Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-25 / 95. szám

1957. április 25, csütörtök KELETMAG Y AR0RS2ÄG n BELFÖLD! N A P LO 5 ÁPRILIS 28-ÉN MEGKEZDŐDIK az MSZMP i Központi Bizottsága ágit, prop. osztályának előadás- ) sorozata. Az előadássorozaton aktuális ideológiai és ) politikai kérdésekről — az ellenforrdalom marxista- < leninista értékeléséről, a pártról, a proletár-internacio- < nalizmusról, a tervgazdálkodás problémáiról, a mező- ) gazdaság fejlődésének útjáról — a Központi Bizottság < tagjai tartanak előadásokat. < SZERDÁN DÉLUTÁN a Herceghalmi Állami < Gazdaságban politikai gyűlést rendeztek. A gyűlésen ) Kiss Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző S Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tar- 5 tott beszámolót az időszerű politikai kérdésekről, ) A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM Vas- < műszaki Főigazgatósága házi kiállításon mutatta be j a legújabb háztartási gépeket. A sok érdekesség közül < is az újrendszerű robot-gép ragadta meg leginkább a < látogatók figyelmét. Ez az ötletes szerkezet mos, padlót ) kefél, porszívásra alkalmas, habot ver, tésztát kever, \ bútort fényesít, cipőt tisztít és elfér egy nagyobb ak- > tatáskában. Érdekes az a mérleg, is, amely nem na- ) gyobb egy lapos tányérnál, de ennek ellenére 100 ki- ) lóig pontosan jelzi a súlyt. Bemutattak még kétfajta > burgonyahámozó gépet. Az egyik víziturbina meghaj- ) tású, csapra szerelhető, a másik kézi hajtású. Mind- ) kettő percek alatt hámoz meg egy kiló burgonyát. Az í ára 150 forint lesz. Az újdonságok közé tartozik még . a kicsi és higiénikus főző-sütő edény, amely azért kü­lönleges, mert a fedő részébe van beépítve a főző- ' test. Bizonyára örömet okoz majd a háziasszonyoknak ; az újfajta dagasztógép is, amelynek 50 forint lesz az ,i ára. A LOTTÓ ELSŐ TÁRGYNYERIÍMÉNYSORSOLA- ; SANAK nyertesei április 20-ig beküldték az ellenőrző s szelvényeket. Ennek alapján a Sportfogadási és Lottó ) Igazgatóság kiállította és megküldte a nyerteseknek a \ vásárlási utalványokat. A Rákóczi úti Lottó-áruház > április 25-től, csütörtöktől kezdi meg az utalványok be- ^ váltását. A nyereménytárgyakat kívánságra — különö- l sen vidékre — házhoz szállítják. > A SPORTFOGADÁSI ÉS LOTTÖ-IGAZGATÖSAG t a lottójáték esedékes — 8. heti — sorsolását április ) 25-én csütörtökön este fél 9 órai kezdettel tartja a 1 MEDOSZSZ színháztermében. A húzást ezúttal rövid < ünnepélyes esemény előzi meg, amelyen átadják az < első telitalálat nyereményét — mintegy 680.000 forin- J tot — az eddig legszerencsésebb lottózónak, özvegy < Ring Sándoménak. ' MEGÉRKEZETT BUDAPESTRE a Varsó—Athén i \ légi járat első gépe. ) „Mm halasilliotó továiiii az atomfegyverek betiltása!” Joliot Curie és filbert Schweitzer drámai felhívása a világhoz A 18 nagytekintélyű nyugatnémet atomtudós figyelmeztetéseihez két nagytekintélyű Nóbcl-dí­­jas csatlakozott: Frédéric Joliot-Curic, a francia atomtudomány egyik út­törője, a nemzetközi bé­­kcmozgalom vezető alak­ja és Albert Schweitzer, francia professzor orvos. Jolíot-Curie megrázó felhívását a kedd esti Monde közölte: A francia tudós felidézi, hogy a tudomány kiváló­ságai már több alkalom­mal súlyos figyelmeztetés­sel éltek. Ecsetelte, hogy milyen hatást gyakorol az embe­riség jelenére és jövőjére az atom- és hidrogénbom­barobbantások terméke. Ha nem szüntetik be a kísér­leteket az emberekben és a növkedésben lévő gyer­mekekben egészen bizo­nyosan olyan mennyiségű radicsrontinm halmozódik fel, hogy sok esetben csontrákot cs fehérvérűsé­get okoz. A sugárzások veszélyeztetik a későbbi nemzedékeket is és ez a veszély még békeidőben is fennáll — emelte fel szavát Joliot-Curie. Sürgető vészkiáltás a tudósok mindenünnen fel­hangzó szava, hogy vala­mennyi kormány egyezzék meg e kísérletek haladék­talan megszüntetésében, ős azután állapodjanak meg e fegyverek megsemmisí­tésében. Joliot-Curie felhívását a következő szavakkal fe­jezte be: nagy veszélynek vagyunk kitéve valameny­­nyien, nagy veszély fe­nyegeti utódainkat, ha nem vetnek véget hala­déktalanul a nukleáris fegyverek kísérleti rob­bantásainak! Dr. Albert Schweitzer a norvég rádió adásában és a világ sok más rádióállo­másának hullámain fi­gyelmeztette a világ köz­véleményét az atomfegy­ver-kísérletek veszélyeire s az államférfiak felelős­ségtudatához apellált „az élők és a még meg nem születettek védelmében.” Albert Schweitzer há- f rom és fél esztendeje, < amióta megkezdődtek a! hidrogénboraha robban­tási kísérletek tudomá­nyos kutatásokat végzett azok hatásairól. Arra a következtetésre jutott, hogy az eddigi robbantá­sok következtében tá­madt rádióaktiv sugárzás veszélyezteti az emberisé­get, ez a veszély nem le­becsülendő és az új rob­bantások következtében aggasztóan növekedni fog. Sajnálja, hogy a belátás még nem hatolt elég mé­lyen a köztudatba. Schweitzer felteszi a kérdést, hogy az atom- és hidrogén-fegyverekkel ren­delkező nagyhatalmak mért nem kötöttek eddig egyezményt a kísérletek t megszüntetéséről. ) KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA A SZOVJET SAJTÓ közli N. A, Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Harold Macmillanhoz, Nagy-Britannia miniszterelnökéhez in­tézett üzenetét. Az üzenetet J. Malik londoni szovjet nagykövet április 20-án nyújtotta át Nagy-Britannia miniszterelnökének. Véleményünk szerint — hangzik többi között az üzenet, — a jelenlegi közel- és közép­­keleti felszültség oka mindenekelőtt az, hogy Nagy- Britanniában és egyes országokban bizonyos körök nem hajlandók számolni a nemzeti függetlenség és az újjászületés útjára lépett arabkeleti államok törvényes érdekeivel és jogaival. ALGÉRIÁBAN LETARTÓZTATTAK André Moine-t, a feloszlatott Algériai Kommunista Párt volt főtitkárát. Azzal vádolják, hogy a föld alá kényszerí­­tett párt sajtópropagandájának vezetőjeként pártmun­kát folytatott. MARSEILLE KIKÖTŐJÉBEN a hajósok kedden sztrájkba léptek. A 24 órás figyelmeztető sztrájkkal kívánták bérköveteléseiket alátámasztani. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK kairói nagykövete részletes jelentést küldött Washingtonba az egyiptomi külügyminiszterrel folytatott tanácskozásairól. LENIN SZÜLETÉSÉNEK ÉVFORDULÓJA al­kalmából a Francia Kommunista Párt központi kül­döttsége megkoszorúzta a francia főváros XIV. kerü­letében a Marie Rose utca 4. számú ház falán elhe­lyezett emléktáblát, amely azt hirdeti, hogy 1908-ban a szovjet állam nagy alapítója itt élt és dolgozott. ATHÉNBEN MEGKEZDŐDTEK a tárgyalások Makariosz cipruszi érsek és a görög külügyminiszté­rium szakértői között. Az érsek elé terjesztett okmá­nyok között szerepel a török kormány tiltakozó jegy­zéke, amelyet néhány nappal ezelőtt adtak át a török­­országi görög ügyvivőnek és amelyet sem Ankarában, sem Athénben nem hoztak nyilvánosságra, A jegyzék kiemeli, hogy Törökország barátságtalan cselekedet­nek tekinti a Görögországban rendezett tüntetéseket Makariosz visszatérése alkalmából és nyugtalanságát fejezd ki Görögországnak ama elhatározása miatt, hogy elutasítja a NATO főtitkárának jószolgálatait, amelyet a görög-török kapcsolat válságának megoldá­sára felajánlott. A JORDÁNIÁI KORMÁNY szóvivője hivatalosan cáfolta azokat az egyiptomi jelentéseket, amelyek sze­rint a Khalidi-kormány lemondott. Körzeti pártaktíva-ülés volt Qköritófiilpösön (FöiyUHás a 2, oldalról.) alatt megtett út eredmé­nyeit, hibáit. Beszélt a moszkvai tárgyalásokról, s különösen azt hangsúlyoz­ta, hogy a kapott nagyér­tékű gazdasági segítség mellett a politikai, erköl­csi segítséget kell különö­sen értékelnünk. Hisz egy­­emberként állt mellénk a Szovjetunió vezette egész szocialista tábor. Ezért tu­dott a magyar nép talpra állni. Megemlékezett arról a fogadtatásról, melyben a magyar kormány- és párt­küldöttséget részesítették a szovjet vezető elvtársak és a nép* Sok érdekes és számunk­ra értékes mozzanatot mon­dott el a tárgyalásokról. Beszélt a varsói szerződés­ről és arról, miért js kell azt megerősítenünk. Tud­juk nagyon jól, hogy a nyugatiak megszervezték a NATÓT, SEATÓT és kü­lönböző támadó blokkokat. S hogy Hitler egyik volt hű emberét, Speidelt ne­vezték ki a NATÖ pa­rancsnokának. Amíg ezek a támadó blokkok fennáll­nak, mindaddig nekünk nem felbontani, hanem erősíteni kell a varsói szer­ződést, s örülnünk kell annak, hogy itt vannak a szovjet csapatok, mert azok a magyar nép érde­keit védik. A szovjet-magyar barát­sággal kapcsolatban hang­súlyozta: „Arra kell töre­kednünk, hogy ez ne csak a vezetők, hanem a két nép között bontakozzon ki és virágozzék.” Ezek után a párt és a kommunisták előtt álló feladatokról mzóll. Elmondotta, hogy az egyik legfontosabb feladat­nak kell tekinteni a párt erősítését, szervezését, hisz sok volt becsületes MDP- taggal még nem beszélget­tek. Ebeket fel kell keres­ni, s a megtévedetteket he­lyes útra vinni. A különböző ellenséges nézetek károsan éreztették hatásukat. Az ellenforrada­lom időszakában a nacio­nalizmus, irredentizmus is lábra kapott. Mátészalká­ról az ellenforradalmárok a román határra mentek, s már azt nézegették, hogyan foglalják majd el Szatmár­németit. Ezek az irredenta, nacionalista nézetek mér 12 évvel ezelőtt is mérgez­ték népünket, s minden erőnkkel harcolni kell el­lenük. Ezek utón részlete­sen elemezte azt a harcot, amelyet a párt folytatott és folytat a rend, a fegyelem, a gazdasági építő munka helyreállítása és a zavaros nézetele tisztázása érdeké­ben. Majd néhány fontos eseményről tájékoztatta az aktíva részvevőit. Bátorí­tást adott ahhoz a harchoz, amelyet most a falu Kom­­mun:stái folytatnak. Befe­jezésül a nemzetközi kér­désekről tett említést. Elsőnek egyes üzemek olyan bére­ket, amelyeknek nincs meg a megfelelő árufedezete, nincs termelés mögötte.” Mester Károly elvtárs Tóth János elvtárs az Üj Élet TSZ juhásza emelkedett szólásra. Besze­di.- elejéi, foglalkozott Nagy Imre szerepével, s elmon­dotta, hogy soha nem kö­vei ett el még egy ember annyi bűnt a magyar nép­pel szemben, mint Nagy ■mre. Majd ezek után a hibákról beszélt. „En párt­bizottsági tag voltam .Több­ször . behívtak tanácskozni. Ha az ember megmondta az igazat, kigúr.yolták. Én még annak idején mond­tam, hogy több embert ki kellene zárni a tenr.előszö­­v- tkezetből, mert bajt csi­nálnak. Nem engedték. — 1949 óta vagyok tsz-tag. — M^gőszültem, sokai dolgoz­tam, szép junáilományt ncveitem, s most az ellen­forradalmi események alatt széthurcolták.” Ezek után bírálta a felső vezetést és a megyei lapot, mert sok­szor jogtalanul bírálta munkájukat, s valótlan dol­gokat közölt. „Én csak arra kérem a felső vezetőket, hogy erezzenek velünk, le­gyenek közöttünk, ha baj '•an, mert bizony az ellen­­főn adalom idején ki vol­tunk , szolgáltatva, puszta kézzel álltunk itt.” Tóth elvtárs felszólalásában elmondotta, hogy még a napokban is egy olyan em­ber látogatta meg a tsz-t, adott volna utasítást nekik, aki a múltban csendőr volt. Követelte, hogy a vá­rosi szerveknél is nézzenek körül a vezetők és az ilyen embereknek kössenek úti­laput a talpukra. Nincs szüksége a tsz-nek ilye­nekre. Murguly elvtárs a géfoerjéniek párttitkára részletesen foglalkozott a Petőfi-körben lezajlott ese­ményekkel, majd a párt falusi helyzetéről szólva kijelentette, hogy még mindig nem erősek a párt­­szervezetek. Sok a bizony­talanság, s nem foglalko­zunk eleget azokkal az emberekkel, akiket megté­vesztett az- ellenforrada­lom. A felvilágosító mun­kát fokozni kell, mert csak így növekedhet a párt tö­megbefolyása. Bírálta a já­rási vezetőket, hogy keve­set tartózkodnak a falun. Nem kapnak elegendő se­gítséget. „Mi parasztok be­csületesen dolgoztunk az ellenforradalmi események ideje alatt is amikor a vá­rosban sztrájkoltak. Mi ar­ra kérjük a városi munká­sokat, dolgozzanak becsü­letesen, mert bizony nem jól esik azt hallani, hogy még most is fizetnek ki a győrteleki pártszervezet egyik tagja azokról a hi­bákról beszélt, amelyek az MDP-ben megvoltak. „1945- ben egységes volt a párt, később azonban felhígult, mert nem odavaló embe­rek is beözönlöttek. Sok hiba volt a vezetésben, a káderpolitikában. Most megmutatkozott, kik voltak a hű kommunisták, hisz azok szervezték mindenütt a pártot novemberben. — Nagy haszon is volt az el­lenforradalomból. Megtisz­tult a párt. Ez igen fontos, s a következőkben erre nagyon vigyázni kell. Ne­künk kommunistáknak nem hangoskodnunk, ha­nem cselekednünk kell” — mondotta befejezésül. Fzután Szakács Gyula elvtárs az ököritófülpösi Béke Őre TSZ tagja szólalt fel. El­mondotta, hogy sokszor fejbclogató jánosok voltak, mert amit felülről mond­tak, azt mindi" megcsi­nálták, s bizony, később sokat kellett önkritikázni. A végén már sehogy sem volt jó. Nem sok híja volt, hogy újból cselédek le­gyünk s az egyik uraságtól a másikhoz menjünk robo­tolni. Én azt mondom: a kutya is a legjobb dolgá­ban vész meg. Hisz olyan életünk, mint a 12 év alatt volt, még soha nem volt. Meg volt mindenünk. S nagyon vigyázni kell, hogy még egyszer be ne következzen október. Ele­günk volt belőle, Hisz lát­tuk, hogy mire megy az egész. Mikor én is jelent­keztem a nemzetőrségben, hogy valahogy fegyverhez jussak, hát bevettek? Nem, mert kommunista voltam. A hozzászólásokat Benkei elvtárs foglalta össze, s az aktíva ülés az Intemacio­­náléval ért véget. Késő éj­szaka volt. A környező fal­vak kommunistái, akik részt vettek az aktívaülé­sen, útnak indultak, ki gyalog, ki kerékpárral. Kommunisták, akik a né­pért, a falu felemelkedé­séért harcolnak, s minden­re képesek, ha a nép ügyé­ről van szó. ha a párt hív­ja őket. Farkas Kálmán. TÁJÉKOZÓDJUNK FRISSEN, GYORSAN,,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom