Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-28 / 122. szám

195?. május m. Márt ft fP » CT M HOT & Megkezdődtek a magyar-szovjet tárgyalások Fogadás a Szovjetunió kormányküldöttsége tiszteletére az Országháziban * | A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a | Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 5 a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kor- S mánykiildöttsége A. A, Gromiko, a Szovjetunió kül­­| ügyminisztere, G, K. Zsukov marsall, a Szovjetunió j honvédelmi minisztere, A. I. Antonov, hadseregtábor­­; nők és a küldöttség többi tagja tiszteletére hétfőn este ; fogadást adott az Országházban, » A fogadáson megjelent Dobi István, a Népköztár­­| saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Ma­­t gyár Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, dr. ; Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Apró S Antal, a kormány elnökhelyettese, Marosán György ál­­| lamminiszter, Horváth Imre külügyminiszter, Révész • Géza altábornagy, honvédelmi miniszter, Rónai Sán- I dór, az országgyűlés elnöke, Bíszkn Béla belligyninisz­­iter, Kállai Gyula művelődésügyi miniszter, Fehér La-VWvV-VVW*VVVWvVvVAV.WvV\VW jós, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, Somogyi Miklós, a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szö­vetségének elnöke, Fock Jenő, az MSZMP Központi 5 Bizottságának titkára, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány tagjai, á politikai, a gazdasági .és a | kulturális élet sok vezető személyisége. Résztveit a fogadáson J. I. Gromov, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagyköveit, a nagykövetség tagjai. Jelen volt a fogadáson a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és katonai attaséja. A meleg, baráti légkörben lefolyt fogadáson Hor­váth Imre külügyminiszter, A. A. Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere, Révész Géza altábornagy, hon­védelmi miniszter, G. K. Zsukov marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere pohárköszöntőt mondott. VvAAA/\AAAAAAAAAAAAAAAA S Szovjetunió Kommunista Partja Központi Bizottságának távirata Kádár lánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elnökéhez MOSZKVA, (TASZSZ) Kádár János elv társnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság» elnökének. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 45. születésnapja alkalmából Önnek — a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép egyik kiváló vezetőjének — testvéri üdvözletét küldi és to­vábbi sikereket kíván abban a harcban, amelyet a magyar nép harcos élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak a vezetésével a magyarországi népi demokratikus rendszer megszilárdításáért, » magyar dolgozók életszínvonalának további emeléséért és a szocializmus építéséért vívnak. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, IIoisi ááli Imre pohái’köszontője íiw romiko szovjet k il I iigym ln isst er ? poliárktiszötitője Kedves külügyminiszter elvtárs! Kedves marsall elvtársi Kedves elvtársak! A Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány nevében meleg szeretettel köszön­tőm Önöket a Magyar Nép­­köztársaság területén ideig­lenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéről szóló egyezmény megkötése alkalmából. A Magyar Népköztársa­ság Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánya és a Szovjetunió kormánya az ez év márciusában Moszk­vában lefolytatott tár­gyalásaik eredményéről szóló' közös nyilatkozat­ban leszögeztük, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zet szükségessé teszi a szo­cialista tábor országai vé­delmének céljából szovjet csapatok magyarországi tartózkodását. A szovjet csapatok hazánk területén való tartózkodása a közös védelem célját szolgálja, a támadó jellegű északatlanti szövetséggel szemben. Új világháború veszélye fokozódik. Ebben a helyzet­ben népünk életbevágó ér­dekei kívánták meg, hogy szoros szövetségre lépjen azokkal az országokkal, amelyeket szintén fenyeget az imperialisták támadása. Az elmúlt év őszén az Imperialisták pártunk és kormányunk vezetésében mutatkozó hibákat felhasz­nálva, ügynökeik segítsé­gével ellenforradab iát rob­bantottak ki hazánkoan. Ebben a nehéz helyzet­ben ismét a c. jvjet nép nyújtott baráti segítsé­get és mentette meg az új katasztrófától Euró­pa népeit. A Magyarországon tar­tózkodó szovjet csapatokat úgy tekintjük, mint egy ba­ráti nép fiait, akik velünk Örülnek, ha örülünk és küz­denek velünk, ha harcol­nunk kell. A közös érdekek és a közös eszmék kötnek össze bennünket és ez az alapja annak az egyez­ménynek, amelyet most írtunk alá. Az egyezmény a népek egymás közötti viszonyának lenini elve szellemében jött létre. A függetlenség és álla­mi szuverénitás, az egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás el­veinek tiszteletbentar­­iásával fogalmaztuk meg az egyezményben foglalt határozatokat. Olyan egyezményt írtunk j alá, amely ismételten kife­jezésre juttatja békés szán­dékainkat, minden ország­gal szemben, bármilyen le­gyen is annak társadalmi berendezkedése. Azokat a hatalmas feladatokat, ame­lyeket számunkra a szocia­lizmus építése jelent, csak békés körülmények között tudjuk megvalósítani és nem azért dolgozunk, hogy nunkánk minden eredmé­nyét majd egy esztelen há­borúban a semmivel tegyék egyenlővé. Tudjuk azon­ban, hogy ez nemcsak a mi szándékainkon múlik. Azokat az anyagi erőket amelyeket véderőnk fej­lesztésére fordítunk, szíve­sebben fordítanánk népünk életszínvonalának közvetlen emelésére, de amikor kato­nai tömbökkel vesznek ben­nünket körül, népünk iránti kötelességünk írja elő szá­munkra, hogy mindent meg­tegyünk népünk biztonsá­gának maximális növelé­sére és ide tartozik az is, hogy erősítsük véderőnkéi és saját erőnkkel is hozzá­járuljunk a szocialista tá­bor védelmi erejének növe­­, i-éhez. Ilymódon a ma aláírt egyezmény jelentős hoz­zájárulás a világ béké­jének fenntartásához, a magyar nép független­sége és szabadsága megvédéséhez, ahhoz, hogy biztosítsuk azo­kat a feltételeket, amelyek­nek segítségével új lendü­lettel folytathatjuk hazánk­ban a szocializmus építését, a magyar munkásosztály és nrasztság hatalmának megszilárdítására, győzel­mének végleges biztosítá­sára. A most befejezett tárgya­lások baráti légköre és a jelen egyezmény megkötése ismételten bebizonyították, hogy mind a kormányunk, mind népeink között leg­teljesebb az eg- tértés. Emelem poharam Andfej Gromiko elvtársnak, a kül­döttség vezetőjén - k egész­ségére, a Szovjetunió lenini külpolitikájára, amely kö­vetkezetesen szolgálja a népek szabadságának és függetlenségének védelmét. Emelem poharam Georgij Konstantinovics Zsukov marsall, a kiváló hadvezér egészségére, akit népünk a hitleri fasiszta hordák elle­ni küzdelem egyik hős ka­tonájaként tisztel. Emelem poharam a Szov-i jetunió Kommunista Pártja* Központi Bizottságának és» a Szovjetunió kormányá-í . Elnök elvtárs! nak egészségére. | Miniszterelnök elvtárs! Éljen és erősödjék a ma- j Kedves elvtársak és bará­­gyar és a szovjet nép még-itaim! bonthatatlan barátsága! ♦ Mindenekelőtt engedjék Közlemény A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kor­mánya között az ideiglenesen a Magyar Népköztársa­ság területén tartózkodó szovjet csapatok jogi helyze­téről folytatott tárgyalásokról és az e kérdésben létre­jött egyezményekről. Budapest, 1957. május 27.'(MTI) A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kor­mányai 1957. március 28-i közös nyilatkozatukban ki­jelentették, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a közös védelmi szempontból egy esetleges, az észak­atlanti tömb részéről kiinduló agresszióval szemben célszerű és a nemzetközi szerződésnek megfelelő, hogy szovjet csapatok tartózkodjanak Magyarországon. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai megállapodtak, hogy egyezményt kötnek az ideiglene­sen a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetéről. Ezzel kapcsolatban a Szovjetunió kormányküldöttsége és a Magyar Nép­­köztársaság kormányküldöttsége között tárgyalások folytak Budapesten, A magyar küldöttség tagjai voltak: Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere (a küldöttség vezetője), Révész Géza altá­bornagy. a Magyar Népköztársaság honvédelmi mi­nisztere, Ugrai Ferenc vezérőrnagy, Kispál Pál, ezredes, katonai főügyész, Subik István, a Külügyminisztérium I. sz. politikai osztályának helyettes vezetője. A szovjet küldöttség tagjai voltak: A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere (a küldöttség vezetője),, G. K. Zsukov marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere, A. I. Antonov hadsereg­­tábornok, I. K. Zamcseszkij, a Szovjetunió Külügy­minisztériuma V. európai osztályának vezetője, A. N. Nyikolájev, a Szovjetunió Külügyminisztériuma szer­ződési és jogi osztályának helyettes vezetője, K. N. Novikov ezredes, jogász, a katonai főügyész helyet-: tese. A tárgyalásokon ezenkívül szakértői minőségben I résztvettek: Magyar részről: Bán István, Györke Sándor, Né-: meth József, György István alezredes, Egri Tibor al­ezredes, Pollák István alezredes. ! Szovjet részről: N. N. Szikacsov, D. V. Bikov, V. • N. Kelin, P. V. Kuzmin alezredes. < A tárgyalások a szívélyes barátság és a kölcsönös; megértés légkörében folytak. A Magyar Népköztársa- J ság kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok J Szövetségének kormánya 1957. május 27-én a Magyar) Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szov-I jet csapatok jogi helyzetéről egyezményt írt alá. ! A Magyar Népköztársaság kormánya megbízásából! az egyezményt Horváth Imre külügyminiszter és Ré-! vész Géza honvédelmi miniszter írta alá. A Szovjet Szocialista Köztársasagok Szövetségé­nek kormánya megbízásából az egyezményt A. A. Gromiko külügyminiszter, G. K. Zsukov honvédelmi miniszter írta alá. Az egyezmény aláírásánál jelen voltak: Magyar részről: Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, dr. Münnich Ferenc, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökének első helyettese, Marosán György államminiszter, Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, valamint a kormány több tagja, a Külügymi­nisztérium és a Honvédelmi Minisztérium több vezető munkatársa. Szovjet részről: F. I. Gromov, a Szovjetunió ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a nagykövetség felelős munkatársai, a szovjet hadse­reg tábornokai és tisztjei. meg, hogy küldöttségünk nevében megköszönjem önöknek és Önök személyé­ben Magyarország népének, azt a szívélyes barát) fogad­tatást, amelyben bennünket Budapesten részesítettek. Az Önök országában nemrég lezajlott esemé­nyek megmutatták, hogy ahhoz, hogy a mai nem­zetközi helyzetben biz­tosítsuk a szocialista tá­bor népeinek biztonsá­gát és békés munkáját, ez országok egysége és összefogása szükséges. Ez azt jelenti, hogy a szo­cialista országoknak bizton­ságuk megőrzése és népeik > békés építő munkájának [védelme érdekében katonai [ vonatkozásban is készen t kell lenniök. Éppen ezt á leélt szolgálja a szovjet ka­­t tonai egységek ideiglenes ’jelenléte bizonyos államok, [a varsói szerződés részve­vőinek területén. A varsói szerződés rész­vevői — e szerződés ér­telmében ezek kötelez­ték magukat, hogy egye­sítik erőfeszítéseiket biz­tonságuk megőrzése és határaik sérthetetlensé­ge végett a béke fenn­tartására. Európában és általában — komolyan ► fogják fel e kötelezett­’ ségüket. ; A varsói szerződés részve­­[v-i által biztonságuk meg­szilárdítása érdekében foga­natosított egyezményes in­tézkedések elősegítik a szo­cialista tábor országainak Ivalódi egyenjogúságon és a ^kölcsönös testvéri segítsé­­; gén alapuló viszonya to­­; vábbfejlesztését és biztosít­­: ják népeik biztonságát és békés munkáját, a szo­cialista társadalmi rend nagy előnyeinek még telje­sebb kihasználását. Önök tudják, hogy a Szovjetunió a szocialista tá­­cselekvő támogatásával kö­böt- valamennyi országának 'vetkezetesen harcol a fegy­verkezési hajsza megszünte­téséért. Amíg azonban a szocialis­ta államok minden lehetsé­gest megtesznek, hogy elő­mozdítsál«: a fegyverkezési hajsza megszüntetését, a nyugati hatalmak ellenkező­leg mindent megtesznek, hogy lehetetlenné tegyék a megegyezést a leszerelés kérdésében. Ma még nehéz megmon­dani, miként végződnek Londonban a leszerelés kér bán venni, hogy a nyugati országokban, különösen az Atianu-oceán másik oldalá­ról, még mindig többet be­szélnek a fegyverkezésről, mint a leszerelésről. A Szovjetunió továbbra is elszántan ragaszko­dik a fegyverkezési hajsza megszüntetésé­nek, valamint az atom- és hidrogénfegyver megtiltásának szüksé­gességéhe. A Szovjetunió ez év ápri­lis 30-i ismert javaslatai­nak az a célja, hogy előse­gítsék e cél elérését, mert ez megfelel valamennyi nép létérdekeinek. Igyekszünk remélni, hogy a nyugati hatalmak kor­mányai józanabb állás­pontra helyezkednek a le­szerelés dolgában és fel­hagynak azzal az obstruk­­cióval, amelyet annyi évig folytattak a leszerelésről folytatott tárgyalásokon. A szocialista országok, köztük a Magyar Nép­­köztársaság és a Szov­jetunió, egységesen tö­­j rekszenek arra, hogy elősegítsék a nemzetkö­zi feszültség enyhülését és megszüntessék a fenyverkezési hajszát, I hogy létrenozzák Európa­­! ban a kollektív biztonság i hatékony rendszerét, amely ! valamennyi európai állam erőfeszítésein alapszik, íüg­­j getlenül azok állami es I társadalmi berendezkedése­­től. Éppen erre irányul ezeknek az országoknak be­­keszerető külpolitikája. Épp e célnak felelnek meg a szocialista tábor országai között a szoros együttmű­ködésében és a testvéri ba­rátságon a.apulo erosóüo Kapcsolatok. örömünkre szolgál arról szórni, hogy a magyar nép forradalmi munkás-paraszt kormányának és a Magyar Szocialista Munkáspárt­nak vezetésével nagy sike­reket ért el az ellenforra­dalmi lázadás következmé­nyeinek felszámolásában, az ország gazdasági életé­nek helyreállításában és to­vább fejlesztésében és a szocializmus építésében. Engedje meg, hogy befe­jezésül ürítsem poharam a Magyar Népköztársaság to­vábbi sikereire, a szocia­lista országok növekvő ösz­­széfogására, országaink naprói-napra szilárduló barátságára, a Magyar- Népköztársaság Elnöki Ta­nácsára és annak elnökére, Dobi István elvtársra, a Magyar Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormányra és déséről most folyó tárgya- j annak elnökére, Kádár Já­­lások. Figyelembe kell azon- nos elvtársra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom