Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-19 / 65. szám

3 KELET M AG Y ARORSZ AG 1957. március 17, vasárnap A% MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának határozata az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról Az októberi események és az ifjúság Dolgozó népünk a Ma­gyar Szocialista Munkás­­pari vezetésével visszaver­te ez ellenforradalom tá­madását, A műit év októ­berében fellángolt harcok, nz ellenforradalom dúlása következtében súlyos poli­tikai és gazdasági helyzetbe került az ország. Az ellen­­forradalom leverésének eredményeként a párt és a kormány intézkedései, né­pünk erőfeszítései, a test­véri államok támogatása 'nyomán úrrá leszünk a nehézségeken. A rend helyreállítása le­hetővé tette, hogy pártunk Központi Bizottsága meg­vizsgálja az ifjúság mai helyzetét és meghatározza pártunk, egész dolgozó né­­ipünk feladatait az ifjúság 'nevelésében. Az ellenforradalom ál­­fiazaílas és álszocialista jel­szavakkal csapta be ifjúsá­gunkat. A hazánkat sze­rető, a szocializmust akaró fiatalok, egyetemi hallga­tók, középiskolás diákok, munkás- és parasztfiatalok között nem egy csoportot sikerült átmenetileg meg­tévesztenie, befolyása alá vonnia és ellenforradalmi cselekedetekbe sodornia. Szomorú szívvel nézünk azokra, akik még nem ocsúdtak fel az ellenforra­­dalmárck rágalmai okozta kábulatukból és még ma sem találták meg a népük­höz visszavezető utat. Vajon miért tudort az elieníorradalmárok agitá­ció ja az ifjúság körében tért hódítani? Az utóbbi években a párt és a DISZ tevékenységében elkövetett hibák, a szemé­lyi kultusz és ennek kö­vetkezményei az ifjúság je­lentős tömegeiben zavart okoztak. Ezért sokan téve­ken ítélték meg a párt programját, a szocializmus eszméit. A pártot, a szo­cializmust a hibákkal azo­nosították. A pár, a DISZ munkájá­ban, a gazdasági élet ve­zetésében elkövetett hibá­kat használták fel a magu­kat kommunistáknak álcá­zó elemek, Nagy Imre cs Lcsonczy Géza csoportja, írók, újságírók, fiatal ér­telmiségiek egy része, a part elleni támadásra. Csak a hibákról beszéltek, a kis hibákat is óriásira nagyí­tották, hogy ezzel megin­gassák az ifjúságnak a pártba vetett hitit. A párt tevékenységének a múlt­ban elkövetett hibákkal való azonosítása azzal a ■következménnyel járt, hogy (az ifjúság egy része az el­lenforradalom eszköze lelt. Ezt a törekvést támogatták a nyugati imperialista kö­rök is, amelyek gyarmati sorba akarják taszítani ha­zánkat. Rádiójukban, lég­gömbökkel szállított uszító röpiratokkal, suttogó pro­pagandával, ügynökeik út­ján támadták a pártot, a néphatalmat és képmuta­tóan hamis színben tüntet­ték fel a tőkés társadalmat. Az ifjúság természetesen nem emlékszik a tőkés Ma­gyarország szörnyűségeire, s ezért sokan hitelt adlak ennek a hírverésnek. A hitszegé Nagy—Lo­sonczy-csoport azt hirdette, hogy az ifjúság hivatott „a hibák elleni harcban veze.ő szerepet beltölteni.” Ezzel a hamis jelszóval azt akar­ták elérni, hogy az ifjúság szembekerüljön a párttal. Népünk ellenségei a nem. zeti érzésre hivatkozva akarták szembeállítani if­júságunkat felszabadítónk­kal, a Szovjetunióval. Szé leskörű nacionalista kam­pányt folytattak, amivel elérték, hegy jelentős rété gek osztályöntudata elho­mályosult és ezáltal egy tá­borba kerülték, herceg Esz­­terházyval, Mindszentyvel, a pesti alvilág csatornatöl­telékeivel. Az ellenség el akarta szakítani hazánkat erős szövetségeseitől, hogy a magára maradt országot könnyen legyűrhesse. Meg kellett tanulnunk — most már nemcsak 1849 és 1919 tragédiájából, de 1956 ta­nulságaiból is, — hogy né­pünk csak erős és önzetlen barátokkal őrizheti meg szabadságát, függetlensé­gét. Az ellenség az ország sú­lyos gazdasági helyzetét uszító demagógiával igye­kezett saját céljaira fel­használni, és megtagadtat­­ni ifjúságunkkal az idősebb nemzedék hatalmas erőfe­szítéseinek eredményeit. — Főpapok, akik tizenhárom esztendővel ezelőtt még hajcsárként dolgoztatták ezer holdjaikon a bérese­ket, ügyvédek, akik a bur­­zsujok érdekeinek védelmé­ben szerezték egykor bár­házaikat, most két kézzel szórták az ígéreteket az if­júság közé, hogy saját sze­kerükbe fogják őket. így történt, hogy a magyar if­júság egy része nem ismer­te fel, vagy lebecsülte azo­kat a nagy politikai és gaz­dasági vívmányokat, ame­lyeket a magyar munkás­osztály a dolgozó parasz­tokkal szövetségben a ti­zenkét esztendő alatt el­ért. A fától nem látták az erdőt, a hibáktól az ered­ményeket és a legnagyobb vívmányt — a nép ural­mát. Amikor a múlt év júliu­sában a párt bátran feltár­ta a vezetés hibáit, eltávo­lította a vezetésből Rákosi Mátyást és megkezdte a hibákat kijavító intézkedé­sek sorát, a pártellenes ag'­­táció az ifjúság, főként a diákifjúság soraiban tovább becsmérelte a hibák kija­vításáért a sikeres munka folytatásáért vívott küzde­lem eredményeit. A magyar ifjúság jelentős része jó­hiszeműen a hibák kija­vításáért lépett fel október 23-án, mégis, rka-a'a elle­nére, már a tü’rte'és e’ső pillanatától kezdve való­jában az ellenforradalmá­rok céljait segítette elő. Az ifjúságnak az a része te­hát, amely ily módon az ellenforradalom clla'án ment harcba, súlvos hibát követett el a dolgozó néo. a magyar haza, a magyar ’fiús?® je’ene és jövő'e el­­’en. Tévédé-" sólv-c követ, kezdeményekkel járt. A párt és minden magyar hazafi fontos feladata, hogy a megtévesztett fiatalokat felvilágosítsa az októberi események valóságos jelle­géről. A párt bízik az ifjú­ságnak a nép és a szocia­lizmus iránti hűségében és mindent el fog követni, hogy ifjúságunk tisztán lássa a Közelmúlt fájdal­mas eseményeit. Valói lan az az ellensé­ges beállítás, hogy az egész magyar ifjúság részt vett az ellenforradalmi cselek­ményekben. A valóság az, hogy a tüntetésekben cs harcokban a fiatalságnak csak egy kisebbsége vett részt. A munkás, paraszt- és értelmiségi fiatalok je­lentős többsége az ellenfor­radalmi eseményekben nem vett részt. A szocializmus­hoz hű fiatalok nagy ré­szét tétlenségre kárhoztatta a párt és a kormány veze­tésében történt árulás. Vol­tak fiatalok is, akik idő­ben felismerték a dolgozó nép hatalmát végpusztulás­­saí fenyegető veszélyt, hő­siesen szembeszálltak az ellenforradslmárokkal és számosa« közülük utolsó lehel elükig fegyverrel véd­ték a nép hatalmát. Becsü­­’et és'dicsőség a néphata­­lon oldalán küzdő fiatalok, nak! Az ellenforradalmi táma­dás katonailag vereséget szenvedett. Amikor a fegy­verek elnémultak, az ellen­ie séges propaganda a megfé­lemlítés eszközeivel, a nyu­gati kapitalizmus hazug feidícsérésévet a magyar Laialck tízezreit bírta rá arra, hogy elhagyják szülő­földjüket. A külföldre távo­zott fiatalokat eleinte dia­­dalkapuval fogadták, de amikor munkábaál ításukra került sor, ki derű t, hogy jórészüknek csak bérrab­szolgaság lehet kint a sor sa. Ma már a külföldre tá­vozott fiatalok többsége előtt világos, hogy hitvány áru­lás, hazugság-hadjárat áldo­zatai lettek. Azok a fiato­lok, akiket az ellcnforra dalmi agitáció átmenetileg megtévesztett, fokozatosan kijózanodnak. Ma már so­kan egyre világosabban lát­ják, hogy félrevezették, rossz ügy érdekében hasz­nálták fel őket. A magyar dolgozó- és tanulóifjúság legjobbjai az 1956. november 4. óta el­telt időben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány köré tömörültek. Van azonban a dolgozó ifjúságnak olyan része is, amely még tartózkodó ma­gatartást tanúsít. Ezeknek felvilágosítása, a néphata­lom mellé való felsorakoz­tatása egyik legfontosabb feladatunk, Az ifjúság helyseiéről Hazánk felszabadulása óta a magyar ifjúság politikái és gazdasági helyzetében döntő változás történt. A magyar munkásosztály a parasztsággal szövetségben az egykori hárommillió koldus országában megva­lósította a földreformot, végrehajtotta a gyárak, a bányák, a bankok államo­sítását, megszervezte a néphatalmat, a szocialista államot. Az ifjúság részt vesz az állam ügyeinek intézésében, kifejtheti véleményét á politikai és gazdasági élet kérdéseiben. A szocializ­mus építésének kezdete if­júságunk előtt az alkotó munka beláthatatlan távla­tait nyitotta meg. Az Ifjú nemzedék megának építi a kizsákmányclásmenles, ma­ga« technikai és kulturális fokon álló szocialista, kom­munista társadalmat. En­nek a nemzedéknek ez az életfeladata. Ügy kell ké­szülnie. dolgoznia, hogy ezt a lelkes itő feladatot el tud­ja végezni. A fiatalságnak nagy vív­mányai vannak országunk­ban. A fa’al munkások egyenlő munkáért egyenlő bért í-onnek az idősebbek­kel. örökre megszűnt a régi Horthy-viJág Mrhedt in-«rendszere. A fis falok tízezrei tárulnák kedvező körülrrnnvek között rz=>k­­máh Tár- adalombiztosítás* rendszeriink. ingyenes egé'zs’sügvi hálózatunk, r szociális intázményak egész rerd-rc-e ’-önnyíii az ifjú­ié* h'r’'r7Stjf-A fö'd'srt's a do’gom PVqe^ffiataV.lc «7"Trrir0 Örök"" r-'"""" Ü~t"tt" p S7Ö»—tó 1 '■’b’rrnytolnccA *ct. A föVlef-rm m°sszün­­tefte a lehetőséget, ho-ry a falu f! ágát a kizsá’'­mám olcsó munkaerő­ként használhassák. Eltűnt a magyar faluból a földbir­­tokcsi és kulákgazdaságban sínylődő kisbéresek töme­ge. A termelőszövetkezetik és a szocialista álla­mi gazdaságok mega avu­lása a parasztfiatalság előtt új távlatokat nyitott meg. A gépállomások létrehozá­sa és az iparosítás követ­keztében igen sok falusi fiatal tanult szakmát cs került ennek következtében jobb gazdasági helyzetbe. Kultúrházak, könyvtárak, filmszínházak ezrei szolgál­ják már a falu i ifjúság egyre növekvő kultúrigc­­nyeit. Megszűnt a volt uralkodó osztályok művelődési ki­váltsága is. A Horthy­­rendszerben az iskolaköte­les gyerekek egynegyed ré­sze a négy e’em t sem vé­gezhette el. A középiskolák­ban tanuló diákok száma az 1937 38-as tanévben 52.319 veit. Az összes középiskolai tanulóknak mindössze 4 százaléka vo’t munkás- és parasztszármszású. Ezzel szemben az 1936 57-es ta1- évben 125.500 fiatal jár kö­zépiskolába. A hallgatók 55 százaléka munkás- és ps­­rsszlszülők gyermeke. Hasonló a bc’yzet az egyetemeken. 1937/38-ban a 11.747 egye'erri hallgató kö­zül a munkás- és garast t­­származásű fi-.talek az egyetemi hallgatóknak al'g 3 százalék 't tették ki. Az 1956 57-es tanévben ezzel szemben közel 40.000 hall­gató jár az egyetemre. Az egyetemi hallgatóknak ugyancak 55 száza'éka -'unkés- és pe-asztszárma ~áú. Az első ötéves terv­ben hnrm'ncptször annyit ford körtünk a f ilsőcktrt’s fei'esztéséra, mint Horlhyék 1933 ós 1938 között. Igen so­kan részesülnek különféle ösztöndíjakban, megsokszo­rozódott a diákszállók és menzák száma. Vannak ifjúságunknak jogos sérelmei is. A lakás­hiány miatt a családalapí­tás Budapesten és az ipari városokban súlyos nehéz­ségekkel jár. Az utóbbi években évente több ezer általános iskolát végzett ifjú számára nem tudtunk megfeleiő t-vábbképzési és foglalkozási lehetőséget biz­tosítani. Nehézségeink van­nak a gimnáziumot és egye­temet végzett egyes fiata­lok megfelelő elhelyezésé­vel is. A párt és a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány arra törekszik, hegy a hibákat és a gazdasági helyzetből fakadó nehézsé­geket orvosolja. Ehhez azonban szüksége van az if­in. júság munkájára is* C^ak a demagógok, a nép ellenségei ígérnek nyakló nélkül iűt-íat, mert eszük ágában sincs az ígéretek bér váltása. Mindeméinek tpd-f nia ke l, hogy az életben sok küzdelem vár rá, és hogy csak a kitartó, becsü­letes munka teremtheti meg a jólétet biztosító szo­cialista társadalmat. Akit nem vakított el sn ellenség h rverése, tudja* hogy korunk vezérlő eszmé­je a kommunizmus. A ka­pitalizmus a múlt, a ~ szó-1 cializmus, a kommunizmus a jövő. Ennek, az eszmének hordozója Magyarországon' a Magyar Szocialista Mun­káspárt. Ezt a pártot kö­vetni, harcában segí.eni tisz­teletreméltó feladata az ön­tudatos fiatalok százezrei­nek. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakítása és Jeladataink a fiatalok szocialista nevetésében A felszabadulás óla a magyar fiatalságnak egy sor politikai, társadalmi, Kulturális szervezete, volt. Egységes szervezeteként működött az utolsó hat esztendőben a Dolgozó If­júság Szövetsége. A párt vezetése alatt álló egysé­ges ifjúsági szervezet létre­hozása hevyes volt. A DISZ számottevő sike­reket ért ei. Sok ezer fia­tart ismertetett meg a marxizmus—leninizmus vi­lágnézetével. Tízezreket vont be a társadalmi tevé­kenységéé, tanított meg igaz hazaszeretetre, prole­tár internacionalizmusra. Az ifjúság körében ma is azok állnak a népi hatolomért folyt atcít küzdelem első sorában, akiket a párt ve­zetésével a DISZ nevelt kommunistává. A DISZ sikeresen szer­vezte az ifjúsági, bányász­­bngátíok, cséplőcsapatek versenyét, mozgósította a fiatalokat az árvíz ellen. A DISZ harcolt a fiatalság kulturális és sporiigónyéi­­nek kielégítéséért. A DÍSZ nevelő munkája a helyes célkitűzések elle­nére azonban nem számolt eléggé az ifjúság életkori sajátosságaival, műveltségi színvonalának különböző­ségével, az egyes ifjúsági re.egek sajátos igényeivel. nem vette igénybe eléggé a tapasztalt pedagógusok sé­­gítiégét. A régi pártvezetés ne.es készítette fel eléggé a DÍSZ-ben eV gotó if ú kommunistákat felelősséggel teljes feladataik ellátására. A taglétszám növelésének etó’tststt ütemével nem tart itt lépést a s ervezet tagjainak kommunista ne­velése. A népuralom megdönté­sére törő el’enséges e’emek nem azért támadták a DISZ-t, mert az hibákat követett él. Az ilyen hi­báknak p.z ellen-ég csak örül. A DISZ-t azért bom­lasztotta fel az ellenség, mert joggal látta benne a párt ifjúsági poétikájának letéteményesét. A DISZ megsemmisítésével a kom­munisták vezetését akarták megakadályozni, hogy ez­zel megnyissák az utat a népellenes agitáció számá­ra. Az ifjúság bizalma a DISZ iránt ezekben a na­pokban és az azt megelőző hónapokban nem azért rendűit meg, mert a párt­hoz tartozó ifjúsági szer­vezet volt, hanem azért, mert tevékenysége összefo­nódott a párt politikájában, je.entkező hibákkal. Az el­lenforradalmi erők ezekét a hibákat az ifjúság köré­ben a DISZ tekintélyének, rombolására és a DISZ bomlasztására használták fel. ' Most olyan ifjúsági szer-» vezetet kell létrehoznunk* amely felhasználja a DISZ és más magyar ifjúsági szervezetek tapasztalatait, de nem követi el azok hi­báit. Olyan szervezetre Van szükség, mely a szocialista Magyarországért folytatott hősi küzdelemre ösztönzi, lelkesíti a magyar ifjúsá­got. A DISZ felbomlása fo­lyamán és azt követően több ifjúsági szövetség jött létre. Je'er.leg működik a Magyar Forradalmi Ifjű­­munkás Szövetség, az Egy­séges Paras ítifjúság Orszá­gos S övetsége és a Ma­gyar Diákok Nemzeti- Szö­vetsége. Ezeknek a szerve­zeteknek létrejöttével egy­­ide'ű’eg az ellenség nagy. erőfeszítésekbe kezdett an­nak éjiekében, hogy. .. e szervezetek vezetését ke­zükbe kaparintsa. A szo­cializmushoz valóban . hú fiatalok a támadásokat visszaverték és befolyásu­kat mindjobban erősítik. A külföldi és belföldi e1- lenforradalmi evők to­vábbra is mindent elkövet^ nek, hogy az ifjúsági szer­veretek körében befzlyásu­­kat érvényesítsék. Ez el­ten küzdeni minden if'u kommunista, minden né­péhez hű fiatal feladata;’ Az MSZMP ideigtóneé Központi Bizottsága az if­júsági szervezetek eredmé­nyei ellenére nem tártja kielégítőnek az ifjúsági mozgatóm jelenlegi állapo­tát. Ezért szükségesnek tartja — a magyar ifjúság '■zccislista egységének meg­­terern,é?e. a magyar i’jéi­­(Folytalás c 3. oldaíjn) \

Next

/
Oldalképek
Tartalom