Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-28 / 98. szám

XIV. évfolyam, 98. szám 1957. április 28, vasárnap ^Legfőbb tanulságunk: további párt- és államvezetési munkánkban elkerüljük a múlt hibáit, megvalósítjuk a szocialista demokráciát a dolgozóknak, kemény diktatúrát gyakarolunk az ellenséggel szemben!” ludósítás az április 26-i megyei tanácsülésről Pénteken reggel már 8 óra tájban kezdtek gyüle­kezni a megyei tanács nagytermének folyosóján a vidékről érkezett tanácsta­gok. A tanácsülést ugyanis megelőzte a megyei tanács MSZMP csoportjának meg­alakulása. Az alakuló gyű­lésen háromtagú vezetősé* get választottak és meg­beszélték a pártcsoport működésének irányelveit. 10 óra tájban véget ért a pártcsoport megbeszélése és ekkor a folyosón gyülekező többi tanácstagok és meg­hívott vendégek betódultak az ünnepélyesen feldíszí­tett nagyterembe és helyet foglaltak a virággal díszí­tett asztaloknál. A ta~ nácskozásra megjelent 65 megyei tanácstag és a ven­dégek megilletődve szem­lélték a szép, de egyszerű dekorációt és feliratokat. Egyik azt hirdette, hogy: „Minden hatalom a dolgo­zó népé!” A másik arra emlékeztetett: „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka” Rövidesen megjelentek az előadói asztalnál Fekszj István elvtárs, a megyei ta­nács vb elnöke és Fábián Lajos elvtárs, a megyei ta­nács vb titkára. A hallga­tóság érdeklődése fokozó­dott és teljes csend lett. Fekszi elvtárs megálla­pította, hogy a tanácsülés határozatképes és az ülést megnyitotta. .Javaslatára az ülésszak levezetésére megválasztották Orosz Fe­renc megyei tanácstag elv­­társat elnökül, majd a jegy­zőkönyv hitelesítőit és két bizottságot az összeférhe­tetlenségi bejelentések ki­vizsgálása céljából Kocsánv Gyula és Szarvas Ernő elv­társak vezetésével. Ezután Orosz Ferenc elv­­társ rövid bevezető beszé­dében vázolta a tanácsülés célját és jelentőségét. Az októberi események óta először került sor e fontos tanácskozásra, amelynek A magyar-szovjet eesö/e elsősorban a Fekszi elvtárs bevezető­ben utalt arra, hogy a me­gyei tanácsülés közel fél­éves szünete alatt népünk és tanácsaink életében tör­ténelmi események zajlot­tak le, amelyek ma már részleteiben is ismeretesek általában a dolgozók előtt. A fegyveres ellenforradal­mat a szovjet csapatok se­gítségével levertük, de ide­ológiai síkon tovább folyik a harc. Emellett még min­dig szükséges az ellenfor­világos választ kell adnia az azóta történt események­ről és határozottan meg kell jelölni a továbbfejlő­dés érdekében szükséges feladatokat. — Ismeretes — mondotta Orosz elvtárs —, hogy az október 23-án kitört ellen­forradalom népi demokrá­ciánkat akarta megdönteni. Ezzel háborús tűzfészekké változtatta volna hazánkat. Általános támadás volt ez a haladás ellen, a szocialis­ta tábor, elsősorban a Szovjetunió ellen. Ezt bi­inkább módszerbeli hibák: a bürokratikus vezetés, a gazdasági adottságainktól elszakadt gazdaságpolitika, törénysértések, önkéntesség megsértése a szövetkezeti mozgalomban. Másik ok a Nagy—Losonczi-féle párt­ellenes csoport árulása. E csoport a kritikát helytele­nül az utcára vitte, pedig annak a párton belül volt a helye. A reakciós elemek ezt felhasználva, rágalmaz­tak és felnagyították a hi­bákat és a jóhiszemű dol­gozók egyrészét is megza­varták ezzel. A párt tekin­támadták. Harmadik ok­ként szerepeltek a kapita­lista földesúri ellenforra­dalmi erők, akik itthon és Nyugat-Németországban szervezkedtek már október előtt a kapitalista-földesúri rend visszaállítására. Dön­tő és alapvető tényező volt a nemzetközi imperializ­mus, amely új világháború kirobbantására, a népek le­igázására és a kizsákmá­nyolás fenntartására törek­szik. A „nemzeti kommu­nizmus” jelszavát az impe­rialista körök ajánlották Nagy Imrééknek. Célja el­zonyítja az, hogy egy. idejűleg támadták ha- télyét lerombolták és szo­bánkat és Egyiptomot Szu- cialista rendünk alapjait eznél. Hogy e gálád terv nem sikerült, az köszönhe- ******************************♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦< tő elsősorban a szociális- ; ta tábor országainak, élén a Szovjetunióval, a kom­munista pártok által veze­tett haladó erőknek, kö­szönhető népünk legjobb­jainak, akik kormányt ala­kítottak a legveszedelme­sebb időpontban és meg­álljt kiáltottak az ellenség­nek, akik összefogásra hív­tak minden igaz magyar hazafit. Ez az erő és ez az egység azóta csak terebé­lyesedett és erősödött. E tanácsülésünkön le kell szűrnünk azokat a tanulsá­gokat, amelyek továbbfej­lődésünkhöz szükségesek. Legfőbb tanulságunk: to­vábbi párt- és államvezeté­si munkánkban elkerüljük a múlt hibáit, megvalósít­juk a szocialista demokrá­ciát a dolgozóknak, keménv diktatúrát gyakorolunk az ellenséggel szemben. Ta­nulság az, hogy viszonyunk legyen őszinte a néphez, a szocializmus építéséhez, a szocialista táborhoz. Ha ez a kapcsolatunk erős és szilárd, bizton haladhatunk előre. Ezután Fekszi elvtárs emelkedett szólásra, hogy ismertesse a tanácsüléssel a végrehajtó bizottság be­számolóját. sősorban a Szovjetunió el­leni gyűlölet felkeltése volt. Ez nem más, mint a nem­zeti szocializmus, Hitler fasizmusa. Sajátos útra akarta vinni az országot, valójában a — zocialista táborból akarta kiszakítani. A nemzeti függpuenség, a semlegesség, s a kereskede­lem a Nyugattal — e jelsza­vak a Szovjetunióval vaió kapcsolatainkat akarták megrontani. A Szovjetunió — hűen a lenini politikához — min­denkor támogatta függet­lenségünk ügyét. Még ak­kor is, amikor a kapitalista rendszeiben ellenséges osz­tályok voltak uralmon ná­lunk. Már a II. világháború előtt előnyös kereskedelmi kapcsolatot ajánlott ré­szünkre. 12 év alatt nyers­anyagszükségletünk jelen­tős részét a Szovjetunió ad­ta. Iparunk színvonala csakis ennek a segítségnek következtében emelkedett háromszorosára. A moszk­vai tárgyalás eredményei—< második felszabadításunk i mellett — szép példái az önzetlen baráti segítség­nek. Mindez bizonyítja, (Folytatás a 2. oldalon) kapcsolat haszonéi’ * dolgozó magyar népi radalmi erők megsemmisí-1 tése adminisztratív eszkö­zökkel is, hiszen velük szemben a meggyőzés nem vezet célra. A továbbiakban a beszá­moló elemezte azokat az okokat, amelyek mozgató tényezői voltak az októberi események bekövetkezésé­nek, amelyekre a december 5-i párthatározat is rámu­tatott. A párt és állami ve­zetésben megmutatkozott, BALSÁN, ebben a ti­­szamenti kis községben se­­( rény készülődés folyik a nemzetközi munkásmozga­lom napjának méltó meg­ünneplésére. Május else­jén a helyi lömegszerve­­zetek színpompás és emlé­kezetes összejövetelt ren­deznek. Reggel 3 órakor — kicsit korán — lesz a ze­nés ébresztő végig a falu valamennyi utcáján, majd délelőtt 10 órakor gyüle­keznek az elvonulok a ta­nácsháza előtt. A felvonu­lás a tanácsházától kezdő­dik. zene kíséretében sze­kerekkel és gyalogos zárt menetben és 11 órakor ér­nek a kultúrház elé. Fél 12 órakor a központi elő­adó beszédét hallgatják meg, ma jd szavalatok, né­pi táncok, énekek és rö­­vi ' vígjátékok váltják egy­mást m-jus elsejének dél­utánján. A műsor befeje­zése után — jó idő esetén — a tó szélén társas ebéd lesz és azután pedig reg­gelig tartó táncmulatság. NAGYHALÁSZBAN to­vább alusznak az emberek, mert a zenés ébresztő 5 és 6 óra között hangzik majd el Fél 10 órakor a fut’oall­­pályán gyülekeznek és úgy indulnak felvonulva az ün­nepségre. Délután 2 óra­kor a KISZ futball és röp­labda mérkőzései követ­keznek, azután a kender­­gvár KISZ kultúraárdája ad szórakoztató műsort az úttörőkkel együtt. GÁVÁN az MSZMP és KISZ szervezetekkel együtt a Hazafias ' Nép­front is szorgalmasan résztvesz az ünnepi előké­születekben. Már megszer­vezték a kocsis felvonulást és készítik az ízléses kivi­telezésű feliiatokat és zászlókat. A délelőtti ün­nepségek után a kultúrte­remben a KISZ tagjai ren-Italsu9 Nagyhahiss* Gáva deznek műsort az iskolá­sokkal együtt. Délután a sportpályán a ktsz és a két termelőszövetkezet csa­patai mérkőznek. A győz­tes csapat 50 liter sört kap. A délutáni ünnepségek műsorában szerepel a he­lyi önkéntes tűzoltók be­mutatója, amelyet tűzol­tási verseny tesz érdekes-’ se. A délutáni változatos' műsor után a gávai nép­kertben reggelig tartó táncmulatsággal zárul le a május elsejei ünnepség. Ötösfogat, lovasbemutató a nyírteleki színparopás felvonuláson Május elsejét a. nyírte­leki dolgozók is méltókép­pen akarják megünnepelni. A zenés ébresztőt adó ze­nekart a gépállomás ko­csija hordja körbe a köz­ségben és a nagyobb tele­püléseken. Délelőtt 9 órakor kezdő­dik a felvonulás a tokaji műút felől végig a közsé­gen, majd a gépállomás udvaréra mennek az ott felállított színpadhoz. A felvonuláson szerve­zetten vesznek részt a köz­ségi és a Dózsa-szőlői .is­kolák, a kísérleti gazda­ság, az állami gazdaság, gépállomás, valamint a tsz és egyénileg dolgozó pa­rasztok zárják majd a sort- A Gyulatanyai Kísérleti Gazdaság ötösfogata is résztvesz, ugyancsak a kí­sérleti gazdasá"’ ’! Jovas­­legények is felvonulnak.­­Az állami gazdaság kul­túrműsorral készül. Dél­után kerül sor a soványak és kövérek közötti futball­mérkőzésre. Tegnap megyei ipari nagyaktíva ülés volt Nyíregyházán Szombaton fontos tanács­kozás színhelye volt a váro­si tanács nagyterme. A m - gye ipari vállalatainak ve­zetői: igazgatók, páittitká­­rok, üb. elnökök, munkás­tanácselnökök és műszakiak vettek részt a nagy-aktíva ülésen. A megye iparának helyzetéről, vállalataink fontos dolgairól tanácskoz­tak. Koionai Béla eltárs, az MSZMP megyei intézőbi­zottsága ipari osztály vezető­je mondott értékes beszá­molót az október óta eltelt időszak politikai és gazda­sági helyzetének értékelésé­ről, ipari vállalataink mun­kájáról és a további felada­tokról. A tanácskozáson részt vett Benkei András elvtárs, az MSZMP me­gyei intézőbizottság titkára, Orosz Ferenc elvtárs. a me­gyei párt intézőbizottság tagja, továbbá Fekszi Ist­ván elvtárs, a megyei ta­nács elnöke, Szilágyi Meny­hért elvtárs, a szakszervezet, megyei elnöke és többek kozott a megyei tanács ipari osztály vezetője is. A I__'mólóról és hozzá­szó'ásokról lapunk keddi számában közlünk cikket^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom