Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-27 / 97. szám

KELETMAGYARORSZÁG 195'V. április 27, szombat Éljen a néphaialmat védelmező, harcban született Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány! A tervek teljesítésében, a jólét biz.ositásáért folytatott harcban nagy erőforrást jelent a dolgo­zók öntudatából, munka­kedvéből fakadó szocialista munkaverseny. A kitűnő, szorgalmas, kiváló munká­sok példája másokat is kö­vetésre serkent. A nyereséges munka nagymértékbei- a termelés parancsnokaira, a munká­sok öntudatára és becsüle­tességére van bízva. A szó. cialista munkaversenynek az a célja, hogy fejlessze a munka intenzitását, a dol­gozók öntudatát felelősség­érzetét a termelésben. A kitűnt kiváló munkások pél­dája elgondolkoztatja, jobb belátásra bírja a nem odaadással termelő munká­sokat. Fegyelem minden te en, pontossi.-i mindenütt és mindenben. E követel­ményeket akarjuk biztosí­tani a szocialista munkaver­sennyel is. Érdekünk a munkaverseny, — olyan érdek, mely a jólét emelke­désére van hatással. A z elmúlt években a szocialista munkaver­­senveknek voltak eredmé­nyei, de az erre fordított áldozat nem mindenütt és nem mindig térült vissza kamatostól. Szerveztünk versenyeket, de hiba volt, hogy sokszor nem a dolgo­zók kezdeményezéséből fa­kadóan indult a verseny. Eladminisztráltuk, elbürok­ratizáltuk a versenyszerve­zést, mint az értékelést is, — ahelyett, hogy sokkal több gondot fordítottunk volna a dolgozók lelkese­désének felkeltésére, öntu­datának ébrentartására, a meggyőző, felvilágosító l munkára. Voltak üzemelni:, $ ahol arra törekedtek, hogv * lehetőleg minden dolgozó papíron tegyen munkafel­ajánlást. (Képzel jük el ezek nyilvántartását és a teljesí­tések értékelését.) Sok em­ber ereje és ideje pazarló­don erre, költséges munka volt. Sok jogos kifogás me­rült fel a versenyeredmé­nyek értékelésénél, a jutal­mak, kitüntetések odaítélé­sénél. Hiba volt például csak a kiugró, a kimagasló teljesítményeket elérő dol­gozókat népszerűsíteni és» jutalmazni. Sokszor elfeled- ♦ kezlek vállalatainknál a * szocialista munkaverseny de­rékhadáról, a rendszeresen * norma felett teljesítő mun- * későkről, vagy azokról. ♦ na rá munkás, vagy mun­kásvezető, aki fel tudná so­rolni a különböző mozgal­makat. Hogy csak néhá­nyat említsünk: Röder­­mozgalom, Nazatova-moz­­galom, Szuhoverhova-moz­­galom, Vorosin-mozgalom, Gazda-mozgalom, stb. Vessük el az agyonszer­­vezést, a felülről diktált, cl­bürokratizált és elaprózott munkaversenyt! Nem arról van szó, hogy a termelés vezetői ne tűzzék ki azt a feladatot, amiért a verseny folyjon. Nem is arról van szó, hogy a műszakiak, a szakszervezeti aktívák ne mozgósítsák a dolgozókat egy-egy fontos feladatra, munkaversenyre, vagy, hogy a kezdeményező kom­munisták most már véka alá rejtsék a jó példamuta­tást, az élenjárást, a terv­­teljesítéséért, a gazdaságos munkáért érzett felelőssé­güket. Éppen ellenkezőleg, azért, hogy minél több dol­gozó végezze munkáját a legnagyobb helytállással, Tj' rissen buzogó forrás vállalatainknál az a szocalista munkaverseny, mely kibontakozóban van, s valóban a dolgozók akara­tából, kedvük szerint való. Jó példaként említhetjük a kisvárdai Vulkán vállala­tot, ahol a vállalat vezető­sége idejében felhívta a dolgozók figyelmét a mun­kának éppen azon fogyaté­kosságára, mely a legna­gyobb kárt okozza, arra a területre, ahol legjobban „szorít a cipő”: a termelé­kenység fokozására és az önköltség csökkentésére. Ezt nem is általánosságban tették, hanem üzemrészen ként megjelölve a legfonto sabb feladatot. Arra irá­nyítják a dolgozók figyel­mét, a munkaversenyt, ami éppen a legnagyobb prob­léma abban a műhelyben. Kialakított módszer szerint az üzemrészek versenyez­nek egymással. Havi mun­kaversenyt indítottak, s ha Halálos gépkocsiszerencsétlenség Merken Igen megszokott már fal­­vainkban, hogy a gyermekek vasárnaponként a szülők fel­ügyelete nélkül az utcán ját­szadoznak. Ennek lett áldozata Dankó István hat éves kisfiú is, aki apja után szaladt idő sebb, kilencéves bátyjával Mérk utcáján s a súlyos sebe­sülteket szállító mentő autó elé ugrott. Bakos István kocsordi lakos, az autó vezetője minden féket egyszerre működtetett s az ütvén kilométer sebességgel rohanó autó a levegőben tel­jesen megfordult sa<át tenge­lye körül. A gyereket mégis menthetetlenül elütötte. Oldal­borda törést szenvedet a kocsi kísérője. Dankó István hat éves kis­gyerek a kórházba szállítása után három órára meghalt. Orvosi megállapítások szerint koponyaalapi törést, agy be­vérzést, ínájzúzódást, tüdőron­csolási és bélszakadást szenve­dett. majd a kitűzött feladatot megvalósítják, a következő hónapban (adott esetben) új célt tűznek ki; például lecsökkenteni a selejtszá­zalékot, takarékoskodni az anyaggal, vagy éppen a termelékenység növelése érdekében újításokat, csz­­szerűsítéseket bevezetni. Jó dolog, ha egy egész kollektíva versenyez egy kö­zös célért, mert abban a kollektívában az élenjáró munkások, a felelősséget t'•' 5 dolgozók vigyáznak azokra, akik könnyelműek, akik visszahúzó erőt jelen­tenek, akik gátolják a jó eredmények elérését. Neve­lőmunkával, felvilágosító szóval a termelés, a munka­verseny élvonalába vonják őket. Jó tapasztalat a kisvárdai Vulkánból az is hogy cél­jutalmat tűztek ki, sőt ju­talomtárgyakat vásároltat a műszakok, illetve műhe­lyek közötti verseny leg­jobbjainak. Ha a munka­versenyben anyagilag , ér­dekeltté teszik a munkáso­kat, ez számtalan ágitátor­­tral felér, lelkesít a sikerek­ü modern felszerelés áilatszereteltel párosul A versenyt kezdeményező nyírlugosi tehenészek között te1- X ♦ 6 100 százalékra növelték jes’tményüket. /V" em csoda, hogy sok munkásnak csömöre • volt a munkavitsenyben • való részvételtől. Az agyon- * szervezett verseny sohasem * vezet jóra. Például a kong- ♦ resszusi versenyen belül * külön verseny-folyt énrilis 4. j május 1, augusztus 20 tisz “ teleiére, ezenkívül ugyan- ♦ ezen versenyen belül volt * női műszak, MSZHSZ mű- 2 szak, ifi műszak, ki tudja még milyen műszak. A cél egy volt, hogy a dolgozók versenyezzenek s lehetőleg minél többen. De milyen* irány amely sok útra ága-J zik, milyen „futóverseny” az, amikor a versenyzők nem egy úton törnek előre. Zavaróan hatott a szo­cialista munkaversenyben a ♦ néha kötelezően elrendelt ♦ különböző mozgalmak be- i vezetése. Aligha vállalkoz­. t Április 6-i lapunkban jelent meg a Nyírlugosi Állami Gazdaság tehené­szeinek versenyfelhívása, kőben a felhívásban az szerepelt, ho-gy május el­sejére az akkori 9.4 lite­res istállóátlagot 11.6 li­terre növelik. Amikor meglátogattuk a versenyt kezdeménye­zőket, eppen a déli tejest tegezték. A százférőhelyes istállóban tisztaság, rend volt, a csendet is csak a fejögepek halk kaitogasa törté meg. A fejögép, sz öriitató, az egyedi etetés­re alkalmas jászol, a vil­lany azt mutatják, hogy technikailag modern kö­rülmények között dolgoz­nak ebben a tehenészet­ben. A fejőgép melleit egy­­egy tehén alatt ott ültek a fejők is. Az- elap&sztás előtt lévő néhány litert odó teheneket kézzel fe­jik, nem érdemes felcsa­tolni a gépet — mondták a fejők. Különben nem szívesen térnének már vissza a kézi fejesre. — Sorba mutogatják a te­henészek, hogy milyen eres voit a kezük es most milyen pihent, hogy a gép fej helyettük. A bé­rezés is úgy van meg­szabva, hogy nem is vol­na érdemes kézzel fejni, ha van gép. ■ A géppel fejt. tej literjéért 1(1 fillért kapnak a fejők, a kézi után pedig 20 fillért. A modern felszerelés mellett meg van a szak­tudás és állatszcretet is. Legtöbb tehenész 4—5 éve dolgozik ugyanazon 10— 12 tehén mellett, amit most gondoz. — üiyan a tehén is, mint az ember — magya­rázza Flugyik Kálmán — egyikhez másként kell kö­zeledni, mint a másikhoz. Van olyan tehén, ame­lyikre nem szabad erő­sebben rászólni, mert ak­kor már ideges, viszont a másikkal keményebben kell bánni. — Csak egy nap le­gyen beteg a gondozó — tódítja egy másik tehe­nész — már is kevesebb a tej, ha nem a megszo­kott kéz bánik vele. Ujj Világ: — Levél egy hatvan vendéges kézfogéról I evetemnek azért adtam ezt a címet, mert én évek óla nem voltam Tiszadobon a Reje­­tanyán. Valamikor igaz, sokat jártam gróf Andrássy birtokán, varmis a nyomort anyákon, a cselédlakások­ban ahol csontig soványodtak a gyerekek. Közös kony­hán négy család lakott, soknak még bútora és ágy­neműje sem volt. No, de most nézzük meg az új világot, vagyis a hajdani gróf birtokát! A minap keresztfiam kézfogójára’ voltam hivatalos. Mikor'leszálltam az új vasúti állo­másnál — ami a népi demokráciában épült — könnyek szöktek a szemembe . .. Minden családnak szép két szoba-konyhás, kamrával és istállóval ellátott lakása van. Szép gyümölcsöst telepítettek kertjeikben. Minden lázban új bútort, ágyneműt láttam. Ahová meg-' voltam híva kézfogára, özvegyasszony, lányával együtt régi tsz-iagok. Keresztfiam, ennek az özvegyasszony lányának a vőlegénye most vonul be katonának. A; lány büszke vőlegényére, aki a forradalmi kormány­nak a katonája lesz, amelyik megvédte őket az And­rássy grófok kizsákmányolásától. Több embert meg­kérdeztem: — Jó-e maguknak a népi demokratikus rendszer? — Amint tetszik látni, nagyon jó — mosolyogtak. Ez az özvegyasszony, a keresztfiam menyasszonyá­nak az édesanvta olyan kézfogót tartott, ahová 60 ven­dég volt hivatalos, Másfél napot tartott a kézfogó s bőven volt enni-inni való. Kár, hogy gróf Andrássy nem látta! SZOMBATI ISTVÁN $ Tiszavasvári, Bethlen utca Zh X — No meg a takar­mány — mondjak vala­mennyien kórusban. Van is ra okuk, mert a nyir­­lugosi gazdaság tehené­szete a nyírbogáti szesz­gyártól kapja a moslékoi. az a baj, hogy nem fo­lyamatosan. Most a hús­véti ünnepek alatt két napig nem volt moslék, csaK száraz takarmányt etettek és. már is 1027 li­terről 946 literre esett vissza keddre a napi lej. Szerdán, amikor ott jár­tunk, akkor pedig a mos­lékszállító vontató rom­­lett el. — A különféle jármű­veken 156 gumikerék fut a gazdaságban — panasz­kodik Hegyaljai László főállattenyésztő és egyet­len pótgumink nincs. Sok­szor gumi miatt nem jön meg idejében a moslék. Igen, a sok jó mellett vannak ilyen hiányossá­gok is. Remélhetőleg az illetékesek találnak rá módot, hogy néhány gu­mikeréken ne múljon na­pi 60—70 liter tej elvesz­tése. Jelenleg 10.2 liter az is­tálló átlag. Ahhoz, hogy a vállalt 11.6 litert elérjék, 1160 litert kellene fejni naponta. Egy hét válasz­tott el bennünket, amikor ott jártunk, május else­jétől, de a tehenészek újólag is vállalták, hogy meg lesz a 11,6 liter, csak moslékot kapjanak rend­szeresen. Reméljük, ez nem fogja . akadályozni a vállalásuk teljesítését. Csikós Balázs. re. Még sem szabad a vé­letlenre bízni a termelés fo­kozását. Nem szabad elha­nyagolni ezután sem a jó agilációs munkát. Mozduljanak meg válla­­taink annak érdekében, hogy minél több munkás­sal értessék meg a szocia­lista munkaverseny fontos­ságát, hogy minden mun­kás tudatosan igyekezzen jobban dolgozni. A verseny adminisztrálása helyett a felvilá osítást végezzék jojó­ban a dolgozók között az erre hivatott és erre vállal­kozó aktivisták. A verseny értékelése legyen egyszerű, hiszen az eredményeket megmutatja egy-egy mun­­kacsapat, vagy üzemrész, vagy akár vállalat terv- és tény szám a közötti különb­ség, az, hogy van-e haszon a munkaverseny mögö.t, vagy nincs. ívánatos az is, hogy ne pellengér ezzék iá azokat, akik lemaradnak, mert ennek kevésbé van olyan . ösztönző hatása a iobb munkára, az előreha­ladásra, mintha elbeszé'­­getnének az ilyen dolgozó­val és segítenék, hogy szebb eredményeket érhes­sen el. Hassanak a rossz munkásokra segítéssel, v szóval, ha pedig ez nem, használ, akkor le is út, fel is út az ilyen dolgozó­nak! Az igazgatók, a mű­vezetők ne bátortalankodja­­na kitenni az ilyen dolgozót a kollektívából. Majd ha a harmadik, vagy negyedik üzemben is így jár, meg fogja tanulni, hogy becsü­letesen kell dolgoznia. , Minden vállalatnál van­nak kiváló képességű, élen­járó műszakiak és munká­sok. Kívánatos, hogy to­vábbra is kitüntetéssel kü­lönböztessék meg a terme­lés legjobbjait. Legyen ezeké a döntő szó a ver­senyindításban, de az elis­merésben és a jutalmazás­ban se feledkezzenek el ró­luk. Elsősorban az illető üzemrész dolgozóira bízzák a jutalmazásokat, ne pe­dig irodában döntsék el, hiszen a kollektíva tud in legjobban, hogy ki rnit őr. ki hogyan dolgozott. A verseny élenjáróinak tudniok kell, hogy jó pél­dájuk öztönzőleg hat a munkában, a szocialista munkaversenyben; törne-, geket mozgósít. A ver­senyben élenjárni ennyit •jelent, mint politikai tö­­■ megmunkával napról nap­ra irányítani a dolgozók munkalendületét és kezde­ményezését, segíteni a ter­melés parancsnokainak megszervezni a jó murikét, segíteni a technika helyes felhasználásában, résztven­­ni a tervek teljesítésének állandó figyelésében és el­lenőrzésében. Mutassák' ♦ meg a vállalatok dolgozói | a szocialista '.unkaverseny " újszerű kibontakozásá­ban és továbbvitelében, hogy ezen tettükkel is a párt, a kormány mellett’ állnak, részt vállalnak az . ország gondjaiból, a jólét biztosításáért való felelős­ségből. Közös érdek ez, hi­szen mindannyiunk jobblé­téről,* több örömet • nyújtó jövőnk biztosításáról van szó. > OROSZ ANDRÁS 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom