Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-23 / 118. szám

*» KFLETMAGYARORSZÁG 1957. május 23, csütörtök BELFÖLDI NAPLÓ RÓNAI SÁNDOR TÁVIRATA A FINN KÖZTÁR­SASÁG PARLAMENTJÉNEK ELNÖKÉHEZ „őexcellenciája J. Suxelainen úr, a Finn Köztársa­ság parlamentjének elnöke, Helsinki. Az egykamarás parlament fennállásának 50. évfordulója alkalmából fogadja elnök úr a magam, képviselőtársaim és az egész magyar nép szívből jövő üdvözletét és a rokoni finn nép felvirágoztatására irányuló őszinte jókíván­ságaimat. Rónai Sándor, a Magyar Népköztársaság országgyűlésének elnöke.” MÁJUS 27-ÉN LESZ AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA POLITIKAI ELŐADÁSSOROZATÁ­NAK KŐVETKEZŐ ELŐADÁSA A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága politikai előadássorozatának következő elő­adását május 27-én, hétfőn 17 órakor rendezik a Néphadsereg Központi Tisztiházában. Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja tart előadást: ,.A proletárdiktatúra időszerű kér­dései hazánkban” címmel. TANÁCSELNÖKÖK ÉRTEKEZLETE A megyei, a fővárosi és a városi tanácsok elnökei szerdán egésznapos értekezletet tartottak -az Ország­házban. A tanácskozás napirendjén két pont szerepelt: a tanácsok feladatai, a tanácsok és a minisztériumok hatáskörei rendezésének problémája. Az értekezlet munkájában részt vett dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Apró Antal, a kormány elnök­­helyettese, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke és a kormány számos tagja. MA GÉPBEMUTATÓ A NAGYKÁLLÖI KÍSÉRLETI GAZDASÁGBAN A Földművelésügyi Minisztérium új gépek osz­tálya ma délelőtt 11 órai kedettel a Nagykállói Kí­sérleti Gazdaságban gépbemutatót tart. A bemutató tárgya: az UNIMOG négy kerékhajtású univerzál traktor munkájának bírálata. A gépbemutató külön­leges jelentőséggel bír a homoki munkák gépesítésének fejlesztésében, mert ettől a géptől várható a legtöké­letesebb megoldás. ÓRIÁSI VIZA A HÁLÓBAN A bajai Űj Élet Halászati Termelőszövetkezet re­­zéti brigádjára ugyancsak rátekintett a halászok sze­rencséje: kedden délután ugyanis egy óriási viza ke­rült a • hálóba a Duna rezéti mellékágában. Mint a halászat szakemberei mondják, utoljára 1896-ban lát­tak náluk ilyen óriási viza-példányt. A most fogott viza hossza 2.60 méter, súlya pedig a becslések szerint legalább egy mázsa 30 kiló. KOSSÁ ISTVÁN PERINGBE UTAZOTT Szerdán délben a ferihegyi repülőtérről Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter Moszkván át Pekingbe utazott. A miniszter búcsúztatására meg­jelent a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium több vezető tisztviselője, Hat De­cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete és a nagykövetség több tagja. PÉNTEKEN BEMUTATJÁK A NÉMA LEVENTÉT NYÍREGYHÁZÁN, A MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HAZBAN Május 24-én, pénteken este fél 8 órai kezdettel a Budapesti Játékszín rendezésében a Móricz Zsigmond Művelődési Házban (Zsdanov utca 24.) színre kerül a „Néma levente”. KORSZERŰSÍTIK A FÖLDMÜVESSZÖVETKEZETEK VENDÉGLÁTÓ ÜZEMEIT A földművesszövetkezetek országszerte korszerű­sítik vendéglátóipari üzemeiket, s a helyi lehetősé­geknek megfelelően bővítik hálózatukat. Az idén sok új kerthelyiséget rendeznek be, ahol a falusi uolgozók esetenkint és ünnepnapokon szórakozhatnak. Az ilyen kerthelyiségekben idényjellegű csővázas sátrakat biz­tosítanak. A vendéglátóipari országos szövetkezeti köz­pontnál eddig 100 szövetkezet jelentette be az igényét csővázas sátorra. E mennyiség egy részét rövidesen a helyszínre szállítják. A CSOBÄNCVÄRI OSTROM 250. ÉVFORDULÓJA Az idén van 250. évfordulója annak a nevezetes ostromnak, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején a Habsburg-seregek indítottak a balatonmenci Csobánc­­vár ellen. A várat mindössze 30 lerongyolódott hajdú és 30 környékbeli paraszt védte. A többszörösen meg­ismételt ostrom után egy tábornok, 50 tiszt esett el. A „VÁRATLAN VENDÉG” SZABOLCS MEGYÉBEN Budapesten mutatta be- először a Déryné Színház Priestley izgalmasan érdekes darabját, a „Váratlan vendég”-et. Az 50. előadáson túl a 100. felé halad az együttes, amely most érkezik Szabolcs megyébe. A játék izgalmas cselekménye a nézőket állandó feszült­ségben tartja, amely feszültség nem lohad le a végki­­íejlés utolsó pillanatáig sem. E hó 25-én Nyírbogdány, 26-án Vásárosnamény, 27-én Tiszavasvári,. 28-án Porcsalma, 29-én Kántorjáncsi, 30-án Nyirmada, 3l-én Nyírbátor, június 1-én Öfehérló és június 2-án.- Nyír­egyháza közönségének adják elő a. darabot..' dijijiaik „kit kaiaediér (avagy kettősség a nevelők életében) PEDAGÓGUS NAGY. AKTIVA VOLT folyó hó 17-én a nyíregyházi József Attila Művelődési Házban. A megye MSZMP vezető­sége először folytatott esz­mecserét a megye kommu­nista nevelőivel. Ez a talál­kozás értékes tapasztala­tokkal gazdagította a jelen­lévőket. A VITA SZÉLES és mély sodrából úgy vélem^ nyitva maradt a pedagógus kettős­ség kérdése: járjon-e a ne­velő templomba, vagy sem. Ennek tisztázásához sze­retném a véleményemet ta­pasztalataim alapján el­mondani. E kérdések nyílt megvitatását nevelésügyi szempontból is igen fontos­nak tartom. Hogy látom én e kérdést? SZOCIALIZMUST ÉPÍ­TÜNK, ahol nemcsak az ; alkotásokban, hanem az emberek jellemében is mi­nőségi változásnak kell be­következnie, a szocialista társadalmi rend követelmé­nyeinek megfelelően. Becsületes, néphez hű harcos, emberszerető, mun­kás nemzedéket akarunk nevelni. Olyanokat, akik a dolgozók nemzetközi össze­fogásán és népünk haladó hagyományain keresztül ta­nulják meg az igaz hazafi­­ság fogalmát. Akik nem disszidálás után éneklik a Szózat szavait: „Itt élned s halnod kell”, — hanem akiknél a szó és tett egyet jelent. Hogyan lehetséges ez? NEVELÖK VAGYUNK. Tudjuk, a példamutatás az egyik legfőbb nevelési esz­köz. Eddig kétesértékű meg­jegyzéseket tettünk és tett a társadalom az olyan em­berekre és papokra, akik 1 „vizet prédikáltak és bort ittak”. Az olyan papokra, akik a szegények földi bol­dogságáról úgy prédikáltak, hogy maguk annál mohób­ban nyúltak a földi élveze­tek s a vagyon után. Abból az elvből kiindulva, hogy az ő feladatuk hivatásuknál fogva olyan, mint az útjel­zőé: csak mutatni kell a túlvilági boldogság felé az utat. Az ilyen embert soha­sem becsülte meg a nép. Szavának súlya nem volt és nem is lehet. KÉT MÉRTÉKKEL MÉR­JÜNK? — vetődik fel ben­nem a gondolat, össze­egyeztethető ez becsületes i jvelői és emberi gondol­kodásunkkal? Nem. Ez le­hetetlen. Magamra vonat­koztatva, a tömegekkel való kapcsolat sohasem azon múlt: járok-e néha temp­lomba, vagy sem, hanem mit tesznek az emberekért egyenként és közösségben és magatartásom alapján az emberekkel kapcsolatban. Itt az igazság az, hogy nem dicsérnek meg, amiért nem járok templomba, — különösen az első időkben nyílt vitára is adott ez al­kalmat. Voltak, akik az el­lenforradalom idején bűnö­mül rótták fel. Nem egy­szerű kérdés tehát ez. Le­het róla vitatkozni, de ten­ni, — ha jó nevelők aka­runk lenni — csak egyféle­képpen lehet. Vagy vallom a szó és tett egységét, s a jövő nemzedéket tudomá­nyos világnézet alapján ta­nítom személyes példamu­tatással, vagy vállalom egy­részt a kétesértékű véle­ményt jellememről, más­részt nem csodálkozom, ha tanítványaimnál súlyos jel­lembeli eltorzulások -jelent­keznek e téren példamuta­tásom hiányában. Kérdem, öröm lehet ez nekem, mint nevelőnek, vagy szülőnek egyaránt” Megdöbbentő, tragikus len­ne, ha ide jutnánk. Joggal kérhetné számon a felnö­vekvő nemzedék és szülök gyermekeik fogyatékosságai' nak okát. Vagy ilyen kép­mutató társadalomban aka­rok én egyszer megöreged­ni? Nem. Ezt nem vállalha­tom, sem mint nevelő, sem mint szülő.. Le'ki ismere­temmel azt nem t.u lom ösz­szeegy ezt et betone le. Ml LEGYEN AZ ÜT? Amikor pályát válasz­tunk, tisztázzuk magunkban annak következményeit. Például, ha orvos akarok lenni, vállalom, ha kc,l, az éjjeli álmatlanságot, a le­hetetlen időben való közle­kedést, a rendszertelen élet­módot, s a foglalkc/ásóm­mal jár* á'Jandí életve­szélyt magam s családom számára. De minden foglal­kozásnak, pályának meg van a maga napsütötte és árnyas oldala is. Ha nem egyszerűen meg­élhetési formának akarjuk tekinteni nevelői pályán­kat, hanem hivatásnak, vállalnunk kell pályánk jó és nehéz oldalát. MI TUDOMÁNYOS VI­LÁGNÉZET alapján kell, hogy tanítsunk. Olyan té­nyeket kell tanítanunk, amelyek mentesek minden kételytől, misztikumtól, melyeket bizonyítani lehet. Olyanformában (marxista módon), amelyik egybeesik a józan ésszerű gondolko­dással. Erre felkészítették nevelőinket. Vagy mint jó­magam is, felkészülünk hosszabb, rövidebb kutatás, vitatkozás, gondolkodás, az élet lényeinek szembeállí­tása és a következtetések elvonása útján. Kétely, vi­tára alkalmas terület min­dig akadhat és akad is. Ezt menetközben tisztázhatjuk türelmesen. Ezt szolgálják a továbbképzési lehetősé­gek. De szerintem nem le­het megoldás, hogy amíg teljes szilárd elvi meggyő­ződésre jutok, addig élve a „lelkiismereti szabadság” jogával, élem lelkiismeret­furdalás nélkül, a magam megtévesztő kettős életét. Úgy gondolom, a nevelői képesítés elég széles mű­veltséget ad arra, hogy aki nem tud, vagy nem akar Mjutni a nevelői példamu­tatás e foltos követelmé­nyére, ‘ találhat más, még jövedelmezőbb foglalkozást,, ahol a személyes példamu­tatás nem esik olyan súly­­l”al a jövő nemzedék jel­leméért való felelősség mérlegére. LEGYÜNK KÖVETKE­ZETESEK, mert dolgozó népünk már elég művelt, ahhoz, hogy megáJlapithas­­s : a hitből fakadó vallá­sosság, vagy az olcsó nép­szerűség hívei-vagyunk-e, s félünk a közvélemény ideig­­óráig tartó megállapításai­tól. Tartsuk tiszteletben a mások egyéni nézeteit, Szálljunk türelmes, nyu­godt, meggondolt vitába, de ne érezzünk kisebbséget, ha valaki azt mondja: te marxista, materialista vagy. Hanem legyünk büszkék világnézetünkre, szektára gőg nélkül! Kövessük a ha­ladás, az emberiség nagy úttörőit, a galileiket, s ak­kor igaz neveíők leszünk) Olyan tudást nyújtunk a jövő nemzedéknek, melv népünk, hazánk boldog em­beri közösségéhez vezet. S egykor büszke lesz ránk ta­nítványaink serege. Neve­lők leszünk a szó és tett szoros értelmében, s ez a legnagyobb boldogságok egyike. VÉGEZETÜL meg lehet állapítani, hogy a kettősség nem jelent politikai „két­­kulacsosságot”, de jellem­­formáló hatásánál fogva magunkra s tanítványaink­ra s környezetünkre nézve azzá tehet. Ez pedig bizo­­nvos«n nem célunk. TÓTH JÁNOS neveli Lónya. VASMEGYERI FIATALOK A z ellenforradalom hulláma Vasmegye- 1 ren is végigvonult. A ter- I melőszövetkezet elleni tá- I madás. becsületes emberek, kommunisták üldözése mel- 1 lett az ifjúságot is igyekez- i tek téves útra vezetni s rá­beszélni arra, hogy ne le- 1 gyenek szervezetben. Ám az ellenség hírveré­sei, nem találtak termékeny talajra a vasmegyeri fiala- I lókban. Különösen nem a Micsurin Termelőszövetke­­' zet fiataljai között, akik 1 már hosszú éveken keresz- I tül élvezték a közösség ál­tal nyújtott lehetőségeket. Az ellenforradalom leveré­se után szövetkezetük újjászervezésével meg kezdték a KISZ szervezé­sét. Nemrégen meg is ala­kították. Igen örvendetes, nemcsak a termelőszövet­kezet fiataljai tömörültek a KISZ-be, hanem a községi egyénileg dolgozó parasztok gyermekei is szívesen csat. lakoztak a szövetkezeti fia­talok kezdeményezéséhez. A tsz-böl 25 fiatal, a köz­ségből pedig 35 fiatal lépett az ifjúsági szervezetbe. Az első lépések K ezdetben sokat vitat­koztak, tanácskoz­tak. Az ifjúsági mozgalom eddigi tapasztalataiból ta­nulva arra az álláspontra jutottak, hogy a pártszerve­zethez fordulnak segítsé­gért, s így az idősebb elv­­társak lendületes munkája, r tapasztalata és segítése F alapján szép eredményeket értek el. Rendszeresen megtartják a vezetőségi- és taggyűléseket. Ezeken az összejöveteleken figyelem­be veszik a fiatalok kíván­ságait és igényüknek meg­felelően a fiatalokhoz illő sajátos feladatokkal bízzák meg a KISZ-tagokat. A KISZ-taggyülés előké­szítése, szervezése közben azt is elmondják, hogy a KISZ-szervezet zenekara a taggyűlés után néhány tánc. zenét játszik, ahol a tánc­kedvelők szórakozhatnak. Beszélnek előre a kultúr­­munka javításáról és a szín­játszó csoport munkájáról. Mert a környéken híres zenekaruk melleit igen jól dolgozó színjátszó- és tánc­­csoportjuk is van. Minden eseményre újabb . számok­kal, táncokkal készülnek. Már meg is kezdték a jú­nius 12-i traktoros napra való készülődést, ahol a traktorosok tiszteletére ta­nulnak és mutatnak be ér­dekes és szórakoztató mű­sort. Ez jó hatással van a szövetkezetben dolgozó traktorosokra, mint például Gazsó Jánosra, aki mint szövetkezeti tag végzi a szántás-vetési és egyéb munkákat a gépállomás gépiével. Ugyancsak műsor­ral készülnek a június 21-i megyei ifjúsági találkozóra is, amit a VI. VIT tisztele­tére rendeznek. A napok­ban pedig Rakamazra láto­gatnak el az ottani ifjúsági szervezet meghívására, hogy műsorszámukkal, zeneka­rukkal szórakoztassák a rakamazi ifjúságot, szóra­kozni vágyó közönségét. Várlmegbíxaíás A pártszervezet a KISZ megalakulásának első percétől mindenben segíti a fiatalokat. Nem csak taná­csokkal, javaslatokkal és a politikai, kulturális, gazda­sági munkában adott támo­gatással, hanem az ifjúsági munkát kedvelő elvtársak­nak a pártmunka megbíza­tással is, melyet a K1SZ- ben végeznek. Svéger Jó­zsef elvtársat küldték pél­dául a KISZ kultúrfelelősé­­nek, aki szívesen vállalta ezt a munkát. Svéger elv­társ, mint a szövetkezet bri­gádvezetője nagy szorga­lommal, akarattal és a tőle telhető tehetséggel segíti a fiatalokat. Nemcsak a kul­­túrcsopoi't megszervezésé­­hrz, zeneesték éz színdarab­tanulásokhoz ad segítséget, hanem egyben a sportmun­kában is. Pelsőczi Menyhért srortfelelőssel most azon fáradoznak, hogy a meg­lévő tsz labdarúgó csapat mellett létrehozzák a má­sodik esapatot is s ha min­den jól megy, a járási baj­nokság mellett beneveznek a megyei labdarúgóbajnok­ságra is. A spiorton és kul­­túrmunkán keresztül egy­ben a termelőmunkába való helytállásra Is nevelik a fiatalokat. Nincs is ezzel (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom