő, életformáló eredményeit?! Nem. S ez az aktivitás, amely tagadhatatlanul megvolt, hol nagyobb, hol kisebb lendülettel, a pártdsmokrácia talaján született. Éltető eleme tehát pártmunkánknak a pártdemokrácia szakadatlan fejlesztése. Erre figyelmeztetnek az eredmények, — de az elkövetett hibák is.

Mit jelent a pártdemokrácia fejlesztése? Gyarapítani és hasznosítani kell a párttömegek, az egyszerű párttagok politikai, gazdasági és kulturális tapasztalatait, elő kell segíteni az általános pártvonallal nem szembenálló helyi politika kialakítását. Azt mondja egy helyen Lenin: „ .:. az egységet az alapvető, a fontos, a lényeges kérdésekben nemcsak nem zavarja, hanem biztosítja a változatosság a részletekben, a helyi sajátosságokban, az ügyek kezelésének módszereiben...’' Ebből az is következik, hogj’ fokozni kell a munkát a pártonkívüliek között, a munkások, parasztok, értelmiségiek, fiatalok között. Nemcsak tanítani kell a tömegeket, hanem tanulni is kell tőlük — így hangzik a fontos lenini tanítás. Nyilván nem szabad elbizakodniuk a vezetőknek, hiszen a rang és cím egyedül nem jelent még tapasztalatokat. A vezetők és a tömegek tapasztalatainak egyesítése alakíthatja ki a helyes politikai, gazdasági, kulturális vonalat. Érdemes feleleveníteni azokat a szavakat, melyeket Kádár János elvtárs

mondott el országgyűlési zárszavában: .......a vezetés

csak abban az esetben töltheti be hivatását, ha sohasem hagyja figyelmen kívül a tömegek gondolkozását és akaratát. Mi szükséges ehhez? Először is ott kell lenni a tömegek között, mag kell kérdezni, mi foglalkoztatja az embereket és válaszolni kell nekik. Enélkül azt sem tudják, mit kívánnak a tömegek...“ Ám Kádár elvtárs rögtön figyelmeztet is a demagógia veszélyére, amoly oly súlj'os károkat okozott nekünk a közelmúltban a Nagy Imre féle áruló politika félrevezető arculatában: ,,... a vezetésnek nem az a feladata, hogy a tömegek óhaját és akaratát valósítsa meg. Akármilyen furcsán hangzik, ezt kimondom. Véleményem szerint a vezetésnek feladata, hogy a tömegek érdekeit valósítsa meg . . . Meg kell ismerni és mindig figyelembe kell venni a tömegek véleményét és óhaját is. Ez rendszerint egybeesik a haladással, de ha nem, a tömegeket ebben az irányban kell nevelni..." Miért hangszám csökkentését. Nyugtalanok az építésvezetők, hiszen nem , szívesen tűrik el a belső munkanélküliséget, a munkaerő hiányos foglalkoztatottságát. Hiszen, ha ezt tovább tűrnék, tovább veszélyeztetnék a vállalat nyereséges működtetését. A főmérnök úgy látja, hogy néhány munkahelyen biztosítva van a manna folyamatossága, biztosítva van a szükséges anyag, ezért ezeKcn a munkahelyeken jó szervezéssel segítik a . zavar.alan, nyereséges termelést.

Államunk felülvizsgálja a koiábban elkezdett beruházásokat elbírálja, hogy mi fontos, hiszen gazdaságilag bizonyos főnig Kötve vagj'unk a megkezdett Derűnázésok folytatásához ' és befejezéséhez szükséges anyagok biztosításában., — Azon beruházásokhoz, amelyeket mái- jóváhagytak, a szükséges anyagokat is biz.y tosítják. -4 vállalat műszaki dolgozóinak problémái

3.

Végül, de nem utolsósorban szólni kell arról, hogy a revizionisták áruló csoportja miként akarta a párt ellen fordítani a pártdemokrácia elvét és gyakorlatát. Illetve bizonyos mértékben sikerült is megtéveszteni demagógiájával a párttagság egy részét és ezzel jóvátehetetlen károkat okozni a pártnak. A Nagy Imre— Losonczi féle csoport a pártdemokráciára hivatkozva azt követelte, hogy a vita legyen korlátlan, azt hirdette. hogj’ a kérdések megvitatása jelenti a pártmunka teljességét. Megfeledkeztek a dolog másik részéről: a párthatározatok végrehajtásáról. Ez a nézet nem újkeletű, a Szovjetunió Kommunista Pártjának történetében is találkozhatunk vele a huszas évek pártellenzékénél. Losoncziék a vita korlátlan szabadságára hivatkozva a legsúlyosabb pártszerűtlenséggel az utcára vitték a párt legbensőbb ügyeit, féktelenül rágalmazták a pártvezetőket és egj'ütt fújták a követ az ellenforradalmárokkal, az úri-Magyarország legádázabb képviselőivel.

A vita szükséges, de a vitának pártszerű keretek között kell folynia addig, amíg határozat nem születik. Miután megszületett a határozat, azt végre kell hajtani. A párt nemcsak az azonosan gondolkodó emberek szövetsége, hanem az azonosan cselekvő emberek szövetsége is. Ellenkező esetben a párt vitarendező klubbá fajulna és ez frakciózáshoz, végső soron partszakadáshoz vezet. Jól igazolják ezt az ellenforradalmi eseménj'ek. Nagy Imre és Losonczi Géza csoportjának áruló tevékenj’sége. A „vita" áruló frakciózáshoz, pártszakadáshoz vezetett abban az időszakban, amikor a legnagyobb szükség lett volna a központi határozott pártirányításra. Ezt a történelmi tapasztalatot soha nem feledhetik- el a magj’ar kommunisták és fel kell lépniük mindenféle demagógia ellen, amely a pártdemokrácia álarcában valamiféle ..teljes szabadságú vitát" követel. Arra kell törekednünk, hogy ne tévesszük el szem elől: a pártdemokrácia nemcsak feltételezi, hanem megkö .teli a pártfegyelmet,. a cselekvés . egységét, a párthatározatok maradéktalan végrehajtását.

Soltész István

pótlékot is kapjanak. —• Ugyanis a szakmában eltöltött évek számát kívánatos lenne figyelembe venni, hiszen egy 20—30 éves műszaki dolgozó nagyobb szaktudással, a szakmában nagyobb jártassággal rendelkezik, mint az, aki csak; 5 éve műszáki. 1

A feladatok még nem tisztázottak. A mostani álláspontok szerint nem lesznek . téliesített munkahelyek, valószínű a munkásokat szabadságoltatni fogják. Jó az elgondolás, hogy a műszakiak a téli hóna1 pokat kihasználva készüljenek fel a következő idény tervfeladatainak sikeres megvalósítására. — Ilyenkor alaposan megismerhetnék a terveket, kidolgozhatnák a végrehajtási részletterveket, -a műszaki fejlesztési tervet,egyszóval elméletben a gazdaságosság legmesszebb-, menő figj'elembevételével, hasznos eiőintézkedéseket1 tehetnének.

Kívánatos lenne, hogy iparági- szinten -rövidesen műszaki konferenciákat rendezzenek, bizonnyal ez is elősegítené a problémák megszilárdítását.

O. A.

£ Közel 100 műszaki dolígozója van a vállalatnak.

2 Az igazgató és a főmérnök l szerint a műszaki gáraa i megfelelőnek bizonyul a | feladatok elvégzésére. A I munkahelyek szétszórtsága I miatt nehéz összefogni tokét, nehéz szakmai to♦ vábbfejlodesükkel törődni. tA műszakiak jelenleg szakt mai könyvek és folyóiratiok tanulmányozásával hé? pezik tovább magukat, de ^kívánatos lenne. hogy

1 rendszeresen résztvehesseí nek szakmai előadásokon Jés vitákon. Helyeselni lelhet a főmérnöknek azt az

2 elgondolását, hogy Nyíregy- X hazán az SZMT székhazá- 2 ban biztosítsanak részükre 2 helyiséget, ahol rendszeres

1 klubéletet élhetnének. A t klubnak szerepe lenne a t műszakiak társadalmi ösz♦ szefegásában, a továbbiakéban szakmai előadások és

2 viták rendezésében. Jó el- 2gondolás az is. hogy a klubiban helye van az épitő♦ ipari és minden más ipari, |müszaki dolgozónak. Az *3ZMT elnöksége bizonyára jl támogatni fogja ezt az el♦ jgondolást.

; • Általában elégedettek a ; [műszakiak a nemrégen tör;;lént béremeléssel, csak az ;;a kívánságuk, hogy ko'r-Szerencsésen egészítette ki a hangverseny műsorát Dr. Marssó József, a zeneiskola hegedütianára. Mii: során Beethoven, Drdla. Granados és Sarasete-művek szerepeltek. Ezeket a müveket nem igen hallottuk még tőle s igen kellemesen lepte meg a hallgatókat a müvek érett, érzelem-dús. kifejező előadása. Kísérője, Farkas Márta, a tőle megszokott ; rutinos és .jó slilusérzékkel kísérte a hegedüszámolcat.

A TTIT helyiségénél keresve sem találhatnánk szebb, jobb és kamarazenére alkalmasabb helyiséget. Itt lehet és itt kell a komoly zene hal igatóságát ősz-szegyűjteni. Ha ezen az. úton jár az Áll. Zeneiskola és a TTIT, akkor bizonyára meglesz az eredmény: egy olyan zenebarát közönség összehozása. mely. magja lesz. egy szélesebb rétegű zenehallgató, zenét- i kedvelő közönségnek.

M- ■

(folytatás az X. oldvlro!)

A vállalatnak több rr.egyeben van munkahelye. Tö»bc'< között r iszaszederkénveri, Tiszapalkonyan, Püspökladányban, Barcikán, Szuhakállóban va i; jelentősebb építkezés. A munkák tervszerű végzéséhez október előtt felfuttatták a munkaerő létszámot, október után racionalizáltak, igyekeztek átmenteni a vállalat munkás törzsárdáját, biztosítani a munkaerőt arra az időre, na a mmisztériumok tisztázzák a megkezdett beru,aázások további építésérek Ikérdését. Volt idő, anukot inagy gondot okozott a vállalatnak a hiányzó munkaierőt pótolni. A mostani I helyzet alapján már tart- I hatatlannak látszik tovább I tartani a jelenlegi több jmint 1200-as létszámot.

; A jelenlegi körülmények ;és a kilálástalanság következtében nem halogathatják tovább a munkáslét♦

A pártdemokrácia fejlesztésének fontos előfeltételei 2 'annak. A vezetésnek biztosítani kell a bírálat lehető- 2 égét, a pártszerű kritika szellemének kibontakozását, 2 ■rvényesülését. Nem elég. ha csak felülről bírálnak. 2 -ehetőséget és módot kell adni arra. hogy a legszéle- g ebb párttagság is kinyilvánítsa véleményét pártszerű ;eretek között.

A bírálatnak mindenkor pártszerúnek kell lennie. \'ern honosíthatjuk meg pártunkban a családiaskodás íyárspolgári szellemét, nem tűrhetjük azt, hogy Péter :1 nézze Pál hibáit, mert hátha szükség lesz arra, hogy 3ál is elnézze Péter hibáit. De vissza kell utasítani az jlyasféle ..bírálatot“ is. amilyet a Nagy Imre—Losonczi .•söpört zúdított a kommunistákra, a kommunista vezeőkre, a népi demokráciára az ellenforradalmat előkészítő időszakban. Olyan bírálatra van szükség, amely erősíti a pártot, fokozza a szocialista építőmunka eredményeit. Nem tagadhatjuk, hogy ilyen bírálatra most különösen nagy szükség van s csak örülni lehet annak, ha majd a pártaktíva él ezzel a fontos tógával. He féljenek elmondani a résztvevők az észlelt munka fogya- J tékosságait, feltárni a hibákat. Ne féljenek még akkor « sem, ha a hibák szülői eszmei, elvi tévedések, a j marxizmustól-leninizmustól idegen nézetek. Szükség ] van arra, hogy a hibák feltárásával egyidejűleg meg- i mutassuk a hibákat szülő revizionista vagy más anti- j marxista nézeteket is. Ezzel segítjük a pártot, de segít- 5 iük azokat is. akik hosszabb-rövidebb ideig helytelen j nézetek befolyása alatt állottak és kisebb-nagyobb hi- < bákat követtek el. Persze a bírálat szabadságát nem < szabad összetéveszteni a rágalmazás lehetőségével és < még inkább nem szabad elfeledkezni az önbírálat szűk- j ségességéről. Csak a bírálat és önbírálat állandó alkal- J mazása. gyakorlata teszi lehetővé, hogy helyesen haladtunk előre a mostani időszakban, amely tele van ellentmondásokkal, és amelyeket le kell küzdenünk.

A pártdemokrácia érvényesülésének fontos feltétele. hogy a pártban a meggyőzés módszere érvényesüljön az adminisztrálás helyett. A pártot nem lehet összetéveszteni sem a hivatallal, sem a fegyveres testületekkel. Az elmúlt hónapok gyakorlatában bizony mutatkozott újra olyan szektáns hiba, amely a párttagok felvételénél bürokráciát, merevséget szült. Soha nem feledkezhetünk el arról, hogy öntevékeny, lelkes párttagokra van szükségünk, akik ha kell, tűzbe mennek. Ilyenekké csak a meggyőzés módszerével nevelhetjük párttagjainkat, az ifjú kommunistákat. Minden önkény, durvaság idegen a párttól, idegen a marxizmustólleninizmustól, kispolgári tulajdonság.

Zongora-est volt a mi-ben

Május hó 26-án, vasárnap fcleg sok . rendezvény vo.i városunkban s ennek ellenére, a TTIT termében telt ház ' előtt hangzott el Straky Tibor zeneiskolai 1 tanár önálló zengora estje. Műsora szerencsésen ölelte fel a klasszikus, romantikus és modern szerzők műveit, s e müvek előadásán keresztül' az előadó művésznek a különböző stílusokban való jártasságát, finom megértését s hű interpretálását ismerhettük meg. A kiegyenlített, biztos tecnikai tudás nem vált öncélúvá, hanem a művek tartalmának élethu tolmácsolását szolgálta. Nem könnyű máshol sem, de különösen nem Nyíregyházán lekötni a közönség figyelmét egy szóló hangszerrel, s ha ez most teljes mértékben mégis sikerült, az az előadó művész érdeme. Műsora végén több, ráadás számot is kel-1 lett játszania. I