Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-09 / 57. szám
4 KbLEI M AG V A KORSZAG 1957. március 9, szombat A megyei tanács ipari osztálya nincs megelégedve a Mátészalkai Sütőipari Vállalat működésével, mert nem rentábilis. Vizsgáltuk ennek okait. Sándor József, a megyei tanács ipari osztályának dolgozója ismeri a sütőipart, a mátészalkai vállalatot is. Úgy látja, hogy a vállalatnál nincs meg a feltétele a rentábilis működésnek. Annak ellenére, hogy a vállalat bérhányadát 11.8-ról 14 százalékra 'emelték, s a felhasználás 16.4 körül van. íii erre a magyarázat ? Papp Lajos igazgató válasza: — A béremelés előtti időben, tehát az ellenfor'radalom előtt a termelő munkások normára dolgoztak. A normák olyan feszítettek voltak, hogy csak úgy tudták túlteljesíteni, ha 8 óra helyett 10—ll-et dolgoztak s az ennyi idő alatt elért termelést csak 8 óra idővel osztották, illetve számolták el. így elérték a 120—125 százalékot, a végzet munka bérét is megkapták, hiszen nem órabért kaptak, no meg a vállalat se járt rosszul. A kitüntetés és elismerés miatt tették. — Most aztán, amióta megszüntettük a normákat, Miéü nem működik rentábilisan a Mátészalkai Sütőipari Vállalat? a vállalat igazgatója az üzemi mmt aásiunítcs i>!nőho i .^Slí IStOBlti erről li váltóiul /«mtnyvelojc & az üzemi párttiíknr 1$ a megyei tanács ipari osztálya ® személyi órabérért termelnek a dolgozók. Természetes, elő van írva, hogy óránkint mennyit kell termelni. Azonban mégsemérjük el azt a termelési szintet, mint korábban, csak úgy, ha túlórát fizetünk — magyarázta az igazgató. Most üt vissza az, hogy felettes szervünk nem tudta, hogyan tel leshettük korábbi tervünket. Ehhez még Pataki Béla főkönyvelő véleménye. — Tervünk megmaradt, aminek teljesítéséhez túlórát fizetünk ki, máskép nem hajlandó dolgozni a munkás, hiszen időbért kap. Tehát ugyanannyi termelésnél, mint bérrendezés előtt, túlórákat kell fizetni, a munkásállománynál kevesebbet, a kisegítőknél többet. Laza a munkafegyelem! — Meg fogom értetni a munkástanács tagjaival, hogy nem tiszteletbeli, hanem aktív cselekvőképes tagokra van szükség. Aki úgy látja, hogy erre nem képes, jobb lesz helyette mást választani. Virágú elvtársnak jó tapasztalatai vannak a szervezésben. Elvárjuk, hogy többet segítsen a tapasztalatainak átadásával. Szakszervezetünk az utóbbi időben szinte kizárólagosan jótékonykodó szerv lett, pedig most a bizottság tagjainak is feladata a vállalati rend, a termelési és munkafegyelem megjavítása, megszilárdítása, Ez Virágh János párttit kár megállapítása. Az időbér bevezetése lazította : termelési és n .mkafegyel met. Különösen tapasztalható ez a szállítóknál. Húz zák. fecsérlik az időt. hogy elszámolhassák a 31 forint kiküldetési díjat. Ez is túllépést okoz a bérfelhasználásnál. Előfordult, hogy Oláh Károly 13 óra szállított gépkocsin 17 mázsa kenyeret oda-vissza, összesen 80 kilométeres úton. Csáki Ferenc például 1 órával több kiküldetési időt számolt el, mint a sép-; kocsivezető a menetlevelén, — csak azért, hogy meglegyen a napidíja. Lakatos Bertalan úgy látja, hogy szükséges lesz felülvizsgálni a korábban megállapított órabéreket, de azt is szükségesnek tartja, hogy a megyei tanács emeljen a bérhányadon, hiszen | a dolgozók megélhetésére I nagyobb tekintettel kell alatt 1lenn^- A munkástanács tag-Bz igazgató otrektiv okokban látja a hibák forrását jai beszélni fognak a dolgozókkal, hogy a becsületes munkáért megkapják bérüket, dolgozzanak fegyelmezettebben, becsületesebben. Ml legyen az igazgatóval? A megyei tanács ipari osztályán olyan vélemény alakult ki, hogy Papp Lajos igazgatót le kell váltani. Igaz, hogy többször kapott fegyelmit olyan intézkedésekért és vásárlásokért, vagy pénz kifizetésekért, amihez a megyei tanács nem járult hozzá, s amit kifogásoltak. A vállalat például a harmadik negyedévben nem kisebb problémákkal küzdött, mégis dicséretesen működött. A visszaesésre keresi a magyarázatot a megyei tanács s bizony sok igazság van abban, hogy az utóbbi hój napokban alábbhagyott az I igazgató jó munkára való törekvése. Engedékenyebb, s hibákkal szemben közönyösebb. Magatartásában is kifogásolható a fölényeskedés, a mindent jobban tudás és a segíteniakarás figyelmenkívül hagyása. Sokkal szerényebbnek, szilárdabb kezűnek, a munkástanács, a pártszervezet é a 'vállalati műszaki, valamint adminisztratív vezetői véleménye iránt figyelmesebbnek kell lennie. •— Velem sokszor „kitolt” az ipari osztály. Háttérbe szorított, mikor beruházásokról volt szó. Más vállalatok előnyösebb helyzetben voltak. Még a tröszt fennállása idején Fekete József beruházási előadó azt mondta, hogy „ha lesz pezsgós vacsora, juttat felújítási alapot a vállalatnak”. Megmonriam neki a magamét, s magamra haragítottam a központi embereken En sem vagyok hiba nélküli. Főleg türelmetlen vagyok, amikor azt tapasztalom, hogy -térbe szorítan. k, A kisvárdai sütőipari v Malat igazgatójának a tanács kérésére kölcsön adtam egy vízkeverő tartályt és több hordót, amire mar nagy szükségünk lenne, s a tanács ebben sem segít, hogy visszakapjuk. Furcsa volt az az eset is, mikor Tóth Béla, a megyei tanács élelmiszeripari osztályának őadója kijelentette nekem, hogy nekem felmondanak és ő jön ide igazgatónak. Mikor mondtam, hogy ~z csak fegyelmi úton történhet, azt válaszolta: „olyan igazgató nincs, aki ellen ne lehetne valamiért fegyelmit indítani.” Nem kiegyensúlyozott, sőt elmérgesedett a helyzet az igazgató és a megyei tanács Ipari osztálya között),. Nem szabad, hogy a személyi sértődöttség, vagy harag a továbbiakban kihasson a vállalat rentábilis működésére. Orosz AndráSi Bővül a kulturális szórakozás lehetősége: Új élei indáit a liiár.ct Zsípond Hmalsdisi Házban Az Igazgató örült, hogy fölpanaszolhatta magát. Elmondta, hogy a vállalatnak 116 községet kell kenyérrel ellátni, s ehhez tgy TEFU gépkocsi, négy vállalati teherautó és néhány lófogat áll rendelkezésre. Sok bai van a szállítással. A szállítómunkások kifizetett bére mögött nincs meg az arányos termelés. S k a holtfuvar, kapacitás hiánva miatt. Knpaeitás kellene. A meevel tanács adion felújítási alapot Vásárosnaményban egy négykemencés üzem építéséhez. Ez na-! ponta 15 mázsa kenyér-: többlet termelését jelente-: né. Körülbelül 180 ezer forint kellene hozzá. — Csak akkor leszünk; rendben a szállításokkal, ha megfelelő lesz a kapacitásunk, ha elkészül a szálkái hat gőzsütőteres kenyérgyár és a csengeri négykemencés üzem. Több kenyérszállító gépkocsira lenne szükségük. n pártszervezet titkára nem ígv látja a dolgot Virág elvtárs egyetért azzal, hogy sok a holtfuvar. De a szállítás megjavításánál is elsőr-ndű feladatként a fegyelem megjavítását és a jobb szervezést jelöli meg. Az igazgató. — mint Virách elvtárs mondta — „túl jő szívű“, nem vonja felelősségre a fegvelmezetien, pazarló, csaló dolgozókat, a részegeskedős miatt munkából kimaradókat. Keményebb kezű vezetésre van szükség. Nem lehet eltűrni ezt, ami például Erdélyi Béni esetében történt. Egv hétig önkénves távoliét után visszasírta magát a vállalathoz. Abban igaza van hogy a vállalat proh’ö—sír.nlí megoldásához, a hibák kijavításához sokkal több segítséget adhatna a munkástanács, mint amennvit ad. M! a véleménye a munkástanács elnökének? Lakatos Bertalan, a vállalat munkástanácsának elnöke, egyetért a Virág elvtárs által elmondottakkal. Úgy látja, hogy az Igazgató, a munkástanács, s pártszervezet és az üzemi szakszervezet jobb együttműködé-' -* összefogására van szükség a problémák rendezésében. Elismeri, hogy az utóbbi időben keveset foglalkozott ilyen kérdésekkel a munkástanács. Gondot okoz az elnökségi értekezlet megtartása, mert az elnökség és még szélesebb körben a munkástanács tagjai a központtól távol laknak és munkaidő .án bizony nem s ' en ke "-pároznak, vagy utaznak kilométereket, hogy az értekezleten részi, vehessenek) Francois Villon Ha nevét hallom, mindig a felleghajtó garabonciás diák tüneményes alakja jelenik meg előttem. Sovány, faragott arccal, izzó szemmel, röpdöső köpönyeggel megáll köztünk és beszél. Minden szava tapasztalatra vall, világos végkövetkeztetés a világról, az emberekről, a szerelemről. Szeretettel és félelemmel hallgatjuk, mint az olyan embert, akiről tudjuk, hogy jót és rosszat egyformán csinál; nemcsak dicsér, de büntet is; nemcsak áld, de ver is. Lesnénk a szavát ki tudja meddig, de ő igazít egyet a csodás köpönyegén és megy tovább. Szeretnénk követni, de feleimet parancsoló sötét szemöldöke megbénítja az embert, nem tudunk nyomába szegődni, nem tudjuk titkát felfedni, csak szemmel kísérni és látni, mint vész bele alakja a magábatámasztotta vihar homá-; lyába. Ki volt ez az ember? „Francia vagyok Paris városából, Mely lábam alatt a piszkos mélybe vész...” Tehát francia volt és párizsi, helyesebben Párizs- 1 ban is francia maradt. Nevelkedéséről keveset tudunk. Annyit, hogy 18 éves korában bakkalaureus — azaz letette az érettségit —, aztán huszonegy éves korában — 1452-ben — már ő is magiszter. Hogy mit és hogyan szeretett volna tanulni, arról alig tudunk valamit. „Tanultam volna — Istenem! — ifjúságom bolond korában! Ha éltem volna szelíden, házam lehetne, puha ágyam! De ritkán ültem iskolában, kerültem, mint a rossz gyerek... Ezt írva — minek magyarázzam? — bánat hasítja szívemet.” Villon mégis kijárta az élet iskoláját, az élet S „egyetemét” is sikerrel elvégezte. Volt is erre alkalma t és módja, hiszen hányt, vetett életet élve nagyon sokat tapasztalhatott, próbálhatott a világból, így ír erről: „A panaszok, a könnyek és a sóhajok, a rettegések, a bánat és az epedés, a kóborlások, szenvedések, — élességet a tompa észnek ezek adtak...” Szokás Villont afféle „alvilági költőnek’’ tartani, aki csak azért „érdekes”, mert különös módon nyilatkozik a szerelemről az ivásról, a nőkről. Sokan éhesen és csámcsogva keresik költészetében ezeket a színeket. Tagadhatatlan, hogy Villonban van valami „alvilági”, de Villon nem az alvilágiságával világít keresztül messzi száza okon, hanem igaz, forradalmár lelke . zéből szülét -tt költészete, művészete teszi halhatatlanná. Ideje és illő dolog Villont, mint embert a művészt a maga iga ságában és teljességében megismerni. Ezt a mégis: -érést igyekszik elősegíteni' a József Attila Művelődés Ház vezetősége azzal, hogy kedden este Villor-estet rendez. SZABÓ CYÖRGY. Egy , hete indult az SZLViT Móricz Zsigmond Művelődési Házának uj élele. Már hónapok óta ang lenetett hírt hallani a művelődési házról, mivel munka vajmi kevés folyt a szókháznan. A kettős gazdarendszor (SZMT és F,piték) erősen hátráltatta az egészséges munkamenetét. Űj vezetőség kezdte meg működését Gábor Áron igazgató irányításával. — Gábor Áron személyét már sokan ismerik a színpadról es eddigi munkahelyéről, a megyei tanács népművelési osztályáról. A művészeti előadói állás még nincs betöltve, igy jelenleg még Kosa Pál, a művelődési ház könyvtárosa látja el ezt a feladatot is. A fiatal, tetterős kultúrmunkás huszonhét éves, de már nyolc éve dolgozik népművelési területen. fiz első lépések: az elhanyagolt kultúrház otthonosabbá tétele Az idők folyamán a művelődési ház meglehetősen elhanyagolt állapotba került. A nagyterem füstös, az agy on dekorálás a falait tönkretette. Ezt és a többi helyiségek nagyrészét is újra kell tatarozni, festetni. Berendezési tárgyait felújítani, illetve kiegészíteni. A megcsinosodntt, otthonosabb reűve’ődési házban nagyabb kedvvel indul majd a szakkörök munkáía is. A színjátszó csoport már tartott egy próbát A tánccsoport most alakul. Még e hónapban valószínűleg kezd a szaN3-varró tanfolyam is. Tervezik, hogy az üzemek dolgozóinak részvételével nívós énekkart hoznak létre a nagynevű nvíreg'-házi Munkás Dalkör utódjaként. Egy esztendeje járja már a megyét, és névre tett szert a megyei msgyarnóta művészegyüttes, az együttes eddig igazi otthonra nem talalt, mivel erre a József Attila Művelődési Háznak lehetősége sein von. (Leltet most már konkurrálni!) A csoport terve: Tiszalökón es a tisziaiöki járás más községe oca adjak elő most vasúi.lop a „Tiszán innen, Dunán túl” népdal műsorukat, (irie.y oly sikert aratott legutóbb Nyírmadán), s rövidesen fellépnek új műsorukkal, a „Szól a figomadár” című szabolcs-szatmári népaaicaOA.or.uj, ni-ij uea osaszenölő szövegét ivla.góc^y József és Gacsó Lászlóná írják. Rövidesen megkezdik próbálni a közkedvelt daljátékokból és operetteknél összeállított műsorukat, melyben a Zeneiskola művésztanárai ia közreműködnek majd. A nagyterem kihasználtságát és nem utolsó sorban a bevétel növekedését is szolgálni fogja egy normál fhmjátszó mozi létesítése a művelődési házon be.ül. A filmedátottságtói függ majd, hogy ea a mozi is naponta játszhasson, mivel lehetősége vetekedni fog a Bessenyei moziéval. A fiatalok is megtalálják szórakozásukat: pingpong, biliiárd és sakk tér,: mekben és az új könyvekkel bővült kb. ezer kötetes könyvtárban. Havonta két alkalommal bált rendeznek. A bálra csak meghívóval lehat majd eljönni, melyet az üzemi fiataloknak a vállalatuk szakszervezeti vezetősége adja ki. A vezetőség kívánsága: csak jó tánczenekarral jó rendezéssel és helyes, illő viselkedésű fiatalokkal adnak lehetőséget a táncra, hogy a szórakozás való-' ban kulturált legyen. E sorokon túl reméljük, hogy a tervek megvalósulnak, és ezentúl gyakrabban találkozunk a Móricz Zsigmond Művelődésii Ház nevével. Sipkny Rama*
