Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-24 / 119. szám

KELETMAGYARORSZAG 1957. május ». péntek A Magyar Katolikus Püspöki Kar határozata a római katolikus egyháznak a békemozgalomban való részvételéről A Magyar Katolikus Püs­pöki Kar áthatva az egy­ház békegondolatatól, aggó. dalommal szemléli az em­beriség tőié tornyosuló ve­szedelmeket: a lefegyver­­r.és elhúzódását, az a töm­és hidrogénbomba kísérle­tek folytatását és annak a megállapodásnak hiányát, amely megtiltaná a fegy­verek használatát. Knsztus földi helytartó­jának útmutatását követve — gondolunk itt elsősorban az időben legközelebb álló ezidei pápai húsvéti szózat­ra — az emberi szolidaritás szemmel tartása mellett foglal unk állást az atom­korszak hajnalán az embe­riség megkímeiése és meg­mentése mellett. Kívánjuk, hogy főleg a nagy népek felelős vezetői és azEN-í/i, has.-anak oda, hogy tömeg­pusztító és végpusztuiást előidéző fegyverek legye­nek véglegesen kiiktatva es hatásosan betiltva. Ne le­begjen továbbra is a dol­gozó és a jobb jövet al­kotó közös human is ne­vezőt kereső népek fölött a borzalmas háború lehetősé­ge és réme. Ezért szorgalmazzuk és minden erőnkkel előmoz­dítjuk az általános fegy­verkezés- csökkentését és ezzel párhuzamosan a meg­felelő leszerelést. A nehéz és veszedelmet tartalmazó megoldásra váró ügyek és kérdések, tárgyalások, kö­zös megértés és kölcsönös biztosíték nyújtása által nyerjenek mielőbb megol­dást. Reméljük, hogy a közel­jövő előtérbe állítja mind­azt, ami az összemberiség közös és kölcsönös bizton­ságát és igazi javát szol­gálja. A tudomány és a technika vívmányai az emberiség közkincsét alkot­ják és azzá is kell, nogy váljanak. Megmaradnak így is á népi sajátosságok, kul­túrák, érdeken, de közös ;esz az igazságosság és a béke. Mi hőn óhajtjuk, hogy az atomkorszakot a béke nap­ja ragyogja be, amelynek fénye elűzi a még fölöttünk lebegő rémet és melege el­hozza a félelemmentes emberhez és keiesztényhez méltó élc*e‘, es ezért támo­gatjuk a Béke Világtanács fáradozását és minden más törekvést, amely az egye­temes béke ügyét szolgálja. Mindezekért szeretettel elvárjuk, hogy egyházunk valamennyi papja fokozot­tabban magáévá tegye a béke gondolatát és híveivel egyetemben amellé az elv mellé álljon, amely kis és nagy, belső és külső prob­lémák megoldását békés tárgyalások útján keresi. Megnyilatkozásunkat hi­tünk szent forrásából me­rítve, a megváltás emlék­ünnepének könyörgésével zárjuk: ,.Mindenható örök Isten: tőled van minden közhatalom és te őrködöl a nemzetek jogai fölött. Te­kints kegyesen azokra, akik fölöttünk hatalmat gyako­rolnak. Gondviselő kezed segítsen, hogy mindenütt a földön megmaradjon a val­lás épsége és a földi haza nyugodt békéje.” Ezeknek a gondolatoknak a jegyében a püspöki kar tárgyalásokat folytatott az Országos Béketanáccsal. — Ennek eredményeképpen a következő megállapodásra jutottak: 1. A püspöki kar az Or­szágos Béketanáccsal közö­sen az általános békefel­adatok művelésére meg­alakítja az Országos Bé­ketanács Katolikus Bizott­ságát. Elnökéül dr. Hamvas Endre Csanádi püspököt küldi ki. Tagjai: Kujáni' Ferenc érseki helynök, Be­­resztóczy Miklós ország­­gyűlési képviselő, nyug. lelkész, Peisz Lajos, buda­pesti általános érseki hely-, nők, Mag Bála lelkész, Zemplén György, a hittu­dományi akadémia profes­szora, Miháczy József c. apát, plébános. 2. A püspöki kar a kato­likus békemunkát egyházi keretben — az Országos Bé­­ketanáccsal egyetértve — egy katolikus béketnűben, „Opus pacis'!-ban szervezi. Az Opus Pads átveszi és hangot ad az Országos Bé­ketanács, illetve a katolikus bizottság által felvetett bé­kegondolatoknak. Az Opus Pads szerkezetének és fel­adatainak kialakítására és végrehajtására szervező, il­letve intéző bizottságot küld ki. Elnöke: Grősz Jó­zsef kalocsai érsek. Tagjai, dr. Hamvas Endre Csanádi. Kovács Sándor szombathe­lyi, Pap Kálmán győri me­gyéspüspökök, dr. Endrey Mihály püspök, az eszter­gomi főegyházmegye apos­toli delegátusa, Kujáni Fe­renc érseki helynök, Peisz Lajos budapesti általános érseki helynök, Beresztóczy Miklós országgyűlési képvi­selő, nyug. lelkész, Mag Bála lelkész, Radó Poli­­kárp, a Hittudományi Aka­démia dékánja. Sík Sándor a piarista rend tartomány­főnöke, Rojkovich István g. kát. püspöki helynök, Potyondi Imre nagypré­post, a központi szeminá­rium rektora. Miháczy Jó­zsef c. apát plébános, Bády Ferenc c. apát, plébános, rektor, Zemplén György, a Hittudományi Akademie tanára. Valószínűleg elhalasztják a leszerelési albizottság héttőre kitűzött ülését London. (MTI.) A Reuter iroda a londoni leszere­lési értekezlethez közelálló forrásra hivatkozva jelenti, hogy az ENSZ leszerelési albizottságának eredetileg hétfőre tervezett ülését valószínűleg néhány nappal el­halasztják. A leszerelési albizottság május 16-án elnapolta ülé­sét. A szünet egyik fő célja, az volt, hogy Stassen meg­beszélhesse az amerikai kormánnyal a Szovjetunió áp­rilis 30-án előterjesztett javaslatait. í KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA A FRANCIA KOMMUNISTA PART POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK NYILATKOZATA A KOR­MÁNYVÁLSÁGRÓL A kormányválság ügyében a kommunisták állás­pontját a Francia Kommunista Párt Politikai Bizott­sága nyilatkozatban szögezte le. A nyilatkozat megál­lapítja, hogy a hatalmon lévők megsértették az 1956 január 2.-án a néppel kötött szerződést, ami a válság­nak elsődleges és mélyreható oka. A burzsoázia most erőfeszítést tesz arra — hangoztatja a nyilatkozat, — hogy a reakciós pártokat bevigye a kormányba és így folytathassa tovább az algériai háborút, újabb terhe­ket -rakjon a nép vállaira, súlyosbbítsa a munkásosz­tály kizsakmanyoltságát, raíifikáltathassa az európai egyezményeket, amelyek kárhozatosak mind a béke ügyére, mind a nemzeti függetlenségre, továbbá uj támadásokat intézhessen a demokratikus szabadság­­jogok ellen és hogy mindezek ellenére folytathassa azt a politikát, amelynek csődjét épp a kormányválság húzza alá. KORASZÜLÖTT ÖTÖS IKREK COSALABAN A Mexikó nyugati partvidékén fekvő egyik kis eldugott megyei faluban, Cosalában, Juana Gomez Alfaro 14 éves lány a közelmúltban koraszülött ötös ikreket hozott a világra. Három újszülött azonnal, kettő pedig valamivel később meghalt, mert a fiatal anya nem kapta meg a kellő orvosi segítséget. EZER OSZTRÁK IFJÜ VESZ RÉSZT A MOSZKVAI VIT-EN A VI. VIT ausztriai eiőkészítő bizottsága közölte, hogy az idén Moszkvában tartandó Világ Ifjúsági Ta­lálkozón körülbelül ezer osztrák ifjú és leány vesz majd részt. Az osztrák részvevők 53 százaléka ifjú­munkás, 30 százaléka diák és 15 százaléka fiatal hi­vatalnok vagy alkalmazott. ADENAUER ÖTÖDIK AMERIKAI ÚTJA Adenauer nyugatnémet kancellár csütörtökön este egyhetes látogatásra az Egyesült Államokba utazik. Elutazása előtt még aláírta a hónapok óta készülő, Szovjetuniónak szóló válaszjegyzéket. A nyugatné­met sajtó megállapítása szerint a két nyugatnémet válaszjegyzék a hosszú előkészületek ellenére sem tartalmaz semmi újat és inkább a „rutin-jegyzékek” köze sorolható. Bonni politikai körökben nagy figyel­met szentelnek Adenauer amerikai útjának. A kancel­lárnak hivatalba lépése óta — ez lesz ötödik látoga­tása. FASISZTA TÁMADÁS EGY KOMMUNISTA PÁRTIRODA ELLEN FRANCIAORSZÁGBAN Montpellier francia városban a kommunista párt helyisége előtt szerdán éjjel bomba robbant. A robba­nás jelentős kárt okozott. A város kommunistái im­pozáns tómeggyűlésen tüntettek a fasiszta támadás ellen. Ä £^skiu£, QpfERtyAttz# (74. folytatás.) A férfiak közül azok, akik már visszafordulóban voltak és eljutottak a hídig, visszaszaladtak a fához. Azok pedig, akik még ott voltak, me­redt szemmel bámultak maguk elé, mintha révületbe estek volna. Bert hallotta, amint Jeff egymásután nagyokat nyel. — Miért nem hisztek nekem?! — kiáltozott Katy, miközben egyik embercsoporttól a másikhoz rohant és a férfiakat ott ütötle-verte az öklével, ahol csak érte, — Nem tette meg! Senki nem tette meg! Ha­zugság volt! A kötélen függő test egy pillanatra abbahagyta a forgást és azután lassan az ellenkező irányba fordult. Az emberek közül néhány felnézett a testre és úgy bámult rá, mintha még sohasem látta volna. — Senki nem tette meg! — jajongott Katy. A haja zilált volt, sár és iszapragacsok tapadtak az arcához, mintha egész éjszaka mocsarakon gázolt volna át. — Hazugság volt! Éh mondom nektek! Az emberek félkörben körülvették és olyan sűrűn tapadtak egy­máshoz, hogy már alig volt látható belőle valami. Egy ideig sem Jeff, sem Bert nem látta őt. — Kérdezzétek meg Leroy Luggitól! — kiáltozott Katy. — ö tudja, hogy hazugság volt! Kérdezzétek meg tőle! Leroy tudja! Katy odarohant a fához, amelyről a fiú teste lógott. Az emberek megmozdultak és felzárkóztak hozzá. — Miért nem keresitek meg Leroy Luggitot. hogy megkérdezzétek tőle?! — kiáltotta rekedten az őt körülvevő férfiak felé. — Ö megfogja mondani nektek, hogy hazugság volt! Ő tudja! ö tudja! Ö tudja! Most néhány másodpercig mély csend borította be a ligetet és az egész erdőséget. Az egyetlen hang, amit Jeff és Bert hallottak, a saját 130 torkukból kitörő reszelős zörej volt. Az emberfal mind közelebb és kö­zelebb nyomult a fához. Jeff és Bert a férfiak mozgó teste között csak itt-ott feltűnő réseken át láttak meg valamicskét Katyból. És egyszerre csak velőtrázó sikoly hasított át az erdőségen. Aztán dühös hangok bömböltek fel. Egy kékszajkó, mindennek fittyet hányva, átrebbent a két megkövültén figyelő férfi felett lassan mozgó ágak kö­zött, felrikácsolt, az Earnshaw-hegygerinc felé repült és beleveszett a messzeségbe. — Mi történik ott, Bért? — suttogta megrendülve Jeff. — Hiába erőltetem, semmit nem látok, — szólt magatehetet­­lenül ~lert. — Ha az a lány valóban veszélyben van, meg kellene védenünk őt, — mondotta Jeff, de aztán néhány másodpercre elhallgatott. — De hi­szen nem fognak kárt tenni benne úgy-e, nem, Bert?! Bert habozott, belekapaszkodott egy facsemetébe. — Aligha hiszem, hogy kárt tennének benne. Hacsak már nem lát­tak neki, hogy ... Jeff a fiatal fák közül a legerősebbnek látszóba kapaszkodott, A veríték sűrű cseppekben patakzott a homlokáról és arcáról. Katy megint felsikoltott, de ez a hang már erőtlen és elhaló volt. Az emberek most ugyanolyan sebesen rohantak a híd felé, mint ami­ben gyorsasággal az előbb gyülekeztek. Lökdösték és üvöltözve átkozták egymást. Jeff és Bert csak most vette észre, hogy kövek repülnek a le­vegőben És aztán Katy, amikor a legnagyobb kődarab vágódott az arcá­hoz, hangtalanul lezuhant a földre. Jeff megragadta Bert karját és meg-megbicsaklott a térde. Mind­kettő ajkán megfagyott a szó. Ekkor az emberek közül az égjük hirtelen megfordult, visszarohant és egy nehéz követ rakott Katy tehetetlenül elnyúló testére. Ugyanaz a férfi rögtön a híd felé szaladt vissza, miközben a válla felett hátranézett egy pillanatra. — Bert... — sikerült végre Jeffnek kinyögnie. {Vége következik.) 131

Next

/
Oldalképek
Tartalom